Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
1984. június 27. /tolna _ irtÉPÜJSAG 5 Kutatók, kutatások Iregszemcsén. Tán a Balaton közelsége teszi, a párás, enyhe klíma, hogy itt Ireg- szemcsén a hazai növénynemesítés, a fajtakísérlet meghonosodott. Az sem lehet véletlen, hogy néhai Mauthner Ödön magkereskedő ide, erre a területre telepítette növénynemesítő telepét. Ha szója, ha--------------------------------------------------------------------------------------------------------------n apraforgó, ha borsó, akkor Iregszemcse jut eszünkbe, a parcellák, a tenyészkertek, fehér köpenyes kutatók, laboratórium, a fajtakísérleti állomás rendje, és változatossága. A kutatás mostanában túllép pett megszokott keretein, hisz nemcsak fajtát állít elő, hanem pél-; dóul szójás ételeket is ajánl. Nézzünk most egy kicsit szét az ireg-; szemesei parcellák között. Egy kis történelem A világhírű Mauthner Ödön Magkereskedő és Magnemesítő Rt. az intézet mai helyén 1936-ban létesítette az Ireg- szemcsei Növénynemesítő Telepet, és ennek tudományos vezetését a német dr. Knapp Ottóra bízta. Mint ennek a kiváló növénynemesítőnek asszisztense, került erre a növénynemesítő telepre 1942- ben Kurnik Ernő, az ő buzdítására választotta a szóját doktori disszertációja tárgyául. A szójának, ennek a Távol- Keleten, őshazájában több évezredes kultúrával rendelkező — valójában csak a XX. században felfedezett — növénynek a kutatása rányomta bélyegét az intézetre. A takarmánytermesztési kutató intézet ma talán az egyetlen olyan kutatóintézet egész Európában, amely a szójával tudományosan és gyakorlatilag mind nemesítési, mind kutatási vonalon főtémaként foglalkozik. A történeti sorrendnél maradva, az intézet főprofilját a szóján kívül a napraforgó, majd a borsó, továbbá a repce nemesítése, termesztése és terjesztése képezte és képezi ma is. Mind a négy növény, olaj- és főleg fehérjetermelése következtében, hazánk közgazdaságának létfontosságú részét képezi. Az intézet szép, vadszőlővel befuttatott központi épülete Az íj növényfajtákat vizsgálják Tavaly az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézetet — melynek egyik állomása Iregszemcse — és a Vetőmag és Szaporítóanyag Felügyelőséget összevonták. Az új cég neve NÖMI, azaz Növénytermesztési és Minősítő Intézet lett, ez azonban nem jelentett különösebb változást az iregszemcsei állomáson. Az állomáson, melynek a területe közel 36 hektár, szántóföldi és kertészeti növényfajták tulajdonságait vizsgálják. Az iregi állomás egymás után három alkalommal lett az első helyezett, ami azt jelenti, hogy szívesen helyezik el a kutatók a kísérleteket itt, hiszen megbízható, értékelhető adatokat kapnak. A terület földrajzi elhelyezkedése kiváló, jók az adottságok, s az itt dolgozók lelkiismeretesen végzik a munkájukat. Az állomás feladata a hazai nemesítésű, valamint a külföldről behozott fajták tulajdonságainak, illetve adaptációképességének vizsgálata. Magyarországon a szántóföldi növényfajták száma 750—800 között mozog évente, s ezeknek több mint a fele külföldről származik. Vizsgálják a fajtajelöltek tulajdonságait, sőt a már minősített fajtákat is. A bejelentett fajták alapanyagát, a vetőmagot a központban osztják szét az állomások között, ahol beállítják a kísérleteket. Az állomások megkapják a technológiát, például azt, hogy milyen csíraszámmal vessenek. Minden Chinetrinnel permetezik a borsót I egyes fajta magját külön-kü- lön 10 négyzetméteres, jel- táblával jelölt parcellákba vetik, négy ismétlésben. Az ismétlések egymás mögött vannak, a fajták pedig véletlen elrendezésben, azért, hogy egy-egy jobb talajfolt miatt nehogy kiugorjanak az eredmények. Az iregszemcsei állomáson zömmel búzát, kukoricát, káposztarepcét, étkezési és száraz borsót, lent, kendert, szóját, babot, napraforgót, olajtököt, babot, fűszerpaprikát vizsgálnak, de van itt például digitálisz, és sáfrányos szek- lice is. Az intézet központjában minden egyes növénynek témafelelőse van, ők évi 4—5 alkalommal jönnek megnézni a kísérleteket. Vizsgálják a növények beállottságát, fejlettségét, betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és természetesen a kísérlet tisztaságát. Az állomás dolgozói a kiküldött kérdőívekre a vizsgált növény 15—40 tulajdonságát jegyzik fel. Ezt beküldik az intézet központjába, ahol számítógépbe táplálják az adatokat, melynek alapján a kutatók a következtetéseket levonják. A vizsgálat 3 évig tart, akkor egy-egy fajtáról már több száz adat áll a kutatók rendelkezésére. Ha jó tulajdonságai vannak a fajtának, és ha beilleszkedik a fajta- választékba, már minősíthető. Az egyes fajtákat szakbizottság vizsgálja felül: kutatók, rendszerben, nagyüzemben dolgozó szakemberek. Ezt követően a fajta a minősítő tanács elé kerül, amelynek az elnöke a miniszter helyettese, a tagjai pedig kutatóintézeti igazgatók, vállalatvezetők, külkereskedők. Az iregi szója arany A szója arany nem más, mint hőkezelt granulátum, amely egészséges, csíraképes, tisztított, osztályozott és mosott, épszemű, szójababból készül, bárminemű kémiai anyag hozzáadása nélkül. A hőkezeléssel kombinált oldá- sos eljárás során a káros és kellemetlen szín és ízanyagokat, valamint az oldható szénhidrátok nagy részét eltávolítják. A műveletek eredményeként csökken a készítmény oldható szénhidráttartalma, a táplálkozás fiziológiai szempontból értékes fehérje, a többszörösen telítetlen zsírsavtartalom, valamint a diétás rosttartalom pedig feldúsul. A készítmény 1,5—2 mm átmérőjű, 6—8 mm hosszú, világos aranysárga granulátum, vagy 1—2 mm vastag lapkás forgácsokban- kerül forgalomba. Az íze kellemes, enyhén dióra emlékeztető, azonban bármely ízesítővel fedhető, ételszínezőkkel könnyen festhető. Eltarthatósága: granulátum formájában 12 hónap. Ez idő alatt nagy, biológiailag teljes értékű olajtartalma ellenére sem avasodik. őrlemény vagy liszt formájában való felhasználás esetén az őrlést lehetőleg a fel- használás előtt végezzük el, hosszabb ideig ne tároljuk. A háztartások részére 0,5— 1 kilogrammos, papír- vagy celofánzacskóban, dobozban, közétkeztetési üzemek részére 20—25 kilogrammos többréteges papírzsákban kerül forgalomba. Száraz, szel- lős helyen, eredeti csomagolásban tároljuk. A szója arany felhasználhatósága többrétű. Kitűnő zsír- és vízmegkötő képessége folytán meggátolja a termékekben a zsír kiválását, ugyanakor. növeli annak tápés ízértékét. Ezért kiválóan felhasználható tartós és féltartós húskészítmények (töltelékáruk) húskülönlegességek (hamburger, bélszínroló, fasírt) pástétom és kon- zervek adalékanyagául. A sütő-, tészta és édesipari készítmények minőségét, struktúráját, ízét, színét javítja. Lényegesen megnyújtja az eltarthatóságot, az áru friss állapotát. Ízesítőkkel — dió, mandula, mogyoró, gesztenye stb. pótlására, illetve kiegészítésére kiválóan alkalmas. A szója granulátum nagy és teljes értékű, glutén mentes protein, csekély szénhidrát, és nagy diétás rosttartalma, valamint magas leci- tin és telítetlen zsírsavtartalma révén kiválóan felhasználható, elsősorban cukorbetegek és lisztérzékenységben szenvedők részére megfelelő diéta összeállításánál, emésztési rendellenességek és érrendszeri betegségek gyógyításánál. A háztartásban a céltól függően eredeti, durva, vagy finom, esetleg szitált őrlemény formájában használható fel. Kávédarálóval a kívánt őrlemény előállítható. Darált vagy pépesített hússal, liszttel, tésztával, burgonyával, cukorral stb. a kívánt arányban (20—30 százalék) könnyen és tökéletesen elegyíthető. Különösen bevált húsételek, húsgombóc, fasírt, ste- fániaszelet, töltött-paprika, töltött káposzta készítésénél 20—25 százalékos hús részaránynak megfelelő granulátum felhasználással. Ezzel nemcsak tekintélyes mennyiségű hús takarítható meg, hanem jelentősen javul az ételek tópértéke, íze, zama- ta is. A tenyészkertekben szorgos munka folyik Ha hallok például arról, hogy az ökológiai és biológiai tényezők fehérje- és olajtermelésre gyakorolt hatását vizsgálják mostanában egész biztos, hogy a kísérletek színhelye Iregszemcse, a Takarmánytermesztési Kutató Intézet. Számos, itthon és külföldön egyaránt elismert kutatási eredmény bölcsője évtizedek óta a nagymúltú intézet. — Milyen témákon dolgoznak jelenleg? — kérdeztük Fodor Jánostól, a növénytermesztési osztály vezetőjétől. — Például a nagy olajtermést adó napraforgófajták, szintetikus fajták előállítása, aminek célja, hogy igen korai érésű, alacsony szárú, főként belvizes területeken és másodvetésben termeszthető fajtákhoz jussunk. Aztán a nagy olajtermést adó hibridek előállítása, a hibrid és fajta jelöltek összehasonlító teljesítmény vizsgálata, a Plasmopara halstedii elleni rezisztencia nemesítés, vagy a napraforgó fehérpenészes fertőzésének csökkentése érdekében különböző kalcium vegyületekkel kezeljük a talajt. Rengeteg a kísérletünk, hosszú lenne mindent felsorolni, még a napraforgónál is. — Kik határozzák meg az egyes témákat? — A tervet itt az intézetben állítjuk össze, s ezt elküldjük a Növényolaj- és Mosószeripari Vállalat kutatóintézetének, mert ez a cég a gesztora a napraforgó- és az olajosnövények kutatásának. Az abrakhüvelyeseknél is elkészítjük a kutatási tervet, ezt a MÉM szakotatási és kutatási főosztálya hagyja jóvá és bizonyos összegig finanszírozza is. — Általában hány témát ajánlanak föl egy-egy növény esetében? — A napraforgónál maradva három nagy csoport van: a nemesítés, a termesztés, azaz vetőmagelőállítás, illetve a fajtafenntartás. A nemesítésnél és a termesztésnél is általában 4—5 téma szerepel, ezeket egytől-egyig mindig elfogadják. De kapunk kutatói megbízást a Magyar Tudományos Akadémiától, vagy például a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemtől. Tizenhét éve folynak nálunk a műtrágyázási tartamkísérletek, azt vizsgáljuk, hogy ugyanannyi műtrágyánál mennyi a növények teljesítménye. Megbíznak bennünket vállalatok is, például az Észak-magyarországi Vegyiművek. Néha persze az is előfordul, hogy visszautasítunk bizonyos témákat, mert nem vagyunk annyian itt az intézetben. Rendszeresen részt vezsünk a pályázatokon, idén például 2 témában dolgozunk a Növényolaj- és Mosószeripari Vállalatnak. — Hogyan állítanak be egy- egy kísérletet? — Mindig előre megtervezzük, általában az év elején. Műtrágyázási kísérleteknél a műtrágya-mennyiségek, az ismétlések száma, a parcellanagyság, a kapásoknál a sor- és tőtávolság szerepel a tervben, ahol elkészítjük a vetési terv Vázlatát is. — Honnan származnak a vetőmagok? — Egy része intézeti nemesítésű, itt állítjuk elő, de küldenek a megrendelőink is. — A nemesítést mely növényekkel végzik az inté- ben? — Napraforgót, őszi káposztarepcét, borsót, szóját nemesítünk, kisebb jelentőségű a lóbab, a csicseri borsó, a lencse, és a karósbab. — Hogyan történik a növények keresztezése? — A borsónál például, mikor a virág bimbós állapotban van, kis csipesszel felnyitják a virágot, eltávolítják az anyanövényből a portokot, azaz a hímivarsejteket, majd az apanövényből kiveszik a kinyílt portokot, és ráhelyezik a bibére. Ezt követően visszazárják a virágot, majd pici, viaszba mártott papírra írják a keresztezés idejét és a fajtákat. Ezt a cetlit minden egyes keresztezett virágra rákötik. Ha sikeres a keresztezés, betakarítás után a keresztezési kóddal kerül a mag nyilvántartásba. A magot a következő évben ismét elvetik, s megkezdődik a szelekció, a kiválasztás. — Mennyi idő múlva lesz értékelhető az eredmény? — A borsónál általában öt év, s ugyanennyi a napraforgónál is, ha sikeres a kombináció. — Egyszerre, egy időben hány kísérletet végeznek? — Ez évente változó, általában 15—20 kísérletünk van egyszerre. Ez 6—8000 kispar- cellát jelent, hisz egy-egy kísérletet négy ismétlésben csináljuk meg, s kontroll parcellák is vannak a standard fajtákkal, amelyekhez a kísérleteket viszonyítjuk. — Milyen jellegű megfigyeléseket végeznek? — Ez változó. Például az iregi hibrid-napraforgóknál a virágzás dátumát, a te- nyészidőszakot napokban feljegyezzük, a virágzás-, és éréskori magasságot, a tányér állását, és a különböző betegségekkel való fertőzött- ség mértékét. — Ügy mondják, a nemesítés eléggé „pepecs munka”. Valóban az? — A nemesítés hallatlanul pontos, fegyelmezett, lelkiismeretes munkát kíván, hisz ha például valaki pontatlanul jegyzi fel az adatokat, nem megfelelő eredményhez jutunk. — Hány kutató dolgozik az intézetben? — Jelenleg 16 egyetemet, főiskolát végzett kutató van nálunk, közülük többen szakmérnöki képesítést szereztek. Néhányan nyelveket is beszélnek, s a könyvtárunkban a szakirodalom is fellelhető. Csókási Regina és Takács Emília a napraforgó olajtartalmát vizsgálják a laboratóriumban
