Tolna Megyei Népújság, 1984. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

1984. június 11. NÉPÚJSÁG 5 Vásárol a gyerek Nagy segítséget jelent a szülőnek, ha elküldheti a gyermeket a boltba. De amíg a kicsi megtanul önállóan vásárolni, sok türelijies okta­tásra van szüksége. Először játékos módszerrel, a vásár­lás fogalmával kell őt megis­mertetni. Erre játékkal lehet a gyer­meket rávezetni. Az édes­anya (például főzés közben) kéri a gyermeket, hozzon a közértből, az üzletnek kineve­zett játéksarokból kenyeret, lisztet, felvágottat. Még jobb a játék, ha egy kis kosárkát is ad neki. Készíthetünk fe­hér kartonból kivágott játék­pénzeket, amelyekkel megis­mertethetjük a gyermekkel a pénz vásárlóértékét. A gyermek szívesen ismerkedik a papírra írt számokkal, és lassan mérlegelni tudja, hogy mennyi pénzért mit le­het venni. A vásárlási játék jó alka­lom arra is, hogy takarékos­ságra neveljük a gyermeket. Adunk egy bizonyos összeget, de figyelmeztetjük, hogy en­nek két napra elégnek kell lenni. Ne költse el egyszer­re. Így olyan fogalmakkal is­merkedik meg, amelyeket hasznosíthat, ha már zseb­pénzzel rendelkezik majd. Ha a játékból valóság lesz, és boltban vásárol, szüksége van édesanyja útmutatására. Ha a kicsi édesanyja felügye­lete mellett megtanul önálló­an vásárolni, elküldheti egye­dül is az üzletbe. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megtanítsuk őt arra, hogyan itell biztonságosan közlekedni, útkereszteződé­seknél átmenni stb. A gyermek nevelése szem­pontjából nagyon fontos, hogy ne bízzunk rá fizikai erejét és szellemi képességét meghaladó feladatokat, mert a túlterhelés belső feszültsé­get okoz. Ez elveszi a kedvét a vásárlástól, amit a gyer­mek csak játéknak tekint, ha nem kell nehéz kosarat ha­zacipelni, vagy bonyolult vá­sárlási feladatnak eleget ten­ni. Ha a vásárlásnál valamit elfelejt, ne szidjuk össze tü­relmetlenül. Ha őszinték va­gyunk magunkkal szemben, belátjuk, hogy mi is számta­lanszor elfelejtünk valamit megvásárolni. Inkább küld­jük el a gyermeket még egy­szer azért az áruért, amit el­felejtett. Így „saját kárán” megtanulja, hogy jobban oda­figyeljen, mit kell vásárolni. Nem jó nevelési módszer, ha a vásárlásnál visszama­radt összeget, jutalomként a gyermeknek adjuk. Ha a pénzbeli jutalmazással akar­juk őt a vásárlásra szoktat­ni, vásárlókedvét növelni, nagyon helytelenül cselek­szünk. Ezzel ugyanis a gyer­mek anyagias életszemléletét segítjük kifejlődni. Végül már csak azért jelentkezik, hogy ő szeretne vásárolni, mert pénzt akar szerezni a megmaradt forintokból. Elő­fordulhat az is, ha nem ma­rad pénz a vásárlásból, akkor tartja a markát a jutalomért. Ha a gyermek magatartásá­ba beépül a játékosan meg­kezdett, majd természetes családtagi kötelességként ke­zelt vásárlási teendő, akkor ő sem vár érte külön dicsé­retet, vagy anyagi jutalmat. Természetesnek veszi, hogy a családi közösségben ő is vál­lal valamit a háztartás vite­lével kapcsolatos munkából. Tanítsuk meg a gyermeket a vásárlás higiéniájára is. Ne tegye egy hálóba a nyers húst, a burgonyát, a kenye­ret. A kozmetika történetéből A szépség elérése, megtar­tása ősidők óta vágya az em­beriségnek. Már a kőkorszak- beli barlangrajzokon is jól lát­hatók az arcfestékek nyomai, sőt szőrtépő csipeszre is buk­kantak a régészek. Hogy honnan származik a kozmetika, nem tudjuk ponto­san, de valószínűleg Ázsiában használtak először ilyen szé­pítőszereket. Téves az a köz­hiedelem, hogy a XX. század­beli Coty illatszergyáros ta­lálta fel a csókálló rúzst! Kí­nában többezer évvel ezelőtt már ismerték: a Ming-di- nasztia idejében az udvarban élő hercegkisasszonyok már olyan ajakfestéket használ­tak, mely megszáradás után nem hagyott nyomot maga után. Ennek a speciális rúzs­nak eredetileg zöld színe volt, azonban