Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-29 / 151. szám
Mai számunkból illliliiiiilbilllliiiillilPililllWMiiWiitliiiiiiii)imWiiiiiMiiiHiiiiiiiiiiii li IIIH'Í 11 Iliin Minim iiiiiium—1111ii iin i in nini iiimiiiiiiiiiiii in ........< ■■ ■■.............■■■■ II iiiiiiiiiiiiiin umi 11 || mim uimniniiiii A Z MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 151. szám ARA: 1,40 Ft 1984. június 29., péntek a bűnmegelőzés ROi. (3. old.) KITÜNTETÉS SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT (4. old.) OLV ASÖSZOLGÄLAT at . A HÚSKOMBINÁTBAN JÁRTUNK (3. old.) Bizalmunk fedezete Amikor már történelem lesz az a kor, amelyben ma élünk, valószínű úgy határozzák meg a történészek, hogy a 70-es évek második fele volt az illúziók elvetésének, a 80-as évtized első fele pedig a dinamikus gazdasági növekedés előkészítésének időszaka. Vagyis a 70-es évek második felében ismertük fel igazából, hogy a tőkés világgazdasági válság a mi gazdaságunkra is hatással van, végtére Európa egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. Még akikor eldöntöttük válaszunkat az új kihívásra, s a 80-as évek első felében — a nadrágszíjunkat kissé összébbhúzva — kifizettük adósságaink nagyobbik felét, átlendültünk a holtponton, s ha dinamikus gazdasági növekedésre még nem is voltunk képesek, a szocialista országok közösségére támaszkodva már előkészítettük, megalapoztuk azt. Ez a folyamat világosan nyomon követhető, és újabb kibontakozásáról tanúskodik az MSZMP Központi Bizottsága június 26-i üléséről a csütörtöki lapokban megjelent közlemény. A többi között azt olvashatjuk benne, hogy az év első öt hónapjában az ipari termelés 4, a kivitel 6 százalékkal nőtt, illetve bővült, a lakosság pénzjövedelme gyorsabban emelkedett a számítottnál, a fogyasztói árszínvonal megfelel a tervezettnek... Ma, amikor annyi kellemetlen fordulatot él át a világ nagyobbik, nem szocialista fele, nem lehet eléggé örülni az ilyen mondatoknak. Hiszen mindezt olyan körülmények között tudtuk elérni, amikor — ez is benne van a közleményben — ...,,a cserearányok tovább romlottak”. Elképzelhető, hogy egyik-másik olvasónk már fásult, amikor a cserearányromlás fogalmával találkozik, de hát e sokat használt, mondhatnánk elkoptatott kifejezés mögött rideg, vagy inkább drasztikus tények rejlenek. Egy neves történészünk hívta fel a figyelI met arra, hogy Magyarország már annyit vesztett ezen a cserearányromláson, mint amennyi anyagi értékünk elpusztult a második világháborúban. S hogy mennyit vesztett volna még, ha nincs KGST, vagyis nincs hol gazdaságosan értékesíteni évi 13 ezernyi „autóbusz-termésünk” nagyobbik felét — egyéb gépeinkről, gyógyszereinkről, textil- és ruházati cikkeinkről és élelmiszerexportunkról nem is beszélve — nos, mindezt, mint feltevést még nem mérte fel senki. Ez így ugyanis felmérhetetlen. Nem ok nélkül méltatja, emeli ki a legújabb pártdokumentumunk is a KGST- tagországok június közepén megtartott moszkvai tanácskozását, hiszen — egy hasonlattal élve — Magyarország számára olyan fontos a KGST, mint ameny- nyire az ember számára nélkülözhetetlen az ivóvíz. Szerény előrehaladásunk egyszerre bizonyítja szocialista gazdaságunk életerejét, meg persze azt is, hogy fordulat eléréséről még nem beszélhetünk. Nem vagyunk még túl mozgékonyak. Túl nehezek a termékeink, nem vagyunk elég termelékenyek, pazaroljuk a munkaerőt stb. S ha még tovább megyünk a miértek vizsgálatában, eljutunk a gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének szükségességéhez. Megtörténhet, hogy a legutóbbi KB-ülésről kiadott közleményt olvasva többen ellentmondást vélnek felfedezni a sorok között, mondván: ha több mint 4 százalékkal nőtt az ipari termelés (jó néhány éve nem írhattunk le ilyesmit), ha a kivitel is jól halad, akkor miért került be a dokumentum szövegébe: „a beruházás, a lakosság fogyasztása legyen összhangban a gazdasági teljesítményekkel... A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy a lakosság és az állam bevételei a számítottnak megfelelően alakuljanak”. Hiszen — mondhatja az Olvasó — ebben az is bentfoglaltatik, hogy az életszínvonal észrevehető emelkedésére nem számíthatunk. Valóban nem — mert még nincs megalapozva. Miután törlesztjük az ezután esedékes külföldi adósságainkat (itt kezdődik a gazdasági egyensúly!), csak szerényebb kiadásokra futja. Van ugyan erőnk arra, hogy tovább építsük Paksot, a metrót, befejezzük az Operaház felújítását, tető alá kerüljön a 70—74 ezer lakás, sőt — amint pénzügyminiszterünk egyik nyilatkozatából kiderül — még arra is lehetőség nyílik, hogy egyes dolgozó rétegek, mindenekelőtt a pedagógusok fizetésemelését előkészítsük. Arra azonban már nincs erőnk, hogy az aktív keresők és nyugdíjasok milliói életszínvonalát emelhessük. Egyelőre csak az év első öt hónapjában nőtt 4 százalékkal az ipari termelés: az elmúlt esztendőben alig I emelkedett, s ennek megfelelően alakult nemzeti jövedelmünk évenkénti összege is. Tartósabb növekedésre, megalapozottabb dinamizmusra van szükség. Arra. hogy ne kelljen úgy számolgatnunk, mint ahogy az országgyűlés ipari bizottságának legutóbbi ülésén történt: igaz, hogy ennyivel nőtt az ipar termelése, de... Az idén 4 munkanappal kevesebbel kell beérnünk, mint 1983-ban, és a 4-gyel kevesebb munkanapból hármat a második félévben kell „lenyelnünk”. Vagyis, ha nem igyekszünk, nem 4 százalékos, hanem jóval szerényebb ipari termelésnövekedésre számíthatunk. A tartósabb gazdasági növekedés, a megalapozott dinamizmus elérésének útját-módját a párt kidolgozta. A célok, a tennivalók világosak. Ezért — immár az 1985 tavaszára összehívandó XIII. pártkongresszusra készülve — azzal a tudattal dolgozhatunk, hogy a mi pártunk helyzetelemzéseit, országépítő programját az élet kritikája igazolta, az élet volt a valóságfedezete. Ezért bízhattunk és bízhatunk ezután is benne. MeAGYAR LÁSZLÓ Lázár György Zala megyében Kádár János fogadta lesus Montan ét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Jesus Montanét, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Kiadós munkát végzett el tegnap megtartott, II. negyedévi ülésén a Tolna megyei Tanács, miután munkanapjának elnökségében köszöntötte Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képv'selőjét, Liszkai Lajost. Az ülésen a szokottnál bővebb volt a tanácskozási joggal meghívottak száma, de a napirendi témák is nagy aktivitást váltottak ki. S ezek közül is leginkább az a beszámoló, mely a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének tapasztalatait summázta, szólva terA szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a két párt közötti együttműködés néhány időszerű kérdését, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a ka- rib-tengeri térségben, illetve az európai kontinensen tapasztalható fejleményekre. A mészetesen a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének további feladatairól is. A beszámolót Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke terjesztette elő, rövid szóbeli kiegészítést is adva a keretjellegű együttműködési megállapodások tartalmi úju- lásáről, gazdagodásáról. Nem véletlen, hogy a napirend vitájában heten kértek szót, s közöttük a tanácsokkal együttműködési megállapodást kötött szervek képviselői, akik összhangban a beszámoló megállapításával, gyümölcsözőnek minősítették a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatát. találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Jorge Rodriguez Grillo, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A Jesus Montane vezette kubai küldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. A Tolna megyei Tanács legutóbb 1977-ben mérlegelte a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének tapasztalatait és támasztott olyan követelményeket az alkotó