Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-02 / 128. szám
1984. június 2. Képújság 9 A bolgár kultúra ♦ * A perniki gyermekklubban. A kis festőművész. Május 24-én volt a szláv írásbeliség, a bolgár kultúra és művelődés napja a Bolgár Népköztársaságban. Ezen a napon a bolgár nép Cirillre és Metódra emlékezik, akik több mint 11 évszázaddal ezelőtt megteremtették a szláv írásbeliséget. A szláv isten- tisztelet és az ehhez szükséges írásbeliség bevezetésével a bizánci asszimiláló törekvések, a latin papság és a német feudális uraik elnyomó kísérletei ellen vették fel a harcot. Cirillnek és Metódnak köszönhető, hogy Bulgária már a korai középkorban Európa egyedüli országa, ahol a nép nyelve egy időben az irodalom nyelve is. Az ünnep a nemzeti megújhodás korában jött létre, f kiemelkedő szerepet játszott a nép nemzeti öntudata megőrzésében. A közel másfél száz évvel ezelőtt létrehozott olvasókörök a művelődés igazi központjaivá váltak, tömörítették a nemzet erőit. Később, a monarchofasizmus idején az ünnep a bolgár kultúra és oktatás demokratikus és haladó hagyományainak megtartására nyújtott lehetőséget. A háború után a művelődés valóban szabaddá, a széles tömegek közkincsévé vált. A közoktatás a szép- irodalomnak a színház és a képzőművészet eddig nem tapasztalt fejlődésnek indult. Bulgáriában ma 18 ezer kulturális intézmény tevékenykedik (színházak, mozik, olvasókörök és művelődési otthonok stb.) Az országban működő 10 350 könyvtár állománya 89 millió kötet. A művészeti öntevékeny mozgalomban igazi népi tehetségek bukkannak fel. Rendkívüli mértékben megnőtt a kultúra társadalmi szerepe és az életmód kialakításában; hathatós tényező a dolgozók nevelésében, az egész társadalom fejlődésében. Az utóbbi években Bulgáriában több mint száz jelentős kulturális objektum léteünnepe sült: Nemzeti Kultúrpalota, a Béke Zászlaja emlékmű Szófiában, a nemzeti megújhodás harcosáinak panteonja Ruszéban, a pleveni harcokat megelevenítő körpanoráma, a Buzludzsa csúcson emelt emlékmű, a su- meni 1300 éves a bolgár állam elnevezésű emlékműegyüttes és mások. A bolgár kultúra napját mindenütt megünnepelték Bulgáriában. A városokban és falvakban a fiatalok ezen a napon színes felvonulásokat rendeztek. Májusban minden megyében hivatásos és öntevékeny művészek részvételével kulturális ünnepségeket tartottak. Már hagyományossá váltak Szli- venben a Szliveni tüzek, Jambolban az Arany Diana elnevezésű ünnepségek, Di- mitrovgrádban a Költészet Dimitrovi Napjai. Minden évben megrendezik a Szófiai zenei heteket, a Májusi irodalmi napokat, a Bolgár könyv heteit. A Bolgár Népköztársaság több mint 110 országgal tart kulturális kapcsolatokat. Átadja saját kultúrájának kincseit és merít a világ kulturális kincsestárából. Évente csaknem 250 nemzetközi tudományos találkozót, fórumot, pályázatot, fesztivált rendeznek. Szófia négy ízben adott otthont az írók nemzetközi béketalálkozójának; egyben a Béke zászlaja nemzetközi gyermektalálkozó fővárosává is vált. Ebben az évben a szláv írásbeliség, a bolgár kultúra és művelődés ünnepe a szocialista forradalom bulgáriai győzelme 40. évfordulója jegyében zajlott. GEORGI BOKOV (Fotók — Sofiapress — KS) Huszonöt ezer robotgép Útban a termelés komplex gépesítése felé ••A Szovjetunió ötéves tervidőszakának (1981—1985) gazdasági feladatai között fontos helyet foglal el a termelés komplex gépesítésének és automatizálásának programja. Az eltelt három év alatt a Szovjetunió jelentősen előrehaladt ebben az irányban. A gépgyártó vállalatok tudományos munkatársai, szakemberei, kollektívái az új gépek, berendezéseik, műszerek, számítástechnikai eszközök sok ezer modelljét alkották meg és vezették be a tömeggyártásba. Mindez lehetővé tette, hogy az ötéves tervidőszak kezdetétől több mint 16 ezer üzemrészt, műhelyt és gyárat állítanak át a komplex gépesítésre és automatizálásra. Ez idő alatt több mint 1600 automatizált vezérlő- és információfeldolgozó rendszer létesült, többek között a technológiai folyámatok több mint 1200 automatikus vezérlőrendszere. A komplex gépesített és automatizált üzemek száma tavaly, meghaladta a százezret. Gyermekek vidám felvonulása Szófiában a szláv írásbeliség ünnepén i idén nyitották meg Szófiában a Nemzeti Történelmi Múzeumot Magyarok, mongolok, mongolisztika Mérőkészülékek és fényvezetők Speciális rezgésvizsgáló készüléket terveztek a lengyel Bányaipari Intézet Műszáki Akusztikai Méréstechnikai Kutatóüzemében. A készülék segítségével lehetőség nyílt az egyes gépek és berendezések műszaki hibáinak — például a csapágyak kilazulásának, a fogaskerékáttételek zavarainak, felvonóberendezéséknél a kötélzet túlzott kilengésének — vizsgálatára. A készüléket a közeljövőben 5 bányában is alkalmazzák. A berendezés hajógyárakban, kohóművekben is hasznosítható. A' föld alatti gépek vizsgálata során keletkező jeleket fényvezetőkkel juttatják a felszínre. Erre a célra a kutatóintézet más intézetekkel együttműködve egy 300 méter hosszú, 6 csatornás fényvezetőt készített. Minibusz a Crvena Zastava programban A kragujevaci „Crvena Zastava” autógyár szerelő- szalagjairól évente több mint 200 ezer személyautó, 12 ezer kisteherautó és 5 ezer kisebb szállítójármű kerül a piacra. A gyár ezentúl 16-, illetve 32-üléses minibuszok készítésével is foglalkozik. Az első 200 minibuszt már elküldték partnereiknek. Az üzemszerű gyártást 5 közeljövőben kezdik meg. A Zastava járművek a világ sok országában keresettek. A vásárlók között található Nagy-Britannia, Görögország, Hollandia, Franciaország. A Mongólia iránt érdeklődő magyar az országról szóló irodalommal ismerkedve meglepetéssel tapasztalja, hogy a két nyelvben tucatjával fordulnak elő közös szavak. A kar mongolul „gar”, a balta — „balt”, a teve — „teme”, a szakáll — „szahhal”, a kölyök — „gö- lög”, a bátor — „bátar”, és így tovább. Bár a mongol nyelvben magyar szavak éppúgy nincsenek, ahogy a magyarban sincsenek mongol szavak, az egyezések mégsem a véletlen művei. Török nyelvekből kerültek jövevényként — s jóval a magyar honfoglalás előtt — ide is, meg oda is. Ha a magyarság keleti eredete nem is igaz úgy, ahogy Körösi Csorna Sándor hitte, népünk igen régi keletű, kapcsolata egy sereg keleti néppel a nyelvünkben is kimutatható tény. Éppen a magyar nyelv finnugor jellegét végérvényesen bebizonyító Bundenz József (1836 —1892) állította össze az első rövid mongol nyelvtant és mandzsu alaktant „tanulni vágyó magyar ifjaknak, ha netán nyelvük távolabbi kapcsolataira lennének kíváncsiak”. Kara György profesz- szor, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője fogalmaz így, s szavaiból az is kiderül, hogy akadtak ilyen kíváncsiak, ha nem is sokan. Az első a 140 éve született Bálint Gábor volt (1844— 1913). Már gimnazistaként megismerkedett az angol, A következő években 30 milliárd dinárt ruháznak be régi bányák korszerűsítésére és újak nyitására a szerbiai Duna-szakasz környékén. Ebből hétmilliárdot a jasenova- ci és melnicei szénbányák francia, német, olasz, héber, arab, török, perzsa és újgörög nyelvvel, majd — a világhírűvé lett Vámbéry Ármin kalandos közép-ázsiai utazásán felbuzdulva — a mongollal és a mandzsuval is. Az első tudós magyar volt, aki (1871-ben) Urgában, a mongol „élő buddhák” székvárosában, a mai Ulánbátor elődjében gyűjtött nyelvvé- szeti anyagot, de az itt élő halha mongolok nyelvjárásán kívül tanulmányozta a Baj- kál-környékí burjátokét és a Volgánál lakó kalmükökét is. Munkái kéziratban maradt részének megjelentetése a következő években várható. (Érdekességként: Bálint Gá- &or volt Magyarországon az eszperantó első művelt fél- karolója is.) Párhuzam a magyar és a mongol nyelv terén című, 1877-ben‘megjelent könyve szerint Bálint Gábor hitt a két nyelv rokonságában, s nem vette észre, hogy az egyezések nagyobbik része török jövevényszó, a többi meg egyszerű véletlen. Ám mindez csak előzménye a magyarországi mongo- lisztikának. E tudományág rendszeres művelése és oktatása — amint Kara professzor elmondja — „az első világháború után kezdődött, s Ligeti Lajos nevéhez modernizálására fordítanak, jelentős összeget emészt fel a Drmno mellett 3,5 millió fűződik, akár a mandzsu— tunguz kutatások. Vagy mint a sinológia megalapozása és a tibetológia csornai hagyományának felelevenítése.” Ligeti ismerte fel, hogy a török népek ősi kultúráját éppúgy megsemmisítette az- iszlám, ahogy a magyarokét a kereszténység. „Ezzel szemben a mongol régiség , gyönyörűen megőrződött a buddhizmus mellett, vagy kitapintható külön rétegként a buddhizmus alatt.” A régi magyar méltóságnév, a „kende”, valójában török, de már csak a mongol nyelv őrzi, ahogyan „kölyök” szavunk sem fordul elő egyik ismert török nyelvben sem. Ligeti Lajos az utolsó nagy magyar orientalista, aki Körösi Csornáéval és Vámbé- ryével még némileg rokon körülmények között, sok nehézséggel küszködve töltött éveket Belső-Ázsiában, egyebek között mongol lámakolostorokban. A most 82 éves tudós által hozott könyvek, fanyomatok, kéziratok képezik a Magyar. Tudományos Akadémia mongol gyűjteményének magvát. Ha Körösi Csorna volt az első európai, aki tudományos igénnyel tanulmányozta a tibeti nyelvű Kandzsurt, az északi buddhizmusnak ezt a 108 kötetes „Bibliáját”, a mongol vitonnás szénkészlettel rendelkező új bánya létesítése is. A program teljesítésével a szonylatban ugyanez áll Ligeti Lajosra: ő készítette el a mongol kánon ma is használt katalógusát. Kiigazította a hamis magyar—mongol szófejtéseket: Afganisztánban felfedezte a már kihaltnak hitt, a dzsingiszi hódítók le- származottaiból lett „mo- gol” etnikumot: neki köszönhető a két legfiatalabb orientalisztikai tanszék — a kelet-ázsiai és a belső-ázsiai — életre hívása az egyetemen... Mindezeknek a stúdiumoknak a haszna — túl azon, hogy tisztázták és tisztázzák a magyar őstörténet számunkra korántsem érddk- telen részleteit — a mai mongol művelődés számára is kézenfekvő. Ahogy Kara professzor fogalmaz: „A mongoloknak nem sok idejük volt még saját műveltségüket fölgöngyölíteni: históriai és egyéb nehézségek gátolták őket. Akadémiájuk csak 1961-ben alakult. Ma már elég jelesen működnek, oda kell figyelni tudósaikra, dehát a társadalomtudományokban a nemzetközi színvonalhoz fölzárkózni, az nem megy gyorsan és könnyen. Mindaz, amit a nemzetközi tudományosság — és közte a magyar mongolisztika — elért, a mongol tudomány számára módszerként és tényanyagként tekintve egyaránt értékes lehet. S az sem mellékes, hogy a világ sok táján művelt mongolisztika öregKti egy nagy múltú, de kis lélekszámú nép ősi kultúrájának és mai siszerbiai Duna-táj bányáiból évente több mint 11 millió tonna szenet termelnek ki a jövőben. Jugoszlávia bányái az idén mintegy 60 millió tonna különböző fajta szenet adnak. » A Szovjetunió néhány más iparilag fejlett országnál később lépett a termelési folyamatok robotizálásának útjára. Gyakorlatilag a robot- technika széles körű bevezetése csak a jelenlegi ötéves tervidőszakban kezdődött meg. Három évvel ezelőtt a szovjet vállalatiknál hatezer programvezérlésű ipari robot működött. Jelenleg számuk meghaladja a 25 ezret. Ezek a számadatok fogalmat adnak a szovjet termelés ro- botizálási üteméről és arról, hogy a robotgyártás terén a világon csak Japán előzi meg. A huszonöt ezer ipari robot azonban csak a kezdet. A termelési folyamatok roboti- zálási programja a továbbiak során is gyorsított ütemben valósul meg. Az idén több mint 11 ezer robot előállítását tervezik; a szakértők számításai szerint az ötéves tervidőszak végére a robotpark eléri az 50 ezer egységet. Az utóbbi időben más országokhoz hasonlóan á Szovjetunióban is nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a korszerű számítás- és rnifcjo- processzor-technika alapján automatizált tervezőrendszereket alkossanak. Már vannak tapasztalatok: e rendszer bevezetése az ország számos vállalatánál lehetővé tette, hogy a műszaki dolgozók munkatermelékenysége több tíszeresével növelhető. Mindezen problémák komplex megoldása lehetővé teszi, hogy automatizált vállalatok létesüljenek a közeljövőben. A Szovjetunióban két moszkvai óragyár lesz ilyen automatizált vállalat; később az automatizált üzemek széles hálózatát fejlesztik ki. kereinek hírét... NAGY KAROLY Több szén a Duna-tájról SHHHHH