a nedvesség — csók — hatására a rúzs pirosra változott. (A főúri családok nyilván így ellenőrizték leá­nyaikat.) Indiában a gazdag nőknek teljes szépítőszer-készletük volt (kenőcsök, púderek, fes­tékek, illatszerek stb.), és ezek a fésülködő-asztalra ke­rültek. A legtöbb kozmetikai cikket a kurtizánok vásárol­ták. Ők népszerűsítették az emberi testnek illatos olajok­kal való bedörzsölését is. A mosusz, mirrha, fűszerkivo­natok, virágillatú folyadékok is innen származnak. A brámin nők a szépítke­zést a művészetek között tar­tották számon. A távol-kele­ti szigetvilágban, Ausztráliá­ban is használták a test- és arcfestékeket, de megtaláljuk ezeket Mezopotámia őslakói­nál, sőt Amerika indiánjai között is. A 3000 éves Gilga- mes-eposz, az asszír-babiló­niai őskorszak mondája fel­sorolja az akkor használt szé­pítőszereket (festék, kenőcs, illatszerek stb.) is. Egyiptomban 6-8 ezer éves emlékek vannak a kozmeti­kának. Sakkarában például egy 3200 éves szekrénykét ta­láltak a régészek egy szikla­sírban: ebben 30 fiók volt, mindegyik fiókban más-más szépítkezőszerrel. Már az 1. és 2. dinasztia idejében jól ismerték a gyógynövényeket, ezek kozmetikai titkait, gyógyhatását. Az előkelő nők számára alabástromból való tégelyeket gyártottak. A gö­rögök ólomporral kevert pú­dert használtak, ilyeneket tet­tek tartóban hallotaik mellé is. Ismerték a kakukkfüves, mentás, majorannás kenőcsö­ket is. Nemcsak a nők kedvelték a szépítőszereket, hanem a fér. fiák is. A római Ovidius pél­dául egyik költeményében ar­ra hívta fel a nőket, hogy igyekezzenek a szépítkezés­ben a férfiakat utolérni. A férfiak halántékukat kékes­színűre festették, szemöldö­küket fekete festékkel meg- hosszabították, s használtak illatszereket és púdert is. A fürdőkben folyt a kozmetiká­zás is, melyekhez messze földről hozták a szükséges anyagokat. Ez igen sokba ke­rült, ezért időnkint tilalom volt ezek behozatalára Rómá­ban. Persze, ha a császár ma­ga is használta ezeket, mint például Néró, akkor felfüg­gesztette a behozatali tilal­mat. Feljegyezték, hogy Néró egyik kegyencnője három hé­tig ült meleg vízben, kigön­dörített hajfürtökkel, hogy szőke haját aranyfestékkel vonják be. így akarta Néró figyelmét magára felhívni. Divatos volt a rómaiaknál a szamártejben való fürdés, amitől a nők bőrük megúju­lását várták. Ovidius egyik munkájában részletesen leír­ja a szépítőszerek használa­tát és hatását, az érzékek in­gerlésére való illatok célsze­rű hasznosítását. Az ókori szépítőszereket a középkori Európában kevés­bé használták, később azon­ban népszerűkké váltak, any- nyira, hogy például XIV. La­jos kedvese, Pompadour asz- szony a XVIII. század köze­pe táján évente egy jól fel­szerelt, nagy uradalom árát költötte el ezekre. A magyar főnemesi csalá­dok házi patikájában is volt rózsavíz, menta, sárgavíola, illóolajok tömege, gyógynövé­nyek, melyeket a családok nőtagjai szépségápolásra használtak. Ma megnövekedett a szép­ségápolás fogalma, jelentősé­ge. A kor felfogása szerint mindenkinek joga van szép­nek lenni, és ehhez minden eszköz rendelkezésre áll. A kozmetikai szalonok orvosi ellenőrzés alatt állanak, vita­minpakolások, illatszerek, ter­mészetes anyagok mellett ja­vasolják a testmozgást is, mert a sport segíti az egész­ség megtartását, és a szépség megőrzését. RUDNAY JANOS A kilenc hónap múltán nem tudjuk, mit is kezdjünk a kis­mamaruháinkkal, amelyek­ből, ha tovább hordanánk, övvel a derekán, összeszorít­va — akkor is messziről „ki­abálna”, hogy kismamaruha. Átszabni, újra varrni, — hosszadalmas, és nem is biz­tos. hogy megéri a pénzt és a Bújtatott malacpörkölt Hozzávalók: 30 dkg malac­hús, 1 fej hagyma, só, bors, pirospaprika, idényben zöld­paprika, paradicsom, télen 1 kanálnyi lecsó, 1 kg bur­gonya (tisztítva), 5 dkg sajt, 5 dkg