Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

1984. május 27. ^NÉPÚJSÁG • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kérdések a sütőiparhoz „Koros ember vagyok, ta­pasztaltam egyet-mást. Meg­értem a nehéz időket. Nem követelődzőm, de amilyen pocsékolás időnként a sütő­ipar területén bizonyítható, az enyhén szólva... Hazánk­ban közel húszféle kenyér készül. Én megelégszem egy­félével is, csak ehető legyen. A kettős ünnep utáni dom­bóvári kenyér, amit a Nép­boltban lehetett kapni má­jus másodikán, az megcsú­folása volt a sütőipari mun­kának. Miért lehet Mágo- cson, Sásdon és Komlón ugyanabból a búzából jó és szép kenyeret sütni és mi­ért nem lehet ugyanilyent készíteni Dombóváron?” — kérdezte Balassa Béla MAV-nyugdíjas, Dombóvár Bezerédj u. 9. szám alatti olvasónk. , Szabó József, a Tolna megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, aki személyesen is találkozott olvasónkkal, és megnézte azt a kenyeret is, amit Balassa Béla vásá­rolt, a következő választ ad­ta lapunknak: — A kenyérminta kissé túlkelt — ezért lapos —, és az alsó héján benyomódott volt, a szállítás közben vált ilyenné. A dombóvári sü­tőüzemben a termelés nagy­ságához képest a raktárak mérete kicsi. Az alagútke. mence elhasználódott, hő­fokelosztása egyenlőtlen, gőzadagolása, szalagsebessé­ge nehezen szabályozható. Gondos munkával is csak „közepes” a termékeink át­lagminősége. Május 19-étől az alagútke- mencén több napig javítási munkát végeztünk. Ezzel azonban csak kismértékű minőségjavulást tudunk el­érni. A végső megoldás a kemencecsere lesz. Sajnos az üzem rekonstrukciója pénzügyi fedezet hiánya mi­Telefonszámunk: 16-211 att évek óta késik. A kivite­li tervek készen vannak, még ebben az évben tisztá­zódik a beruházás kezdési időpontja is. Az üzem re­konstrukciójának megkezdé­séig is igyekszünk a jelenle­gi műszaki állapotban elér­hető legjobb minőségű ter­mékeket előállítani. A fi­gyelemfelkeltő bejelentést ezúton is megköszönöm. (A tájékoztatás korrekt, minden problémát feltár. A fogyasztók bizonyára jobban megértik a sütőipar nehéz­ségeit, de az is bizonyos: en­nek ellenére jó minőségű kenyeret kérnek a pénzü­kért. Olyant, amilyent még a dombóvárinál is korsze­rűtlenebb szövetkezeti vagy magánpókségekben készí­tenek. — A szék. megjegy­zése.) Miért nem volt friss kenyér Dunaföldváron ? „Nem tudom, mivel ma­gyarázzák, hogy gyakran nincs friss kenyér. Ügy lát­szik, hogy ez Tolna megyei jelenség, mivel más megyé­ben, például Bács-Kiskun községeiben állandóan friss, jó kenyeret lehet kapni. Május másodikán nemcsak, hogy friss kenyér nem volt, de friss péksütemény sem. Friss kenyér helyett igyekez­tek túladni a már csaknem ötnapos, kemény, kilós ke­nyereken. Az országgyűlés 1978. évi márciusi ülésszaka új törvényt fogadott el a belkereskedelemről. Ez a törvény is kitér arra, hogy „...csak kifogástalan áruk kerüljenek forgalomba.” Ké­rem a szerkesztőséget, szí­veskedjenek az illetékesek­nél eljárni, hogy hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak...” — írta levelében Vass Béla Duna- földvár, Béke tér 2. sz. alatti olvasónk, aki még a 4/1978. (III. 1.) BkM. számú rendeletre is hivatkozott. Ez a rendelet a vásárlók minő­ségi kifogásainak intézésé­nek módját írja elő. Dunaföldvári olvasónk kérdésére is Szabó Józseftől, a Tolna megyi Sütőipari Vállalat igazgatójától kér­tünk választ. — A levélből értesültem arról, hogy Vass Béla nem kapott friss kenyeret Duna­földváron, május 2-án. A dunaföldvári sütőüzemben május 2-án 1314 kiló 2 ki­lós fehér és 1366 kiló egy­kilós burgonyapelyhes ke­nyér készült. Ezt értékesí­tettük is. — Az árusításra vonatko­zóan nem áll módomban nyilatkozni, mert az élel­miszer-boltokat az áfész, il­letve magánkereskedők üze­meltetik. — Péksüteményt a boltok­kal történt előzetes egyezte­tés alapján ezen a napon nem sütöttünk, mert május 1-re frissen sütött kiflit, zsemlét értékesítettünk. A bejelentést ezúton iá köszö­nöm és kérem olvasójukat, ha a kenyér vagy péksüte­mény minőségével vagy szállításával kapcsolatban kifogásolnivalót tapasztal, közvetlenül szíveskedjék ér­tesíteni, hogy azonnal in­tézkedhessek. (Sajnos, ezt a választ sem hagyhatjuk megjegyzés nél­kül. Nem helyeselhetjük a kereskedelem és a sütőipar olyan megállapodását, amely eleve lehetővé teszi másna­pos péksütemény árusítását. Ha valami, akkor a péksü­temény az, ami igazán csak frissen, ropogósán ízletes, és nem összeaszottan. Meddig lesz zajos a sztereóműsor? Csordás József, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 29. sz. alatti olvasónk írta: „Vásá­roltam egy Cleopátra asztali rádiót 11500 forintért. Saj­nos, nem tudom a készülé­ket rendesen hallgatni, mert a sztereóműsorok zajosak és sisteregnek. Pedig központi antennánk van. Most, hogy a Petőfi rádiót is bekapcsol­ták a sztereóprogramba, és nagyon sok jó zenei műsor van, nem tudok jó felvételt készíteni. Tudom, hogy a rádióm jó, mert ha átkap­csolom a CCIR csatornára, akkor nagyon szépen jön­nek a sztereóműsorok. Ha benyomom a monogombot, akkor jó lesz a felvétel. A rádiót megvizsgáltattam. A szakemberek jónak találták. Tehát a hiba nem a készü­lékben van. A kérdésem: Meddig lesz zajos a sztereó­műsor?” A kérdésre a Posta Rá­dió- és Televízióműszaki Igazgatóság Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőség ve­zetője, Tölösi Péter vála­szolt. — A pécsi Zavarvizsgáló Üzem 1984. május 16-án méréseket végzett Csordás József olvasójuk lakásán. A vizsgálatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy a központi antennarendszerről a lakásban lévő csatlakozó­ra jutó jelszint alacsony, a szokásos (és a zavartalan sztereóvételhez szükséges) értéknek mintegy a fele. A panasz megszüntetése érde­kében az üzemeltető szervet felkértem a jelszint növelé­sére. Ez minden bizonnyal Csordás József olvasójuk la­kásában is kifoeástalan szte­reóvételt eredményez. — Egyben kihasználom ezt az alkalmat arra is, hogy megkérjem a Nép­újság olvasóit: minden rá­dió- és távévételi panasszal közvetlenül a pécsi Zavar­vizsgáló Üzemhez (Pécs, 39- es dandár út 1/1. 7633, te­lefon: (72)-10-256) szívesked­jenek fordulni. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden Az Alkotmány- jogi Tanácsról szód az 1984. évi I. tör­vény, melynek — legalábbis a lénye­gét — megismerni az állampolgári alapismere­tekhez tartozik. A törvény szerint: „Az Alkotmányjogi Tanács köz­reműködik a társadalom al­kotmányos rendjének védel­mében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkot­mányosságának biztosításé, ban. Az Alkotmányjogi Ta­nács e feladatkörében ellen­őrzi a.) a jogszbaályokat, b.) a Legfelsőbb Bíróság irány­elveit és elvi döntéseit, c.) a Minisztertanács tagjai, a leg­főbb ügyész, az országos ha­táskörű szervek vezetői, va­lamint a tanácsok és szerve­ik által a jogalkalmazás irá­nyítása céljából kibocsátott jogi iránymutatásokat.” A törvény indoklása szerint az Alkotmányjogi Tanács lét­rehozása azért volt szüksé­ges, mert — az Alkotmánynak mint alaptörvénynek kimagasló jelentősége van, az alkotmá­nyosság társadalmi rendünk egyik fontos elve, amelynek érvényesülése feltételezi, hogy a jogszabályok az Al­kotmánnyal összhangban áll­janak, — a tapasztalat szerint a jogalkotás és a jogalkalma­zás alkotmányoságának vé­delmére hivatott felsőszintű állami szervek nem mindig szereztek tudomást az alkot­mányellenes rendelkezések­ről, és így a szükséges be­avatkozás esetenként elma­radt. Ezekre a körülményekre figyelemmel vált szükséges­sé az alkotmányosság védel­me meglevő állami-jogi biz­tosítékainak a továbbfejlesz­tése, az Alkotmányjogi Ta­nács létrehozása. A népi ellenőrzésről szóló korábbi törvényt módosítja az 1984. évi II. törvény és ennek megfelelően módosí­totta a Minisztertanács — a 21/1984. (IV. 26.) számú ren­deletével — a végrehajtási jogszabályt is. Lényegében a korábbi szabályozásnk a to­vábbfejlesztéséről van szó, hiszen az ellenőrzés szerepe napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. Ennek megfe­lelően új megfogalmazásban szerepel az ellenőrzési hatás­kör, a törvény részletesen rögzíti, hogy mely szerveknél végez a népi ellenőrzési bi­zottság teljes jogkörrel ellen­őrzést stb. Az új szabályo­zásból itt csupán annyit eme­lünk ki, hogy míg korábban a vizsgálatot végzőkre volt bízva, hogy az ellenőrzés ta­pasztalatairól a vizsgált szer­vet, vagy annak felügyeleti szervét értesítik-e, most a vizsgálat eredményéről és a javaslatokról a vizsgált szer­vet minden esetben értesíte­ni kell, felkérés esetén pe­dig a vizsgált szerv illetve az illetékes tanács szakigazgatá­si szervének vezetője köteles beszámolni a népi ellenőrzé­si bizottság vizsgálati megál­lapításai és javaslatai alap­ján tett intézkedéseiről és azok hatásáról is. A fenti jogszabályok ki­hirdetésük napján — 1984. IV. 26-án — léptek hatályba és a Magyar Közlöny idei 18. számában jelentek meg. A Munkaügyi Közlöny f. évi 6. számában olvasható az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttes irányelve a torzsgárdasza- bályzatok egyes rendelkezé­seinek felülvizsgálatáról. Az irányelv szerint indokolt, hogy azokban az esetekben, amikor a munkahelyváltoz­tatás közérdekből történik, az érintett dolgozók az előző munkahelyen szerzett törzs- gárdaidőt ne veszítsék el, ha­nem az áthelyezés ilyen ese­teiben azt az új munkahely is fogadja el. Erre — és a vo­natkozó SZOT-batározatban is írtakra — figyelemmel a helyi sajátosságok alapján a törzsgárda-szabályzatban té- ' telesen szükséges felsorolni, melyek azok az áthelyezési esetek, melyeket a jövőben közérdekű kezdeményezésből, illetve okból történtnek te­kintenek és a törzsgárdaévek szempontjából figyelembe vesznek. Ezek érvényesítése végett tartja szükségesnek az irányelv a törzsgárdaszabály- zatok felülvizsgálatát, ugyan­akkor kimondja, hogy: „Az áthelyezett dolgozóra — amennyiben a korábbi mun­kahelyén szerzett időt figye­lembe vették — a továbbiak­ban az új munkáltató törzs- gárdaszabályzata vonatko­zik.” Dr. Deák Konrád a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Sorozáson A hivatalos elnevezés ka­tonai nyilvántartásba vételt Testsúlymérés jelent, de az egymást váltó nemzedékek gyakorlatában meghonosodott, rövid, tömör szó — sorozás — is kifejezi a lényeget. A gyerekből előbb-utóbb katona lesz. Pontosabban: eldől, hogy al­kalmas-e a katonai szolgá­latra, vagy egészségügyi ok­ból alkalmatlanná válik. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancs­nokságon a bejáratnál zászlódísz, üdvözlő felirat fo­gadja az érkezőiket, ezúttal bonyhádiakat, dombóvária­kat, környékbelieket. — Most az 1966-ban szü­letetteket vesszük katonai A sorozó bizottság elnöke előtt nyilvántartásba — tájékoztat a parancsnokság egyik tiszt­je. — Jó részük középisko­lás, de vannak ipari tanu­lók és munkaviszonyban ál­lók is. A bevonulás várható idejét majd meghatározza az egyetemi felvétel, esetleg szakma tanulása. A sorozást két bizottság végzi, elnöke a kiegészítő parancsnokság tisztje, tagja a tanács kép­viselője, az illetékes körzeti megbízott rendőr és két or­vos. A reggel nyolcra hirdetett időre pontosan beérkeztek az idézettek — ezt rögzítette a létszámellenőrzés, névsor- olvasás. elkezdődött a hiva­talos aktus. Az írnökcsooortnál adat­egyeztetés, majd orvosi vizs­gálat után a bizottság elnö­ke szólítja a várakozó fiata­lokat. Kérdezik őket a to­vábbtanulási szándékról, mi­lyen fegyvernemhez szeret­ne bevöhulni, vannak-e olyan családi vagy egyéb okok, amelyek miatt szolgálatha­lasztást kell adni. Végül köz­ük a bevonulás várható idő­pontját, a valószínű fegyver­nemet, esetleg az MHSZ gép­járművezető-tanfolyamra be­iskolázást. Megkapja a fiatal a katonakönyvet, útravalóul még felhívják figyelmét a jelenlegi kötelezettségre. Egyik-másik fiatallal az alábbiakat közli a sorozó tiszt: Hallgatják a tájékoztatót — önt parancsnoki beosz­tásba javasoljuk. Majd Veszprémbe kap idézést, mindenre kiterjedő orvosi és pályaalkalmassági vizsgálat­ra. Pályaalkalmassági vizsgá­lat!? Hány jutási őrmester, és módszereiket a néphadse­regbe is átültető tisztes, tiszthelyettes maradt volna meg honvédnak ilyen előz­mények után? Amíg a sorozás folyik, a várakozók sem ácsorognák tétlenül. Tájékoztatót kapnak a honvédelmi törvényből adódó kötelezettségekről, ar­ról, mit jelent a hadkötele­zettség; a szolgálathalasztást indokolja a tanulmányi kö­telezettség, a családfenntar­tás, fontos személyi érdek, közérdek, egészségügyi ok. Elhangzik a tájékoztatóban, hogy a bevonulás után a rá­szorulók milyen feltételek melett kaphatnak szociális segélyt, a katonai szolgála­tot teljesítőket milyen jogok illetik meg, végül a tarta­lékállományba helyezés is milyen feladatokat ró az egyénekre. , Miután a hadseregnek szüksége van megfelelően előképzett katonákra, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség képviselői tájékoztatják a so­rozásra várókat a gépjármű­vezetőképzés, a híradó-, a rádiótávirász-képzés körül­ményeiről, követelményeiről. A KISZ-bizottság az MHSZ- hez hasonlóan meghívott a sorban: milyen szerepet tölt be a néphadseregben az if­júsági mozgalom, hogyan se­gíti a szocialista versenyt, a művelődést, a szabad idő hasznos eltöltését. Azt hihetné az ember, mi­lyen egyszerű az egész: csak egészséges legyen a legény, már viszik is katonának. Végül kiderül, mennyi min­dennek össze kell jönni ah­hoz. hogy kimondják előtte: bevonultatását 1986-ra ter­vezzük. B. I.—G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents