Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27. 6 NÉPÚJSÁG Sípszó előtt NB II: Debreceni Kinizsi—Szek­szárdi Dózsa: 17 óra. V: Lója. Mercsényi Gyula: — Az Eger elleni 0-3-as csütörtök dél­utáni mérkőzést követően nem tértünk haza, hanem Hajdúszoboszlón ütöttük fel szálláshelyünket. Itt készü­lünk a vasárnapi újabb ne­héz feladatra, a Debreceni Kinizsi ellen. A listavezető egriek ellen szerepelt együt­tes összeállításában egy-két változás várható. Küzdelmes 90 percre számítunk Debre­cenben, ahol már az egyik pont megszerzését is siker­nek könyvelnénk el. . — Hujber — Szabó, Hahn, Varga F., Somodi — Dienes, Kniesz, Adorján — Megyeri, Horváth L., Lauer. Kispado­sok: Suba, Weitner, Márkus. Horváth P.,„ Kresz, Magyar, Varga L. TERÜLETI BAJNOKSÁG: Szigetvár—Bonyhádi MSC: 17.30 óra. V: Ducsai. Kovács István: — Vasárnapi győzel­mével elkerült a kiesési zó­nából a Szigetvár együttese, így ellenünk mór felszaba­dultan léphetnek pályára. Feltétlenül pontot kell sze­reznünk, amire a játékosál­lomány képes. Kérdés, hogy helyzeteinket milyen száza­lékban tudjuk értékesíteni. Bulla és Stercz még sérült, így a Táncsics SE elleni győz­tes csapat kezd Szigetváron. — Mucska — Hüber, Ko­vács, Horváth, Bálint — dr. Sebestyén, Balázs, Palkó — Zircher, György, Joó. Csere: Beke, Pfeiffer, Papp, Knipli, Dénes. Kisdorogi MEDOSZ—Bólyi MEDOSZ: 17.30 óra. V: dr. Csapó. Losonczi István: — A bólyi gárda Baumholczer és Hrotkó távozásával alapos vérveszteséget szenvedett szezon közben. Csapatunk to­vábbra is tartja jó formáját, így a legutóbbi sellyei győ­zelem mellé újabb két pont­ra számítunk. Támadó szel­lemben játszunk, s ha védel­münk jól őrzi maid Braz­il i<v>v;+ akkn- -orrólprn n^m okozunk csalódást. Igyekez­nünk kell, hiszen a végelszá­molásnál minden kanott és rúgott gólnak is nagy szere­pe lesz. — Kiss I. — Berning. Eo- pel. Nagy Pap — Ódor. Sniel, Klein — Kerekes, Szabó, Kiss II. Kispadosok: Márton. Hosnyánszki, Csámpár, Jerg- ler. Komlói Bányász—Nagymá- nyoki Brikett SE: 17.30 óra. V: Laczkovics. Kozma Jó­zsef: — Nagvon szégyellem magamat játékosaink helyett is, azért a megszégyenítő já­tékért, amit vasárnap a PBTC ellen nyújtottak. Elnézést kérek szurkolóinktól, hogy olyan nagy csalódást okoz­tunk. Ezúttal Komlón rend­kívül nehéz 90 perc vár ránk, egy tisztes vereség a mi ese­tünkben már „sikernek” szá­mítana. — Oláh — Kovács, Egri, Dávid, Mázi — Nagy, Vincze, Bajkai — Lőrincz, Bakó, Dénes. Kispadosok: Sass, Verese, Gyékényesi. Békeverseny után Húzóemberek a szekszárdi kerekesek Halász Zoltán a dobogó mindhárom fókán Befejeződött a 37. Béke- verseny, a kerékpárosok leg­nagyobb amatőrtalálkozója. Minden évben ez az alka­lom, amikor rajthoz állnak a sportág vezető „nagyhatal­mainak” csapatai, s a ran­got jelentő helyezésekért küzdenek. A középmezőny­be tartozó együtteseknek ugyanakkor lehetőséget biz­tosít, hogy felmérjék erejü­ket, fejlődésüket, avagy le­szakadásukat az élmezőny­től. Ez utóbbiak közé tarto­zott a magyarok hattagú vá­logatott