Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-19 / 116. szám
1984. május 19. ftpÜJSÄG 13 Együtt és egymásra Az úttörőcsapat immár több mint három évtizede éppen úgy hozzátartozik az iskola életéhez, mint a tanítási órák, szakkörök, diákok, pedagógusok. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden iskolában mintaszerűen működik. Sok még a látszateredmény, sok lehetőség elsikkad, de az kétségtelen, hogy az úttörőmunka vonzó, megbecsült tevékenység általános iskoláinkban. Tulajdonképpen nem is erről akarok most írni. Az izgat, ami a dolgok, a jelentések mögött van, ami iskolai és iskolán kívüli magatartásotokban jelentkezik. Ott és akkor, amikor nincsen közelben a tanár, szülő, amikor egymás között vagytok. Az úttörőélet alaptörvényéből következik például az, hogy segítitek egymást, vigyáztok társaitokra, főként a kisebbekre és gyengébbekre. Nem a látványos dolgokra gondolok. Afelől semmi kétségem nincs, hogyha valamelyik társatokat baleset éri, akkor azonnal ott teremnek a vöröskeresztes úttörők. Ellátják a sebet és szükség szerint intézkednek, orvost, mentőt hívnak, hazakísérik sérült társukat, teszik, amire kötelezettséget vállaltak. Csakhogy elgondolkoztatok-e egyszer is azon, hogy mi okozza az iskolai baleseteket. Akad, ami kivédhetetlen. A salakos, vagy sóderos iskolaudvaron focizás közben könnyen lemegy a „gla- zur”. A sérülés mégsem törvényszerű, ha kíméletesen kergetitek a labdát. Akkor is, ha nem megy a játék, ha az ellenfél vezet, ha a másik csapat játékosai kakaskodnak. Az adok-kapok foci nem vezethet jóra. A durvaság semmiféle sportágban nem keverhető össze a keménységgel, az alattomosság sem a nyílt sisakkal vívott, becsületes győzni akarással. Semmiféle cél, a raj, vagy az osztály, de még az iskola érdeke sem szentesíti az eszközt. Egy-egy iskolai közösségben óhatatlanul kialakulnak kisebb-nagyobb csoportok, amelyeket a közös érdeklődési kör, valamilyen közös hobbi, vagy a közös drukkolás hoz és. tart össze. Ez így is van rendjén — egészen addig, míg az egyik vagy a másik csoport nem akarja a többiekre is rákényszeríteni ízlését, véleményét. Ilyenkor aztán megkezdődik az áská- lódás, jönnek a „kitolások”. A rosszul védett közös érdek lendíti ütésre a fejesvonalzót. Az elmérgesedett légkörben robbannak ki azok a felnőttek számára érthetetlen verekedések, amelyek végén tényleg senki sem tudja, hogy ki és miért kezdte, de a sérüléseket, a megrovásokat már nehéz meg nem történtté tenni. A megelőzés ez esetben is úttörőfeladat. Még akkor kell közbelépni, az osztályfőnökötök, és rajvezetőtök és mindenekelőtt a jobb érzésű társaitok segítségét kérni, amikor kialakulóban van a veszekedés, amikor még csak a mélyben izzik a parázs. Ez mégis csak célszerűbb, — bár néha nehezebb, mint utólag bekötözni a sebeket, sínbe rakni az eltörött kezet. Az iskola mindennapos munkájában természetesen nem ezek a jellemző esetek. Sőt éppen arra van több lehetőség, hogy kölcsönösen segítsétek egymást, különösen a gyengébbeket, kisebbeket. Nem lehet például minden tizenkét éves kislányból elsőosztályú úszó, vagy tornász, de arra hogy valamennyien megtanuljatok úszni, vagy hogy minden úttörőtársatok elsajátítsa a különböző sportágak alapismereteit, arra mindenütt megvan a lehetőség. Az úttörőbarátság nem rekedhet meg az iskola falain belül. Az iskolába, hazafelé menet számtalan veszély fenyegeti különösen a kisebbeket. Könnyebb megtanulni kinek van elsősége a zebrán, a közlekedési jelzőlámpáknál, mint a gyakorlatban alkalmazni a tanult szabályokat. Igenis