vaj. zsemlemorzsa, szerecsendió. A húsból, a hagymából és a lecsóból finom pörköltet készítünk. A burgonyát sós vízben megfőzzük. Leszűr­jük, hozzátesszük a vajat, A mai napig szívesen aján­dékozunk olyan apróbb tár­gyakat ismerőseinknek, amit magunk készítettünk. Szép meglepetés lehet a száraz nö­vények felhasználásával ké­szített falikép. Mielőtt nekilátnánk, készít­sük az asztalra az összes szükséges anyagot. A tökéle­tesen száraz virágokon, füve­ken, gabonaszálakon kívül zsákvászonra, képkeretre és ragasztóra is gondoljunk. Az olló, tű, cérna se hiányozzék kezünk ügyéből. A képkeret bármilyen formájú és korú lehet, természetesen ha régi, először át kell festeni, vagy pácolni. Miután a képkeret előkészítésével végeztünk, föl­feszítjük rá a vásznat. Ez a művelet történhet ragasztás­sal vagy iratkapcsoló segítsé­gével. Lényeges, hogy a vá­szon minden oldalon egyfor­mán feszüljön. Ha nincs sok idő, kartonlapot is erősíthe­tünk a keret hátulsó oldalá­ra. Mielőtt nekilátnánk a virá­gok fölerősítésének, nem árt, ha egy-két vázlatot rajzo­lunk, hogyan is mutatnának a növények a legjobban. Elő­ször a kép hátterébe tervezett darabokat kell fölragasztani. A ragasztó lehet technokol, UHU vagy barkácsragasztó, esetleg IS. Ha UHU-t vagy IS-t használunk, ez elegendő is, de egyéb ragasztók nyo­mán nem árt pár öltéssel is fáradtságot, hacsak nem na­gyon értékes anyagból ké­szült eredetileg. A most na- gyón divatos bő blúzon keve­sebb fáradtságot kíván. A rajz szerint csípő alatt vágjuk el a ruhát, és hajtsuk vissza egy darabon úgy, hogy elférjen benne egy szalag, amivel ösz- szehúzható. ízesítjük a szerecsendióval, majd burgonyazúzóval ösz- szetörjük. A jól áttört bur­gonyából egy kivajazott jé­nai tál aljára terítünk egy réteget, arra tesszük a pör­költet. Letakarjuk a mara­dék burgonyapürével. Tete­jére olvasztott vajat locso­lunk, reszelt sajttal megszór­juk és sütőben pirosra süt­jük. Rakott tarkabab Hozzávalók: fél kg tarka­fölerősíteni a növényeket. A hosszú szálakat két ponton varrjuk, a virágokat közvet­lenül a fej alatti részen. Így a növényeket önnön súlyuk sem húzhatja le a vászonról. Amennyiben a varrást nem lehet elkerülni, jó, ha az ölté­seket is belekomponáljuk a képbe. Tehát vagy azonos szí­neket használunk a növénye­kével, vagy éppen eltérőeket. Esetleg egyfélét az összes elemhez. Vékonyabb ágakat és kis gyökereket is beépíthetünk. Biztosan állnak majd helyü­kön, ha ezeket legalább egy ponton a képkerethez is hoz­záerősítjük. Az ismertetett fa­likép plasztikus, ha síkban akarunk dolgozni, sokkal ap­rólékosabban kell eljárnunk, szálanként, illetve szirmon­ként kell felragasztani a kép­re mindent, s végül az üvege­zés következik. Bélyeggyűjtőknek Újdonságok Hegylakók között gyakori­ak a legendák. Trisona váro­sának sziklaomlás következ­tében történt pusztulását (ha­sonlít Szodoma bibliai eseté­hez) apáról-fiúra szálló mon­da őrzi. Liechtenstein postája a történetet három bélyegen tárja a világ elé. A drámai témát avatott kézzel gyöke­rekbe faragta Béni Gassner, műveit reprodukálja a soro­zat. Közeledünk a nyár felé, a déli féltekén hamarosan a té­li idény kezdődik. Üj-Zéland négyértékű sorozatán ezért a síelés örömeiben gyönyörköd­hetünk. Törökország 151 névértékű bélyeggel tiszteleg a rendőr­ség munkája előtt. A brazil és a portugál filatelisták kété­venként közös kiállítást tar­tanak. A soronkövetkező be­mutató alkalmából négy fest­ménybélyeggel gyarapszik a portugál gyűjtők albuma. Hasznos a filatélia, bizo­nyítja a német posta. A sport- mozgalom az elmúlt évben 150, a gyermekjóléti intéz­mények mintegy 220 millió forintnak megfelelő összeghez jutottak bélyegek felárából. bab, 25 dkg sertéshús, 1 kis fej hagyma, 15 dkg árpa­gyöngy, 2 dl tejföl, só, bors, pirospaprika, 1 gerezd fok­hagyma. A