kerete is. Szereplé­süket talán még nagyobb ér­deklődéssel, izgalommal kí­sértük, mint mások, hiszen három szekszárdi, a Halász testvérek és Sajó Péter is a nemzeti színekben verseny­zett. A magyar csapat ve­zetőjeként pedig velük tar­tott egyesületi edzőjük, Schneider Konrád is. A két Halász-fiú számára negyedik, Sajónak második alkalom volt, hogy a Béke­versenyen rajthoz állhatott. Ezúttal a Berlin—Prága— Varsó útvonalon 1689 km-t kellett 12 nap, alatt teljesí­teni. — Mennyit készültek, hány kilométert hajtottak le a versenyt megelőzően? — Az 1983 november kö­zepén megkezdődött fel­készülési időszakban mintegy 10 ezer kilométert mentünk, aminek nagy részét most ta­vasszal tettük meg — kezd­te Halász Laci. — Az olasz- országi felkészülésen példá­ul 2800 versenykilométerünk volt. így érkeztünk Berlin­be. — Halljunk valamit a több napos verseny hangula­táról... — Rendkívül jól szerve­zett nemzetközi küzdelemnek voltunk részesei. Az útvona­lat végig lezárták a forgalom elől, sőt a vasúti átjárókat is biztosították. A legkisebb helységektől kezdve a na­gyobb városokig mindenütt nagy megtiszteltetésnek vet­ték, ha keresztülhaladt a me­zőny. Ahol megszálltunk, ajándékokkal kedveskedtek nekünk — folytatta az idő­sebb testvér. Majd öccse vette át a szót: — Az út mentén végig, la­kott településen, de nyílt te­repen is zászlókat lengettek az emberek, szurkoltak ér­tünk, sőt még zenekarok is kivonultak, hogy buzdítsák kedvenceiket. — Mi volt az, ami a ko­rábbiaktól megkülönböztette az idei Békeversenyt? — Elsősorban a nagyon rossz idő — így Laci. — Kel­lemetlen hideg, esős időjá­rás nehezítette a dolgunkat. Mondani sem kell, hogy ren- geteket számított a rutin: a meteorológiai előrejelzések figyelése, s az, hogy a reg­Halász Zoltán a lengyelországi összetett verseny győzte­sének járó díjával geli csalóka időnek soha nem ugrottunk be. — Idén szorosabb, ki­egyenlítetteb volt a mezőny — vette át a szót Zoli —, sokáig nyílt küzdelem folyt. Bár látványos csapat- és ösz- szetett eredményt nem ér­tünk el, úgy érzem közelebb kerültünk az élmezőnyhöz. — Ha valakinek, akkor a magyar csapatban Halász Zoltánnak sikeres volt a 37. Békeverseny... — Valóban, életem legna­gyobb sikerének számít, hi­szen az összetett hegyiver­senyben második helyezést szereztem, ezenkívül a leg­aktívabb versenyzőnek járó lila trikót is megkaptam, összesítésben 3. lettem. Sőt, a dobogó csúcsa sem ma­radt ki: lengyelországi terü­leten az összetett verseny­ben sikerült megelőznöm a szovjet Szuhorucsenkovót is. A szakvezetés elvárásairól, a csapat szerepléséről Schneider Konrádot kérdez­tük. — A célkitűzés a 6—8. hely valamelyikének meg­szerzése volt csapatban. Egyéniben pedig az első 25- be való bekerülést tervez­tük, s legalább egy szaka­szon dobogós hely megszer­zését. Az eredmények már ismertek, kiemelkedő telje­sítményt Halász Zoli nyúj­tott. — Elevenítsük fel a leg­emlékezetesebb szakaszokat, amelyekben eldőlt a helye­zések sorsa, vagy éppen a szekszárdiak számára