Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

e népújság 1984. június 19. Van már magyar Davis Kupa csapat? / A hétvégi Magyarország— Egyiptom Davis Kupa te­niszmérkőzés előtt Varga Gé­za, a magyar együttes ebben a szerepkörben debütáló ka­pitánya azt nyilatkozta, hogy 4:1 vagy 5:0 arányú hazai győzelmet vár. A szakember előrejelzése beigazolódott, s végül a Taróczy, Kiss össze­tételű gárda biztosan vette az idei első akadályt, bejutott az európai zóna „B” csoportjá­nak legjobb négy csapata kö­zé. A kettős bemutatkozást hozó összecsapás után — Var­ga Géza mellett Kiss Sán­dor is először jutott szóhoz a Davis Kupában — a ka­pitány így értékelte a tör­ténteket: — Bár előzőleg nagy ará­nyú győzelmükre tippel­tem, valójában csak Taróczy két egyesbeli, no meg a pá­ros győzelmére fogadtam vol­na — mondta. — Az már kü­lön öröm, hogy a 23 évesen ezúttal bemutatkozó Kiss is hozott egy pontot, s ez re­ményt ad a jövőre nézve. Az utóbbi évtizedben többnyire azon állt vagy bukott a to­vábbjutásunk kérdése, hogy Taróczy milyen napot fog ki — a mindenkori második já­tékosra ugyanis ritkán lehe­tett számítani. Persze egy ta­lálkozó után még nem jelent­hetem ki biztosan, hogy Kiss Sándor a végleges, hosszú tá­vú megoldás, de ha levetkőzi idegességét, már a legköze­lebbi, július 13—15. között idegenben sorra kerülő Bel­gium elleni zóna-elődöntőn is győzelemmel járulhat hozzá újabb továbbjutásunkhoz. — Ami Taróczyt illeti, pro­fi módon teniszezett, azt hoz­ta, amit nemcsak én. hanem a magyar sportszerető közvé­lemény is várt tőle. Párosban pedig remek összhangban ját­szottak, nem látszott, hogy két közös edzés után első íz­ben lépett pályára Taróczy és Kiss. Végül annakidején, játékosként csak magamért kellett felelnem, s akkor nem gondoltam volna, hogy mi­lyen nehéz egy kapitány dol­ga... * A vasárnapi negyeddöntők után az európai zóna „A” és „B” csoDortjának július 13— 15-i elődöntőjében a követ­kező lesz a párosítás (elől az otthon játszók): „A” csoport: Ausztria— Szovjetunió, Izrael—Svájc. „B” csoport: Belgium—Ma­gyarország, Spanyolország— Írország. Asztalitenisz Várakozáson felni szerepeltek Várakozáson felül, kitűnő­en szerepeltek a magyar asz­taliteniszezők a Szolnokon megrendezett nemzetközi if­júsági bajnokságon. A hazai reménységek a hét számból négyet megnyertek, további négy második és három har­madik helyet szereztek, s ki­emelkedően a legerősebb gár­dának bizonyultak. Az ese­mény egyik szemtanúja volt. dr. Lakatos György, az Euró­pai Unió elnöke, aki az ép­pen egy hónap múlva sorra kerülő linzi EB szemszögéből is figyelte a történteket. — Nagyon örülünk fiatal­jaink jó játékának és érté­kes eredményeinek. A jelek szerint kezd biztató lenni az utánpótlás helyzete. A lá­nyoknál már eddig is több ti­zenéves döngette a válogatott kapuját, s most a fiúk közül Harczi és Szősznyák mutatta a legtartalmasabb játékot. Kár viszont, hogy az első he­lyen kiemelt Krenbardt sérü­lése miatt nem indulhatott. Az európai elnök tárgyila­gosan azt is megjegyezte, hogy a mezőny nem volt tel­jes. hiszen elsősorban a rend­kívül jó svéd fiatalok hiá­nyoztak. Többet várt a szov­jet, a jugoszláv és a csehszlo­vák utánpótlástól. A magya­rok mellett viszont ügyesen asztaliteniszeztek a romá­nok. — Évek óta gyakran hang­zik el, hogy az európai után­pótlás a legtöbb országban lemaradt. A mostani fiatalok között alig találni olyanokat, akik a jövő nagy egyéniségei lehetnek — mondta befeje­zésül dr. Lakatos György. — Valóban nem állunk a