Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

1984. június 20. Képújság 3 Az új KRESZ-ről (II.) A járműközlekedésre vonatkozó szabályok Járművel a közúti forga­lomban csak akkor szabad részt venni, ha az megfelel a műszaki előírásoknak. A járművekre vonatkozó új műszaki előírások: — Minden személygépko­csi első üléseit — a taxikét is — fel kell szerelni bizton­sági övvel. — A motoros járművekre (gépjármű, mezőgazdasági vontató és lassú jármű) ti­los pótféklámpát felszerelni. A meglévőket 1984. decem­ber 31-ig le kell szerelni. — A személygépkocsi ab­lakain menet közben tilos függönyt használni. Az ab­lakokon az átlátást fóliával, fényelnyelő vagy fényvissza­verő réteggel akadályozni ti­los. — Körzeti orvos gépko­csiján — az egészségügyi hatóság engedélye alapján — a szélvédő jobb alsó ré­szén kör alakú fehér alapon vörös keresztet ábrázoló, legfeljebb 10 cm átmérőjű jelzés használható. Ez a jel­zés forgalmi elsőbbségre nem jogosít, azonban min­denkitől elvárható az orvo­si hivatás teljesítésének elő­segítése. — A forgalomban részt vevő motorkerékpárt nappal is tompított fényszóróval kell kivilágítani. — A segédmotor-kerékpár vezetőjének 1986. január 1- től lakott területen kívül menet közben becsatolt bu­kósisakot kell viselnie. A járművek közlekedésé­re vonatkozó egyes rendelke­zések: Járművel az úton, az üt­és forgalmi viszonyoknak megfelelően jobbra tartva, tehát az úttest jobb széléhez közel kell haladni. A jobbra tartási kötelezettség szem­pontjából az autóbusz-for­galmi sávot, a kapaszkodó- sávot, a gyorsító- ás lassító- sávot, valamint a kerékpár- sávot nem kell figyelembe venni. Az irányváltoztatás esete­it a módosítás a korábbinál részletesebben sorolja fel. Ezek szerint irány változta­tásaik kell tekinteni: — a terelővonalnak, az út­test szélének, vagy képzelet­beli felezővonalának az át­lépését; — forgalmi sáv változtatá­sát; — a másik útra való be- kanyarodást; — főútvonalról vagy szi­lárd bu-rko'atú útról való le­térést; még akkor is, ha ez nem Nagy hatású növényvédő szerek forgalomba hozását hagyta jóvá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az új kémiai anyagok segí­tik a mezőgazdasági termelő­ket abban, hogy megakadá­lyozzák a növényi kórokozók és kártevők elterjedését, kár­tételét. összesen 23 korszerű vegyi anyag gazdagítja a ké­miai védekezés lehetőségeit. A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők össze­sen mintegy 450 vegyszerből válogathatnak. Nem kerül fo­lyamatosan forgalomba vala­mennyi engedélyezett anyag, hozzávetőleg 250 van a ter­melői körben. Ezek számíta­nak a leggyakrabban használt termékek közé. Azért ilyen viszonylag széles a választék, mert időről időre hatástalan­ná válik egy-egv készítmény, lévén, hogy a kártevők al­kalmazkodnak hozzájuk. Ilyenkor újabb kemikáliára van szükség. Egyre gyakrab­ban változik a hatóanyagok összetétele is, számos készít­mény egyszerre több olyan jár a korábbi menetirány megváltoztatásával. Nem tekinthető irányvál­toztatásnak, az útkeresztező­désben a kanyarodó főút­vonalon való továbbhaladás. Ilyen esetben is adható irányjelzós, ha ez nem meg­tévesztő. A kanyarodó főút­vonalon haladó járművel az útkereszteződésben a gyalo­gosok részére elsőbbséget kell adni. Az útkereszteződésben a kanyarodó főútvonalról jobbra való letérés — bár esetleg tényleges menet­irány-változtatással nem jár — irányváltoztatásnak mi­nősül és irányjelzővel jelez­ni kell. Ilyen esetben is el­sőbbséget kell adni a gya­logosok részére, mert a jár­mű kanyarodónak minősül. Az előzési tilalmak közül az útkereszteződésben meg­engedett előzés szabályai a biztonság fokozása érdeké­ben változtak. Útkereszteződésben előzni —, ha ennek feltételei adot­tak — többek között akkor szabad, ha a jármű főútvo­nalon halad vagy olyan úton, aminek elsőbbségét „Útkereszteződés alárendelt úttal" jelzőtábla jelzi. A párhuzamos közlekedés­nél a jobbra tartási kötele­zettség úgy érvényesül, hogy az autóbuszöbölt, az autó­buszforgalmi sávot, a ka- paszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpársávot figyelmen kí­vül kell hagyni. Jelentős változás, hogy az egy nyomon haladó jármű­vek (például motorkerékpár, segédmotor-kerékpár, kerék­pár) egy forgalmi sávban egymás mellett is haladhat­nak és előzhetik egymást. Ha a megfelelő oldaltávol­ság biztosított, úgy más jár­művel (például személygép­kocsival) is szabad az egy nyomon haladó járműveket etőzni azonos forgalmi sáv­ban. A villamospályán való közlekedés szabályainál új rendelkezés az, hogy ha a forgalmi sávot terelő- vagy záróvonal a villamosvágány­ra vezeti, akkor a vágányon az egyéb járművekkel folya­matosan szabad haladni. A sínekre ráhajtani azonban csak a villamosforgalom za­varása nélkül szabad. Űj szabály, hogy a meg­állási szándékot irányjelző­vel jelezni .kell a fékezés megkezdése előtt olyan idő­ben, amikor a közlekedés más résztvevői még bizton­ságosan alkalmazkodni tud­nak a változó forgalmi hely­zethez. vegyszert tartalmaz, amely több kártevő és betegség fel­számolására, illetve „gyógyí­tására” alkalmas. Növekszik a folyékony állapotban for­galmazott vegyszerek aránya, ezek könnyebben kezelhetőek és felhasználásuk rövid elő­készületi időt vesz igénybe. Az új készítmények közül 17-et egyelőre háromezer hektárnál nagyobb területen nem lehet használni. Ezeket az új vegyszereket egy ideig korlátozott mennyiségben árusítják, mivel többnyire külföldi anyagokról van szó, amelyek átvételéhez kellő szakmai tapasztalatra van szükség. További hat nö­vényvédő szer ideiglenes fel- használásra kapott engedélyt, ezek már átestek a próbákon, ám még egy közbülső kísér­leti szakaszra van szükség ahhoz, hogy a teljes értékű kémiai anyagok listájára ke­rülhessenek. A vegyszerek között hazai és külföldi gyármányú gombaölő szerek, rovarölők, és egyéb rendelte­tésű készítmények találhatók A megállási tilalmak, a forgalom biztonsága, vala­mint a várakozási lehetősé­gek növelése érdekében bő­vültek. A kijelölt gyalogos-átkelő­hely előtt 5 méterrel csak a gyalogosforgalom észlelését kevésbé akadályozó jármű­vekkel — személygépkocsi, motorkerékpár, segédmoto­ros kerékpár, kerékpár és kézikocsi — szabad megáll­ni. A többi járművel 15 mé­teres távolságon belül tilos a megállás! Kijelölt megállóhely táb­la (villamos, trolibusz, autó­busz-megálló, taxiállomás) előtt — ha a megállást tiltó burkolati jel nincs felfestve — 15 méter, utána pedig 5 méter távolságon belül tilos megállni. Tilos megállni autóbusz- öbölben és autóbuszforgal­mi sávban, kapaszkodó-, gyorsító- és lassítósávban, kerékpársávon és a kerék­pársáv mellett, valamint a különösen veszélyes hely burkolati jelzéssel jelölt te­rületen. A járdán való megállás le­hetőségéről új szabály intéz­kedik. Eszerint a járdán csak 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművel szabad megállni, ha az úttesten megállási ti­lalom van. Ezen esetben is további megkötések vannak: — Főútvonal járdáján csak akkor, ha jelzéssel, táb­lával, vagy burkolati jellel jelölik a járdán való meg­állás lehetőségét; — Mellékútvonalon az út­testen való megállás megtil­tása mellett a járdán csak akkor szabad megállni, ha a gyalogosok forgalmát ez­zel nem akadályozzák. A szabadon hagyott járdaré­szen legalább két egymás mellett közlekedő felnőtt gyalogos részére kell elegen­dő helynek maradni. Mel­lékútvonalon a járdán ak­kor is meg szabad állni, ha az úttesten megálló jármű és a záróvonal, vagy az út­test másik szélén álló jármű között legalább 3 méter szé­les hely nem maradna, vala­mint be nem" látható útka- nyarulatban. bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti. A KRESZ- ben foglalt egyéb megállási tilalom nemcsak az úttest­re, hanem a mellette lévő járdára és az útpadkára is vonatkozik. Következik: III. Gyalogo­sok, kerékpárosok, mozgás- korlátozottak. Olajkútkitörés Sávolyon A Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat sávolyi kuta­tási területének zalai részén, Zalakomár és Balaton- magyaród között kútkitörés történt. Az itt kiképzés alatt lévő 18. számú kúton hétfőn csőbeépítés közben elemi erő­vel tört ki a gáz és az olaj, magasba emelve a fúrócsövet. A helyszínre érkezett fúrási és kitörésvédelmi szakembe­rek azonnal munkához lát­tak: eltávolították a fúróasz­talról és környékéről a szer­számokat és fúrási eszközö­ket, hogy új kitörésgátlót he­lyezhessenek el a csővégen. Az előkészületekkel kedden reggel végeztek, közben a helyszínre érkeztek a súlyos eszköz beemeléséhez szüksé­ges daruk és csörlős trakto­rok. A kút elzárási munkái délelőtt kezdődtek. A kitörés következtében körülbelül egy kilométeres körzetben finom harmatként hull alá a magasból az olaj­eső. Korszerű új növényvédő szerek Végre valami Kistelepülések művelődési lehetőségei A hagyományőrzésben fontos szerepet vállalnak a mórágyiak Az utóbbi évek, évtizedek nagyléptű fejlődése, ami a magyar társadalmat áthatja, nem csökkentette a kistele­pülésen élők kulturális hát­rányát, illetőleg azt is lehet mondani, hogy új arányta­lanságokat hozott létre. A fenti — valahol olvasott — információ jutott eszem­be, amikor Rónai Józseffel, a bonyhádi Városi Tanács V. B. művelődési osztályve­zetőjével és Paksi András­sal, a városi művelődési köz­pont igazgatójával a város- környéki közel húsz kistele­pülés kulturális alapellátásá­ról, illetve ezek művelődési lehetőségeinek bővítéséről beszélgettünk. A rövid számolással induló „társalgás” első konklúziója hamar kész. A város környé­kén -klubkönyvtárak vannak csak. Általános művelődési központ Aparhanton, körze­ti Tevelen van. Az utóbbi te­lepülésen egy, Nagymányo- kon pedig kettő főhivatású népművelő tevékenykedik. A többi helyen tiszteletdíjasok — többségében pedagógusok — vezeti az intézményeket. Nemcsak a -képzett népműve­lők hiánya okozza a gondot, hanem — más környékhez hasonlóan — az is, hogy a klubkönyvtárak „minden erőlködés ellenére”, rossz ál­lapotban vannak. Ezek kar­bantartását szorgalmazzák ugyan, de az állagmegóvás csak lassan halad. Az épüle­tek elrendezése is olyan, hogy kiscsoportos foglalkozásokra — könyvtárból, illetve nagy­teremből állnak — nem le­het használni. — Külön gondot jelentenek azok a települések, ahol nincs iskola — mondja Rónai Jó­zsef — ugyanis így a gyere­kek gyakorlatilag ellenőriz­hetetlenül töltik a szabad időt. Problémát jelent a könyvtárak könyvellátottsá­gánál a választék szűkössége. Ezen a gondon azonban eny­hítenek. Központi ellátó- rendszert alakítanak ki és a városi könyvtár letéti anya­ga biztosítja majd a válasz­tékot. Grábóc, Bonyhád-Bör- zsöny, Tabód körzetében pe­dig az 1985-ig kialakítandó úgynevezett mozgó ellátó- rendszer adja majd az ol­vasnivalót. Paksi András tapasztalata szerint az emberek ki van­nak szomjazva a kultúrára és örülnek annak, ha végre valami náluk is megindul. A színházi előadásokra eddig is váltottak bérletet a vidéki is­kolák tanulói és különjáratú autóbuszokkal utaztak Bony- hádra. Cikóról, Nagymányok- ról, többen „járnak be” a nemzetiségi klubba, de hely­ben még mindig kevés a le­hetőség. Az ok egyszerű, ne­héz olyan embert találni, aki partner lenne a népművelés­ben. A városkörnyéken élő és tevékenykedő tiszteletdíjas népművelők, valamint a mű­velődési közösségek munká­jukhoz szakmai, módszertani segítséget a bonyhádi városi művelődési központtól kap­nak. Ennek egyik útja a te­rületi munka, a kitelepülés. Többek között Kakasdon, Mórágyon, Kislengyelben, Kismórágyon is „dolgoztak” a bonyhádi népművelők. A területi munka előtt — a községekben megalakított operatív bizottságokkal együtt — széles körű véle­ménykutatást végeztek és az igények alapján állították össze az „étlapot”. Ezeket a „rendkívül pénzigényes” — 50—100 ezer forintos — ren­dezvényekre a termelőszö­vetkezetek szállították a társközségekből a közönséget. — Ahol megfordultunk — összegez a művelődési köz­pont igazgatója —, ott azt ta­pasztaltuk, hogy a jelenlegi­nél jobb színvonalon lehetne végezni a munkát. A hiányt a szakképzetlen népművelők és az iskolai nevelő-oktató munkában már elfáradt nép­művelői feladattal is meg­bízott pedagógusok „okoz­zák”. A kezdeti egyhetes ki­településből két hét, majd a tapasztalatokat figyelembe véve három hónap lett. Ez az utóbbi időtartam — a megfelelő időközönkénti programjaival — a folyama­tosságot biztosítja. Más je-, lentősége is van a területi munkának. Szép számú láto­gatót vonzanak és művelődé­si folyamatot indítanak el. Hatásukra szövő-, díszítőmű­vész-szakkörök, kertbarátkor alakult meg, ezzel a falusi művelődési házak is tettek egy apró lépést a társadal­masítás útján. A területi munkával olyan feladatokat is megoldottak, amelyeket a helyi népművelők időhiá­nyuk miatt nem képesek el­végezni. — Nincs folytatás, az a baj — közli Paksi And­rás, majd hozzáteszi — A helyi erőknek kéne erre rá­hangolódni. — Mi tehát a megoldás út­ja? Hogyan bővíthetők a kis­települések művelődési le­hetőségei? — faggatózom. Rónai József szerint a leg­járhatóbb út a hagyomány- őrzés lenne, mivel ezen ke­resztül lehet megfogni^ az embereket. A meglévő ha­gyományokból kiindulva az­tán feladat lehet az, hogy a gyerekeket is rászoktassák a hagyományápolásra. A má­sik út — ahol van iskola — az integráció. „De óvatosan nyúlunk hozzá, mert a fel­tételéket is figyelembe kell venni.” Az eddig nehezen mozdítható agrárértelmiség megnyerése is segítene a gondok megoldásán. A művelődési központ igazgatója a „másik oldalt” említi: — Szabad teret kéne adni annak, akinek van egy ötlete. Valósítsa is azt meg. De legyen olyan is, aki ezt segíti. Ehhez a munkához a bonyhádiak tapasztalatait, módszereit igényelhetik. Az így létrejövő rétegprogramok kevesebb kiadással járnának, mint az említett területi munka. Ebből, illetve ennek továbbfejlesztéséből alakul­hatna ki aztán az önálló te­vékenység. Paksi András summáz is: Rendet kéne ten­ni állag, berendezés és fel­szerelés ügyében... Aztán olyan vezetőkre lenne szük­ség, akiknek nem a „hetedik’ megbízatása a művelődési ház igazgatása. A beszélgetésből ennyi de­rül ki. A gondok mellett eredmények is akadnak, de az utóbbiak ma még kis számban. Egy biztos, a to­vábblépés útját — nemcsak Bonyhád környékén — kell megtalálni... És miért ne lehetne? ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András A bonyhádi szövő szakkörösök könnyeié n is hemutatkoztak

Next

/
Thumbnails
Contents