Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

1984. június 27. u NÉPÚJSÁG Respighi-opera magyar közreműködőkkel Walter Rózsi és Dobay Lívia jelenete az 1937-es elő­adáson Aki halhatatlanná tette Róma fenyőit, kútjait, temp­lomablakait, ünnepeit, a ze­neirodalomban: Ottorino Respighi, és akit az Örök Várostól ihletett szimfonikus költeményei tettek világhí­rűvé: az is Respighi... Respighi mesteri módon szólaltatta meg a történel­met, kiáltotta világgá a mo­dern valóságot. Életműve, dallamvilága a népies, gre­gorián, ősi melódiákból táp­lálkozva a század eleji impresszionizmust tükrözte. 1879-ben született és 1936- ban halt meg. Rimszkij-Kor- szakov tanítványa volt, és még fiatalon visszavonult, hogy minden idejét a kom­ponálásnak szentelje. Alkotói munkásságát azon­ban, teljes egészében még ma sem ismerjük. A lírikus hangvételű szimfonikus köl­temények mellett erőteljes, mondanivalóival is figyelmet keltő operákat, balettzenét írt. Lemezfelvétel, hangsza­lag azonban mindmáig nem készült ezekből. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál a közelmúltban fejeződött be Respighi egyik nagy si­kerű művének, A láng című operájának a teljes felvétele. A szerző éppen negyven évvel ezelőtt bocsátotta út­jára ezt az alkotását, amely­nek népszerűsítéséhez külö­nösképpen sokat tehettek a magyar művészek. Már egy évvei később, Európában elsők között bemutatták a budapesti Operaházban. Ki­robbanó sikert aratott. Res­pighi és felesége, Elsa Res­pighi több ízben látogattak el Magyarországra, és elis­meréssel nyilatkoztak A láng előadásainak színvonaláról. Elsősorban Oláh Gusztáv rendezése és díszletei hívták fel a műre a nemzetközi ze­nei élet figyelmét. Sergio Failoni vezényelt, és a főbb szerepeket népszerű művé­szek alakították: Budanovits Mária, Walter Rózsi, Gere Lola, Halmos János, Loson- czy Györg" Maleczky Osz­kár. Firenzébe és a milánói Scalaba is meghívták a tár­sulatot Respighi-produkció- jával. — Emlékszem a budapesti Opera nagy feltűnést keltő előadásaira Olaszországban — mondotta Lamberto Gar- delli, akinek 15 év alatt 1 millió példányban keltek el a Budapesten készített le­mezei, és aki most A láng lemezfelvételét vezényelte. — Miután én már félig va­gyok csak venetói és már fé­lig magyar — folytatta tré­fásan —, hiszen huszonhá­rom éve intenzív kapcsolat fűz a magyar művészeti élethez, mély tisztelettel az alkotó és művének megszó- laltatói iránt, vettem kézbe és dirigáltam az operát. Res­pighi műveit repertoáromon tartom, de az operáit alig tűzik műsorra. Ez a megbí­zás nagy örömet jelentett számomra azért is, mert úgy éreztem, megtaláltam hozzá a legideálisabb interpretáto­Ottorino Respighi rait Takács Klára, Tokody Ilona, Pitti Katalin, Kelen Péter, Sólyom-Nagy Sándor, Kováts Kolos személyében. Rövidesen nemcsak egy szín­padon, hanem világszerte él­vezheti a közönség a modern olasz zene egyik legértéke­sebb kompozícióját. A Ma­gyar Állami Hangverseny- zenekar és a Magyar Rádió énekkara közreműködésével sikerült újra életre kelteni, a feledéstől megmenteni kedvelt honfitársam művét. Ugyancsak magyar művé­szek nevéhez fűződik Res­pighi másik operájának a Lucreziának a bemutatása. Assisiben a Festa Musica Pro nyári fesztiválra — amely­nek tiszteletbeli elnöke Do-* ráti Antal, művészeti igaz­gatója Juhár József — a Svájcban élő Mészáros Já­nos karmester javaslatára Vámos Lászlót, a Nemzeti Színház főrendezőjét hívták meg a Lucrezia színpadra állítására. A jelmezeket Do- ráti Antal leánya, Tonina Doráti tervezte. Elsa Res­pighi mindvégig személyesen is figyelemmel kísérte és instrukciókkal látta el a ma­gyar művészek produkcióját. Erdőst Mária FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ismét figyelemre méltó kezdeményezés színhelye a Fehérvár Áruház: a vállalat bemutatja és árusítja a Fe­jér megyei áfészek ipari rész­legei, a SZÖVMÜ, a Zöldért és kilenc ipari szövetkezet termékeit. Az árubemutató­ról és vásárról az áruház ve­zetőit kérdeztük. — A Fehérvár Áruház szö­vetkezeti közös vállalat, a megye nyolc fogyasztási szö­vetkezetének vállalkozása. Kötelességünknek tartottuk és tartjuk, hogy a legkülön­bözőbb módon szolgáljuk a gazdák” érdekeit. Mivel a megye fogyasztási szövetke­zetei növekvő mértékben foglalkoznak ipari termelés­sel (ennek értéke évi 520 millió forint), fontos, hogy az általuk előállított terméke­ket megismertessük a megye lakosságával. Ez a célunk az ipari szövetkezetek termékei­vel is; azon túl természete­sen, hogy a két szövetkezeti ágazat jó kapcsolatait tovább erősítjük. Tervezzük, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek termékeit egy külön akció ke­retében mutassuk be vásárló­inknak. — Mi minden látható, vá­sárolható az akcióban? — A teljesség igénye nélkül említek néhány példát... A sárbogárdi áfész hentesárui­val lát el bennünket, faipari üzeme különféle faárukat hozott. A móri áfész ruha­ipari termékekkel jött: az otthonkától a munkavédelmi kesztyűig. A bicskei áfész összeszerelhető, a SZÖVMÜ méretre készülő garázst mu­tat be. A Gorsium áfész kempingcikkeket, a dunaúj­városi munkásszövetkezet bőrdíszmű- és bőr-ajándék- tárgyakat kínál. Az ipari szö­vetkezetek közül az Univerzál a hősugárzótól a csákvári kerámiáig sok mindent ajánl, a bicskei Floriana fenyőfá­ból készült bútorokat és szaunafülkéket. Dunántúlt napló A Pécsi Vízmű és a Ma­gyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei szervezete, a vízművállalatok képviselői és más szakemberek részvételé­vel előadóülést tartott a há­lózati vízveszteség elemzésé­ről. A hálózati veszteség tekin­télyes mennyiség, csekély mértékű csökkentése is sok milliós megtakarítást jelent. — Mit jelent nálunk ma a hálózati veszteség? — Magyarországon évente 1 milliárd köbméter körüli a termelt víz mennyisége; amit hasznosan felhasználunk, az 15—20 százalékkal kevesebb. E veszteség egy része az, ami pazarlás folytán keletkezik, maga a hálózati veszteség — ami elsősorban a vezeték- rendszer állapotából ered — 10 százalékra tehető. Ha csak 1 százalékot tudunk megta­karítani, az is 10 millió köb­métert jelent, ami — hogy jobban érzékelhessük — egy kb. 30 ezres település vízfo­gyasztásának felel meg. S ha ezt csupán a víztermelés ol­daláról nézzük, 60—70 millió forint lehet a megtakarítás. A hálózati veszteséget oko­zó hibák többnyire nem jár­nak látványos kísérőjelen­séggel, az útbeszakadás, a házbeomlás a folyamat befe­jeződése. Apróbb hibák kö­vetkeztében éveken át folya­matosan tartó szivárgásokat jelent a veszteség. Elképzel­hető, hogy az ország 40 ezer kilométernyi vízhálózatában mennyi hibaforrás lehet. A Pécsett bemutatott elemző rendszer nyomás- és mennyi­ségkülönbségek alapján pon­tosan megállapítja a veszte­ség mértékét és szinte cen­timéternyi pontossággal be­határolja a hiba helyét ak­kor, amikor annak a felszínen még semmi látható jele nincs. PETŐFI NÉPE A szokottnál is nagyobb ér­deklődés mutatkozik az idei, XI. nemzetközi Kodály-sze- minárium iránt. Kétszázan hallgatják majd július 16-án a megnyitó ünnepséget Kecs­keméten. 130 külföldi és 70 magyar karvezető, zenetanár jelentkezett. Görög résztve­vője nem volt eddig a nyári tanfolyamoknak, most tizen­öten jelezték érkezésüket. Többen jönnek Angliából, Svájcból, Írországból, Romá­niából, Ausztriából és Auszt­ráliából, Közép-Amerikából és Japánból. Lesz olasz, nor­vég, szovjet, francia, spanyol hallgató. Elfogadták az NSZK-ból és az NDK-ból küldött jelentkezéseket. Jó a híre a kecskeméti in­tézetnek külföldön. Jó né­hány venég a Kodály-cente­nárium rendezvényein hatá­rozta el, hogy amint alkal­ma lesz rá, a zeneszerző ha­zájában tanulmányozza a magyar zenepedagógiai elve­ket, módszereket. A külföldön meghívott ta­nárként előadó magyar főis­kolai oktatók, különösen a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet tanárai a szó leg­nemesebb értelmében jó propagandát csináltak mind­annak. ami ez ügyben Kecs­keméten történik. Több szervezeti újítás se­gíti a tanulmányi idő még hatékonyabb kihasználását. Eddig angolul vagy magyarul tartották az előadásokat. Most kialakítanak egy-egy kisebb német, spanyol és francia nyelvű csoportot. Kü­lön karvezetői „osztályt” is szerveznek. Speciális képzést kapnak azok az általános is­kolai énektanárok, akik óvó­női szakközépiskolában taní­tanak. Ok hároméves tanfo­lyamuk során többször, is el­jönnek a Kéttemplom közi intézetbe. A KISZ és a Jeunesses Mu- sicales kórustáborát a sze­mináriummal egy időben rendezik. A magyarokon kí­vül lengyel és csehszlovák fiatalok részvételére számíta­nak. Somogyi Néplap Év közben sokat hallhat­tunk a marcali gyermekmű­hely munkájáról. Mint a mű­velődési ház népművelője el­mondta, a gyerekek nyáron folytatják a közös munkát, együtt táboroznak. Tavaly . nyáron szerencsés együttműködés született a megyei vöröskereszt és a KISZ-bizottság által szerve­zett „Jó egészség” tábor és a művelődési ház között. Idén is a gyermekműhely húsz tagja kapcsolódik be a prog­ramba. Balatonfenyvesen másfél száz, mozgásártalom­ban szenvedő, rossz tartású gyerek vesz részt intenzív gyógytornán, úszásoktatás­ban, gyógykezelésben. A marcali kézművescsoport tagjai arra vállalkoztak, hogy szabadidős foglalkozásokat tartanak az itt üdülőknek. A városi kulturális köz­pont ebben az évben is meg­rendezi a csömendi volt er­dészházban a fafaragó tábort. A már több év óta együtt dolgozó, mintegy húszfős tagság az eddig kialakult munkastílusban folytatja te­vékenységét. Faragásaikban a népi építészet és díszítő hagyomány tapasztalatait használják fel. A nyári előadói estek so­rát Ádám Erzsébet erdélyi népköltészetet megszólaltató műsora nyitja. A későbbiek­ben a város vendége lesz töb­bek között Sass József, a Karthágó és a Bikini együt­tes. Hetvenöt éves a Bonyhádi Zománcárugyár Leggyakrabban a kéz és a láb törik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) 1909 június 16-án Perczel Béla alapította Bonyhádon a zománcgyárat. Az előzmé­nye igen érdekes. Az előző évben a vállalkozó szellemű Perczel Béla egy villanytele­pet létesített, de ez gazda­ságtalanul működött, nem volt energiafogyasztó. így a villanytelep mellé építette a zománcgyárat. Eleinte fából készült do­minót gyártottak, de még abban az évben megindult a zománctáblák gyártása is. A dominók készítését 1913-ban befejezték. 1923-tól kezdő­dött meg az edénygyártás mélyhúzott technikával. Mé­gis hosszú időn keresztül a gyárnak a hírnevet, az elis­merést a zománctáblák gyár­tása hozta. Az itt készült táblákat főleg reklámcélok­ra alkalmazták. Az 1927-es világkiállításon díjnyertesek lettek. Az államosítás 1948 márci­us 25-én történt, ezzel erős fejlődésnek indult a gyár. A kezdetben 13 embert foglal­koztató gyár létszáma száz­szorosára növekedett napja­inkig. 1956-ban indult be az új zománcozó csarnok. Hatodikként a világon — hazánkban pedig csak Bony­hádon — készítenek teflon­bevonatot zománcozott fe­lületre. Ma 12 tőkés ország­ba exportálnak. Legjelentő­sebb partnere az NSZK, Anglia és Franciaország. NSZK-ban a nehezebb edé­nyeket kedvelik, jobb a hő­elosztásuk, nem égetnek annyira. Az idei évben már Kanadába is exportáltak. Az USA is érdeklődik egyes ter­mékek iránt. Mi jellemzi a mai termé­keket? — kérdezem Balázs Mátyást, a jubileumi kiállí­tás egyik szervezőjét. Első­sorban a többcélúság, kelle­mes, harmonikus külső, a változatos díszítés és vi­szonylag alacsony ár. A 75 éves évforduló alkal­mából gyártörténeti és ter­mékbemutatóval egybekötött kiállítást rendezett a gyár a Bonyhádi Városi Művelődési Központban. Szombaton ün­nepi megemlékezésre került sor, a jutalmak és a kitün­tetések kiosztása után fellé­pett a váraljai népi együttes. Este pedig bátyus bál volt. SZEKÉR JÓZSEF Itt van a vakáció és meg­érkeztek az első hírek a gyermekbalesetekről is. A megelőzés lehetőségeiről be­szélgettünk az Állami Bizto­sító illetékes munkatársával. — Önök a tanulóbiztosítás révén — hiszen az minde­nütt érvényes: otthon, és is­kolában, nyaraláskor és kül­földi utazáskor, kirándulás­kor és utazás közben — szin­te minden gyermekbalesetről értesülnek. Tapasztalataik szerint milyen baj éri leg­többször a gyerekeket? — Leggyakrabban a kéz- és lábtörés fordul elő, mely sokszor az egész szünidőt megkeseríti. A legveszélye- zettebb korosztály a 10—14 évesek tábora, mely arra int minket, felnőtteket, hogy a nyolcadikat végzett fiaink és lányaink sem teljesen fel­nőttek még, szükségük van a gondoskodásra. — De nem lehet minden gyermek^mellett egy felnőtt, sőt... — Igaz, baleset akkor is előfordul, ha felnőtt társa­ságában vannak a gyerekek, ám a legtöbb baleset mégis­csak akkor következik be, ha a gyerekek egyedül töltik el a vakációt. — Évről évre visszatérő problémát jelent a felelőtlen fürdőzés. — így igaz ez is. Sok gyer­mek olyan bányatóban akar hűsölni, melyeknek nemcsak a vize piszkos és káros az egészségre, de a tó fenekén lévő veszélyes tárgyakba sok­szor beakad az ott lubickoló keze-lába. Veszélyes a táb­lával tiltott helyen való für­dés, vagy a jelző viharrakéta figyelmen kívül hagyása. — Tehát mi a tanácsuk? — Legjobb balesetmegelő­zési mód, ha a biztonságos úszótudás mellett betartják az óvatosság szabályait: csak olyan távolságra szabad úsz­ni, hogy vissza is tudjanak jönni, s tilos a csónakkirán­duláskor felhevült testtel a hívogató hűs habokba ugra­ni, mert súlyosabb esetben a szív nem bírja ki ezt a megpróbáltatást... — És mi van a „kulcsos gyerekekkel?” — Komoly gondot jelent az otthoni balesetek megelőzé­se. Az egyedül hagyott gyer­mek sokszor olyan dolgokhoz nyúl, amelyről tudja ugyan, hogy veszélyes, de unalom­űzésként ezzel üti el az időt: játszik a tűzzel, vegyészke- dik és kísérletezik, elektro­mos berendezéseket piszkál meg és szed szét... Ezek megelőzésére célsze­rű a szülőknek előzetes napi programot csinálni a gyer­mek bevonásával: mivel tölt­se el hasznosan az idejét. Most jobban be lehet őket vonni a háztartási munkába, gyakrabban mehetnek mozi­ba, meglátogathatják bará­taikat, többet olvashatnak, naplót vezethetnek élménye­ikről, rendezhetik gyűjtemé­nyeiket, sportolhatnak. Amint kilép a házból a gyermek, tudnia kell, hogy a közúti szabályokat mindig is min­denütt be kell tartani. A va­káció alatt is ügyelni kell ar­ra, hogy ne rohanjon figyel­metlenül az úttestre a kocsik közé pattanó labda után, vagy ne játszón a parkoló jármű­vek között, mert az arra ha­ladó járművezetők vagy egyáltalán nem vagy csak ké­sőn veszik észre őket, s en­nek is komoly következmé­nyei lehetnek... Minden gyermeknek szük­sége van arra, hogy számá­ra a nyár pihentetően szép és élményekben gazdag le­gyen, hogy erőt gyűjthessen egy új tanév sikereihez, s mindebben a felnőteknek is van feladatuk. Népesedés, népmozgalom Az ország lakosságának száma 1945. elején kilenc­millió 82 ezer fő volt. Ez az eltelt 39 év alatt 18 száza­lékkal növekedett. A vizsgált időszak első évtizedében a jelentős természeti szaporo­dási arány, a magas házas­ságkötési és alacsony válá­si arány volt jellemző. 1956- tól kezdődően fokozatosan csökkent a természetes sza­porodás és emelkedni kezdett a válások száma. A Statisztikai Kiadó Vál­lalatnak a felszabadulás utá­ni időszak népmozgalma ala­kulásáról szóló kiadványa vizsgálja a kedvezőtlen de­mográfiai jelenségek előidé­zőit, a termékenység ösztön­zésére hozott kormányin­tézkedések hatásait. Rámu­tat, hogy az ország népese­dési helyzete nagy fontossá­gú nemzeti ügy, ezért olyan állami és társadalmi tevé­kenységet kell kibontakoz­tatni, amely lehetővé teszi a folyamat mérséklődését, táv­latokban pedig a kívánatos mértékű népességszaporulat elérését. (KS)

Next

/
Thumbnails
Contents