Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
1984. június 22. ( TOLNA ' KÉPÚJSÁG 3 Az új KRESZ-röl (IV.) Vb-ülés Huszonöt milliós import-megtakarítás Vasúti átjáróban A közúti közlekedésben az egyik legveszélyesebb hely a vasúti átjáró. Közismertek azok az igen súlyos, tömeges áldozatokkal járó közúti tragédiák, amelyek a vasúti átjáróban a szabálytalan ráhaj- tás miatt bekövetkeztek. Már csak ezért is indokolt a KRESZ-nek a vasúti átjárón való áthaladás biztonságát szolgáló módosított szabályon túl, az ide vonatkozó rendelkezések megtartásáról is szólni. A módosítás a biztonság fokozása, a balesetek megelőzése érdekében több új rendelkezést léptet életbe. Ezek a következők: *• — A vasúti átjáró kezdetét jelző kettőzött tábla („Andráskereszt”) a több- vágányú vasúti átjárót jelzi. — A jelzőtáblák mellett az úttestre festett jelek is figyelmeztetnek az átjáróra. Ilyen útburkolati jel a veszélyes helyre figyelmeztető vonal és az ezzel együtt alkalmazott, a vasúti átjárót jelképező fehér színű burkolati jel. — A vasúti átjáró egész területét — ahol az összeütközés megtörténhet — befedő, szaggatott vonallal körülhatárolt, sárga színű útburkolati jel jelzi. — A vasúti átiáró előtt elhelyezett ..Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla és a megállás helyét is jelző útburkolati jel. — Az átjáró előtt — a jelzőőr által — az úttestre, állványra helyezett piros fényű lámna. A vasúti átjáróra való rá- hajtás tilalmát jelzik: — az egvedül. vagy fény- soromnóval együtt alkalmazott fénysorompó villogó, piros jelzése; — a teljes sorompó, illetőleg a félsorompó mozgásban, vagy lezárt állapotban lévő rúdjai; — a teljes sorompó kiegészítő jelzése, (hangjelzés vagy villogó piros fényjelzés) ; — a jelzőőr tárcsával, vagy feltartott, illetve az úttestre állványra helyezett piros fényű lámpával adót jelzése. Nem szabad az átjáróra ráhajtani akkor sem, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet (pl. a forgalom torlódása, vagy más ok miatt). Ezekben az esetekben a vasúti átjáró kezdete előtt meg kell állni, és továbbhaladni csak a tilos jelzés, illetve az akadály megszűnése után szabad. A vasúti átjáróra való rá- hajtás előtt kötelező megállni azért, hogy a jármű vezetője meggyőződhessen az áthaladás veszélytelenségéről, azaz arról, hogy vasúti jármű nem közeledik az átjáró felé. Meg kell állni akkor is, ha az átjárón folyamatosan áthaladni nem lehet. A kötelező megállás esetei: — Ha a biztosító berendezések működésében üzemzavar van. A berendezés üzemzavarát jelzi; a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világit; b) A félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a fehér, sem a piros fény nem világit; c) A sorompórudak eltérő állásban, vagy félig nyitott helyzetben vannak. — Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblánál. — Ha az átjárón forgalmi torlódás, vagy más ok miatt folyamatosan áthaladni nem lehet. A vasúti átjárót biztosító berendezések a továbbhaladást, — az átjáróra való rá- hajtást — akkor engedélyezik, ha a fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, illetve ha a teljes sorompó rúdjai nyitott helyzetben vannak, feltéve, ha a kiegészítő hang- és fényjelző berendezés jelzést nem ad. A továbbhaladás engedélyezése esetén is a járművezető a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel közelítheti meg, hogy képes legyen, az áthaladás veszélytelenségéről meggyőződni. A vasúti átjárón fokozott óvatossággal és késedelem nélkül kell áthaladni. Olyan vasúti átjáróknál, amely jelzőberendezéssel biztosítva nincs, a ráhajtás előtt — szükség esetén a jármű