Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

Mai számunkból illliliiiiilbilllliiiillilPililllWMiiWiitliiiiiiii)imWiiiiiMiiiHiiiiiiiiiiii li IIIH'Í 11 Iliin Minim iiiiiium—1111ii iin i in nini iiimiiiiiiiiiiii in ........< ■■ ■■.............■■■■ II iiiiiiiiiiiiiin umi 11 || mim uimniniiiii A Z MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 151. szám ARA: 1,40 Ft 1984. június 29., péntek a bűn­megelőzés ROi. (3. old.) KITÜNTETÉS SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT (4. old.) OLV ASÖSZOLGÄLAT at . A HÚSKOMBINÁTBAN JÁRTUNK (3. old.) Bizalmunk fedezete Amikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók el­vetésének, a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunk­ra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akikor eldöntöttük válaszun­kat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtpon­ton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közösségére támaszkodva már előkészítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Köz­ponti Bizottsága június 26-i üléséről a csütörtöki la­pokban megjelent közlemény. A többi között azt ol­vashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, illetve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emel­kedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal meg­felel a tervezettnek... Ma, amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk el­érni, amikor — ez is benne van a közleményben — ...,,a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik-másik olvasónk már fá­sult, amikor a cserearányromlás fogalmával találko­zik, de hát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyel­I met arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearányromláson, mint amennyi anyagi ér­tékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autóbusz-termésünk” nagyobbik felét — egyéb gé­peinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeink­ről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST- tagországok június közepén megtartott moszkvai ta­nácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Ma­gyarország számára olyan fontos a KGST, mint ameny- nyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Szerény előrehaladásunk egyszerre bizonyítja szo­cialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. Nem vagyunk még túl mozgékonyak. Túl nehezek a ter­mékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, pazarol­juk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek fel­fedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 szá­zalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „a beru­házás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyensú­lyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az ál­lam bevételei a számítottnak megfelelően alakulja­nak”. Hiszen — mondhatja az Olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Mi­után törlesztjük az ezután esedékes külföldi adóssá­gainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyi­latkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagó­gusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 szá­zalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőben alig I emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jö­vedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedés­re, megalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra. hogy ne kelljen úgy számolgatnunk, mint ahogy az országgyűlés ipari bizottságának legutóbbi ülésén tör­tént: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérnünk, mint 1983-ban, és a 4-gyel kevesebb munkanapból hár­mat a második félévben kell „lenyelnünk”. Vagyis, ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval sze­rényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját-módját a párt kidolgoz­ta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongresszus­ra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépítő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valóságfede­zete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. MeAGYAR LÁSZLÓ Lázár György Zala megyében Kádár János fogadta lesus Montan ét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta Je­sus Montanét, a Kubai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának póttagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Kiadós munkát végzett el tegnap megtartott, II. ne­gyedévi ülésén a Tolna me­gyei Tanács, miután munka­napjának elnökségében kö­szöntötte Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának titkárát és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala képv'selőjét, Liszkai Lajost. Az ülésen a szokott­nál bővebb volt a tanácsko­zási joggal meghívottak szá­ma, de a napirendi témák is nagy aktivitást váltottak ki. S ezek közül is leginkább az a beszámoló, mely a ta­nácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének tapaszta­latait summázta, szólva ter­A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón áttekintették a két párt közötti együttmű­ködés néhány időszerű kér­dését, véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet­ről, különös