Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
1984. május 13. Képújság 5 Egyenlően? Mondják, falusi lakodalomban a menyasszonytáncnál most már nem is százast, nem is ötszázast illik adni, hanem legalábbis ezres bankót, de még jobban mutat, ha takarékbetétkönyvet emelnek a magasba, hogy mindenki lássa, s úgy ejtik a kalapba-kosárba, hol, mibe szokás gyűjteni. Azután megy a tanácskozás: az én rokonaim, a te rokonaid... A fiatal házasok — elsősorban falun — kevés kivételtől eltkeintve, megalapozottan indulnak az életbe. Városon kissé más a helyzet. Nemcsak azért, mert nem annyira mindennapos a menyasszonytánc, de a bérből, fizetésből élő szülőknek is sokszor nehezebb a fiatalokat indítani. Nehéz — ám melyik szülő nem erőlködik mégis. Eddig ez rendben is van, természetes is. A baj ott kezdődik, amikor megkezdődik az alkudozás, ö ezt adta, akkor én amazt adom... És nincs vége, és már nem is annyira örömszerző az adás — pedig adni, főleg a saját gyerekünknek adni legalább olyan nagy öröm, mint kapni —, hanem kín, keserv, terhek és újabb terhek nyakbavétele. A szülők, a nászok sincsenek mindig azonos anyagi helyzetben. Lehet, hogy az egyiknek több az anyagi lehetősége, a másiknak pedig — talán mert már nyugdíjban van — több a szabad ideje. Vajon nem ugyanolyan érték-e a fiatalok számára, különösen ha már megjön az első gyerek, ha a jobban ráérő nagyszülő jelenlétét, segítségét nyújtja?! Persze, hogy segíteni kell a fiatalokat. Azok a fiatal házasok a megmondhatói, milyen keserves az indulás, milyen nehezek az első esztendők ott, ahol nem tud, vagy nem akar segíteni a szülő. Ilyen is van, de taláp kevesebb, mint az olyan család, ahoj szinte erőn felül próbálkoznak. Ám az éremnek — mint mindig —1 két oldala van. A szülők jó, ha segítenek, de nem kell versenyezniük egymással. Ez vonatkozik rájuk. És a fiatalok? Persze, érthető, ha örömmel fogadják a segítséget, de ne legyen ez természetes a számukra. Hányszor hallani: jól van, ideadták a pénzt a szüleid az autóra, de mi az nekik?! Mi az nekik?! Talán még sincs annyi milliomos Magyarországon, hogy egyetlen fiatal is kiejthetné ezt a száján^! A „mi az nekik” talán, sőt bizonyosan, hosszú éveken át történő takarékoskodást, pluszmunkákat, sok mindenről való lemondást jelentett. És ez már nem egyszerűen természetes, hanem több annál. Mint ahogyan az sem természetes, ha a nyugdíjban lévő nagymama minden szabad idejét az unokánál, a gyesen lévő lányánál tölti, aki még főzni sem tanul meg — minek, hiszen a nagymama majd megfőz. Az sem magától értetődő, hogy a fiatalok akkor mennek el este szórakozni, amikor csak kedvük tadtja, mert a nagymaga — vagy a nagyapa — úgyis ráér, örüljön, hogy az unokákkal lehet. aNem elfogadni tilos az ilyen szívességeket, de legalábbis illik megbecsülni. S. M. Lakás — otthon — környezet Díszmedence a kertben A vízparton mindig tisztább és jobb a levegő. A vízparti kert öröme luxus, de egy 4—5 négyzetméter felületű díszmedencét érdemes a kertben építeni. Nem kerül sok pénzbe, különösen, ha családtagok készítik. Ássunk 50—60 cm mély, 2x1,5 méteres gödröt. Lehet négyszögletes, ovális vagy sokszögű, akár szabálytalan formájú is. Az ásás során a medence alját nagyon simára dolgozzuk el. Béleljük ki 4—5 cm vastagon finom folyami homokkal, és csak ezután terítsük rá a teljesen ép fóliát, amely lehet színtelen, zöld vagy fekete. A fólia bőven érjen túl a medence szélén, legalább 50— 60 centiméterrel. A túlérő fóliát lapos kövekkel vagy műkő fedőlapokkal szépen lehet álcázni. Takarthatjuk gyöngykavicscsal is, sőt még ülőpárkányt is képezhetünk ezen a helyen. Ezután megtölthetjük vízzel. A párolgás miatt újra meg újra szükséges az utántöltés. Bár a fóliás megoldás a legolcsóbb, nemany- nyira tartós, mint a betonból épített medence, ami a növények telepítésére is alkalmasabb. Mélysége ennek se legyen több 1 méternél, mivel a legtöbb vízinövény ennél mélyebb vizet nem kíván. Szélessége-hossza lehet nagyobb, mint a fóliás medencék. A gödör kiásása után keverjünk 1 rész 400- as vagy 500-as cement és 3 rész dunai kavics felhasználásával betont, amelynek minden köbméteréhez adjunk 12 kg Tricosal N-t. A betont célszerű két rétegben feldolgozni. Az első, durvább rétegre majd csak akkor vigyünk a finomabb, simitó- réteget, amikor az előző már megkötött. Ha a medence nagyobb, az oldalfalakat célszerű kizsaluzni. Az aljára 20—30 cm vastagságú betont dolgozzunk be. A kész, elsimított és megkötött fenékre 15—20 cm vastagon szórjunk humuszos földet. A vízinövények legjobb telepítési időszaka a tavasz. A legszebbek és legismertebbek a tündérrózsák, 0,7—1 méteres vízben érzik jól magukat. Színűk a fehértől a sötétbordóig változik. A sekélyebb, félméteres vízbe való a virágos káka. Közvetlenül a vízpartra mocsári gólyahír, mocsári nefelejcs vagy nád való. A 3—4 méter magasra növő olasznádat a víztől távolabb, talajra ültessük. Ez a növény már méreteinél fogva is jól takar. Ezt vegyük figyelembe, ha a poros és zajos utcától elakarjuk különíteni a díszmedencét. Az íriszek késő tavasszal nyílnak, bár nem virágoznak nagyon sokáig. Néhány tő mocsári írisz vagy szibériai írisz kellemes látványt nyújt. Az előbbi egészen sekély, 5—8, az utóbbi 10—15 centiméteres vízbe való. A díszmedencét a kert csendes és szép részébe építsük, és lehetőleg úgy helyezzük el, hogy a nappali szobából vagy a teraszról is gyönyörködhessünk benne. TAMÁS ENIKŐ Stílusok Nagyon sokat emlegetünk különböző bútorstílusokat, és legtöbbször nem tisztázzuk, tulajdonképpen mit értünk alatta, az egyes stílusoknak mik a legpontosabb jellemzői. Modern lakásba leginkább két bútort vesznek a tulajdonosok. A legcélszerűbb az elemes bútor. Alapvető jellemzője: olyan bútor, amely nem egyetlen nagy összefüggő testből áll, hanem részekre bontható, egymásra rakható, variálható. Pontos méretezés, egyforma felületkiképzés jellemzi, egy-egy bútorcsalád állandóan bővíthető, felújítható. Fiatalok, gyerekek szobaberendezése a színes bútor. Általában ez is elemes megoldású, ülő-fekvőrészei kárpitozottak, variálhatók. Lapjai fehér-színes fóliával réte- gelten készülnek. Űjabban mindinkább előtérbe kerülnek hazánkban is a nagyon szép, mutatós és praktikus skandináv bútorok. Mit takar ez az elnevezés? Robusztusnak tűnő, ámde könnyű darabokat, egyszerűséget. A bútor natúr favázát nem takarja kárpit. Színei világosak, formája öblös, ké- nyelmes. A szekrényekben nagyon kevés a zárt tér, inkább szellős, polcos megoldásúak. Rusztikusnak nevezzük a faragott, esztergált lábú, tömör, kárpitozás nélküli darabokat. A székek