kapcsolatok fejlesztésében, melyek a feleket hozzásegítették a közös feladatok eredményes megvalósításához. Az elmúlt hét esztendő során a helyileg évente áttekintett megállapodások nemcsak az együttműködés szélesítését szorgalmazták sikerrel, korszerűsödtek is a kapcsolatok a nem tanácsi és gazdálkodó szervekkel. A (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György csütörtökön folytata kétnapos Zala megyei látogatását. Második napi programja a Göcseji Falumúzeum és az Országos Olajipari Múzeum megtekintésével kezdődött. A program délután a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában folytatódott. Lázár György látogatása befejezéseként aktívaülésen találkozott a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek és intézményeinek vezetőivel, tájékoztatta a résztvevőket. Szűrös Mátyás a Szovjetunióba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az SZKP Központi Bi- zotságának meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazott. Kíséretében vannak Györke József és Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetői. Búcsúztatásuknál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. A Tolna megyei Tanács tárgyalta Együttműködés - 1983. évi költségvetés és fejlesztési alap Nemzetközi szövetkezeti nap Megyei ünnepség Bonyhádion Több, mint hat évtizede ünnepük világszerte a szövetkezők a nemzetközi szövetkezeti napot, minden év július első vasárnapján. A megyei ünnepséget tegnap délután Bonyhádon, a városi művelődési ház emeleti nagytermében rendezte meg a megyei szövetkezetek koordinációs bizottsága. Solymosi József, a helybeli Pannónia Tsz elnöke köszöntötte a résztvevőket, szövetkezeti dolgozókat, tisztségviselőket, a meghívott vendégeket, köztük az elnökségben helyet foglaló Tamás Ádámot, a városi pártbizottság első titkárát, a Tambov megyei fogyasztási szövetkezeti küldöttség vezetőjét és tagjait, majd Lakos József pálfai tsz-elnök, a megyei koordinációs bizottság soros elnöke mondott ünnepi beszédet. — Hagyomány Magyarországon is — mondta —, hogy a világ mintegy hetven országának szövetkezeti tagságával együtt, megemlékezünk a mozgalom népeket, nemzeteket átfogó eszméjéről. A mozgalom, amely az elmúlt másfél évszázad folyamán formailag differenciálódott, szervezetileg erősödött, hatalmas társadalmi, gazdasági erőt képvisel. — A szövetkezés, amely már a kezdeti időszakban is magában hordozta a dolgozó emberek gazdasági és társadalmi felemelkedésének a szándékát, a munkás-paraszt hatalom, a proletárdiktatúra viszonyai között teljesedett ki. A továbbiakban Lakos József a hazai szövetkezeti mozgalom közel négy évtizedes fejlődését méltatta, majd részletesebben foglalkozott a megye mezőgazda- sági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinek fejlődésével, eredményeivel és gondjaival. — Megyénk szövetkezetei — a tagság hozzáértő, lelkiismeretes munkája révén — az adott körülményeket figyelembe véve, 1983-ban is eredményes évet zártak. A gazdasági eredmények mellett tovább fejlődött társadalompolitikai tevékenységük is. Nehezebb körülmények között kell helytállniuk ma a szövetkezeteknek, mint a hetvenes években. Tovább kell emelni az irányítás színvonalát, javítani a munka- szervezést, hatékonyabban kihasználni a meglévő szellemi és anyagi kapacitást. Tovább kell szilárdítani a tagságnak és a szövetkezeteknek a kapcsolatát, erősíteni a szövetkezeti demokráciát. Befejezésül a három szövetkezeti ágazat koordinációs bizottsága nevében elismerését fejezte ki a résztvevőknek és rajtuk keresztül a megye egész szövetkezeti tagságának azért az áldozatos munkáért, amellyel az elmúlt évi említésre méltó eredményeket elérték a szövetkezetek. Ezután Viktor Nyikolaje- vics Tyitkov, a Tambov megyei küldöttség vezetője köszöntötte a résztvevőket és kívánt további eredményes munkát megyéjük szövetkezeti tagsága nevében. J. J. Lakos József ünnepi beszédét tartja
