Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-05 / 104. szám
1984. május 5. Képújság i3 0 szegény és a gazdag testvér (Orosz népmese) w lt egyszer két testvér. E Az idősebbik fiú gazdag, a fiatalabb szegény volt. A gazdagnál egyik vidám lakoma a másik után, a szegénynél meg sokszor egy falat kenyér sem jut a gyerekeknek. Már az utolsó kisborjút is levágták, üresen áll az éléskamra, mikor így szól a szegény: — Gyere, asszony, menjünk a bátyámhoz, kérjünk tőle egy kevés kenyeret vagy egy zsákocska lisztet! — No jó, menjünk hát! És elmentek. Aznap ott épp nagy dínom. dánom folyt. Száz határból jöttek a vendégek: pópák, kupecek, gazdag parasztok. Teli volt velük a tisztaszoba. A szegény meghajolt tisztelettel, és a bátyjához fordult: — Testvér, adj egy kis kenyeret, nincs mit adjak a gyerekeknek! Majd ősszel megadom. Előhozott a gazdag egy száraz cipót, s így szólt: — Nesze, fogd! Aratáskor ledolgozzátok! De az asztalhoz nem ültette le őket. A felszolgáló adott nekik egy-egy csupor kvászt, azzal indulhattak is haza. Még otthon is hallották, ahogy odaát a vendégek kurjongatnak. Megszólal a szegény: — Idehallgass, asszony! Ugyan danoljunk már mi is! Hadd higgyék a népek, hogy nálunk is töltögetik a bort! — Eridj már! Tán elment az eszed, ember? Amott a vendégek dugig ették, itták magukat, azért énekelnek; de nekünk mitől volna danol- hatnékunk? A szegény azonban nem tágított. Rákezdett egy nótára, és hogy-hogy nem, valaki halkan aláénekelt. — Te dúdolsz velem, asz- szony? — Mi nem jut eszedbe? Én ugyan nem! — Akkor hát ki énekel még? — Tudja az ördög — feleli az asszony. — Na, fújjad csak, hadd hallom! Elkezdte újra a nótát, s megint két hang hallatszott. — Ki énekelhet itt velem? — Hát én, a nyomorod. Hátrafordult a szegény, s a küszöbön egy töpörödött, rongyos anyókát pillantott meg. — Mit álldogálsz ott a szélben? Gyere beljebb, bújj be ebbe a zsákba, majd elviszlek jobb helyre! — szólt a szegény. A nyomor bemászott a zsákba, a szegény meg jó erősen bekötötte. Az asszony ezalatt leszelt egy-egy karéj kenyeret a gyerekeknek, és lefektette őket. A férj nem tért nyugovóra, hanem nagy buzgón fűrészelésbe, gyalulásba kezdett. — Pont éjszaka jut eszedbe fúrni-faragni? Az ördög bújt tán beléd? — Hallgass el, asszony! A nyomort el kell temetni! Elegem van már belőle, keserűbb a keserű reteknél! S már kész is volt a koporsó. Beletette a nyomort, a fedelet meg jó erősen rá- szegelte. Fogta az ásót, és vitte a nyomort ki a temetőbe. Ott mély gödrött ásott, leengedte a koporsót, s már kezdte visszaszórni a földet, amikor az ásó valamiben megcsendült. Lehajolt, megnézte: hát egy jókora aranyrögöt talált. Sebtében elegyengette a földet, letaposta, majd így szólt: — Nyugodj békében! Eztán nyomor nélkül élünk — azzal hazaindult. Másnap bement a városba, és eladta az aranyat. A pénzen lovat, tehenet meg három szekér búzát vett. Vásárfia is került az asszonynak és a gyerekeknek, de még így is bőven 'maradt pénze. Kijavította rozoga viskóját, és dolgozott szór1 galmasan, feledve az ínséges időket. A szerencse később sem pártolt el tőle: bő termést takarított be, hal is akadt a hálóba nem is kevés. meg a gyerekek is fölcseperedtek, besegítettek a gazdaságba. Ezt látván, a gazdag testvért elfogta az irigység: „Hisz nem volt semmije sem, munkáért kuncsorgott, most egyszerre meg hogy fölvitte az isten a dolgát!” Nem bírta türtőztetni magát, elment az öccséhez. — Te voltál a falu éhenkórásza, most meg majd kicsattansz a gazdagságtól! Hogy tudtál kivergődni a nyomorból? Elmesélt neki mindent az ifjabb, semmit sem hallgatott el: hogy ment akkor tőlük éhesen haza a feleségével, hogy énekelt neki alá a nyomor, és miként szabadult meg tőle. A gazdag sietve megkérdezte, hol van a nyomor eltemetve, s már szedelőzkö- dött is, hajtotta az irigység: — Üldögélek itt nálatok, közben meg annyi a dolgom... — Tarts velünk ebédre, testvér, aztán megteázunk! — marasztalta az ifjabb. — Dehogyis! Nincs nekem időm ebédelgetni, teázgatni! Dolgom van... — azzal elment. Otthon ásót, fejszét fogott, s már futott is a temetőbe. Megkereste a nyomor sírját, kiásta, majd a koporsó fölé hajolva bekiáltott: — Élsz-e még, nyomor? — Jaaj, é-élek... — hallatszott a halk nyöszörgés odalentről — Nem bírom már, nem bírom máár! — Jól van, mindjárt kiszabadítalak. Leereszkedett a gödörbe, fejszéjével szétverte a koporsó fedelét, és így szólt: — Eridj, nyomor, menj az öcsémhez, arany életed lesz nála! m m a nyomor perdült A egyet, majd zsupsz, fölugrott a gazdag vállára: — Dehogy megyek én oda! Az öcséd elevenen eltemetett engem, te viszont jó vagy hozzám, kiszabadítottál. Téged mostantól sohasem foglak elhagyni! És a nyomor az idősebb testvérnél maradt, aki fokról fokra elszegényedett, végül teljesen tönkrement. Fordította: Grabócz Gábor Tágra nyílt szemmel Kíváncsian merednek a világra a frankfurti állatkert apró makijai Együtt a felnőttekkel! Hurrá! Szabad szombat, hét vége! Az elhatározásnak szigorú szülői kérdések vetnek gátat: ki vezet bennetekét? Hová mentek? Meddig maradtok? Felnőtt kísérő nélkül?... Hogyan gondoljátok? Nem! — hangzik a dörgedelem. Mit lehelt itt tenni? Jó. ha a meghosszabbodott hét végi szabad idő programjának szervezését már hétfőn elkezdi az őrs vagy a lakóhelyi baráti közösség. Tervezzétek meg. mit szeretnétek csinálni!... Kirándulni? Valószínűleg van az iskolában vagy a csapaltban rendszeresen túrázó pajtás, őrs, szakkör. Kérjetek tanácsot, beszéljétek meg az útvonalat, a látnivalókat, a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókat. Már kész programmal (indulás, közlekedés, úticél, visszaérkezés) álljatok szüléitek, csoportvezetőtök, osztályfőnökötök elé. Az sem árt. hia megtudakoljátok egymástól, kinek a szülei szeretnek kirándulni, s őket, próbáljátok „beszervezni”. Olykor egy fiatalos nagyi is vállalkozhat kísérőnek. A felnőtt jelenléte egy-egy őrsi programon — olykor elengedhetetlen. Mert bizony előfordulhat baleset, eltévedés, csomag elvesztése, vonatkámaradás, késés, stb. — s ekkor egy tapasztaltabb felnőtt vagy nálatok idősebb jobban tud dönteni. Mágikus kör •HT írjátok be a kis körökbe a 3-tól 20-ig terjedő számokat úgy, hogy a három átlóba, valamint a három körbe kerülő hat-hat számjegy összege egyformán 69 legyen! Három számot könnyítésül beírtunk. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: lásd az ábrát! A Tolna megyei Lakás- karbantartó Ipari Szövetkezet tolnai telephelye FELVÉTELRE KERES SZAKMUNKÁSOKAT rugalmas szervezeti formába. Jelentkezés: Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 84. (202) Felvételre keresünk középiskolai érettségivel és számviteli gyakorlattal rendelkező női dolgozót ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE, és egy fiatalkorú dolgozót karbantartó SEGÉDMUNKÁSNAK. TITAN Kereskedelmi Vállalat, Szekszárd, Keselyűsi út. (203) NEM VAGYUNK KÉNYELMESEK, HA AZ ÖN KÉNYELMÉRŐL VAN SZÓ! Május 7—11-ig a dombóvári bútorbolt „Szatmár” mintatermében bemutatja, árusítja A SZATMÁR BÚTORGYÁR SZÉLES VÁLASZTÉKÁT: — elegáns lakószobák — kényelmes kárpitozott garnitúrák — MÁTÉ elemes bútor — gyorsított OTP-ügyintézés helyben. Takarékszövetkezeti hitelleveleket is beváltunk. SZATMÁR BÚTORGYÁR ÁFÉSZ MÁTÉSZALKA DOMBÓVÁR (78) H. E.
