Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 148. szám ARA: 1,40 Ft 1984. június 26., kedd Mai számunkból MIT KELL TUDNIUK A KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK? (3. old.) DERŰ ÉS TISZTASÁG (4. old.) FERENCSIK JÄNOS EMLÉKE (4. old.) ERDŐTELEPÍTÉS (3. old.) Kulcsember az igazgató A gazdaságirányítás célja, hatékonyságának mércéje a vállalatok vállalkozó jellegének, versenyképességének erősítése. A készülő intézkedések — az ösztönzés, a szabályozás, a szervezeti és jogi lépések — címzettjei a gazdálkodó egységek. Az intézkedések fogadtatása, értelmezése, végrehajtása pedig döntően vezetői feladat. A megújuló feltételek közt különösen felértékelődik az első számú vezető szerepe, tevékenysége. Az igazgató, az elnök jelenleg is a dolgozó kollektíva kulcsfigurája. Érdemes lenne valamilyen közvéleménykutatással rangsorolni a szakma, a megye, az ország igazgatóit, elnökeit. És ha ezt követően — már nem szavazással, hanem gazdasági mutatók alapján — a vállalatokat is rangsoroljuk, kiderül, hogy a jóhírű cégek élén jónevű vezetők állnak. A sereghajtó vállalatok és az élenjáró vezetők aligha kerülhetnek össze. A mű minősíti a mestert, vagy a mester a művet? A kialakuló értékpárok az objektum és a szubjektum kölcsönhatásairól vallanak. Áttekinthető, letisztult viszonyok közt, amikor egyenlőek az esélyek és ismeretlenek a kicsinyes gyámkodások, a gazdálkodásba való külső beleszólások, a vezetői képességek még teljesebben érvényesül- hetnek. Ennek csak látszólag mond ellent az a körülmény, hogy az igazgatót a vállalatok többségénél majd a dolgozók választják. A vezetői státusz egyértelművé válik. Az irányító hatóságtól való függőség megszűnik, s az igazgató a kollektívának tartozik majd felelősséggel. A megbízatáshoz hasonlóan a felelősség is hosz- szabb távra szól. A kollektív vezető testület a fejlesztés, gazdálkodás fő irányát, stratégiáját határozza meg. A napi munkában, a végrehajtásban az igazgató operatív módon, egyszemélyi felelősséggel dönt. A mozgásteret behatárolják a törvények, a jogszabályok, valamint a személyes képességek. A vezetői képességék legfőbb mércéje az eredményes cselekvés. Nem szükséges, hogy az első számú vezető legyen az első az ötletgazdagságban, a vállalkozó készségben, vagy a szakmai felkészültségben. De mindenképpen legyen nyitott, igényelje a véleményeket, javaslatokat, ismerje föl a jó ötleteket, kezdeményezéseket, a tehetséges embereket és merjen dönteni, a legjobb erőkre építeni. ^ önmagában persze az kevés, ha hagyja érvényesülni a különböző tehetségeket, kezdeményezni a beosztottakat. Nagyon fontos, hogy ő maga kiemelkedjék akaraterő és — mondjuk így — akarat átvivő-képesség dolgában. Vagyis tudja, mit akar, — és azt el is tudja érni. Ehhez szükségesek egyértelmű, világos célok a munkában, a szívósság és következetesség, mondhatnánk tántoríthatatlan meggyőződés a végrehajtásban. Tehát tudjon igent és nemet mondani, ne akarjon, — úgysem sikerülhet —, mindenkinek és mindig a kedvében járni. Célba érni nem lehet önfejű és makacs módszerrel, csak rugalmas, türelmes, meggyőző munkával. A jó vezető el tudja fogadtatni véleményét, s nem válhat az egyes emberek és csoportok jellegtelen kiszolgálójává. , Képes például fordulatot kezdeményezni a meglévő bérezési gyakorlatban. A bérmegállapítások alkalmával az igazgató nem állhat többé a munkavállalók pártjára, hanem következetesen a munkáltatót kell képviselnie. (Miközben erősödik, egyértelművé válik a szakszervezetek partnerszerepe, érdekvédelmi funkciója.) Ehhez nem buzdításra van szükség, hanem a vállalati vezetők költség- és különösen bérköltség érzékenységének fokozására, oly módon, hogy anyagilag érdekeltté teszik őket a nyereség hosszú távú növelésében, a vállalati vagyon gyarapításában. Csak úgy válhat feleslegessé a központi átlagbérszabályozás, a vásárlóerő központi kézben tartása, ha megteremtik a fedezet nélküli bérkiáramlás ilyen intézményes garanciáit a vállalatoknál. íme, nem könnyű a vezetők dolga, s a követelmény velük szemben csak növekszik. Mégis biztosra vehető, hogy jelentősen gyarapszik a kiemelkedő vezető személyiségek aránya. Azért is, mert ahogy mondják, teher alatt nő a pálma. De nem kevésbé azért, mert a demokratikus nyilvánosság kedvez a legjobb képességek kibontakoztatásának és a természetes kiválasztódásnak. A dolgozó nép okos gyülekezetében csökken a szubjektivizmus veszélye, s az ismeretekkel és az érdekeltséggél arányosan nő a tények tárgyilagos mérlegelésének lehetősége a vezetők kiválasztásában, munkájuk minősítésében. Akkor lesz teljes a kép, ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy várhatóan növekedni fog a vezető beosztások vonzása, anyagi és erkölcsi elismerése. Az ígéretes előnyök és a feltételezhető pozitívumok mellett persze azzal is számolni kell, hogy a társadalmi demokratizmusnak nincs múltja, hagyománya hazánkban. Ki kell járni a demokratikus gyakorlat iskoláit, az igazgató-, a tanácstag- és képviselőjelölteknek, valamint a választóknak és a testületeknek egyaránt. Mindenekelőtt túl kell jutnunk az érdemi választás, a jelöltség túlhangsúlyozott egzisztenciális kockázatán. A hazai szövetkezeti mozgalom gyakorlata bizonyítja, hogy van rá mód és lehetőség. KOVÁCS JÓZSEF Nicaraguái küldöttség érkezett hazánkba Kádár János fogadta Dániel Ortegát Kádár János és Daniel Ortega A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn munkalátogatásra nicaraguai küldöttség érkezett hazánkba, Dániel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítá- si Front (FSLN) országos vezetőségének tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzótanácsának koordinátora vezetésével. A küldöttség tagjai Henry Ruiz, az FSLN országos vezetőségének tagja, tervezési miniszter, Miguel D’Escoto külügyminiszter és Julio Lopez, az FSLN nemzetközi osztályának vezetője. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Jelen volt Éva Con- rado Flores, Nicaragua budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn délben a Központi Bizottság székházában fogadta a Daniel Ortega vezette küldöttséget. A megbeszélésen jelen volt Faluvégi Lajos, miniszterelnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter — az MSZMP Központi Bizottságának tagjai — és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János és Daniel Ortega vélemény- cserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kapcsolatai az élet minden területén sikeresen fejlődnek és ebben meghatározó szerepe van az MSZMP és az FSLN együttműködésének. Kifejezték készségüket a két ország közötti politikai, gazdasági együttműködés továbbfejlesztésére. A megbeszélés során megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a nicaraguai hazafiak harcát, és szolidáris azzal a küzdelemmel, amelyet Nicaragua folytat nemzeti függetlenségének megvédéséért, területi integritásáért, a nép társadalmi felemelkedéséért. Elítélték a szélsőséges imperialista köröknek a Nicaragua belügyeibe való beavatkozásra tett kísérleteit és az ország ellen irányuló agresz- sziós cselekményeket. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nagyra értékelte a nicaraguai vezetésnek a térség konfliktusai békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseit: Délelőtt Faluvégi Lajos, Várkonyi Péter és Horn Gyula megbeszélést folytatott a nicaraguai delegáció tagjaival a pártközi és államközi, valamint a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Június 26-ra összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi és gazdasági kérdésekről szóló előterjesztéseket. (MTI) Mitterrand távirata Konsztantyin Csernyenkónak Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szovjetunióbeli hivatalos látogatását befejezve — úton hazafelé — a repülőgép fedélzetéről táviratot küldött Konsztantyin Csernyenkónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. A táviratban Mitterrand elnök egyebek között hangsúlyozta: A legnagyobb figyelemmel kísértem megbeszéléseinket, amelyek lehetővé tették, hogy megismerhessem önöket és amelyek komolyak,- őszinték és mélyrehatóak voltak. Remélem, hogy ezek a megbeszélések lehetővé teszik számunkra az országaink közti hasznos párbeszéd folytatását, amely megfelel népeink történelmi barátságának. Új lakótelep épül Súlyos harcok Libanonban A tűzszünet szakadatlan megsértése és a jobboldali milíciák elutasító magatartása kérdésessé teszi az eddig legkomolyabb libanoni rendezési kísérlet sikerét. Hétfőn beiktatták tisztségébe Michel Aun tábornokot, a libanoni hadsereg új főparancsnokát, aki a hattagú, három keresztény és három mohamedán tisztből álló katonai tanács elnökeként haladéktalanul hozzáfogott a kormány által jóváhagyott átfogó biztonsági intézkedések előkészítéséhez. Hétfőre virradóra hatórás tüzérségi párbaj zajlott le a bejrúti és a hegyvidéki frontszakaszokon. A vasárnapi harcokban hárman vesztették életüket és tízen megsebesültek. Súlyos fegyveres konfliktus színhelye volt vasárnap az észak-libanoni Badavi palesztin menekülttábor, ahol az El-Fatah palesztin szervezet lázadó szárnyának két csoportja, Abu Szaleh és Abu Musza hívei csaptak össze megymással. Rendőrségi források szerint hét volt a halottak és 11 a sebesültek száma. A Népi Frontfőparancsnokság nevű szervezet beavatkozott a harcok megfékezése végett. A paksi Malom-hegyen — négyféle beépítési rendszerben — új lakások épülnek. A hagyományos iker-, illetve sorházas forma mellett a teraszházas és tömbtelkes beépítési rendszert is alkalmazzák. Ez utóbbi esetében a lakóépülethez nem tartozik kert. A paksi Városi Tanács költségvetési üzeme — „Lagamüd” Építőszövetkezet megbízásából — most egy hagyományos hatlakásos, félkész állapotban lévő sorház műszaki átadására készül. (A fura fantázianév mögött a Lakás—garázs—üdülőépítő Szövetkezet „rejtőzik”.) A Malom-hegyi tervek között szerepel az is, hogy gyűjtőút-gyűrűt alakítanak ki, ami köré aztán a közműPakson vesített telkekre lakások, intézmények és a lakosság ellátását biztosító üzletek épülnek. A félkész állapotban átadott épületek befejezését, az építtetők fantáziájára, pénztárcájára és egyéni ízlésére bízzák. Ettől várják el azt, hogy ne uniformizált lakások kerüljenek majd a paksiak birtokába. A modern forma, jó elrendezés, nagy alapterület jellemzi ezt a sorházat
