Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
1984. május 12. írtÉPÜJSÁG 13 UTASSY JÓZSEF: Kikeletek Havazz tavasz! Te pelyhes pünkösdi tél! Kakukkszavas! Mint a világ: fölfegyverkezve minden ág! Avass katonáddá: Tavasz! Örökzöld Földem! Májusom! Cigány Virágárusom! Védekezés Hányast kaptál angolból? — Egyest papa, de te sem tudtál volna jobb jegyet kapni! — De hiszen én nem is tudok angolul! — És én talán igen? Henri Pourrat: A két molnár meg a szénégető Egyszer egy szénégető elindult Spanyolországba. Találkozott az úton két molnárral. Hárman mentek tovább. Egy kenyéren éltek. És minthogy a szénégetőnek volt a legtöbb elemózsiája, leginkább ő cipelte az iszákot. De hosszú ám az út Spanyolországig! Még oda sem értek, már alig akadt egy kis elemózsia az iszák fenekén: csak egy kis liszt, meg egy darabka túró. A két molnár, a két minden hájjal megkent gazfickó, látta, hogy útitársuk együgyű ember, akit igen köny- nyen rá lehetne szedni. — Lepényt kéne sütni! — mondta az egyik molnár. — Csakhogy — tette hozzá a másik: — nagyon kicsinyke lesz az! — Ha három felé osztjuk, fűzte a komája —, alig jut belőle hármunknak valamicske. Arra gondoltam, azé legyen a lepény, aki ma éjszaka a legszebbet álmodja. A szénégető nem szólt rá semmit. Beesteledett. Egy tölgyfa alá telepedtek. A szénégető tüzet rakott, az egyik molnár vizet hozott a patakról, a másik megsütötte a lepényt. Amikor mindennel megvoltak, lefeküdtek a fa alá aludni. A két molnár húzta a ló- bőrt, a szénégető hallgatta, hogyan horkolnak. A meleg lepény illata az orrába szállt. Fölkelt és mind megette. Aztán újra lefeküdt, és ő is elaludt. Reggel a két molnár felnyitotta a szemét. — Haliga csak, barátaim — mondta az egyik molnár —, elmesélem, hogy én mit álmodtam. Fölkapott két angyal, fölvitt az égbe, s láttam a poklot a magasságból. A másik molnár is elmesélte az álmát: — Hohó, engem is fölkapott ám két angyal! Csakhogy engem a mennyországba vittek. Micsoda kerteket, micsoda virágokat láttam! Ekkor azonban észrevették, hogy a szénégető még édes- deden alszik. Megrázták. — Hé — kiáltotta —, minek vertetek föl ? Éppen most álmodtam a legszebbet! — Pajtás — ébresztgették a molnárok —, azé a lepény, aki a legszebbet álmodta az éjjel. — Én nem tudom, hogy álmodtam-e — mondta a szénégető —, de ti elmentetek poklot meg mennyországot nézni, én meg ittmaradtam. Gondoltam, úgyse jöttök vissza, hát fölkeltem és megettem a lepényt. Győri László fordítása Gyermek zeneszerző Izatyi Bajtyemirova, kirgiz iskoláslány, mindössze 13 éves, a frunzei zeneiskola 7. osztályában tanul. A kislány első zeneművét 7 éves korában szerezte, ma pedig egy kirgiz hangszeres zenekarral kísért zongoraszvit és számos, szovjet költő megzenésített versének szerzője. A zeneiskolában egyébként 400 gyerek ismerkedik a zeneszerzés titkaival: állat- tenyésztők, földművesek és a köztársaság mezőgazdaságának más ágazataiban dolgozók gyerekei. Az iskolának saját zenekara van, műsorán az ifjú zeneszerző egyik művével. Elszakadt láncszemek Ha az elszakadt láncszemeket helyes sorrendben fűzitek egymás mellé, egy magyar költő nevét és egyik versének cimét kapjátok megfejtésül. Ki a költő, mi a vers __________________ ___________________ # M űit heti rejtvényünk helyes megfejtése: Különös mesterség A tudományos kutatás és az oktatás, ismeretterjesztés számára nagyon fontos a legkülönfélébb állattani készítmények előállítása, hiszen az állatpreparátumok a zoológiái, biológiai ás anatómiai ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszközei. Régebben a begyűjtött, vagy lelőtt állatokat szó szerinti értelemben kitömték. Az állat lenyúzott bőrét any- nyi kóccal, szénával, gipszszel, vagy egyéb anyaggal tömték ki, amennyi az ösz- szevarrt bőrbe csak belefért, így persze legtöbb fel sem ismerehető alakúvá változott a kitömött állat. Ma már elengedhetetlen, hogy a preparált állat hűen tükrözze a természetes viszonyokat; ez szabja meg a kikészítés módszerét is. Mindez nagy szakértelmet