Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek ! *.......... ... A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 149. szám Ara: i,40 Ft 1984. június 27., szerda A SZARAJEVÓI DRÁMA (2. old.) VÉGIG A VÁGÓSORON... (3. old.) LEGGYAKRABBAN A KÉZ ÉS A LÁB TÖRIK (4. old.) JUBILÁL A GEMENCI NAGYDÍJ (6. old.) 1 ül KUTATÓK, KUTATÁSOK IREGSZEMCSÉN * (5. old.) Sikeres rejt A nyolcvanas évek elején az előző évtized gyakorla­tával ellentétes tendencia figyelhető meg a vállalatok I átszerveződésében. Miközben korábban a terebélye- sedés, a kisebb üzemek és termelő egységek felszip­pantása jellemezte a magyar gazdaságot, az utóbbi években mind több gazdálkodó próbálgatja önállóan szárnyait. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítését jelzi például, hogy 1980 és 1983 között összesen 25 gazdasági egység (ebből 12 tröszt) szűnt meg, 16 vállalat mé­rete csökkent és mindössze egy vállalat nagysága nö­vekedett. Az említett időszakban háromszázat is meg­haladja az önállóvá vált gazdálkodó szervezetek szá­ma. Emellett tavaly 122 kisvállalat is alakult. Az átszervezések, a korábbihoz hasonlóan 1983-ban is elsősorban az ipari gazdálkodókat érintették. A ta­valy átszervezett 161 vállalat közül 153 tartozik az iparba, s ezek 90 százaléka gépipari vállalat. I Az átszervezés és a velejáró önállóság nem önma­gáért való törekvés. Példák sokasága bizonyítja, hogy az önállósulás következtében kialakuló gazdasági kényszer óriási energiákat szabadíthat fel. A kisebb szervezet ugyanis általában nem képes elviselni azo­kat a veszteséges vállalkozásokat, amelyek a közös ala­pok és az elszámolás gyengeségei miatt olykor eleve felismerhetetlenek. Vagy, amennyiben mégis tudnak róla, a nagyvállalat gazdálkodása összemossa a ráfi­zetéses és nyereséges akciókat. A tapasztalatok az esetek többségében kedvezőek. Az Egyesült Izzótól leszakadt Gábor Áron Gépgyár öntödéjében korábban a nagyvállalati szervezetben a gépi kapacitás hatodrészét használták ki. Terméksze­lekcióval és más intézkedésekkel az önállósult gyár egy esztendő leforgása alatt megduplázta az öntöde termelését A tröszttől elvált egri, pécsi és debreceni dohány­gyár ugyancsak bebizonyította alkalmazkodó képessé­gét. Egyebek közt új beszerzési források feltárásával és az értékesítési formák változatosabbá tételével ja­vítottak gazdálkodásukon. A Közép-Magyarországi Pincegazdaság a többi között új termékek piacrado- . básával szolgálta meg az önállóságot. Az önállósuló vállalatok első lépéseit gyakran ne­hezíti, hogy olykor hónapokig elhúzódnak az anya- vállalat és a leszakadó egység közötti viták. A disputa tárgya a leggyakrabban a termelő gépek, berendezések és a korábban felvett hitelek terheinek megosztása. Márpedig tisztázatlan erőviszonyok közepette az átla­gosnál kockázatosabb a döntés. A szétválással járó elkerülhetetlen feszültségek el­I lenére továbbra is indokolt a termelő szervezetek egy részének decentralizációja, szétválasztása. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a gazdasági reform folytatá­sát szolgáló versenyhelyzet kialakulása. Ami — hason­lóan az önálló gazdálkodáshoz — ugyancsak nem ma­gáért való folyamat. Csakis versenyben, másokkal ösz- szevetve mérettetnek meg a gazdálkodó szervezetek, s válhatnak ezáltal költségérzékennyé, ami a hatékony gazdálkodás egyik fontos feltétele. Egy pénzügyi vizsgálat kimutatta: a magas jövedel­mezőségű vállalatok között igen nagy a tanácsi vál­lalatok és szövetkezetek, vagyis a kis és közepes gaz­dálkodó szervezetek aránya. Kétségtelen: ezek a vál­lalatok és szövetkezetek jóval ritkábban kényszerül­nek — az átlagnál kisebb nyereséget hozó — maximált áras munkák elvállalására. Bizonyos azonban az is, hogy ezekben a szervezetekben jól érvényesül a gaz­dasági szabályozók hatása. Következésképpen a ki­sebb gazdálkodó egységek többségében már tudatosult, hogy létük feltétele az eredményesség. A KB április 17-i határozatában is megfogalmazott önállósulási törekvések természetesen nem zárják ki az összeolvadást, a centralizációt. Hiszen változatlanul akadnak olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeket ép­pen kis méretük gátol jövedelmezőségük javításá­ban. Általánosabb azonban, hogy még mindig sok a monopolhelyzetű vállalat. Ami nemcsak költségérzé­ketlenséget okoz, hanem valamiféle tudathasadásos ál­lapotot is eredményez. Nevezetesen: a gazdálkodók, ellátási felelősségük következtében nem szüntethetik meg a veszteséges termékek gyártását, miközben a szabályozás nem a piac ellátását, hanem a vállalat jö­vedelmezőségét honorálja. A monopolhelyzet megszüntetése, a költségérzé­kenység és ezáltal a hatékonyság kikényszerítése — olyan érvek ezek, amelyek feltétlenül az önállósulási folyamatok folytatása mellett szólnak. MOLNÁR PATRICIA ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1984. június 26-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká­rának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság — a Politikai Bi­zottság javaslatára — megvitatta és elfo­gadta az időszerű nemzetközi és gazdasá­gi kérdésekről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Csernyenko és Phomvihane moszkvai találkozója Elutazott a nicaraguai küldöttség Daniel Ortega, a nicara­guai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) Országos Vezetőségének tag­ja, a Nemzeti Újjáépítés kormánya Kormányzó Ta­nácsának koordinátora, aki küldöttség élén az MSZMP Központi Bizottságának meg­hívására munkalátogatást tett Magyarországon, kedden elutazott hazánkból. A delegációt, amelynek tagja volt Henry Ruiz, az FSLN Országos Vezetőségé­nek tagja, tervezési minisz­ter, Miguel d’Escoto külügy­miniszter és Julio Lopez, az FSLN Nemzetközi Osztályá­nak vezetője, a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára bú­csúztatta. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában találko­zott Kaysone Phomvihame- nal, a Laoszi Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökével. A megbeszélésen a teljes nézetazonosság jegyében megvitatták a Szovjetunió és Laosz bel- és külpolitikájá­nak több kérdését, kétolda­lú kapcsolataikat és a nem­zetközi helyzetet. Kaysone Phomvihane Laosz kormányának és népének tá­mogatásáról biztosította az SZKP és a szovjet állam külpolitikáját és köszönetét mondott a Szovjetunió által Laosznak nyújtott önzetlen támogatásért. Konsztantyin Csernyenko megerősítette, hogy az SZKP és a Szovjet­unió továbbra is segíti és támogatja a Laoszi Népi For­radalmi Pártot, a laoszi né­pet. A tallákozón a felek elé­gedetten állapították meg, hogy szélesebbé és elmélyül­tebbé váltak az SZKP és az LNFP, a Szovjetunió és Laosz közötti kapcsolatok. Nemzet­közi kérdésekről szólva Konsztantyin Csernyenko és Kaysone Phomvihane külö­nösen nagy figyelmet szen­telt az ázsiai, s azon belül a délkelet-ázsiai helyzetnek. Határozottan elítélték a kí­nai hatóságok Vietnam, Laosz és Kambodzsa elleni ellenséges tevékenységét. Natta az OKP új főtitkára Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsá­ga kedd délután megtartott ülésén Alessandro Nattát, a Központi Ellenőrző Bizottság eddigi elnökét választotta meg a párt főtitkárává. Megegyezés Fontainebleauban A közös piaci csúcsértekez­leten hosszú vita után, ked­den megegyeztek az Angliá­nak nyújtandó visszatérítés kérdésében. A megegyezés lényege: Anglia 1984-ben egymilliárd ECU (mintegy 800 millió dollár) értékű visszatérítést kap (Margaret Thatcher a tavaszi brüsszeli értekezleten még 1250 millió ECU-t kö­vetelt), 1985-től kezdve nem állandó összegben szabják meg a visszatérítést, hanem a közös kasszába való angol befizetések és az abból ka­pott összegek közötti különb­ség százalékos arányában. Ezt az arányt az Anglia terhére mutatkozó deficit 66 száza­lékában állapították meg. Megkezdték az árpa aratását Próbavágás után teljes nagyüzem A kombájnok után másodvetéshez készítik elő a talajt A Dalmafídi Mezőgazdasá­gi Kombinát vezérigazgató­ja, Vas István tegnap dél­ben telexen jelentette, hogy a középhidvégi gazdaságban megkezdték az árpa aratását. Az első szállítmány még a délelőtt folyamán útnak in­dult Dalmandra, a kombinát vetőmagüzemébe, ahol szá­rítják és feldolgozzák a ter­ményt. Az első árpát a kom­binát takarmányozásra hasz­nálja fel. Délután a középhidvégi gazdaságban Tarczal János növénytermesztési ágazatve­zető jó hírrel fogadott ben­nünket. Az első benyomás alapján már megállapítható, hogy az őszi árpa hozama a jó közepesnek mondható. A négy kombájn, amely a dél­előtt folyamán a próbavágást végezte, kifogástalanul mű­ködött, így délután már nyugodt körülmények között, teljes kapacitással végezhet­ték az aratást. A középhid­végi gazdaságban 149 hektár árpát kell learatni. A négy kombájntól a terményt hat pótkocsis teherautó szállítja Dalmandra. Az aratással egy időben megkezdték a szalma bálá­zását is, hogy minél előbb megkezdhessék ezeken a te­rületeken a másodvetést. A tervek szerint másodnövény­ként nagyrészt kukoricát vetnek silónak, kisebb terü­leten pedig napraforgót zöld- takarmánynak. A Dalmandi Mezőgazdasá­gi Kombinát középhidvégi gazdaságában tegnap 16 hek­táron vágták le az őszi ár­pát. Jó termést szállítanak a dalmandi szárítóüzembe Üj tábla aratását kezdi a kombájn

Next

/
Thumbnails
Contents