tekintettel a ka- rib-tengeri térségben, illetve az európai kontinensen ta­pasztalható fejleményekre. A mészetesen a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműkö­désének további feladatairól is. A beszámolót Császár Jó­zsef, a Tolna megyei Tanács elnöke terjesztette elő, rövid szóbeli kiegészítést is adva a keretjellegű együttműködési megállapodások tartalmi úju- lásáről, gazdagodásáról. Nem véletlen, hogy a na­pirend vitájában heten kér­tek szót, s közöttük a taná­csokkal együttműködési meg­állapodást kötött szervek képviselői, akik összhang­ban a beszámoló megállapí­tásával, gyümölcsözőnek mi­nősítették a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatát. találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, vala­mint Jorge Rodriguez Grillo, a kubai nagykövetség ideig­lenes ügyvivője. A Jesus Montane vezette ku­bai küldöttség csütörtökön el­utazott hazánkból. A Tolna megyei Tanács legutóbb 1977-ben mérlegel­te a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének tapasztalatait és támasztott olyan követelményeket az al­kotó kapcsolatok fejleszté­sében, melyek a feleket hoz­zásegítették a közös felada­tok eredményes megvalósí­tásához. Az elmúlt hét esztendő so­rán a helyileg évente átte­kintett megállapodások nem­csak az együttműködés szé­lesítését szorgalmazták si­kerrel, korszerűsödtek is a kapcsolatok a nem tanácsi és gazdálkodó szervekkel. A (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György csütörtökön folytata kétnapos Zala me­gyei látogatását. Második napi programja a Göcseji Falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. A program délután a Ma­gyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában folytatódott. Lázár György látogatása befejezéseként aktívaülésen találkozott a megye párt-, ál­lami és társadalmi szervei­nek és intézményeinek veze­tőivel, tájékoztatta a résztve­vőket. Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az SZKP Központi Bi- zotságának meghívására csü­törtökön a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Györke József és Kovács László, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetői. Búcsúztatásuknál a Ferihe­gyi repülőtéren jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének követtanácsosa. A Tolna megyei Tanács tárgyalta Együttműködés - 1983. évi költségvetés és fejlesztési alap Nemzetközi szövetkezeti nap Megyei ünnepség Bonyhádion Több, mint hat évtizede ünnepük világszerte a szö­vetkezők a nemzetközi szö­vetkezeti napot, minden év július első vasárnapján. A megyei ünnepséget tegnap délután Bonyhádon, a városi művelődési ház emeleti nagytermében rendezte meg a megyei szövetkezetek ko­ordinációs bizottsága. Solymosi József, a helybe­li Pannónia Tsz elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, szövetkezeti dolgozókat, tisztségviselőket, a meghí­vott vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Tamás Ádámot, a városi pártbizottság első titkárát, a Tambov megyei fogyasztási szövetkezeti küldöttség veze­tőjét és tagjait, majd Lakos József pálfai tsz-elnök, a megyei koordinációs bizott­ság soros elnöke mondott ünnepi beszédet. — Hagyomány Magyaror­szágon is — mondta —, hogy a világ mintegy hetven or­szágának szövetkezeti tagsá­gával együtt, megemléke­zünk a mozgalom népeket, nemzeteket átfogó eszméjé­ről. A mozgalom, amely az elmúlt másfél évszázad fo­lyamán formailag differenci­álódott, szervezetileg erősö­dött, hatalmas társadalmi, gazdasági erőt képvisel. — A szövetkezés, amely már a kezdeti időszakban is magában hordozta a dolgozó emberek gazdasági és társa­dalmi felemelkedésének a szándékát, a munkás-paraszt hatalom, a proletárdiktatúra viszonyai között teljesedett ki. A továbbiakban Lakos Jó­zsef a hazai szövetkezeti mozgalom közel négy évti­zedes fejlődését méltatta, majd részletesebben foglal­kozott a megye mezőgazda- sági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek fejlődésé­vel, eredményeivel és gond­jaival. — Megyénk szövet­kezetei — a tagság hozzáér­tő, lelkiismeretes munkája révén — az adott körülmé­nyeket figyelembe véve, 1983-ban is eredményes évet zártak. A gazdasági eredmé­nyek mellett tovább fejlő­dött társadalompolitikai te­vékenységük is. Nehezebb körülmények kö­zött kell helytállniuk ma a szövetkezeteknek, mint a hetvenes években. Tovább kell emelni az irányítás szín­vonalát, javítani a munka- szervezést, hatékonyabban kihasználni a meglévő szel­lemi és anyagi kapacitást. Tovább kell szilárdítani a tagságnak és a szövetkeze­teknek a kapcsolatát, erősíte­ni a szövetkezeti demokráci­át. Befejezésül a három szö­vetkezeti ágazat koordinációs bizottsága nevében elisme­rését fejezte ki a résztve­vőknek és rajtuk keresztül a megye egész szövetkezeti tagságának azért az áldoza­tos munkáért, amellyel az elmúlt évi említésre méltó eredményeket elérték a szö­vetkezetek. Ezután Viktor Nyikolaje- vics Tyitkov, a Tambov megyei küldöttség vezetője köszöntötte a résztvevőket és kívánt további eredményes munkát megyéjük szövetke­zeti tagsága nevében. J. J. Lakos József ünnepi beszédét tartja

Next

/
Thumbnails
Contents