Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-09 / 107. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 107. szám Ara: 1,40 Ft 1984. május 9., szerda Mai számunkból EGY SZANDÉKVIZSGÁLAT „VIZSGÁJA” (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A SZOVJET SPORTOLÓK NEM VESZNEK RESZT A XXIII. NYÁRI OLIMPIÁN (6. old.) KÖRBEJÁRTUK AZ ÉV LAKÓHAZAT (5. old.) Győzelem Az első világháború után huszonegy évvel kitört a második, míg mi a második világháború befejeződését követő barmi neki lenced i'k esztendőt is bőkében éljük. Így emlékezünk meg a nagybetűvel írt Győzelem Niap. járói, 1945. május 9-ről. ez az alapérzésünlk, mert ez a tény Európában. Mégis, az örömbe aggodalom vegyül, a történelmi elégedettségibe némi keserű íz: nem telije, sen úgy alakult az államok közötti Viszony, ahogyan alkkor kívántuk, nem teljesen biztos, miég nem kellően megnyugtató az akkori „soha többé!” teljesülése. Akkor a fasizmust, a megtestesült háborút kellett legyőzni. Sikerült. De — sokkal előnyösebb helyzetben ugyan — most is van még mit legyőzni: az újabb világháború veszélyét. Ad-e biztatást, reményt az 1945-ös győzelem ehhez az új győzelemhez? Ad. Ez az igenlés a fő dk. amiért minden esztendőiben megünnepeljük e napot. Emlékezzünk csak a múltra: kiderült azokban a háborús esztendőkben, hogy különböző társadalmi rendszerű államok összefoghatnak egy nagy cél elérésére, és a legnehezebb körülmények között is így kitarthatnak egymás mellett, ahogyan azt a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és másdk tették. Ezt a példát már nem lehet kitörölni a történelemből. S vajon ma, az atomháború lehetősége nem elég nyomós ok-e az összefogásra, a tartós együttműködésre? Az 1945-ös győzelem a társadalmi fejlődés hatalmas távlatait nyitotta meg egy sor ország előtt és egész földrészünk számára a háború nélküli jövő lehetőségét. De nemcsak ezt a tanulságot nyújtja. Azt mondja, ta_ nítja az emberiségnek — azoknak, akik átélték a korszakot, de az új nemzedékeiknek is —. hogy nem közönséges háború volt az, nem évszázadok, évezredek fegyveres összecsapásainak egyi'ke a sók közül. Nem egyszerűen egyik fél aratott győzelmet a másik fölött, hanem az átikos módszer is történelmi vereséget szenvedett, az a szándék, hogy egy állam politikai céljáért kímélet nélkül eltaposson, rabszolgává tegyen, megsemmisítsen másokat. A népek közötti erőszak dicsőítése kapott súlyos csapást. S ha keserű szájízt emlegetünk, valahol itt kell keresni az okát. Nem tűntek el, sőt félelmetesen megszaporodtak azóta a tömegpusztító fegyverek, mindenekelőtt a mi békés földrészünkön. Mondjuk ki keréken: ma, hogy eljött a második Világháborúban aratott győzelem harminckilencedik évfordulója — olyan fegyverkezési verseny közepette vagyunk kénytelenek ünnepelni, amilyet még nem látott a viliág. Nem, valóban nem hasonlítható a jelen a harmincas évek vegéhez, mások, kedvezőbbek a körülmények —, de azért a túloldal ma is fegyverkezéssel, nyomással szeretné ráerőszakolni politikai akaratát a szocialista országokra. az emberiségre. Az erő helyzetéből ákar beszélni másokkal. A harmadik viliágháború felé mennénk tehát? Nem hihető, hogy bármely felelős kormány ezt akarná. Mindenki tudja, magas rangú politikusok sora is mondja, hogy egy atomiháború nem korlátozható bizonyos területeikre és nem nyerhető meg. Kölcsönös pusztulással járna, senki nem nevezhetné magát győztesnek. Mi tehát mégis aggodalmaink oka? A fegyverkezési hajsza, amely bizonytalanságot teremt, a szovjetellenes, a szocializmus-ellenes ideológiai kampány. amely bizalmatlanságot szül és ólveszi sokak tisztánlátását. Az elpazarolt anyag, tudás és hit egy. másban. S ezáltal a homályossá váló, kiszámíthatatlan jövő. Azt mondtuk, az 1945-ös győzelem biztatást ad. S azóta nem történt semmi, ami hasonlóan tevékeny összefogásra ösztönözne? Történt. A hetvenes évekre a nemzetközi életben a szocialista országok együttműködési erőfeszítéseinek és a józan nyugati politika megfontolásoknak közös gyümölcse, beköszöntött Európába az enyhülés, amelynek áldásait minden nép élvezte; amelynek alapjai ma is épek, amelynek haszI nosságát egy sor nyugati politikus is elismeri. Európa megízlelte az együttműködést és többé nem akar lemondani róla. Bevált, kiderült, hogy lehet így is. Ha illúziók nélkül nézzük a helyzetet, számításba kell venni, hogy társadalmi rendszerek, államok, csoportok, osztályok, rétegek ‘között sok az ellentét, az ér. dekkülönibség, a világszemléleti eltérés, az előítélet, s mindez újra és isimét feszültségeket hoz létre. Ez elkerülhetetlen, a belátható jövőben is így lesz. De a Győzelem Napja arra int, hogy a népek közötti háború mérhetetlen áldozatokkal jár. a jelen arra figyelmeztet, hogy az új fegyverek sokszorosan pusztítóbbak, mint az ötvenöt millió halottat követelő második világháború eszközei, a jövő azt követeli, hogy ne csak emlékezzünk 1945-re. hanem váltsuk valóra is az akkori „Soha többé!” fogadalmat. TATÁR IMRE Az Országos Béketanács ülése Kedden a fasizmus felett 39 éve aratott győzelemre emlékezve jelenünk és jövőnk békéjéért, biztonságáért emeltek szót szerte az országban a most megkezdődött Béke- és Barátsági Hónap eseményein. Ez alkalomból kibővített ülést tartott a Parlamentben az Országos Béketanács, amelyen Várkonyi Péter külügyminiszter szólt hazánknak, s a szocialista országoknak a nemzetközi párbeszéd folytatása, az erőegyensúly megőrzése, a leszerelés érdekében tett erőfeszítéseiről. A Béketanács ülésén, s a több megyében tartott nagygyűléseken békemozgalmunk vezető aktivistái emlékeztek a győzelem napjára, s tolmácsolták közvéleményünk békeakaratát. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója alkalmából, a Béke- és Barátsági Hónap nyitányaként kedd délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Szovjet Hősök Emlékművénél, a Szabadság téren. Az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné elnök, Sztanyik B. László elnökhelyettes, és Barabás Miklós főtitkár; a Szovjet Békevédelmi Bizottság hazánkban tartózkodó küldöttsége képviseletében Anato- lij Merkulov elnökségi tag helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága képviseletében Pataki János alelnök, Bostai Károlyné vezető titkár, és Polonyi László, az V. kerületi bizottság titkára koszorúzott. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége részéről Ispánovits Márton főtitkár és Sárközi Sándor alelnök koszorúzott. Lerótták kegyeletüket az MSZBT vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet aktivistacsoport és a szovjet ifjúsági békevonat delegációjának képviselői is, Mihail Kuzmin és Pavel Ka- tovszkij vezetésével. Elhelyezték az emlékmű talapzatánál a megemlékezés és a hála virágait több budapesti üzem, vállalat dolgozói, valamint az V. kerületi intézmények, iskolák és lakosok képviselői is. A ko- szorúzási ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A megemlékezést követően a Parlament vadásztermében összeült az Országos Béketanács. A megjelenteket — közöttük a Szovjet Békevédelmi Bizottság, valamint a Magyar-Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkba érkezett szovjet ifjúsági küldöttség tagjait — Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte. Méltatta a Szovjetunió történelmi érdemeit a fasizmus szétzúzásában, s azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel hozzájárult az új élet alapvető feltételeinek megteremtéséhez. A Béke- és Barátsági Hónap kapcsán kifejtette: fórumai jó alkalmat kínálnak arra, hogy korunk nagy kérdéseire közös erővel megtaláljuk a megfelelő válaszokat, s közvéleményünk behatóan megismerhesse a Szovjetunió és a szocialista országok békekezdeményezéseit. Utalt arra, hogy az a megtorpanás, amely az amerikai rákétatelepítés után jelentkezett a nyugat-európai békemozgalmakban, megszűnőben van; fokozatosan rendezik soraikat, újra megfogalmazzák feladataikat. Ennek jeleként újabb békemenetek és demonstrációk színhelyei voltak húsvétkor Európa nagyvárosai. A tömegmegmozdulások méretei és résztvevőinek eltökéltsége nem egy nyugat-európai kormányt eddigi álláspontja felülvizsgálatára késztet. (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Grisa Fi- lipovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Folytatja munkáját a stockholmi konferencia A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia második fordulója. Oleg Gri- nyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője a konferencia résztvevői elé terjesztette a Szovjetunió javaslatait az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről. Emberiességgel a békéért Megemlékezés a Vöröskereszt világnapról Tegnap délelőtt emlékezett meg a Vöröskereszt világnapról a szekszárdi Gemenc- szálló félemeleti tanácstermében a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei vezetősége, mely hagyományainak megfelelően e napon ünnepelhette 1984. évi kihintettjeit is. Az esemény résztvevőit Szabó László, a megyei vezetőség egészségnevelési felelőse köszöntötte, majd Béres Jánosné a Vöröskereszt megyei vezetőségének alelnöke emlékezett meg a világot átfogó szervezet alapítójáról, Henry Du- nantról, akinek a születésnapján — május 8-án — ülik meg a nemzetközi Vöröskereszt tagszervezetei a Vörös- kereszt világnapot, mely elhatározása óta a mozgalom egy-egy kiemelten fontos gondolatát, illetve időszerű törekvését hangsúlyozza. Az idei év világnapi jelszava megújított. A háború megelőzésének tennivalóira a Vöröskereszt 1961-ben született első háborúellenes jelszava tért most vissza és így szól: Emberiességgel a békéért ! Ma újfent ez a jelmondat fejezi ki leghívebben a nemzetközi és a nemzeti szervezetek törekvésének lényegét. Arra mozgósít, hogy kerüljük el a nemcsak az egyes nemzeteket, az egész emberiséget katasztrófával fenyegető atomháborút. Nem kétséges, hogy az idén Finnországban és Svédországban megrendezésre kerülő II. vöröskeresztes béke-világkon- ferencia is az 1984. évi jelszó jegyében ülésezik majd. A megemlékezést követően került sor a vöröskeresztes munkában kimagasló tevékenységet folytató megyei aktivisták kitüntetésére. A kitüntetéseket dr. Penczel Dániel, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja nyújtotta át. A szociális gondoskodás célkitűzéseinek megvalósításában kifejtett tevékenységéért kapott Vöröskereszt emlékérmet Kis Józsefné, a Tamásiban működő öregek napközijének vezetője. A Vöröskereszt országos vezetősége javaslatára az Országos Béketanács Béke és Barátság emléklapját a békemozgalomban végzett munkájáért kapta meg a TÁÉV vöröskeresztes alapszervezete. A Budapesten hétfőn tartott országos ünnepségen Dúsa Gáspárné gyönki, lakó- területi titkár és dr. Jéhn Ákosné, a dombóvári kórház alapszervezetének titkára vették át a Vöröskeresztes munkáért kitüntetés arany fokozatát. A tegnap tartott megyei ünnepségen ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát kapta Borbély József, a bonyhádi Pannónia Tsz Vöröskereszt alapszervezetének elnöke és dr. Resch Gyuláné, paksi lakó- területi vöröskeresztes titkár. Hatan kapták meg a Vöröskeresztes munkáért bronz fokozata kitüntetést: Tamásiból Balogh Béláné, Bony- hádról Genczler Jánosné, Bátaszékről Szombati Istvánná, Nagydorogról Bódis Jánosné. A beteg gyermekek váraljai táborozása során végzett munkájukért hárman, dr. Buzogány Mária gyermekorvos, Radovics Mária ápolónő és Fetzer Anna, a megyei gyermekideggondozó asszisztense részesültek a Vöröskeresztes munkáért bronz fokozata kitüntetésben. Az ünnepi pillanatokat követően Szabó László köszönte meg a megyei vezetőség nevében a kitüntetettek kiemelkedő munkáját. A megyei vezetőség alelnöke emlékezik... • _ _____ _ '