megállításával is — meg kell győződni arról, hogy a vonat nem közeledik. Ha a jármű a vasúti átjáróban mozgásképtelenné válik, onnét azonnal el kell távolítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az esetleg közeledő vonat vezetőjének vagy más vasúti alkalmazottnak ezt kellő időben, minden lehetséges módon tudomására kell adni. Az átjáró felé közeledő vasúti jármű jobb észlelhető- sége érdekében a „Vasúti átjáró kezdete” tábla előtt számított 30 méter távolságon belül tilos a megállás. Ez a tilalom nemcsak az úttestre, hanem a mellette lévő útpadkára és a járdára is kiterjed. DR. V1NCZE GYŐZŐ Jegyzetek az országgyűlésről Első hallásra úgy tűnik, hog'i a költség- vetési beszámoló és a külkereskedelmi törvény végrehajtása nem azok a témák, amelyek izgalomba hozzák a közvéleményt. A meghívottak és az újságírók mégis igen szép számban voltak kiváncsiak arra, hogy miből is élünk, és hogyan is élünk? A beszámoló tényei és számai mögött ugyanis ezek, a mindenki számára fontos kérdések húzódnak meg. A tényekről, és arról, hogy a pénzügyi kormányzat megtette a beszámolási időszakban, amit megtehetett, vita nem volt, legalábbis az országgyűlés nyilvánossága előtt nem. Kalbuzai Miklós, a törvényjavaslat bizottsági előadója viszont kemény vitákról, a kormányt ért bírálatokról is szólt a bizottsági üléseket összefoglaló beszámolójában. Az ő felszólalását nagy érdeklődéssel figyelték a képviselők, a pénzügyminiszter még ez alkalommal is sokat jegyzetelt, pedig ő ezekben a vitákban részt vett, és mint összefoglalójában szólt róla, válaszolt is a képviselőknek. Az teljesen érthető, hogy nagy vita nem volt, az tnár kevésbé, hogy — és nemcsak ezen az ülésszakon — miért olvassák a képviselők a mondanivalójukat. Nem köny- nyű órákon át figyelni, és koncentrálni a mondanivalókra, az meg végképp fárasztó lehet a többiek számára, ha felolvasásokat kell hallgatniuk. A pénzügyminiszter még a beszámolót sem olvasta igazán, és igen jó előadó is. A vitában elhangzottakra pedig, ha nem is ..fejből”, de a jegyzeteiből válaszolt, kitérve a részletkérdésekre is. Kellemes derültséget okozott az, amit a mai lapok úgy fogalmaztak meg, hogy köszönetét mondott azoknak a képviselőknek, akik elismerőleg szóltak a pénzügyi kormányzat erőfeszítéseiről. A pénzügyminiszter ezt úgy fogalmazta meg, hogy a képviselők szavaiban voltak „szolidáris megjegyzések”, amelyek, egyszer egy évben, jól esnek egy miniszternek is. * A legizgalmasabb felszólalás Szabó Kálmáné volt, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára — az ő szavai közben is sokan jegyzeteltek — aki egy sor javaslatot terjesztett elő. Sok mindenről beszélt, de a részletkérdésekben csak a szakemberek igazodnak el, ezekről a javaslatokról az érdemi vita a bizottsági üléseken volt, és lesz is még. A felmerült javaslatokra válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy már a jövő évi terv előkészítésének a szakaszába is bekapcsolódhatnak a bizottságok. Ha erre igényt tartanak, a pénzügyi kormányzat kész megteremteni a lehetőségeket. * Biztosan nem könnyű képviselőnek lenni, ha mégoly megtisztelő is ez a megbízatás. Sarlós István, egyszer Szekszárdon némi iróniával azt mondta, hogy a politikusok ki vannak szolgáltatva az újságíróknak, főként a tévéseknek, akik esetenként azt követelik, hogy háromórás előadását — itt most, nyomban a sarokba, ahova beszorították — foglalja össze két percben, vagy egy beszélgetésben fejtse ki tíz perc alatt. A szünetben találkoztam Orlovácz György és Noé István Tolna megyei képviselőkkel, akik „kisírt" szemeikkel ellen-' tétben, nem voltak szomorúak. A beszámolóval