Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

i2Képújság 1984. június 2. Az intelligens robotok Az MTA SZTAKI Robot- és Alakfelismerési Osztályán kifejlesztett kísérleti „Corohand” elnevezésű, futószalag- kiszoigálású intelligens robot Higiénikus húsfeldolgozás ; MAGAZINT V MAGAZIN m | MAGAZIN MAGAZIN Mmm MAGAZIN :||Í| |||| ; k' MAGAZIN ' V' „, MAGAZIN * x'#' MAGAZIN MAGAZIN f. MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN " ✓ Mégis koplalni kell? Azok az elhízott emberek, akiknek kikerült fölösleges kilóiktól megszabadulniuk, normális testsúlyuk tartásá­hoz az átlagosnál csak lénye­gesen kevesebbet ehetnek — derül ki egy most nyilvános­ságra hozott amerikai tanul­mányból. Rudolph Leibei amerikai kutató szerint az elhízott emberek anyagcseréje kiló­ik csökkenésekor olyan mér­őkben lelassul, hogy a nor­mális étkezés is újabb súly- növekedést okozhat. A lelas­sult anyagcsere miatt ugyanis sokkal kevesebb kalóriát igé­nyel szervezetük. Egy kövér ember számára a normális testsúly vissza­szerzése körülbelül olyan megterhelés, mint amikor egy átlagos testsúlyú személy állandóan koplall. A lefogyott emberek gyakran szenvednek alacsony vérnyomástól, ál­landó éhségérzetük van, és csökken a fertőzések ellen a szervezetet védő fehérvérsej­tek száma. Hasonló tünetek­re panaszkodnak az idegi alapon étvágytalanságban szenvedők is. Rudolph Leibei kutatásai­nak eredménye szöges ellen­tétben állnak azzal az eddig elfogadottt elmélettel, amely szerint ha az ember többet eszik, de ezzel együtt több fi­zikai munkát is végez, akkor tartani tudja súlyát. Leibei tanulmánya arra is rámutat, hogy a jelenség tar­tós: a vizsgált pácienseknek még hat évvel a súlyfölösleg leadása után is lassúbb volt az anyagcseréjük. A számítástechnikának, ko­runk nagy tudományának napjainkban végbemenő erő­teljes térhódításáról egyre gyakrabban hallhatunk és ol­vashatunk. Ezt a közérdekű témakört manapság sok szempontból vizsgálják. Ez­úttal az intelligens robotok kerülnek reflektorfénybe. Az MTA Számítástechni­kai- és Automatizálási Kuta­tó Intézetének (SZTAKI) Ro­bot- és Alakfelismerés Osz­tályán dr. Báthor Miklós osz­tályvezető és dr. Siegler András tudományos munka­társ tájékoztatott az intelli­gens robotok fejlesztésével kapcsolatos feladatokról és lehetőségekről, valamint al­kalmazási területeikről. A középtávú KGST robot­programban Magyarország is részt vállal. Az OMFB, az Ipari Minisztérium és az MTA közösen finanszírozza az intelligens robotok kuta­tását. Az e tárgyban kötött szerződés lényege az, hogy a SZTAKI a fejlesztést az iparral közösen végzi, és az eredményeket átveszi az ipar. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a SZTAKI szakemberei nem robotokat konstruálnak, hanem meglévő robotokat látnak el intelligenciával. Emellett természetesen fog­lalkoznak robotvezérlési problémákkal is. Felvetődhet az olvasó ré­széről a jogos kérdés, tulaj­donképpen mit értünk intel­ligens roboton? A robot kör­nyezetéhez való alkalmazko­dó képességét jelenti az in­telligencia, amely lehet vizu­ális alkalmazkodás, s lehet egyéb érzékelés, mechanikus, erőérzékelés vagy távolságér­zékelés. FEJLESZTÉS, ALKALMAZÁS A fejlesztéseket a mikro­processzorok elterjedése tette lehetővé, s gyakorlatilag ezek alkalmazásáról van szó. A mai fejlett, intelligens robo­tok tehát számítógépet tartal­maznak. A számítógépes ro­botvezérlés pedig a számító­gép robotba való