rászólhattok arra a társatokra, aki az elhangzott figyelmeztetések ellenére az utcán focizik, görkorcsolyával „közlekedik” a járművek számára biztosított helyen, életveszélyes bravúrokat csinál a játszótér hintáján. Amikor a baj megtörtént. már késő! Megdöbbentő, hogy a közlekedési balesetek áldozatai vigyázva között évről évre növekszik a gyerekek száma. Tudom, hogy a közúti baleseteknél elsősorban a felnőttek a hibásak, de az autóbusz mögül kiugró, a forgalmas utcán körültekintés nélkül átrohanó gyerekek haláláért nemcsak ők okolhatók. Sok bajt, helyrehozhatatlan tragédiát megakadályozhatnánk azzal, ha mindegyikőtök vigyázna a vele együtt haladó társára, főként a kisebbekre. A közlekedési őrsök nagyon eredményes munkát végeznek, de tevékenységük inkább csak az iskola környékére a tanítás megkezdésének és befejezésének időszakára irányul. A lakótelepeken, iskolába menet már nincsenek ott, pedig a balesetek többsége az iskolán kívül következik be, ott van tehát szükség igazán elővi- gyázatra, egymás segítésére. örvendetes, hogy ismét kezd népszerűvé válni a kerékpározás. Csak hát a forgalomban kellően felszerelt kerékpárral lehet részt venni. A lámpák, fényvisszaverő prizmák, rossz fékkel cikázó fantombiciklik már sok bajt okoztak azoknak is, akik a nyeregbe ültek, de a gyanútlan járókelőknek, közülük is a nehezebben mozgó kisebbeknek. Ezek a legsúlyosabb és remélhetőleg a ritkább esetek. Sokkal több az apróbb, játék közben hazafelé menet előadódó sérülés. Számuk nagymértékben csökkenthető ha jobban vigyáztok, segítitek egymást. Jó szándékkal, figyelmességgel sok baj, baleset megelőzhető! Vasvári Ferenc Egy kis számtan írjátok be az ábra üres mezőibe a hiányzó számokat úgy, hogy vízszintesen és függőlegesen is a beírt eredményeket kapjátok. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Arany János: Tetemrehívás. I ; — Hű, de nehéz napom volt ma is... BÍRT ALAN FERENC: Érdekes Amikor a felnőttek szerint rosszak vagyunk, annyi mindenre emlékeznek, hogy így meg úgy ... és akkor ők ... Akkor ők is gyerekek voltak, és nem emlékezhettek arra, hogy így meg úgy, mert ahhoz előbb felnőttnek kell lenni. De ezt nekik is hiába magyarázták. Oscar Wilde: Az igaz szó és az aranytallér Volt egyszer egy király, és ez a világ összes többi királyánál gazdagab volt. És mert ő volt a leggazdagabb, a legszebbnek is tartotta magát. Azért is, mert az arany csábítja a hízelgőket, és egy művész a király arcáról az aranytallérra szép képmást készített. Egyszer egy napon abban lelte kedvtelését a király, hogy kísérete nélkül indult sétaútjára. A kastélya feljárójánál egy koldusba ütközött, akit a hanyag testőrség nyilván nem látott meg. A koldus megállította az ismeretlen királyt és így kéregetett: „Én szegény vagyok, Uram, és olyan éhes ... Kérlek, adj nekem valami pénzt, hogy magamnak egy kevés ételt vehessek...” A király az összes zsebében pénzt keresett, de csak egy aranytallér volt nála, a saját képmásával. Mosolyogva mondta: „Bár csak a saját képmásom van nálam, azért neked adom.” A koldus a csodálkozástól tágra nyílt szemmel nézte tenyerében a pénzt. Miután alaposan megszemlélte, így szólt: „Uram, amikor azt mondtam, hogy szegény vagyok, akkor igazat mondtam. De miért akarod nekem azt mondani, hogy ez a Te képmásod? Te királyi ajándékot adtál nekem, és én köszönetét mondok érte. De az aranyon lévő képmás annyira hasonlít Tehozzád, amennyire én a római pápához hasonlítok!” így először tudta meg életében a király, hogy nem fiatal és nem is szép. Ebben a pillanatban odasietett egynéhány testőr és el akarták fogni a koldust. Ekkor vette észre a koldus, hogy a királlyal beszélt. Félelemtől remegve borult a király elé és így jajveszékelt: „Irgalom, irgalom, királyom! Ne vétesd fejemet, mert olyan buta voltam és a képmásodat a talléron nem ismertem meg! De öreg szemeim már igen nagyon meggyöngültek. De most látom: a képmás itt a talléron elképesztően hasonlít rád — és te a valóságban még sokkal szebb vagy!” „Egy szót se többet!” kiáltott a király. „A félelemtől ne légy ugyanúgy hazudozó, mint ezek itt! Vedd az aranytallért, s én megtartom, amit te mondtál! Mert igazmondó ember vagy, és olyannal ajándékoztál meg engem, amit nem lehet megfizetni az egész világ aranyával sem: az igaz szóval!” Fordította: ZOLTÁN ARANKA I. kategóriás ipari szövetkezet szekszárdi székhellyel pályázatot hirdet FŐMÉRNÖKI munkakör betöltésére. A kinevezés meghatározatlan időre szól. A főmérnök feladata: a szövetkezet termelésének, műszaki tevékenységének szervezése, irányítása és ellenőrzése. A feladatkörön belül a termelés, a technológia, műszaki fejlesztés, a TMK, szállítás, az anyag- gazdálkodás irányítása. A szövetkezet építőipari tevékenységet végez. A pályázat tartalmazza a pályázó: — részletes önéletrajzát, — eddigi munkaköreinek és tevékenységének részletes ismertetését, — iskolai, politikai végzettséget. A pályázatot 1984. június 1-ig kell a Tolna megyei Lapkiadó Vállalathoz eljuttatni: „MAGAS KÖVETELMÉNY” jeligére. (511) I. kategóriás ipari szövetkezet szekszárdi telephellyel pályázatot hirdet FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére. A kinevezés meghatározatlan időre szól. A főkönyvelő feladata: a szövetkezet gazdálkodásának szervezése, irányítása, ellenőrzése. A tevékenységen belül a számviteli, pénzügyi, üzemgazdasági, bér- és munkaügyi, munkásellátási feladatok irányítása. A pályázat tartalmazza a pályázó: — részletes önéletrajzát, — eddigi munkaköreinek és tevékenységének részletes ismertetését, — iskolai, politikai végzettséget. A pályázatot 1984. június 1-ig kell a Tolna megyei Lapkiadó Vállalathoz eljuttatni: „MAGAS KÖVETELMÉNY” jeligére. (512) A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat azonnali belépéssel felvesz dolgozókat az alábbi munkakörökbe: ESZTERGÁLYOS (hagyományos és NC. tip. gépre), MARÓS, TMK-VILLANYSZERELŐ, PRÉSGÉPKEZELÖ, ANYAGMOZGATÓ. kétműszakos munkaidőbeosztással. Kereseti lehetőség: gyakorlati időtől függően, megállapodás szerint. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, Szekszárd,, Keselyűsi út 20. Telefon: 11-611/56. (696) A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Tolna megyei Igazgatósága IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁGI FÖREVIZORI munkakör betöltésére. Feltételek: egyetemi, vagy főiskolai végzettség és számviteli képesítés. A pályázatot — részletes önéletrajz csatolásával — az igazgatóság vezetőjének címezve: 7101 Szekszárd, Pf. 108. címre kell beküldeni. (721) A nagydorogi Nagyközségi Közös Tanács V. B. szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező műszaki előadót keres Jelentkezni a tanács elnökénél lehet. (1/12) A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felső- és középfokú épületgépész végzettségű szakembereket keres felvételre SZERZŐDÉS- ELŐKÉSZÍTŐI ÉS TERMELÉSIRÁNYÍTÓI munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Letelepedéshez segítséget nyújtunk. Jelentkezni lehet: TÁÉV személyzeti oszt., Lőczi József oszt. vez. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Telefon: 72/12-311. (722)