is egyet értettek, és nem keserítette el őket sem a költségvetés, sem pedig a külkereskedelem helyzete. Mások igen sápadtak voltak, és szédülésről panaszkodtak. A Tolna megyeiek megadták a dolog magyarázatát is. Amióta színes a közvetítés, még jobban bevilágítják a termet a televíziósok. Néhányan ez ellen már sötét szemüveget használnak. Ha a képviselők egy része lecsukja a szemét időnként, az nem azt jelenti, hogy únja a dolgot, és le- szenderedett, hanem azt, hogy nagyon fárasztó ez a „díszkivilágítás”. * Most is megtörtént, ami oly gyakori a szünetekben, hogy „elcsípik” a vezetőembereket, a kormány tagjait. Nem protekcióról, vagy „kijárásról” van szó ebben az esetben, hanem arról, hogy személyesen és gyorsan meg lehet beszélni olyasmit, amiért bejelentkezni a miniszterhez nem lenne érdemes, levélben pedig hosszadalmas lenne elintézni. Egyik alkalommal Lázár Györgyöt, a másik szünetben pedig Óvári Miklóst „szólították le”, témákat persze nem illett volna kihallgatni, ezért csak annyit tudunk, hogy szinte az egész szünetet végigbeszélgették. Ha az országgyűlés hangulata alapján lehet — és miért ne lehetne? — következtetéseket levonni az ország politikai hangulatáról, akkor az kiegyensúlyozott, és bizakodó. IHAROSI IBOLYA Gazdasági munkaközösségek ‘ a Bonyhádi Cipőgyárban Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén a többszintes lakóépületek hőenergia-ellátásáról és a jelenleg üzemelő fűtőmű bővítési lehetőségeiről tárgyalt. A városban az utóbbi két évben jelentősen emelkedett a távhő-szolgáltatással ellátott lakások száma. Jelenleg 1343 ilyen lakás van Dombóváron, s ezen kívül több közületi fogyasztó hőenergia- isényét is ki kell elégíteni. Éppen ezért, a továbbiakban csak úgy lehet szélesíteni a távhőszolgáltatást igénybe vevők körét, ha a fűtőművet bővítik. Ennek munkálatai már a múlt év őszén megkezdődtek. és várhatóan ez év július 31-re befejeződnek. A további fejlesztéstervezésnél már figyelembe vették azt. hogy 1990-ig át kell térni Dombóváron is a gáztüzelésre. Ezen a végrehajtó bizottsági ülésen tájékoztatta Kovács Károly kirendeltséeve- zető a testületet a DÉDÁSZ villamos energia szolgáltatásának helyzetéről, a városban és városkörnyéken tervezett rekonstrukciókról, továbbá az energiatakarékossági intézkedések tapasztalatairól is. A tájékoztatót a jelenlévők igen nagy érdeklődéssel hallgatták meg, és akadt olyan felszólaló, aki kifogásolta, hogy a lakosságnak május 1-től az áramszámlákat személyesen kell befizetnie a takarékszövetkezetnél. A DÉDÁSZ ilyen intézkedése nem szolgálja a fogyasztók érdekeit. Végül a vb elismeréssel nyilatkozott az OTP dombóvári fiókjának tevékenységéről. MAGYARSZÉKI ENDRE Agrokémiai központok Egy év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt a korszerűen berendezett agrokémiai telepekhez tartozó mezőgazdasági terület, a művelt földterületnek hozzávetőleg egy- harmadát jórészt ezekről a központi telepekről látják el műtrágyával. növényvédő szerrel. Több telep szolgáltatást is vállal; saját gépeivel szórja, illetve permetezi ki a nagyhatású vegyszereket. A MÉM összesítése szerint 42 agrokémiai telep működik az országban. Két éve lesz augusztusban, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban megalakultak az eiső gazdasági munkaközösségek. Megfelelő idő telt el ahhoz, hogy működésük tapasztalatait értékelni-elemezni lehessen. Ezt tette legutóbbi ülésén a gyári pártvezetőség. Az új forma haszna Egyöntetű volt a vélemény, hogy helyes volt a gmk-kat létrehozni, ez az új forma alkalmas az import „kiváltására” egyes anyagoknál, a költségek csökkentésére, a munkaerőhiány pótlására. 