ülőkéi, háttámlái fából, háncsból, gyakran bőrből készülnek. Másik válfaja a sarokpados ebédlőegyüttes, amit ma különösért szívesen vásárolnak az étkezőkonyhákba. A stílbútor igazi neve stilizált bútor lenne — dehát már az előbbi meghatározás az elfogadott. Elképzelhető, hogy akinek több szoba — és pénz áll renelnevezései delkezésére, az egyik szobái ezekkel rendezi be. Ha stílbútort választanak, különösen fontos a hozzájuk illő kiegészítők — a függönyök, szőnyegek — megválasztása, hogy a kívánt harmónia helyett ne méregdrága, ugyanakkor hivalkodó szobaképet nyerjünk. Nálunk a két legismertebb stílus a kolóniái és a biedermeier. Az előbbinek a jellemzője a csavart oszlopos keretszerkezet, a felületeket, fiókokat díszítő, fából esztergált rozetták, a bútorajtók pedig ólomkertes színes üveg- berakásos megoldásúak. A mély, fekvőhelynek is megfelelő kanapék, a fotelek kárpitja rendszerint egyszínű bársony, illetve nyomott brokát, esetleg sűrű mintázatú nádazás. Szerény, szép polgári bútor volt a biedermeier, amit a legömbölyített formák, a mértéktartó díszítés jellemzett. Az asztalok felfelé ívelő három lábon állnak, pamla- gai sohasem nélkülözik a vékony támasztó karfát, akárcsak a pihenést szolgáló magasított fejtámaszt. Bevonatuk rendszerint csíkos, virágmintás selyemda- maszt. Űjabban gyakran emlegetjük a tonettbútort is, amelyből ma már teljes berendezést nem lehet összeállítani, ellenben kedvelt darabok a nagyon célszerű székek, hintaszékek, fogasok. A hajlított formát gőzben érlelt bükkfából nyerték. Az ülőbútorok ülőfelülete rendszerint náda- zott volt. Mostanában — a nagy érdeklődésre való tekintettel — ismét lehet ilyen darabokat újonnan vásárolni, sőt, kisiparosok is foglalkoznak a szerkezetileg még kifogástalan, óm újranádazan- dó felületek megjavításával. KOMÁROMI MAGDA Bélyeggyűjtőknek Emlékív az elsőről Edényalátét - szegélylécből A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége jelentős filatelista megmozdulásokat emlékív kibocsátásával örökít meg. Ilyen formában emlékeztek meg a mezőgazdasági témájú bélyegek nemzetközi kiállításáról, valamint az asztronautikai világkongresz- szusról. Az idén két évforduló közös ünneplése ad alkalmat. 50 esztendeje jelent meg a Magyar Posta első blokkja és 100 esztendeje alakult meg a LEHE, egyik első bélyegegyesületünk, amely még ma is működik. A MABEOSZ emlékívet jelentet meg, amely feliratával a jubiláló egyesületet köszönti és kicsinyítve, eredeti szépségében bemutatja az első blokkot. Az emlékívet Zsitva Szabolcs grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomda készíti. A gyűjtők a helyi körben jegyezhetik elő 20 forintos áron, illetve a 4500 példányban kibocsátott, kartonpapírra nyomott változatot 200 forintért vásárolhatják meg. Az egyesület jubileumát a szövetségben tartott kiállítás köszönti, ugyanakkor a Bélyegmúzeumban bemutatják a magyar blokk történetének félszáz évét. * Május 21-én az évfordulók - események sorozat keretében a Magyar Posta 2 forint névértékű bélyeggel emlékezik meg a postai és távközlési állandó bizottság üléséről. Ezúttal Krakkóban rendezik meg a szocialista államok szervezetének konferenciáját. Az emlékbélyeget Lengyel György grafikusművész tervrajza alapján az Állami Nyomda készíti 1 752 300 fogazott, és 5800 