integrálását jelenti. A fentebb említett szerző­dés keretében egyrészt dol­goznak a Mikroelektronikai Vállalat robotvezérlőinek és a SZTAKI alakfelismerő mo­duljának összekapcsolásával. Ez az alakfelismerő modul rövid időn belül ipari gyár­tásra alkalmassá válik. Más­részt a Bakony-Művek és a SZTKI közötti fejlesztési program során a szerelősoro­kat intelligenciával egészítik ki vizuális felismerés forrná, jában. Intelligens segédbe­rendezéseket, — például ada­goló, rendező, válogató, osz­tályozó berendezéseket — fejlesztenek ki, ugyanis a műveletek eddig mechanikus szétválasztással történtek. Te­kintettel arra, hogy az alak­felismerés, a robotvezérlések a SZTAKI-ban már megbíz­hatóan működnek, várják az ipar jelenkezését. Milyen területeken alkal­mazhatók az intelligens robo­tok? Olyan munkahelyeken elsősorban, ahol a környezet ártalmas az emberre. így pél­dául az üzemekben, ahol sza­lagszerű festés történik, vagy a textiliparban, a faiparban, az élelmiszeriparban, ahol alakfelismerő berendezésekre van szükség. A FOGADÓKÉSZSÉG... Az intelligens robotok al­kalmazásával kapcsolatban önkéntelenül felvetődik két igen fontos kérdés: az ipar részéről milyen érdeklődés mutatkozik a robotok iránt, továbbá mennyire biztosítja a munkafolyamatok roboto- sításához szükséges feltétele­ket az ipar? Az első kérdésre a válasz egyértelmű: az ipar részéről erőteljes az érdeklődés. Is­merik az eddig elért kutatá­si eredményeket, így feltehe­tően az áttörés — új techni­kának és technológiának az alkalmazásával — rövid időn belül be fog következni. A második kérdésre a válasz már sokkal összetettebb. Ugyanis az iparnak mindeh­hez meg kell teremtenie a feltételeket. Biztosítania kell a rendet, a tisztaságot, a technológiai fegyelmet. S mindez nehéz feladat. To­vábbá arról sem feledkezhe­tünk meg, hogy sok esetben az újtól való félelem, vala­mint a fejlesztési alap terü­letén jelentkező problémák is meglehetősen akadályozhat­ják a munkafolyamatok ro- botosításával kapcsolatos tö­rekvéseket., A fentiek ellenére bízha­tunk abban, hogy a napja­inkban lejátszódó robotosítá. si folyamatnak —, amely egyébként világjelenség, — az ipar részéről egyre több követője lesz. Ez év januárjától 14 or­szág — köztük Franciaország, Románia, Írország, Svájc, Svédország — több húsex­portáló cégét kitiltották a rendkívül igényes amerikai piacról, mert nem feleltek meg a szigorú előírásoknak. A vevők vizsgálat tárgyává tették az egyes országok ál­lategészségügyi helyzetét, a szakemberek felkészültségét, az állatorvosi munka felté­telrendszerét, szervezeti felé­pítését, jogi szabályozását, No és persze a vágóhidak, a húsfeldolgozók — ezen belüli még a falak, a padozat — hi­giéniai helyzetét is vizsgál­ták. Kikötötték, hogy az esz­közök csak rozsdamentes acélból vagy műanyagból le­hetnek. A fát —, amely kitű­nő terep a baktériumoknak még a kés nyelén sem tűrik meg. Megkívánják, hogy a sérült, bekötött kezű szak­munkás hússal nem érintkez­het. A személyi tisztaság, a váltott kések használata pe­dig szigorúan kötelező. S mindez csupán töredéke a sok-sok higiéniai követelmé­nyeknek. A hazánk iránti bizalom azzal is magyarázható, hogy az utóbbi évtizedben jár­ványmentes volt az ország. Ugyanis olyan jól kiépített és összehangolt járványvé­delmet sikerült létrehoznunk, amely komoly erőfeszítések árán ugyan, de képes megál­lítani a különféle betegségek felénk közelgő hullámait. Ma