kíván, egyrészt ismerni kell a kitömési módszereket, másrészt az állatokat még életükben tanulmányozni kell, mozdulataikat, mozgásukat megfigyelni. De művészi munkát is végez a pre- parátor, ha nem csupán természetimen, hanem jellemző helyzetben (megtorpanás, várakozás, ugrás vagy a támadás pillanata) rögzíti az állatot, s ezzel az állat életének egy-egy megkapó mozzanatát mutatja be. Az igazi preparátornak tehát nemcsak egyszerű munkásnak, hanem bizonyos fokig művésznek is kell lennie. Legtöbb esetben a cél és az adott lehetőségek határozzák meg az ábrázolás módját. Iskolai gyűjteményektől például megkívánják, hogy azok a kitömött állat jellemző sajátosságait jól tüntessék fel, hogy a tanulók számára könnyen bemutathatok legyenek. Múzeum számára olyan egyszerűbb preparátumok a jobbak, amelyeken jól kivehetők a részletek. Egész állatokról általában háromféle módon készíthetnek preparátumot: folyadékban történő konzerválással, bőrbetöméssel és montí- rozással, kitöméssel. Gyakran azonban csak az állat egy szervrendszerérői készül preparátum, ilyenek a csontváz-, zsiger- és izomkészítmények, az ún. inji- ciált készítmények, az agyvelő konzerválása stb. Újabban az anatómiai és állattani gyűjteményekből nem hiányozhatnak a műanyag gipszmodellek sem. Nemcsak szervmodelleket, hanem egész testrészeket, sőt egész állatot is készítenek ezzel a módszerrel. A legizgalmasabb munka talán a nagyobb testű állatok montírozása, amely sokban hasonlít a szobrász tevékenységéhez. A pontos méretek, rajzok, fényképek alapján készít (több vázlat után) tervet a perparátor, majd közvetlen kasírozás esetén belső vázat épít, és arra fagyapotból köti rá az egyes testtájékok idomjait, majd erre az érdes felületű anyagra gipszes papírmasz- szával mintázza rá az izmok kontúrjait. Közvetett kasírozás esetén az előre megépített belső vázon az állatot agyagból mintázza meg, majd erről az agyagszoborról gipszöntvényt, negatívot készít. A regatív formadarabokat gipszes vászoncsíkokkal kasírozza ki, a kapott pozitív formadarabokat összerakva, a belsejében üreges állatszobrot készít. Erre a gipszszoborra dolgozza rá végül az állat bőrét. Munkában a preparátor A Paksi Atomerőmű kivitelezéséhez feI veszü n k LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, IRÁNYÍTÁSTECHNIKÁI, AUTOMATIKA- SZERELÖ MŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS KÁBELFEKTETÖ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Elérhető havi kereset: 7000—10 000 Ft. > Jelentkezni lehet: a Paksi Atomerőmű VERTESZ-kirendeltségén és a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat szerelési főosztályán. Telefon: 252-473. Cím: Budapest, XI., Fehérvári út 108. 1116. (305) KERESKEDŐK, KISIPAROSOK figyelem! Pakson az Építők útján épülő lakások földszintjén kialakított üzlethelyiségekre a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytatók jelentkezését várjuk. Részletes felvilágosítást ad: Paks városi Tanács V. B. műszaki osztálya. Ügyintéző: Nyiratiné. Telefon: 11-416. (276) A Kádár- és Faipari Szövetkezet Bátaszék, felvételt hirdet AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖKBE: FAIPARI TECHNIKUS. BETANÍTOTT GÉPMUNKÁS, SEGÉDMUNKÁS. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. (99) A DÉDÁSZ Szekszárdi Üzemigazgatósága Szek- szárd, tolnai és paksi ki- rendeltségeire, valamint változó munkahelyre felvesz VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet a kirendeltségeken és Szekszárd, Bezerdj I. u. 9. sz. alatt. (51) ADMINISZTRÁCIÓS MUNKAKÖRBE gépírni tudó nőt felveszünk PIÉRT Kereskedelmi Vállalat 33. sz. lerakat Szekszárd, Babits u. 1. (295) A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat felvételre keres termelési gyakorlattal rendelkező MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZMÉRNÖKÖT üzemvezetői beosztásba, továbbá felsőfokú végzettségű személyt TECHNOLÖGUSI ÉS SZERSZÁMSZERKESZTŐI munkakörökbe. Jelentkezés a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, Szekszárd, Keselyűsi út 20. (281)