vágott példányban. Az új címlet Krakkó városképének részletét és parabolaantennákkal övezett földgömböt ábrázol. Az antennák utalnak a világűrrel való kapcsolattartásra. Forró lábasok, fazekak és tálalóedények alá házilag is készíthetünk összetekerhető edényalátétet. Mi szükséges hozzá? Mindenekelőtt 4,30 m szegélyléc, egy 25—25 cm nagyságú műbőrdarab vagy habszivacskendő (az eredeti nagyság kisebb lesz) és jó minőségű ragasztó. A lécet A PALACSINTATÉSZTA KÉSZÍTÉSE Hozzávalók: 2 tojás, 20 dkg liszt, 2 dl tej, 2 dl szódavíz, csipetnyi só, 1 dl olaj. Az egész tojásokat a tejjel, vízzel, csipetnyi sóval jól kikeverjük, majd folytonos keverés mellett a lisztet és az olajat úgy adjuk hozzá, hogy a palacsintatészta sűrűn folyós legyen. A palacsintasütőt csak a kezdéskor, egyszer kell kevés olajjal kiolajozni. A továbbiakban a tésztába kevert olaj elegendő a kisütéshez. A palacsintasütő hőmérséklete akkor jó, ha a tésza enyhén sisteregve folyik el benne, nem hólyagosodik fel leszabjuk 20 db 21 cm hosz- szúságúra, ezek vágási felületét simára csiszoljuk finom dörzspapírral, az alsó lapját végighúzzuk kissé durvább dörzspapírral — így jobban ragad. Ezután szorosan egymás mellé kezdjük .felragasztani a léceket. Túl sok ragasztót ne kenjünk rá, nehogy oldalt kiés nem füstöl. Ez gáztűzhelyen úgy érhető el, hogy a gázlángot szabályozó csapot a teljes és a takarékláng közé állítjuk. Villany- tűzhelynél a szabályozót 2-es fokozatra kell kapcsolni. A tészta első oldala akkor sült meg, amikor a felső része elveszíti fényét. Ilyenkor gyakorlatilag megfordítható. Ha valaki enyhe pirosra kívánja sütni, akkor még néhány másodpercig várjon a fordítással. A második oldalt akkor tekinthetjük késznek, amikor a palacsintasütő enyhe rázogatá- sára a tészta megmozdul. buggyanva, az alját is ösz- szekenjük. Tetszés szerint a lécek felét sötétre pácolhatjuk, vagy festhetjük, így csíkosán mintás lesz. Ha lelakkozzuk, jobban ellenáll a meleg hatásának. Legalább egy éjjel hagyjuk száradni, s utána a felesleges műbőrdarabokat körbe levágjuk róla. PALACSINTA CSIRKEHÜSSAL TÖLTVE Levesben főtt csirkeaprólékról a húst leszedjük, átdaráljuk, vagy turmixgép pépesítő tartozékával összevágjuk. Fűszerezzük sóval, borssal és kevés curryvel. Jól elkeverjük, 1—2 merőkanálnyi paprikás mártással. A palacsintába egy-egy evőkanálnyit teszünk a húskrémből, és szögletesre hajtjuk. Tűzálló tálba rakjuk. Paprikás mártást úgy készítünk, hogy 5 dkg apróra vágott füstölt szalonna zsírjában megpirítunk fel fej vöröshagymát. Hozzáadunk egy kávéskanálnyi prita- mint, és egy merőkanál hús- lével felengedjük. Ezután 2 dl tejfelt 2—3 evőkanál liszttel, vízzel vagy hideg húslevessel kikeverünk, és a forrásban lévő mártásalaphoz öntjük. Jól felforraljuk, ha sűrűnek találjuk, tovább hígítjuk. Drótszűrőn keresztül a palacsintára öntjük, sütőben átforrósítjük. és tejföllel meglocsolva tálaljuk. Reneszánsz sorminta Korai reneszánsz hatású a díszes farktollú, szimmetrikusan elhelyezett szembenéző madarak, és a levelekkel ékesített keresztek váltakozásával kialakult sordísz. Az eredeti minta ősi technikával: recehorgolással készült valaha. Ám jellegénél fogva jól felhasználható keresztszemes munka kivarrására is, amelyen a kacskaringós indák Holbein-öltéssel hímez hetük.