leg­jobban sikerültek. — A Zwikau—Most közöt­ti negyedik szakaszon egé­szen 1100 méter magasságig kellett a versenyzőknek fel­kapaszkodniuk. Ez volt a vízválasztó itt szinte el is dőlt a verseny, hiszen a 31 fős élboly több mint 14 per­ces előnyt szerzett. Sajnos, az éllovasok közé a magya­rok sorából senki nem vere. kedte be magát. A 8. sza­kaszon a magyarok közül Sajó Péter volt a legaktí­vabb. Mindjárt a rajt után Kosárlabda Felszabadulási Kupa Nem sikerült a visszavágás TFSE—Szekszárdi Dózsa 57-55 (35-23). TFSE: Bese­nyői (4), Várkonyi (18), Jan- kovits (17), Támer (8), Sza­bó (4). Csere: Kalocsay (2), Leiner (—), Szilassy (2), Czinege (—), Novák (2). Ed­ző: Pálinkás József, Hollen­donner János. Szekszárdi Dózsa: Varga (10), Szabó (2), Christian (10), Smolczer- né‘ (13), Pártos (—), Daróczi (10), Gábris (8), Tamás (2). Edző: Varieties István. Ál­mos hangulatban kezdett a bulgáriai válogatott túrán szereplő és Rátvayt nélkülö­ző csapatunk. A főiskolások Támer vezérletével kemé­nyen ás jól védekeztek, do­básaink rendre célt tévesz­tettek, támadásban pedig Várkonyi bizonyult „könyör­telennek”. Az eredmény a 10. percben 21-2 (!) a TFSE . javára. Vertetics edző má­sodik időkérése végre „hely­re rázta” csapatunkat, vé­dekezésünk feljavult, Smol- czerné pedig beindította a kosárgyártást is. Az ered­mény a 15. percben 23-16, a 18. percben 27-21, de a haj­rá a TF-nek sikerült jobban. A második félidő első hét perce kiegyenlített játékot hozott (47-35), de utána a dózsások ragyogó 8 percet produkálva sorozatban nyolc kosarat dobtak, s egyet sem kaptak, ezzel 47-51-re átvet­ték a vezetést. Az utolsó öt percben újra kísértett a mérkőzés elejei dobóbizony­talanság, s ez végül a csapat minimális vereségét eredmé­nyezte. A Felszabadulási Kupa utolsó — pénteki — Veszp­rémi Volán elleni hazai mérkőzésétől függetlenül csapatunk a csoportjában a 3. helyen végzett, a jelenle­gi mérleg 5 győzelem, 4 ve­reség. Győztek az öregfiúk... Becsben egykori híressé­gek közreműködésével Auszt­ria—Magyarország öregfiúk labdarúgó-mérkőzésre került sor. A találkozó a magyar együttes 3-2 (2-0) arányú győzelmével végződött. Az APA hírügynökség jelentése szerint a VSC—Rapid baj­noki találkozó előjátékaként megtartott mérkőzés nagy közönségsikert aratott, s ez­úttal is, mint oly sokszor, a „csárdás” eredményesebb volt, mint a „walzer”. Bene a 15. percben szerezte a ma­gyar csapat első gólját, ké­sőbb Tóth eredményessége révén alakult ki a félidő 2-0-ás állása. Az osztrákok Wei dinger révén szépítettek, de Máté 3-1-re növelte a magyar előnyt, míg a 63. percben Kreuz állította be a végeredményt. A magyar csapatban szerepelt többek között Géczi, Szűcs, Pusztai, Bene, Máté. Karsai, Tóth és dr. Fenyvesi. egy négytagú csoporttal meg­szökött a mezőnytől, ők osz­toztak a részhajrákon is. A 161 kilométeren kétszer má­sodik és egyszer harmadik helyen végzett hegyi hajrá­ban, egy alkalommal pedig gyorsasági hajrában szorult a második helyre. Kevéssel a cél előtt már azt hittük, hogy ami Halász Zolinak nem, most Sajónak sikerül­het, hiszen az élbolynak már hétperces előnye volt. Saj­nos, nem így történt. Har­minc kilométerrel a cél előtt befogták az éllovasokat. — Ezután következett a legemlékezetesebb, Jelena Gora—Wroclaw közötti 175 kilométer — folytatta a szakvezető. — Az első hegyi hajrá után a francia Louvel, az algériai Tchambaz és Ha­lász Zoli elhúzott. A 64. kilo­méter hajráján Halász a fran­cia fiú mögött második lett, amit egy elsőkategóriás he­gyi hajrá követett. Ekkor már a Békeverseny mezőnye átjutott a hegyeken, s az utolsó lehetőség volt arra, hogy a hegyi összetettben vezető versenyzők pontot gyűjtsenek. Ekkor Zoli a 12. helyen állt, ami azt jelen­tette: ha a hátralévő két he­gyihajrát megnyeri, minden­képpen dobogós helyen vé­gez a hegyi összetettben. Száz kilométer után a három­fős élmezőny kettőre olvadt, az algériai versenyző nem bírta az iramot. Végül PRZ Slezainskán, az utolsó hegyi hajrán, szoros küzdelemben a két éllovas között dőlt el a részfutam sorsa, a magyar kerékpáros vetálytársát meg­előzte. Maradt a nagy kér­dés: elég lesz-e az 5,5 per­ces előny a célig? Az utolsó kilométerhez 40 másodper­ces fórral érkeztek, s. végül az erejét jobban beosztó Louvel robbantott és 18 má­sodperccel gyorsabban ért célba Zolinál. A nagy álom így is teljesült: eredmény­hirdetéskor a dobogóra áll­hatott. Ezután derült ki, hogy a legaktívabb versenyzőnek járó lila trikó is a szekszár­di fiú birtokába került. Ek­kor döntöttünk úgy az ed­zővel, hogy akár a csapat­helyezés rovására is Halász Zolinak a lengyelországi te­rület összesített versenyének győzelmét kell megcélozni. Ugyanerre a címre pályázott a lengyelek erőssége, Bart- kowiak is. A hátralévő két szakaszon a csapattársak már Zolit segítették, így végül előnyét sikerült megőriznie. Így a díjkiosztásnál a dobo­gó legfelső fokára is feláll­hatott. Még egy pontozásban a legjobb tíz közé került: a legsokoldalúbb kerékpárosak között kilencedikként vég­zett. — Elismerést érdemel Ha­lász Laci szereplése is, bár szakaszonként kiugró ered­ménye nem született, jó át­lagteljesítményt nyújtott, s megbízható tagja volt a magyar válogatottnak, ösz- szességében tehát elégedet­tek lehetünk a szekszárdiak szereplésével, külön kiemel­ve Halász Zoli nevét, akinek most már azt mondhatjuk sikerült felzárkóznia a sport­ág élmezőnyéhez. TAKÁCS ZSUZSA Sportműsor Cselgáncs: Pakson a Il-es iskolában 9 órától folytató­dik az Atom Kupa. Kézilabda: Az NB II­ben: Tamási—Mosonma­gyáróvár 11 óra. Megyebaj­nokság: Nagymányok—Szed­res 9 és 10 (Fábos, Savanyú), Dunaföldvár—Fadd 10 (kin­cses E., és Kincses Z.). Sakk: Szekszárdon a me­gyei sportszékházban 8.30- tól utánpótlás korosztályúak megyebaj noksága. Labdarúgás NB II: Debreceni Kini­zsi—Szekszárdi Dózsa 18 óra. Területi bajnokság: Kom­ló—Nagymányok, Sziget­vár—Bonyhád, Kisdorog— Boly 17.30. Megyei bajnokság: Tamási —Tevel (Fülöp), Paks—Ten- gelic (Stumpf), DVMSE—Al- sónána (Unyatinszky), Apar­Kézilabda NB II Szekszárdi győzelem Szekszárdi Spartacus— Tolnai VL 18-17 (10-8). Szekszárd, 100 néző. Vezet­te: Sipos, Kral. Szekszárd: Fichterná — Hosnyánszkiné, Katzenberger, Tekauer, Lo­vász, Czibor, Tóth: . Csere: Plutzer, Angyal, Szabó. Ed­ző: Szabó Attila. Tolnai VL: Schellné — Bauerné, Fauszt- né, Herczigné, Somorjai, Ko- nyecsnyi, Vigh. Csere: Mol­nár E., Molnár Zs., Tózer, Oblic. Edző: Buchmüller Ádám. A mérkőzés első percében a tolnaiak kezdeményeztek, nagy lendülettel irányították a játékot, s így már Fichter- nének is akadt tennivalója a kapuban. A harmadik percben végre góllá érett a sok helyzet közül egy, Te­kauer révén a hazai csapat jutott vezetéshez. A vendé­geken azonban látszott, hogy győzni érkeztek, azon­nal válaszoltak is. Szabály­talanságok sora, pontatlan lövések, figyelmetlenségek mutatták, hogy valóban nagy a tétje a megyei rang­adónak. A tizedik percben már kétgólos szekszárdi vezetést mutatott az ered­ményjelző tábla, s bár ez egy gólra csökkent, to­vábbra sem tudtak kiegyen­líteni a vendégek. A hu­szonötödik percben 8-6 volt az állás. Szünet után már az első másodpercekben rezdült a Spartacus hálója, Bauerné lövése nyomán. Alig ocsúd­hattak fel a szövetkezetiek, egy percen belül már ki is egyenlítettek a tolnaiak. Ezt követően fej fej mellett ha­ladt a két csapat, mindkét térfélen hullottak a gólok. Az ötödik percben 12-10-es ha­zai vezetés, a tizedik percre kiegyenlítettek a vendégek: 13-13. A szekszárdiak „gól­gyárosának”,-Hosnyánszkiné- nek lövései nem találtak a kapuba. A hüszonhetedik percben 17-17-es állásnál még nyílt volt a találkozó, a győzelmet jelentő gólt Te­kauer szerezte a Spartacus- nak, az utolsó percben. A Végig jó iramú, izgalmas rangadón ezúttal csak a sze­rencse döntött. Tájfutás A Tolna megyei Tájfutó Szövetség a Dunaföldvár melletti Hókony erdőben rendezte meg az 1984. évi megyei csapatbajnokságot. Zuhogó esőben, sáros pályán negyvenen álltak rajthoz. Az egyes kategóriák győztes csapatai: F—13: Paksi SE (Németh László, Hanoi István). F—15: Paksi SE (Fenyves- Ferenc, Mittler István). F—17: Dunaföldvári Gim­názium (Szabó Zsolt, Pokol Lajos). N—15: Paksi SE (Haaz Éva, Molnár Veronika). N—17: Paksi SE (Jantner Judit, Hipszki Györgyi). hant—Kaposszekcső (Szegi), TÁÉV SK—Ozora (Lász­ló), B. Pannónia—Németkér (Osztermajer), Dunaföldvár —Dombóvári Vasas (Ódor), Nagydörog—Kocsola (Var­ga). Kezdés 17.30-kor. Körzeti bajnokság: Győré —Báta (Pál), Kéty—Alsó­tengelic (Taba), Bátaszék— Sióagárd (Tölgyesi), Tolna— Fadd (Antlfinger), Őcsény— Bonyhádvarasd (Jilling), Bo- gyiszló—Cikó (Balázs), Zom­ba—Rakasd (Nagy), Mado- csa—Dunaszentgyörgy (Ki­rály), Atomerőmű SE—Kaj- dacs (Takács), Pálfa—Gyönk (Poroszkai), Pincehely—Ger- jen (Makai), Tolnanémedi— Pusztahencse (Csepregi). Kezdési idő: 17 óra. Nak— Döbrököz (Keresztes), Atta­la—Regöly (Csonka), Závod —Hőgyész (Sándor), Sza- kály—Dalmand (Lódri), Iregszemcse—Kisvejke (Ka­posvári hármas). Kezdés: 16.30.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents