Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-23 / 119. szám
1984. május 23. "NÉPÚJSÁG 3 Választékbővítő szakcsi kenyér „Ilyet sütöttek a Három szervezet négy rendszere Lesz-e egységes antennarendszer Szekszárdon? Évek óta sok panasz van Szekszárdon a nagyközösségi tévéantennákra. Kifogásolják a vétel minőségét, a karbantartás módját, vagy éppen elmaradását. Ez volt az egyik oka annak, hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság utánajárt, mi a helyzet ezekkel a rendszerekkel. Van másik oka is. A közeljövőben lehetőség nyílna a műholdas televíziós programszórás következtében, a kábeltelevíziós hálózat építésére, amely a televíziós és a rádiós programok nagyobb számú és jobb minőségű vételén kívül másféle kommunikációs lehetőséget is nyújthatna. Ezek közé tartoznak a különféle szolgáltatások, és a városi télevíziózás is. Megnézték a népi ellenőrök, hogy az antennarendszerek mennyire teszik lehetővé az egységes, városra kiterjedő hálózat megvalósítását. A kiépítésre, állagmegóvására, karbantartására mi a jellemző, milyen problémák megoldása szükséges ezeken a területeken? nagyanyáink is” Almási Istvánná, a Népbolt ABC eladója: — Még szebbet is tudok mutatni. Hárman négyfelé Szekszárdon 1980-ig egyedi, illetve kisközösségi antennák biztosították a televízió- és rádióadások vételét. Ezek kivitelezője túlnyomórészt a Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vállalat jogelődje, a GELKA volt. Az antennák általában az MTV 1, MTV 2, JTV 1 és az URH- rádió vételét biztosították, változó minőségben. Több helyen, például Győ_ rótt és Székesfehérváron kedvező tapasztalatokkal rendelkeztek az úgynevezett nagyközösségi antenna vevőrendszer (NKR) által nyújtott szolgáltatásokról. Az NKR több televízió- és rádióprogram MTV 1 és MTV 2, JTV 1, JTV 2, Növi Sad magyar, illetve jugoszláv URH, stb. vételét teszi lehetővé jobb minőségben, mint az egyedi vagy kisközösségi antenna. A vevőhelyek koncentráltsága miatt kedvezőbb a fajlagos beruházási költség, a karbantartás is jobban megszervezhető. Városképi szempontból sem mellékes, hogy az addig ötletszerűen elhelyezett antennák dzsungele helyett egy központi főállomás, illetve ahhoz kapcsolt kábelek szükségesek csupán. Szekszárdon az igényekkel összhangban csaknem egyszerre kezdte meg három gazdálkodó szervezet, három különböző típusú NKR kiépítését. A Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vállalat NDK importból beszerzett erősítőkkel ellátott, a Híradástechnikai Vállalat által gyártott, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet a Győri VITECH Ipari Szövetkezet rendszerét, a Szekszárdi Lakásfenntartó Szövetkezet pedig egyedi gyártású erősítők és antenna kiépítését kezdte meg. Miután egyik rendszergazda sem vállalta egy egész városra kiterjedő antennahá_ lózat építését, ugyanakkor saját rendszerét tartotta jobbnak, így a városban — lényegében koordinálás nélkül — négy nagyközösséginek nevezhető antennarendszert építettek ki, amelyek jelenleg 2748 vevőhelyet szolgálnak ki. A Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vállalat (ELGÉP) kivitelezésében két NKR valósult meg, egyik a Tambov lakótelepen, a másik a Béri Balogh utcában. A Szekszárdi Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában lévő rendszer 1070 fogyasztót szolgál ki a Kölcsey lakótelepen és a Mészáros Lázár utcában. A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet főállomásához, 773 vevőhelye kapcsolódik a Béri Balogh Ádám utca, az Alisca és a Május 1. utcában. Jelenleg mindhárom rendszer öt televízióprogram, valamint két URH rádióprogram vételét biztosítja, eltérő minőségben. A Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet által kivitelezett NKR és az ELGÉP által kivitelezett egyik NKR lakótelepi beruházásként, a másiknak egyik része ugyanúgy, a többi pedig a meglévő rendszer felújításaként valósult meg. A Lakásfenntartó Szövetkezet hálózata a már meglévő egyedi antennák kiváltását szolgálta. Kezdetben nem volt pa_ nasz, aztán több ízben előfordult — a lakók legnagyobb bosszúságára —, hogy a garanciális időn belül, mind az ELGÉP, mind a szolgáltató ipari szövetkezet antennáival gyakran élvezhetetlen volt a televíziós kép, az URH-adás. A hibákat többszöri javítás, illetve beállítás után sem sikerült teljesen kijavítani. Legfeljebb a lakások egy részében csökkent vagy szűnt meg időlegesen a műsorokat kísérő kellemetlen képi torzulások egyike másika. Ki a tulajdonos? Az egyes atennarendsze- rek pénzügyi finanszírozása, a tulajdonosi viszony meglehetősen heterogén képet mutat. A lakásszövetkezet rendszerében a kiépítés költségeit, társasház esetén a lakók, a tanácsi bérlakásokét a városgazdálkodási vállalat, illetve a vállalat és lakók közösen fedezték. A főállomás, a Szekszárdi Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában, az épület a nagyközösségi antennarendszerbe bekapcsoló törzskábel, illetve az egyes épületen belüli erősítő, az elosztóhálózat, a csatlakozók a megrendelő — társasház vagy vállalat — tulajdonában vannak. Élesebben vetődik fel ez a probléma a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet által a Bakta II/B és II/C területeken kivitelezett rendszer esetében. A pénzügyi fedezetet ugyanis a városi tanács, a baktai lakótelep közművesítési költségeiből biztosította. A részátadás-átvételek során az egyes épületeken belüli tévé- rendszert — házi erősítők, házi elosztóhálózat, csatlakozók — a lakóépületek kezelői, az OTP és a VGV, üzemeltetésre és tulajdonjogilag átvette. A főállomást, illetve az egyes lakóházak közötti törzskábelhálózatot, a tulajdonviszonyok tisztázásáig ideiglenes jelleggel vették csak át. Pontosabban az a finanszírozó tanácsé, és bizonyára szeretne átadni egy jogi személynek, de kinek? Az ELGÉP által kiépített rendszerek a lakóépületek beruházási költségeit, illetve felújítás esetén a megrendelőt terhelik, a tulajdon- jogi problémák éppúgy meg. oldásra várnak. Gyakorlatilag a főállomás és a törzskábel-hálózat aktiválása nem történt meg, így amortizációs alap nem képezhető, tehát nem lesz a felújításra anyagi fedezet. Az alapkérdésre tehát az a válasz, hogy amíg nincs egységes tulajdonos, az egész városra kiterjedő antennarendszer megvalósítása teljesen illuzórikus, illetve lehetetlen. A tulajdonviszonyok végleges rendezése ettől függetlenül is szükséges, mert a hálózat 10—15 év múlva technikailag elöregedik, tehát fel kell újítani! Karbantartás A karbantartás kérdésében is hasonló a zűrzavar, van ahol létezik szerződés erre a munkára, mások ezt éppen azért nem kötötték meg, mert rossz volt a vétel, és a karbantartás aligha jelentett volna erre gyógyírt. A népi ellenőrzés a karbantartás rendszerességét, annak színvonalát — bizonylatokra támaszkodva — egy karbantartó esetében sem tudta megállapítani. Karbantartóból éppúgy több van, mint tulajdonosból. Ütemterv nem létezik, még az átalánydíjas szerződésekre sem; a tevékenység megítéléséhez csak szóbeli nyilatkozatokra, illetve néhány megkérdezett közös képviselő véleményére lehet támaszkodni. A szolgáltatóipari szövetkezetnek a karbantartás veszteséges, és mivel sok a lakossági panasz, ahelyett, hogy a hiba okát keresték volna, magát a tevékenységet számolják fel. Ehhez a szükséges intézkedéseket megtették, már csak az érvényben lévő garanciális kötelezettségeknek tesznek eleget. A rendszer .hamarosan gazda nélkül marad, tehát sürgős intézkedésre lenne szükség. Az ELGÉP a népi ellenőrzés kérésére kiszámította, hogy az elmúlt évben ez a munka nyereséges volt. A lakásfenntartó szövetkezet nem nyereségérdekeltségű. Vannak a felsoroltakon kívül kisközösségi rendszerek is, amelyek nagy része felújításra szorul, műszaki ál. lapotuk gyenge minőségű vételt tesz lehetővé. Ezt támasztják alá az onnan származó lakossági panaszok és az antennát kiépítő szervezeteknél megtalálható széles körű levelezések is. Ezeknek a rendszereknek egy része kiváltható lenne egy, a városra kiterjedő nagyközösségi rendszerrel, aminek kiépítése 1980-tól napjainkig csak elképzelés maradt. Mi a megoldás? Előzetes tanulmányterv, vagy a már meglévő kábel- hálózatról térkép a mai na. pig sem készült. A három különböző típusú rendszer bizonyos átalakításokkal — esetenként nagyobb költséggel — egységes rendszerré szervezhető. A jónak minősített rendszerről azonban — amely a későbbiek folyamán kiépítésre kerülhetne — semmiféle dokumentáció, minősítés nincs. Mindenekelőtt azonban véglegesen rendezni kell a tulajdonviszonyokat a törzskábelhálózatot és a főállomásokat illetően. Ezen túl biztosítani kell a felújításhoz szükséges pénzügyi forrásokat. Az antennarendszert olyan szervezet kezelésébe kell adni, amely rendelkezik ehhez szükséges szakemberekkel, technikai felszereltséggel és a belső szabályozottsága nyomon követhetővé teszi ennek a tevékenységnek az ellenőrzését. Ez a szervezet integrálhatná valamennyi antennaépítéssel foglalkozó tevékenységét is — sorolja fel a népi ellenőrzés a teendőket. A végrehajtás természetesen a városi tanács dolga, mint ahogy a szakigazgatási szervek feladata lett volna az eddigi munkák összehangolása is. Most aztán, nincs más hátra, mint előre: szét kell válogatni azt, amit eddig hagytak összegubancolódni. és aminek az ésszerű megoldására más városok, ban korábban is voltak hasznosítható tapasztalatok. Annak megelőzésére, hogy Tolna megye más városaiban is hasonló zűrzavar keletkezzen, a népi ellenőrzés javasolta a megyei tanácsnak, hogy az illetékes osztály dolgozzon ki az egész megyére szóló egységes koncepciót. IHÁROSI ibolya Részben saját tapasztalatom, részben pedig szavahihető ismerőseim információja alapján kijelenthetem, sőt leírhatom, hogy Dombóvár kenyérellátása jó. Itt elsősorban nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre és a választékra gondolok. Hogy mindez így igaz, abban nem kis érdeme van a városi tanácsnak és az áfésznek. Fenti állításomat igazolja az is, hogy a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen a „mindennapi” minőségét nem kifogásolták. Csupán egy-két súlyhiánnyal „küszködő” kifli szúrt szemet a testület tagjainak és természetesen a vásárlóknak is. # Nem volt ez mindig így, ugyanis évekkel ezelőtt ritkaságszámba ment az olyan fórum a városban, ahol ne panaszkodtak volna a kenyér minősége miatt. Savanyú, sületlen stb. — Kezdetben — mondja Micheller József, a városi tanács elnökhelyettese — a mágocsi, a sásdi sütőüzem, majd a komlói új kenyérgyár „belépése” jelentette a változást. Később a csikós- tőttősi maszek pék is besegített azzal, hogy a különböző üzemekbe — előzetes megállapodás alapján — egy-, illetve kétkilós kenyereket szállít. A további választékbővítést a szakcsi Új Élet Tsz kenyere biztosította. De nemcsak választékbővítő a szakcsi kenyér, hanem konkurrencia is. Ugyanis piacra lépésével a helyi üzem termelése visszaesett, fgy, mivel kevesebbet kell gyártania, egyrészt javulhat a kenyér minősége, másrészt pedig javítaniuk is kell azon, ha piacon akarnak maradni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ez utóbbi ok miatt a mágocsi- aknak, sásdiaknak és komlóiaknak is produkálniuk kell, hogy igényeljék termékeiket. Azt gondolom, nem vitás, hogy a haszon a vásárlóké. * Bessenyei Zoltán, a szakcsi Űj Élet Tsz elnöke szerint a tavaly átadott, 5 millió 523 ezer forintos beruházással elkészített sütőüzemben naponta 25—30 mázsa kenyeret — kétkilós fehér cipót és veknit, illetve alföldi kenyeret — sütnek a pékek. Ebből a helyieken kívül ellátják Kocsolát, Várongot, Nakot, és a dalmandi körzetet is. Dombóvár hat üzletébe naponta egyszer — délben — 8 mázsa egykilo- grammos alföldi kenyeret szállítanak. Kenyéren kívül zsemlecipót, kiflit, zsemlét, sóskiflit és úgynevezett óri- áskiflit is készítenek. Ez utóbbit „nagyon kérik” Dombóváron is. — „A kenyérnél nem lehet nyereségre menni” — vallja Bessenyei Zoltán, és szavait azzal igazolja, hogy 1 kg kenvérhez 74.5 dkg liszt kell. Beszélgetésünk vé- eén azt is elmondja, hogy e héttől lehetőség van arra, hogy naponta tizenkét mázsa kenyeret szállítsanak Dombóvárra, ugyanis negyven mázsát tudnak már sütni. * — Felfutott a szakcsi kenyér és most mindenki azt várja — mondja Micheller József, majd megtoldja: — Hogy miért? Ízre, illatra ... és mindenképpen olyan, amilyet a nagyanyáink sütöttek. Elég sokáig eltartható, ezért én is mindig abból hozok. Aztán javasolja, hogy érdeklődjem a városban is. Megteszem. A Napsugár Áruház élelmiszerrészlegén Takács Ernő üzletvezető-helyettessel, Ka- posvölgyi Ottmárné és Szigeti Gézáné eladókkal beszélgetünk. Egymást kiegészítve sorolják a szakcsi kenyér ismérveit. Az üzletben, ahol kétféle kenyeret tartanak, az összes közül a szakcsi a legkelendőbb. A miértre, a „szép, magas, ízletes, frissen hozzák és a csábító” válaszokat kapom. Aztán azt is elmondják, hogy másként szállítják, mint más üzemek. Langyos kenyeret raknak, és csak tízesével, a ládába. „Kicsit visszaesett a többi iránti kereslet” — közlik mindhárman, majd hozzáfűzik: — Jó konkurrencia elsősorban a helyi üzemben gyártott kenyérnek. A gondolák között elsőként Pais Józsefné vásárló véleményét jegyezhetem le: — „Nagyon finom, csak az a baj, hogy ritkán jutok hozzá, mert mire ideérek, vagy nincs még, vagy már nincs. Két-három napig is eltartható úgy, hogy nem esik össze. Ha hozzájutok, akkor kettőt veszek mindig.” Szalai B. Istvánná nyugdíjas szerint: mindenki örül, hogy van szakcsi kenyér, ami „valami különleges, jobb kidolgozású, mint a többi.” Her- ke Jenő, aki majd mindenkor a „Napsugárban” vásárol, elmondja, hogy emlékeztet a házikenyérre. „Ezt nem kell nylonba tenni, hogy friss maradjon — közli, majd summáz is: — Klasz- sziskülönbség van a többivel szemben.” A Népköztársaság útján lévő Népbolt ABC-be tartva Takács Istvánnéval, a Gőgös Ignác Gimnázium tanárnőjével találkozom, ö is véleményt mond a szakcsi kenyérről: „Csodálatos a külleme, megjelenése, tartóssága. Két-három napig eltehető. Ha van, mindig azt veszek . . .” Hábrich Konrádnak, a Népbolt ABC üzletvezetőjének az a véleménye, hogy nem jelent konkurrenciát a többi sütőipari terméknek a szakcsi kenyér. Ennek is, de a többinek is megvan a vásárlóköre. Naponta 60—100 kilót adnak el belőle, de „jelen időszakban többre nincs igény”. Ábel Józsefné eladó miután dicséri „a terméket”, elmondja, hogy nagyon keresik az alföldi kenyeret, mert mindegyik közül az a legszebb. Aztán sajnálkozik, hogy a „gyönyörű óriáskifliből” nem kapnak. Az Ady Endre utcai 3. sz. ABC-ben Gőgös Sándor üzletvezetőtől is véleményt kértem. — Először úgy indult, hogy választékbővítő, de két hónapja nem olyan a minőség, amilyen előzőleg volt — közli, majd megtoldja: — Jó, hogy behozták, mert így legalább a dombóváriak is igyekeznek. A beszélgetésből azt is megtudtuk, hogy 130—150 darabot adnak el naponta és még valamit: nagyon keresett és nagyon finom az óriáskifli, csak nincs belőle elég. Beszélgetésünk végén azért javasolja az üzletvezető. hogy ha még nem kóstoltam volna, feltétlenül vegyek majd óriáskiflit és kenyeret is. A véleményekből ennyi derült ki. A többségében lévő pozitívumok mellett akad azért negatívum is. A tanácsnál, a Népbolt ABC-ben és a 3. számú ABC-ben szállítási zavarokról is hallottunk. Ezek azonban megszüntethetek. , Végül azt is el kell mondani — most már utolsó pozitívumként —, hogv nemcsak a szakcsi pékek, hanem a városi tanács és az áfész is minőséé! munkát végez a kenyérellátás, a választék- bővítés érdekében. Érdemes lenne másutt is okulni belőle. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Kapfinger András Készítik az alföldi kenyeret