leg­fényesebben, de a linzi kon­tinens-találkozó minderre rá­cáfolhat, s meggyőződésem, előbbre lépést hoz. Várom a további biztató jeleket! * Szolnokon a Tiszaligeti Sportcsarnokban vasárnap délután az egyéni és a páros­számok döntőivel befejező­dött a IV. magyar nemzetkö­zi ifjúsági asztalitenisz-baj­nokság. Leány egyes: Bajnok: Bá- torfi Csilla, 2. Gál, 3. Nagy K. és Badescu (román). A döntőben: Bátorfi—Gál 2:1. Fiú egyes: Bajnok: Rado­van Cinner (csehszlovák), 2. Harczi, 3. Gátién (francia) és Florea (román). A döntőben: Cinner—Harczi 2:1. Leány páros: Bajnok: Bá­torfi Csilla, Bolvári Katalin, 2. Valentová, Zatková (cseh­szlovák), 3. Gál, Bőhm. és Ba­descu, Lohr (román). A dön­tőben: Bátorfi, Bolvári—Va­lentová, Zatková 2:1. Fiúpáros: Bajnok: Zoran Primorac, Denif Karlovics (jugoszláv), 2. Florea, Torna (román), 3. Bezdicek, Krama- sek (csehszlovák) és Harczi, Varga. A döntőben: Primo­rac, Karlovics—Florea, Torna 2:0. Vegyespáros: Bajnok: Szősznyák Attila, Bolvári Ka­talin, 2. Bezdicek, Safarová (csehszlovák), 3. Karlovics, Krsnik (jugoszláv) és Grman, Zatková (csehszlo­vák). Csapatversenyben, lányok: Bajnok: Magyarország „A” (Bátorfi Csilla, Bolvári Ka­talin), 2. Magyarország „B” (Gál, Bőhm). Fiúknál Ma­gyarország „A” együttese (Harczi, Varga) a Romániá­tól elszenvedett 3:2-es vere­séggel ezüstérmet szerzett. Sakk Szabad Föld Kupa Pakson Június 23—24-én Pakson rendezik meg a sakk Szabad 'Föld Kupa női, férfi egyéni és csapatversenyeit. Az in­dulók népes mezőnye mind­két napon reggel 8 órától a Munkásművelődési Központ­ban méri össze erejét. Termé­szetesen rajthoz állnak a há­zigazda paksi sakkozók is. Kelemen Ildikó negyedik Ronneby-ben, a svéd ku­pa műugróverseny első nap­ján két számban avattak győztest. A kieséses rendsze­rű versenyen Kelemen Ildikó az elődöntőben 464.00:456.90 pontarányú vereséget szen­vedett a csehszlovák Grecká- tól, majd a harmadik helyet eldöntő találkozón a svéd Rossing győzte le 472.45:460.90 pontarányban, s így a ma­gyar bajnoknő negyedik lett. A női elsőség végül a szovjet Csirulnyikovának jutott, aki Grecka ellen nyert 511.05:491.90 arányban, míg a férfigyőztes honfitársa, Port- nov lett, miután a -döntőben 619.20:604.75-re győzött a kí­nai Yang Cseng ellen. VII. Labdarúgó EB így látták a A labdarúgó Európa-baj- nokság vasárnap lejátszott két mérkőzése ismét szoros küzdelmet és kevés gólt ho­zott. A 180 perc alatt elért 5 gól különösen azért tűnik ke­vésnek, mert az előző napon egy-egy találkozón értek el ennyit a franciák, illetve a dánok. Az EB újabb két összecsa­pása után az érdekelt edzők így nyilatkoztak: JUPP DERWALL (NSZK): — Könnyebb lehetett volna a győzelmünk, ha nem kez­dünk annyira idegesen és már az első perctől bátran kezdeményezünk. Jobban játszottunk, mint a portugá­lok ellen, akik nagyobb erőt képviselnek, mint a románok. Ezúttal Rummenigge is töb­bet vállalt, meggyőződésem, hogy formája felfelé ível, meghatározó lesz csapatunk­ban. Most a legfontosabb, hogy győzzünk a spanyolok ellen, s előbb-utóbb összeke­rülünk a franciákkal. MIRCEA LUCESCU (ROMANIA): — Mind a két csapat óva­tosan kezdte a játékot, lát­szakvezetők szott, az első félidőben arra törekedtek, hogy minél ke­vesebb hibát kövessenek el. Sajnos, mi voltunk azok, akik először „rontottunk”, ez já­tékosaim tapasztalatlanságá­ból is ered. Az 1-1 után csa­patunk azt hitte, hogy meg­lesz a döntetlen, de a nyu­gatnémetek újból vezettek, és mi már későn hajráztunk. FERNANDO CABRITA (PORTUGÁLIA): — Sajnos az 1-0-ás vezetés