1981. augusztusában — a vállalati vezetés kezdeményezésére egy cipő-, és cipőalkatrészgyártó gmk alakult meg, a másik létrehozását a dolgozók kezdeményezték, hulladék felsőbőrből különféle bőrdíszműtermékek előállítására. A harmadik gmk tavaly októberben alakult meg, azonos profillal, mint az első, ez is a vállalat kezdeményezésére, A bőrdíszműt készítő gmk egyéves működés után — főként belső okok miatt — megszűnt, a vállalat azonban továbbra is szorgalmazza ilyen szervezet megalakítását, mivel a gyárban állandóan keletkezik felsőbőr-hulladék, piaca is lenne a különféle bőrdíszműtermékeknek. Ez mintegy válasz azokra a véleményekre, amelyek a kívülállók egyikétől-másikától erednek, kifogásolván, hogy a gmk-k „zártkörűek”, kivételezés alapján jutnak tagjaik többletjövedelemhez. A munkaközösségi tagok a hét minden munkanapján dolgoznak, egymásközti megállapodás alapján, természetesen a fő munkaidőn, kívül. De az is gyakran előfordul, hogy pénteken a gyár „megrendel” tőlük öt-, vagy tízezer pár formatalpat. Ilyenkor szombaton-vasárnap dolgoznak. Nincs kifogás, hivatkozás, különféle családi elfoglaltságra, a cipőalkatrészeknek hétfőre el kell készülniük. És rendszerint el is készülnek. A két cipő- és cipőalkatrészt készítő gmk eddig csak formatalpat készített bőrből, illetve bőrszerű „Titán” anyagból. Ezeket a formatalpakat korábban importálta a gyár, most megszüntette a behozatalt, mentesítve ezáltal a népgazdaságot — a két év alatt — több, mint 25 millió forint értékű tőkés devizakiadástól. Munkájukat a vállalattal kötött szerződés alapján végzik, esetenként külön szer. ződést kötnek egyes modellekre, a párszámra és a vállalkozási díjra. A munkaközösségi tagoknak kifizetődő a pluszmunka, az I. számú gmk tagjai 1982. és 1983-ban — összesen tizenhét hónapra — személyenként átlagosan 74 ezer forintot kerestek, a II. számú munkaközösség (1983. október közepe óta működik), a két és fél havi átlagjövedelem közel 13 ezer forint volt. Önálló műhely Általános szabály, hogy a többletjövedelem mögött többletteljesítménynek kell lennie. A cipőgyárban ez is megvan. Nemcsak a már említett importkiváltás, a nép- gazdasági haszon, hanem a gyári önköltség-megtakarítás is, ami tavaly nyolc és fél millió forintot tett ki, lévén a két gmk által előállított formatalpak 40 százalékkal olcsóbbak, mint a korábban importáltak. A gmk-k „belépésével” a magas minőségű termékek árszínvonalát már 1982-ben 6 százalékkal tudta csökkenteni a gyár, erősítve ezáltal pozícióit a hazai és a külföldi piacokon. A gazdasági munkaközösségekben nemcsak fizikai dolgozók vannak, hanem főművezetők, művezetők, segédművezetők, sőt az I-es számúban osztályvezető is tevékenykedik. Valamennyien fizikai munkát végeznek a formatalpak előállításánál. A gyár a két gmk-nak önálló műhelyt alakított ki, felszerelve a talpgyártáshoz szükséges gépekkel. Ezek után a gmk-k ledolgozott óráknak megfelelően díjat fizetnek. A pártvezetőség támogatja a gyár vezetésének ama törekvését, hogy további gmk- kat hozzon létre. Természetesen olyan területen, ahol a munkavégzés teljesen elhatárolható a főmunkától és eredményesebb munka végezhető. Máris folyamatban van egy tüzödei gazdasági munkaközösség megalakítása, de tervezik még újabbak alakítását is. J. J. Jugoszláv építőipari kiállítás Az Építésügyi Tájékoztatási Központ és a Jugoszláv Építésügyi Központ közötti sokéves együttműködés eredményeképpen a Budapesti Nemzetközi Vásár területén a napokban megnyílt a jugoszláv építőipari anyagok és felszerelések szakosított kiállítása, melven 10 \.illatat mintegy száz termeket mutatja be.