már köztudott, hogy a beteg­ségek leginkább a nyers álla­ti termékekkel és az élő álla­tokkal terjednek. A szigorú higiéniai előírások betartása, az országszerte működő élel­miszeripari laboratóriumok rendszeres vizsgálatai nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tányérunkra kerülő ételeket nyugodtan, a Legcse­kélyebb veszély nélkül elfo­gyaszthassuk, s álljuk a leg­szigorúbb próbát az export során. Leletek az egyiptomi sivatagban Súlyosbodó éhínség Az ENSZ adatai szerint 24 afrikai országban aggasztó élelmiszerhiány uralkodik. Az ENSZ Nemzetközi Élel­mezésügyi Szervezete (FAO) legutóbbi, Nairobiban és Rómában közzé tett afrikai jelentésében arra a követ­keztetésre jut, hogy az érin­tett országoknak 1,6 millió tonna élelmiszerre és 2 mil­liárd schilling értékű pénz­segélyre lenne szükségük, hogy pótolják a szárazság, az állatokat pusztító járvá­nyok és a lakosság összetű­zései által okozott vesztesé­geket. A tartós szárazság Lesothóban és Mozambik- ban, a kártevők pusztítása Tanzániában különösen nagy ínséget idézett elő ebben a három országban. A gabonatermelés Afriká­ban 1983-ban, mint az előző éveikben is, csökkent a meg­előző évhez viszonyítva. Érdekes történelem előtti időkből származó leletek ke­rültek nemrég napvilágra az egyiptomi Fajúm oázisban folyó ásatások során. Az egyik látványos lelet az Aegyptopitecus zeuxis nevű majomfaj fosszilis ma­radványai. A biológiai kuta­tások szerint ezek a mint­egy macskanagyságú, fán la­kó állatok „társadalmi” — pontosabban társas közös­ségben éltek. Mint az ása­tásban résztvevő tudósok közölték, a Fajúmban talált csontvázrészeken „számos olyan vonás” mutatkozik, „amely csak nagyon fejlett emlősökre jellemző.” így például a kidomborodó hom­lokdudorokból rendkívül nagy agyra lehet következ­tetni. Szenzációsak a nem sok­kal később ugyanott fölfe­dezett kenguru-maradvá­nyok, amelyek kormeghatá­rozása erősen foglalkoztatja a szakköröket. Az oázis ta­lajszerkezetét meghatározó üledék összetétele és jellege, amelyben az erszényesek megkövesedett maradványa­it találták, olyanok, hogy ab­ból ezeknek az állatoknak Észak-Afrikában már 50 millió évvel ezelőtti jelenlé­tére lehet következtetni. Ez­zel vitássá vált az a mind­eddig érvényesnek tekintett elmélet, mely szerint a kü­lönböző kontinenseken élő kenguru már 100 millió év­vel ezelőtt csaknem teljesen kipusztult, és azóta csak Ausztráliában fordul elő. A hót karikatúrája Az ital veszélye — Azért végeztek ti nők annyi háztartási munkát, mert még a mosogatást sem tudjátok ésszerűen megszervezni. A svájciak túlságosan so­kat esznek. Az átlagos sváj­ci naponta 3200 kalóriát (13 500 Joule) fogyaszt, pe­dig sok esetben 2500-3000 kalória (10 500—12 500 Joule) elég lenne. A többlet a szer­vezetben zsírként rakódik le. A svájci lakosság 25 000— 30 000 tonna felesleges hájat hordoz magán. E kalóriafogyasztás lénye­ges részét alkotják az alko­holos italok — állítja az al­koholproblémákkal foglal­kozó svájci intézet. A kaló­riák kisebb részben az ital­ban lévő cukorból, nagyobb részben az alkoholból szár­maznak. Aszklépiosz nyomdokán VÍZSZINTES: 1. Német orvos, a hasonszervi gyógymód megala­pítója. 9. Nobel-díjas orosz-szov­jet fiziológus. Vizsgálataiból fej­lődik ki tanítása a feltételes ref­lexekről. 15. Tudományos fejte­getés. 16. Neves olasz zeneszerző (Antonio, 1750—1825). 17. Kukucs­kálnak. 19. Angol orvos, a vak- cináció bevezetője. 20. Piston pá­ros betűi. 21. Perjel. 23. Község a balatoni útvonal mentén. 24. A lóerő Jele. 26. Nobel-díjas fran­cia orvos, a malária kórokozójá­nak felfedezője. 28. NSZK és ma­gyar gépkocsik jelzése. 29. Félix Weingartner operája. 32. Mula­tó. 33. Háziszárnyas. 34. Részlet. 36. Kalória rövidítése. 37. Az urán és a wolfram vegyjele. 38. A múlt idő jele. 39. Belefirkál. 41. Osztrák tévétársaság. 43. Az energia egyik forrása. 44. A 33. szám alatti többese. 46. Fafajta. 47. Község Komárom megyében. 50. Szovjet autonóm köztársaság. 52. Kelmevég! 53. Szórakoztató intézmény. 56. Női becenév. 57. Ismert moszkvai nagyáruház. 58. Amerikai hírszolgálati iroda. 59. Nobel-díjas német patológus, aki Sahachiro Hata japán bakterio­lógussal együtt felfedezte a sal- varsant. 61. Ada .... lengyel ope­raénekesnő. 62. Házacska. 64. Ün­nepelt művésznő (névelővel). 65. Amerikai tudós, a járványos gyermekbénulás elleni védőoltás kidolgozója. 66. Algériai kikötő. 68. Menet része! 69. Spulni. 70. Az „anyák megmentöje”, a gyer­mekágyi láz okának és a meg­előzés módjának felfedezője. 71. Sporteszköz. FÜGGŐLEGES: 1. Német fizi­kus, és fiziológus, a szemtükör felfedezője. (Zárt betűk: M, Z.) 2. Angol sör. 3. ..... sirató, Liszt Ferenc szimfonikus költeménye. 4. Francia város és labdarúgó­csapat. 5. Angol politikus, kiről kalapot neveztek el. 6. Eleségnö- vény. 7. Régi római pénz- és súlymérték. 8. Newton-secundum rövidítése. 9. Cserebogár-lárvák. 10. „A” depó. 11. VIN. 12. Alul. 13. Hegyi nimfa a görög mitoló­giában. 14. Berlini kórboncnok és antropológus. Első hirdetője annak, hogy a betegségek a sej­tek megváltozására vezethetők vissza. 18. Argumentum. 21. Fran­cia vegyész és biológus, aki a védőoltások bevezetésével új Irányt adott az orvostudomány­nak. 22. Román pénz többesszá­ma (ford.). 25. A Duna mellék­vize a szovjet—román határon. 26. Működését hirtelen abbahagy­ja. 27. Helyhatározó rag. 30. Ano­nymus szerint a hét vezér egyike. 31. Három — a zenében. 35. For­dított vetített állókép. 37. Móricz Zsigmond népszínműve. 39. Tág. 40. Patak, a Boldva mellékvize. 41. A nagy varázsló. 42. Nobel- dijas angol bakteriológus, a pe­nicillin felfedezője. 43. Tejszínké­szítmény. 45. Nobel-díjas német bakteriológus, a tuberkulózis és a kolera kórokozójának felfede­zője. 46. Téli sport. 47. Bellini- opera. 48. Táplálékot keres a ba­romfi. 49. Bunda is van ilyen. 51. Időmeghatározás. 54. Nagy költőnk névjele. 55. A cselekvés belső értéke. 56. Mert. 57. Zon­goraművész (Gábor). 60. Vonal — angolul. 61. Neves operaéne­kesnőnk (Szilvia). 63. Véka. 65. . . . Lanka. 67. Tiltás. 69. Noel egynemű betűi. E. B. Megfejtésként beküldendő a víz­szintes 1., 9., 19.. 26., 59., 65., 70., a függőleges 1., 14., 21., 42. és 45. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének el­mére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Beküldési határidő: 1984. Jú­nius 8. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! 20. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: „Megfakul a dicséret aranya, Ha magát dicséri a glória.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kiszler András, Szekszárd, Csokonai u. 11. IX./21. 7100, Csatlós Mihály, Alsónána, Dózsa Gy. u. 126. 7147, Németh Lajos, Sárszentlőrinc, Kossuth L. u. 20. 7047, Banizs Ti- borné, Dombóvár, Fő út 1. 7200, Törő Györgyné, Hőgyész, Jókai u. 33. 7191.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents