Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-31 / 126. szám
1984. május 31. í TOLNA "\ "ríÉPÜJSÁG 3 Amit eddig elértek A közös összefogás eredménye A fogyasztók nevében Körvonalazódtak a feladatok A fogyasztók tanácsainak rendszere még ma is fejlődőben, változóban van, hiszen a nagyközségekben ezekben a napokban alakulnak meg. Üj feladat az is, hogy a környező községek vásárlóinak az érdekeit is képviselniük kell. Ugyanakkor az Országgyűlés különféle bizottságaiban jogszabálytervezeteket vitatnak meg, amelyek ilyen, vagy olyan módon kapcsolódnak a fogyasztók — és itt már nemcsak a szűkén vett vásárlók — érdekvédelméhez. Ugyanakkor az egy év tapasztalatai már felhalmozódtak, a jogszabályok és irányelvek napi gyakorlattá változtatásának is megvannak már a hasznosítható tapasztalatai. Körvonalazódott, hogy milyen kérdésekkel kell foglalkozni a fogyasztók tanácsainak, melyek azok a problémák, amelyeket az „élet”, illetve közvetlenül a fogyasztók vetnek fel. Éppen ezért meg is kezdődött a tapasztalatok összegzése. A Fogyasztók Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén — többek között — megvitatta a fogyasztók bonyhádi tanácsának eddigi munkáját.- Ami sikerült és ami nem A bonyhádi fogyasztók tanácsa 20 tagú, összetétele tükrözi a város lakosságának összetételét, van közöttük cipőgyári, zománcgyári munkás, mezőgazdasági tsz-tag, a két ruházati szövetkezet dolgozója, tanácsi, kórházi dolgozó éppúgy, mint kisiparos. Képviselve vannak a nők ás a férfiak, a fiatalok és az idősebbek is. A gyakorlat igazolta a vegyes ösz- szetétel helyességét, a legfontosabb feladat az indulásnál ugyanis az volt, hogy minél több helyről szerezzenek információt az ellátás helyzetéről, amit aztán az illetékes szervekhez továbbítottak is. Természetesen az ajánlásaikkal együtt. A tájékoztatás kétirányú, hiszen a fogyasztókat is informálni kell jogaikról, lehetőségeikről. Ha szabálytalanságot vesznek észre valahol, úgy feladataik közé tartozik a megfelelő eljárás kezdeményezése is. Az első munkahelyi fórumot az öt munkanapos hét bevezetésének tapasztalatai összegyűjtésével kezdték, a kereskedelem és a szolgáltatás területén. Rögtön kiderült, hogy a városban a lakosság nem elégedett a szombati nyitva tartás rendiével. Nyilván nemcsak a fogyasztók tanácsának a jelzésére — hiszen ezzel a kérdéssel foglalkozott a tanács és a szakszervezet is — de hamarosan megváltoztatták a nyitva tartást. Sikerült olyan megoldást találni, ami jobban megfelel a lakosság igényeinek és biztosítja a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozóknak is az öt munkanapos hetet. Itt tehát rövid idő alatt sikerült elintézni amit akartak. Félsiker az „örökzöld téma”, a kenyérellátás kérdése. Azért fél, mert most már legalább van mindig szombaton is kenyér, de minőség még mindig nem az igazi. A végleges megoldás csak jövőre képzelhető el, ugyanis a kenyérgyár rekonstrukciója akkor fejeződik be. Ahogy ez már Bony- hádon szállóige lett, addig „kölcsönkenyéren” élnek. Némi enyhülést hozott az ellátási nehézségek közepette, hogy egy pékség már megnyílt, egy másik pedig jelenleg épül. Körbe-körbe Bonyhádon is nagy felzúdulást váltott ki az, ami másutt is hasonló reakcióval járt, nevezetesen, hogy a fodrászatok és kozmetikai szalonok szombaton zárva tartottak. Azóta ennek a rendje is megváltozott, minden szombaton délelőtt van ügyeletes fodrászat és kozmetika. A Tüzép szombati nyitva tartását a FOT-nak sem sikerült elintéznie. Miért is pont akkor legyen nyitva, amikor mások ráérnének vásárolni, azért van a szabadság, vegyék csak ki a dolgozók! Lásd esetleg még a ..csúsztatások” és „törtnapi hiányzások” alakulását a város üzemeiben. A problémát természetesen nem is a lakosság vetette fel, hanem az üzemek vezetői kérték, de a Tüzép bizonyította azt, „ami nyitván valóság”, hogy szombaton nincs igény a szol gáltatásaikra. Csakhogy — és itt most már ^eyáltalán nem az idézett oéldáról van szó. hanem általános jelenségről — a „macska bekapta a farkát”. Amíg ugyanis nincs szombati nyitva tartás, valahol, addig a dolgozót el kell engedni hét közben a munkahelyéről. Ott meg még mesz- sze nem tartunk, hogy a munkahelyek szigorúak mernének lenni és összefogva bebizonyítanák, hogy márpedig lehet ügyet intézni munkaidőn kívül is. Ha nem engednék el a dolgozóikat minden szíre-szóra, mindjárt rákényszerülnének arra, hogy munkaidőn kívül intézzék el ügyéiket. Csakhogy ez a helyzet most ismét ott tart, ahol korábban már volt. Az intézmények, szolgáltató szervek, tanácsok és még ki tudja ki mindenki, beszüntette a hét végi ügyeletet, mert a lakosság nem volt hajlandó igénybe venni. Lehet kezdeni elölről a körben járást. A vita az ellátásról a falugyűléseken folytatódott, ahol a fentieken kívül szóba kerültek a műszaki csekkek ellátási gondjai, úgy tűnik itt is nagy a körben járás. A permetezőszerek terítését is kifogásolta a lakosság, és mivel itt a nyár, megint szóba került a sörellátás is. Erre volt egy ötlet, csak az a baja, hogy megvalósíthatatlan: pénz, szakemberek, gépek és még sok minden hiányában. A javaslat szerint termelőszövetkezetek közös vállalkozásban gyártsanak sört. Ki tudja, hátha egyszer ez lesz a „jövő útja”. Addig is íme az ötlet, ami kivitelezőre vár. Közös gondok Természetesen Bonyhádon és a környéki községekben is szóba került a vezetékes ivóvíz, a szennyvízelvezetés, az intéményes szemétszállítás és a villamos hálózat korszerűsítése. Mindezek megoldása részben tervszerűen folyik — persze az igények szerinti ütemre nincs lehetőség — más kérdések 'pedig még csak a tervezés szintjén vannak, szintén anyagi okokból. Foglalkozott a bonyhádi fogyasztók tanácsa a háztáji és kisegítő gazdaságokat kiszolgáló termékek áruellátásával is. Az ellátás alapvető gondja, hogy a városban nincs megfelelő szakbolt. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy biztató híreket kaptak a MEZŐKER és a Zöldért Vállalattól arról, hogy még az idén létesítenek egy megfelelő szaküzletet. Szőlő- és gyümölcsfalerakat is létesült szintén a FŐT jelzése nyomán. A kisgépellátás gondjai is enyhültek, országosan. Helyi sajátosság, hogy a városhoz közel nincs hobbikertnek alkalmas föld, pedig igény az van. Itt a megoldás csak a környező községekben lehetséges. Piacügyben nagy volt a vita, van aki szerint nem is kell, mások szerint meg korszerű, fedett piac lenne a megfelelő, amire viszont nincs pénz. A két utóbbi téma nyilván összefügg, ha lenne kiskert, abból áru is kerülne a piacra, és akkor az élet kikövetelné a megoldást. Végül nem szabad elfeledkezni még valamiről, amikor egy fogyasztók tanácsának munkájáról beszámolunk. Éspedig arról, hogy annak tagjai és vezetője, társadalmi tisztséget töltenek be, tehát szabad idejükből áldoznak — nem is keveset — a köz érdekében. Köszönet valamennyiüknek. IHAROS! IBOLYA Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tegnap a MÉSZÖV székházában tartotta május havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének Elnöksége Kálmán Gyula elnökletével. Első napirendként jelentést tett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, majd megtárgyalta a VI. ötéves káderutánpótlási, oktatási és továbbképzési terv időarányos értékeléséről készített előterjesztést. A tervidőszak elmúlt időszakában a fogyasztási szövetkezetek felső- és középvezetőinek 32,8 százaléka cserélődött ki. Helyettük az előírt képesítéseknek megfelelő fiatal vezetők kerültek beállításra. Három év alatt felső- és középfokú oktatási intézményekből 433 fő pályakezdő fiatal állt munkába a Tolna megyei Fogyasztási Szövetkezeteknél. A vezetés úgy értékeli, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett kádermozgás az egészséges stabilitás biztosítása mellett a folyamatosságot is figyelembe véve minőségi eredményt eredményezett. Az anyag kapcsán részletesen foglalkozott a vezető testület a hálózati dolgozók utánpótlásának, képzésének, továbbképzésének kérdéseivel és meghatározta a tennivalókat. Elrendelte, hogy az elemző anyagot hasznosítás céljából küldjék meg a szövetkezeteik elnökeinek. Harmadik napirend keretében a Szekszárdi Alisca Lakás-, Garázs-, Műhely- építő és -Fenntartó Szövetkezet ügyvezetője, Erős István tájékoztatta az elnökséget a szövetkezeti lakásépítés VI. ötéves tervének időarányos teljesítéséről. A tervidőszak első három évében 125 lakás épült fel és került átadásra. Építés alatt áll 111 lakás, amelyből házilagosan (kaláka) készül 71. Időarányosan az építésben lemaradás mutatkozik, aminek okát kereste a vezető testület és megerősítette a szövetkezet vezetőinek a munka javítását célzó elképzeléseit. A beszámolót az elnökség elfogadta. Végül elfogadta „Az amortizációs normák új rendjének hatása a szövetkezetek 1984. évi fejlesztési lehetőségeire” című tájékoztatót és a szövetség közművelődési munkatervét. SZOBOSZLAI JENŐ Másodszor is Bátaszéké a nemzeti zászló Bognár Jenő tanácselnök (balról) átveszi a kitüntetést Tegnap délelőtt munkatanácsülést tartottak Báta- széken, a nagyközségi közös tanács tanácstermében. A testület tagjait és a meghívott vendégeket — köztük Fonyó Gyulát, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesét, Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkárát, Hegedűs Jánost, a Tolna megyei Tanács vb-titkárát és Csajbók Kálmánt, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkárát — Bognár Jenő tanácselnök köszöntötte. Ezután több napirendi pontot tárgyalt és vitatott meg a testület. Ünnepélyessé tette a tanácsülést az az esemény, hogy Fonyó Gyula átadta a bátaszéki tanácselnöknek a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót, és az ezzel együttjáró másfél millió forintot, amelyet immár másodszor sikerül elnyerni a nagyközségnek. A bátaszékiek a településfejlesztő társadalmi munkájukért részesültek e magas kitüntetésben. A tanácsi vezetés, a lakosság és a gazdálkodó egységek összefogásával született meg egy nagy méretű tornaterem, amely már „üzemel”. Az üzemi kollektívák és a lakosság készítette el az öltözők berendezését, a központi fűtés szerelését, a bordásfalak, mászókötelek felszerelését, a csarnok üvegezését. . . A gyermekintézmények felújítása, korszerűsítése, az ezer négyzetméter járda, a Gárdonyi utcai 1600 négyzetméter betonburkolatú út, valamint a Lajvér utcai szennyvízelvezető csatorna építése is az összefogás eredménye. A bátaszékiek az elmúlt esztendőben 36 millió 245 ezer forint értékű társa, dalmi munkát végeztek ösz- szesen. Ebből egy lakosra 5099 forint jut. — örvendetes tény — mondotta Fonyó Gyula köszöntő beszédében, hogy Bá- taszék lakossága felismerte azokat az anyagi, szellemi és fizikai lehetőségeket, ame. lyékkel elérték ezt a szép Péter Szigfrid gratulál a sikerhez eredményt. Jól élni, jó körülmények között tevékenykedni csak jól felszerelt községekben lehet. Ezután Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára gratulált a szép eredményhez és javasolta, érdemes megpályáz, ni a következő — harmadik — zászlót is, hisz ennek reális lehetősége van. Hegedűs János, a Tolna megyei Tanács vb-titkára a megyei településfejlesztési és tisztasági versenyben — nagyközségi kategóriában — elért első helyezésért adott át egymillió forint jutalmat. Ezt követően pedig Holecsek András és Trázer Vilmos kiváló társadalmi munkásoknak adta át a Minisztertanács által alapított Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. Rajtuk kívül még ketten kaptak pénz-, illetve öten társadalmi munkáért jutalmat. Csajbók Kálmán, a HNF Tolna megyei Bizottságának titkára Kiváló társadalmi munkás jelvénnyel tüntette ki Bognár Jenő tanácselnököt és Kaszás Bélánét, a HNF nagyközségi bizottságának titkárát. A bátaszékiek munkájának elismerése további együttes cselekvésre ösztönöz. A kapott jutalmat a helyi művelődési ház felújítására, a társközség — Várdomb — iskolájának bővítésére és a gázvezeték kiépítésére fordítják majd. Természetesen számítanak a kollektív összefogásra is. Tanácsülés Bonyhádon és Pakson Agrárszakemberek utaztak Karl-Marx-Stadtba Tegnap öttagú mezőgazda- sági szakemberküldöttség utazott az NDK-beli testvérmegyénkbe, Karl-Marx-Stadt megyébe. A küldöttség, amelyet Szakái László, a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének titkára vezet, részt vesz az NDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmával rendezendő testvérmegyei ünnepségeken és megújítja azt az együttműködési megállapodást, amelyet a két megye mező- és élelmiszergazdasági ágazatainak képviselői hat évvel ezelőtt kötöttek. E szerződés értelmében a jövőben is lehetőség lesz agrárszakemberek tapasztalatcsere-látogatására, a termelés, a tenyésztés, a gépesítési és ügyvitel-gépesítési tevékenység kölcsönös tanulmányozására. Ünnepi tanácsülést tartottak tegnap Bonyhádon, ahol István József, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese adta át a város vezetőinek a településfejlesztési versenyben elért első helyezésért az egymillió 200 ezer forintos fejlesztési alap támogatást, valamint a „Településtisztasági és környezetvédelmi akció” versenymozgalomban — a városok kategóriában — elért legjobb eredményért járó vándorzászlót és oklevelet. Bonyhádon a lakosság ösz- szefogásával 165 négyzetméter járda, 28 ezer 800 négyzetméter szórt alapú út épült. A váraljai úttörőtáborban lévő pancsolómedence és a hozzá kapcsolódó kiegészítő létesítmény egy részét, valamint a bölcsődei játékok, berendezések és felszerelések karbantartását is társadalmi munkában végezték el. Az elmúlt évben 17 ezer 600 négyzetméter park létesült. Az úszoda tanulmánytervét a budapesti Ybl Miklós Építőipari Tervező Vállalat készítette el társadalmi munkában. Ennek építéséhez, valamint a kórház felújításához a lakosság 839 ezer forinttal járult hozzá. A paksi Városi Tanács tegnapi ülésén elsőként dr. Dal- los Tibor tanácselnök számolt be a testületnek a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, valamint az időközben megjelent fontosabb jogszabályokról. Ezt követően Polgár Zoltánná, pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető tett jelentést az elmúlt évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról, és a felújítási pénzeszközökkel való gazdálkodás tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság 1982—83. évi munkáját taglaló beszámoló előtt, dr. Dal- los Tibor előterjesztése alapján értékelte a tanácstestület az elmúlt évi társadalmi- munkaterv teljesítését. Végezetül a bejelentések között hagyták jóvá az idei járdaépítési tervet.