babot félpuhára főzzük. Közben a sertéshúsból, a hagymából és a fűszerből pörköltet készítünk. Az ár­pagyöngyöt sós vízben puhá­ra főzzük. Jénai, öntöttvas, vagy ró­mai tálba teszünk egy réte­get a leszűrt babból, majd a pörköltből és az árpa­gyöngyből. Tovább rétegez- zük, míg az anyag tart Be­letesszük a gerezd szétzú­zott fokhagymát is. Végül tejföllel meglocsoljuk. Szük­ség szerint kevés vizet alá­öntve, letakarva, sütőben 25 —30 percig pároljuk. Mozgás nélkül nincs élet Az egyes régészeti leletek vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a honfoglalás idején az átlagos életkor 20-25 év volt. alig egyharmada a mostaninak. Azóta sokat fejlődött az orvostudomány. Bizonyos beteg- ségfajták szinte teljesen kiszorultak a halálokok listájáról (például egyes fertőző betegségek). Ugyanakkor újabb megbetegedések kerültek előtérbe, amelyeket civilizációs ártalmaknak nevezünk. Igaz: az orvosoknak sokáig nem volt tudomásuk arról, hogy egyes-civilizációs betegségek, például az érelmeszesedés már évezredekkel ezelőtt is lé­teztek. Vajon mi okozza ezeknek a betegségeknek az előretöré­sét? Az emberi szervezet és környezete összhangjának meg­bomlása. A mozgáshiány, a tultápláltság, a környezet szennyezése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mégis mit tehetnek ezen ártalmak ellen az emberek? A változott környezethez való alkalmazkodás legmegfelelőbb és kulturált formáit kell megtalálniok. Próbáljunk kiegyensúlyozottan élni, mert csak így tud­juk a stressz (a szervezet nem specifikus válasza bármi­lyen igénybevételre) által kiváltott energiát teljes egészé­ben az éppen megoldandó feladatra összpontosítani, csak így tudjuk kivédeni a káros környezeti hatásokat. Ha azonban egyszerre több dologgal foglalkozunk, ha nem pi­henünk eleget, felbomlik az egyensúly, idegesek leszünk, fáj a fejünk, a szívünk, és hamar „kiborulunk”. Ilyenkor lassítsunk, kapcsolódjunk ki, ebben segít például a sport, valamint a rendszeres testmozgás. A mozgás hatására fokozódik az izommunka, mely a szívben, az erekben, a tüdőben kedvező változásokat hoz létre. A szív megerősödik, gyorsul a vérkeringés. Megvál­tozik a vérelosztás, kiürülnek a vérraktárak, jobb lesz az izmok oxigén és tápanyag ellátása. A -légzés javul, csökken a légzésszám, nő a tüdő vitálkapacitása. Az izmok szemmel^, láthatóan megvastagodnak, rugalmasságuk, teherbírásuk nő. így egész szervezetünk kiegyensúlyozottabb, ellenál- lóbb lesz. A fiatalok természetes mozgásszükséglete szinte határ­talan. Sajnos a felnőttek nagy része azonban egyáltalán nem, vagy csak kevésbé edzi testét. Nem véletlen, hogy a spártai és athéni nevelés egyik igen fontos része volt a testnevelés. Coménius — aki ha­zánkban elterjesztette a testnevelést az iskolákban — mondta: „Legyetek egészségesek és virgoncok!” „Egymást kölcsönösen buzdítsátok a serénységre, és űzzétek ki ma­gatokból a renyheséget is!” Bizony ezek még ma is megszívlelendő szavak, mert a rendszeres testmozgás elhagyása visszafejlődést okozhat. Tulajdonképpen izmainkkal éppen úgy vagyunk, mint szel­lemi képességeinkkel. Ha sokáig nem foglalkozunk vala­mely témakörrel, tapasztalhatjuk, hogy az arra vonatkozó ismereteink nagy részét elfelejtettük. Hasonlóképpen visz- szafejdődnek izmaink, ízületeink, ha nem foglalkoztatjuk őket. Ilyenkor a test egyes részein könyebben lerakódik a zsír, elhízunk. A rendszeres sportolást nem szabad abbahagyni. A lehe­tőséghez mérten minél többet tartózkodjunk a szabadban, kiránduljunk, fussunk, ússzunk, kerékpározzunk, korcso­lyázzunk, sízzünk, súlyozzunk. Nagyon hasznosak a külön­féle sportjátékok is. Soha ne feledjük: a mozgástevékenység olyan ősi erede­tű, akár az élet. Mozgás nélkül nincs élet! DR. KATONA EDIT Kismamaruhából - blúzon

Next

/
Thumbnails
Contents