után elszalasztottuk a lehe­tőséget. hogy tovább növel­jük előnyünket, s így a mér­kőzés végén már nehézsége­ink voltak. Abban az eset­ben viszont, ha szerdán le­győzzük Romániát, ott lehe­tünk az elődöntőben. MIGUEL MUNOZ (SPANYOLORSZÁG): — Vesztésre álló mérkőzést fordítottunk meg, s ez dicsé­ri csapatom küzdőszellemét. Sőt, a hajrában csaknem si­került a győzelmet is kivív­nunk. Szerdán Párizsban le kell győznünk az Európa- bajnoki címvédő NSZK-t, hogy bejussunk az elődön­tőbe. Tudjuk, ez nagyon ne­héz feladat lesz. Atlétika Vidék válogatott-Budapest válogatott 625:516 A Magyar Atlétikai Szö­vetség harmadízben rendezte meg — ezúttal Miskolcon, az új műanyag borítású atlétikai pálya avatóversenyeként — a Vidék—Budapest válogatott atlétikai viadalt. Versenyszá­monként, nemenként két-két felnőtt és ifjúsági versenyző képviselte a színeket. A vidék válogatottjába meghívást kapott a Szek­szárdi Dózsától Konrád Já; -nos a 4x100 méteres váltófu­tásban, Balogh Gyula 3000 méteres akadályfutásban, Sárközi Gyula 1500 méteren, valamint Banai Róbert Dom­bóvárról, aki tanulmányi kö­telezettségei miatt nem tu­dott résztvenni a viadalon. Mindkét nap szeles, hűvös esős időben álltak rajthoz és küzdöttek a minél jobb he­lyezésekért az indulók. Az első nap Konrád és Sárközi gyűjtött értékes pon­tokat a vidéknek. Sárközi 1500 méteren a legjobb' fel­nőtteknek is méltó ellenfele volt. Időeredményével meg­erősítette vezető helyét az ifjúságiak ranglistáján. Más­nap Balogh Gyula jeleske­dett. Ellenfelei csak 2000 mé­terig tudták követni. A rész­idő bíztató volt — 5:48,0 perc. A szekszárdi akadályfutó itt hosszú hajrát nyitott és biz­tosan győzött. Segítséggel akár 8:30-on belül is futha­tott volna. Eredmények: 4x100 m: ...2. Vidék felnőtt válogatottja (tagja Konrád János Sz. Dózsa) 40,63. 1500 m: ... 5. Sárközi Gyula 3:44,9. 3000 m. akadály: 1. Balogh Gyula 8:33,7. Meghívásos számok: 100 m: Konrád János 10,98. 200 m: Konrád János 22,59. „Ki a leggyorsabb, ki a leg­kitartóbb?” A 11—12 évesek részére ki­írt országos tehetségkutató akció megyei rendezvényét eddig nem tapasztalt óriási érdeklődés kísérte. Tizenöt iskola 201 versenyzője vetél­kedett a címekért, örvende­tes. hogy az atlétikai szak­osztályokkal nem rendelkező helységek közül Dunaszent- györgyön, Györkönyben és Kakasdon is komolyan vették a felhívást. A szakemberek remélik, hogy a feltűnt tehetséges gyermekek mielőbb bekap­csolódnak a sportág vérke­ringésébe. A kitüntető címe­ket a 60 és 800 méteres sík­futásban elért időeredmények alapján lehetett elnyerni. A leggyorsabbak: 12 éves lányoknál: Szabó Anikó (Fadd) 8,7 mp. 11 éves lá­nyoknál: Kingli Judit (Paks III.) 8,5 mp. 12 éves fiúk­nál: Dorogi Róbert (Szek- szárd II.) 8,5 mp. 11 éves fiúknál: Balogh Zsolt (Szek- szárd II.) 8,8 mp. A legkitartóbbak: 12 éves lányoknál: Fábián Tünde (Rakasd) 2:40,3. 11 éves lá­nyoknál : Rontó Krisztina (Dunaföldvár) 2:50,2. 12 éves fiúknál: Kőszegi József (Szekszárd II.) 2:28,2. 11 éves fiúknál: Kardos Zoltán (Gyönk) 2:40,7. Olimpiai bírálat A TASZSZ jelenti: A Los Angeles-i Szervező Bizottság megsérti az olim­piai mozgalom hagyománya­it és szabályait •— szögezték le az afrikai független orszá­gok tudósítói azon a sajtóér­tekezleten, amelyen részt vett Peter Ueberroth, a nyári já­tékok szervező bizottságának elnöke. Kifogásolták azt is, hogy túl magas árat állapí­tanak meg egyes olyan szol­gáltatásokért, amelyek ko­rábban ingyenesek voltak. A Los Angeles Times azt írja, hogy az afrikai újság­írók elítélik a Szervező Bi­zottság politikáját és tevé­kenységét, s olyan feltételek teremtődnek, amelyek nem teszik lehetővé a szuverén af­rikai államok széles körű olimpiai részvételét. Ikrek a 14 évvel ezelőtt a litvá­niai Gjaldeljaj községben Albina és Iozapasz Csepo- nasznak négyes ikrei szület­tek — három fiú és egy lány. A boldog esemény elég rit­ka, de ami még érdekesebb: a házaspárnak már volt négy gyermeke — két ikerpár. Amikor Arturasz, Rober- tasz, Rolandasz és Rasza születtek, az állam 400 rube­les gyorssegélyt utalt ki, majd minden hónapban megemelt családi pótlékot juttatott számukra. A helyi szülőotthon orvosán kívül az ikrek egészséges fejlődését a köztársaság legjobb orvosai kísérték figyelemmel, akik rendszeresen kijártak ide Vilniuszból. Néhány éven keresztül az ikreket ingye­nes szanatóriumi ellátásban részesítették. A kolhoz veze­tősége Cseponaszéknak eme­letes házat biztosított. A ház­ban, amelyben jómagam is jártam, öt szoba, tágas konyha, szauna és minden lehetséges mellékhelyiség van. A háztájiban gyümöl­csös, disznók, tehén és bor­jú. Albina, a családanya reg- gal 6-kor kel, este 10-kor fekszik, rögtön a népszerű tv-híradó után. Ezt a sok éves napirendet csak ak­kor változtatja meg, ha a tv-ben a kaunaszi „Zsalgi- risz” kosárlabda-csapat ját­szik : Albina szenvedélyes szurkoló. A Cseponaszov gyermeke­ket munkaszeretőknek, egy­szerű embereknek nevelik. Most a közeli Silute város bentlakásos iskolájában ta­nulnak. Csak szombaton jönnek haza: fát vágnak, takarítanak. A múlt nyáron a kolhozban dolgoztak, az itt keresett pénzt sportesz­közök, tréningruhák vásár­lására fordították. A kedves Rasza kosarazik, de nem le­het tudni, hol tartózkodik gyakrabban, a pályán, vagy a Liepa utcai tornaterem­ben, ahol Vincisz Murausz- kasz edző a bokszolókkal, közöttük a Cseponasz fiúk­kal foglalkozik. Rasza, aki ennek a kvartettnek vezér­ringben egyénisége, állandóan ott van az edzéseken, és az ifjú bokszolok versenyein is. A fiúk úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. Amikor beszélgetsz velük, furcsa érzésed támad: előt­ted teljesen egyforma embe­rek, de mégis másként rea­gálnak a kérdésekre. Ter­metük is szinte egyforma. 180 centi magasak, 60 kiló súlyúak. A fivérek gyakran versenyeznek azonos súly­csoportban, és az mulatságos eseteket okoz. Például Arturasz mérkő­zött, majd ringbe száll Ro- bertasz, a nézők között iz­galom támad: Ő már mérkőzött, küldjék le! Röviddel később megjele­nik Rolandasz is, s a terem­ben általános zavar támad... Előfordul, hogy a fiúknak egymással kell megküzdeni. Ezt nagyon nem szeretik. Volt olyan eset, amikor a bí­ró majdnem félbeszakította a mérkőzést, mert a Csepo­nasz fiúk csak ugráltak a szorítóban, de nem ütöttek. Az egymás iránti érzéseik, kapcsolatuk általában na­gyon bensőséges, gyengéd. Gyakran versenyeztek a Szovjetunió más városaiban is, Leningrádban, Klapeidá- ban, Kalinyingrádban, Ro- bertasz és Rolandasz vala­mennyi versenyen győzött, de Arturasz már kétszer ve­szített, mindegyik alkalom­mal a bátyjaitól kapott ki. Kérdezem Raszát: — Mondd csak, te kinek szurkolsz? — Természetesen Artu- rasznak, ő nem gyenge, nem, csak gyengédebb és enge­dékeny. Az ikrek már most gon­dolnak jövőjükre. A fiúk mezőgazdasági technikumba* akarnak menni, és szülőfa­lujukban lesznek gépészek. Rasza a TF-re készül, kosár­labdaedző szeretne lenni. IGOR BORISZOV A 14 éves ikrek. Arturasz, Robertasz, Rolandasz és Rasza Cseponasz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents