Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
1984. május 16. ^fepÜJSÄG 3 A Népszava történeti kiállítása Szekszárdim Ez a kiállítási anyag a megyeszékhelyen került először az érdeklődők elé A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa, az iparágiágazati szakszervezetek megyei bizottságával és a Népszava Lapkiadó Vállalattal közösen, a szakszervezeti ifjúsági napok keretén belül kiállítást rendezett az SZMT székházának első emeletén a — Népszava történelmi útja — címmel. A kiállítást tegnap délután 15 órakor nyitotta meg Fehér Kálmán, a Népszava művészeti szerkesztője. A kiállítást május 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők, majd ezt követően Tamási, Dombóvár, Paks, Bonyhád város lakói is megismerkedhetnek vele. Magyar gyártmányú ventillátorok az NDK-ba A Szellőző Művek nagyértékű kereskedelmi megállapodást kötött NDK-beli partnerével, a gothai ventillátorgyárral. A külföldi partner azzal bízta meg a vállalatot, hogy két ventillátorcsaládból — melyek gyártását termékszerkezet változása miatt az NDK-ban megszüntették — lássák el az ottani piacot. A szerződés értelmében a Szellőző Művek a gothai gyártól átvette az erőművekben használatos ipari nagyventillátorok teljes családjának gyártását. Ezeknek a ventillátoroknak kisebb típusai már eddig is Magyar- országon készültek, a mostani megállapodás alapján bővült a magyar vállalatnál a méretválaszték. Ehhez az NDK-beli partnertől megkapták a gyártási dokumentációkat és a termékek előállításához szükséges szerszámokat. A másik termékcsalád, amelyből a jövőben ugyancsak a magyar vállalat elégíti ki az NDK-beli igényeket, az üzemek, az irodák szellőztetését biztosító kisebb teljesítményű, úgynevezett centrifugál-ventilláto- rok. Ezekből saját fejlesztésű termékeit szállítja majd a Szellőző Művek. A húsz tablóból álló kiállítási anyagban az első tablón 1869-es kiadású Népszava indítja a lap történelmi útját. A korai magyar munkásmozgalom sajtójaként indult a lap, majd az MSZDP lapjaként láthatjuk már viszont. Következtek a háború előtti évek kiadásai, az első világháború és az őszirózsás forradalom írott betűi, a történelem akkori lapjain. A következő állomás a Tanácsköztársaság időszakát jelképezi, melyet a fehér terror évei követnek. A Népszava már írt az ellenforradalmi rendszer kon(TUDÓSlTÓNKTÖL) Pálfán május 2-án adták át rendeltetésének azt az új egészségházat, amiben körzeti orvosi rendelő és csecsemőgondozó is működik, mellette olvaslakással. A helyi tanács fejlesztési alapjából több éven át tartalékolt 1,4 millió forintot a beruházásra, melyhez a megyei tanács adott anyagi támogatást. Az építkezés 1981-re csak részlegesen fejeződött n szolidációjáról, az 1929—33- as nagy gazdasági válság éveiről és a kezdeti fasizmusról egyaránt. A szocialista forradalom győzelméért vívott harcok, a demokratikus újjászületés követte ezt és így jutunk el a magyar szakszervezetek lapjáig, a szocializmus építésének kezdetéig és ettől a kezdettől a máig, napjainkig. A kiállítási anyag végigköveti a lap legfontosabb állomásait történelmi eseménysorokról íródva. Napjainkat pedig egyértelműen fémjelzik a Népszava megjelenő kiadványai. be. Pénzeszközök hiányában a teljes átadásra (mellék- épületek, központi fűtés, kerítés) csak nemrég kerülhetett sor. A befejező munkákhoz jelentős segítséget nyújtott a helyi termelőszövetkezet és a társadalmi munkások között megtalálhatók voltak a Vöröskereszt, az úttörőcsapat, a szocialista brigádok és más munkakollektívák tagjai. Balogh László Az új létesítmény, még névtábla nélkül Üj egészségház Pálfán Személyi számítógép sorozatban Kedden az Üjságíró Szövetség székházában bemutatták a sajtó képviselőinek az első, nagy sorozatban készülő hazai, Primo elnevezésű személyi számítógépet. A berendezést az egy éve alakult Microkey Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társulás fejlesztette ki. A számítógép az egyéni tanulásnál, az iskolai oktatásban, és a mérnöki, statisztikai számítások elvégzésénél egyaránt használható. A berendezéshez képernyőként bármilyen típusú tv-készülék kapcsolható, s a programok tárolására hazai kereskedelmi forgalomban kapható magnetofont lehet használni. Így a készülék viszonylag olcsó, az alapgép ára 11 ezer forint, a termelők ezzel kívánják elősegíteni a berendezés széles körű elterjesztését. A személyi számítógép gyártását a sárisápi Üj Élet Termelőszövetkezet csolnoki gyáregységében kezdték meg, ahol 800 négyzetméter alap- területű új üzemcsarnokot építettek erre a célra. Eddig 50 számítógépet készítettek el, s a tervek Szerint még az idén további háromezret gyártanak. . Május 24-től 31-ig ünnepi tanácsülések Győztes lokálpatrióták Hol a Határ? Itt még folyik az összefogással készülő út építése (Györ- köny—Pusztahencse) Ahol már megépült a szilárd burkolatú út (Bátaszék) Nem kevesebb, mint 4 millió 200 ezer forint az az ösz- szeg, amit a rövidesen — május 24-én elkezdődő — ünnepi tanácsüléseken átvehetnek a díjazott lokálpatrióták városainkban és falva- inkban. Hogy pontosak legyünk; a megyei település- fejlesztési versenyben elért 1983. évi eredményekért nyolc településünk tanácsa tarthat ünnepi ülést. További hét lakóhely a település- tisztasági és környezetvédelmi versenyben elért teljesítményéért részesül egymillióforintos jutalomban a jeleseknek dukáló vándorzászló és oklevél ráadásaként. De előtte vagyunk még a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászló és oklevél, s a velük járó, fejlesztési célú pénzjutalmak átadásának is itt a megyében. A közvéleményt — tapasztalataink szerint — leginkább ez utóbbi jeles esemény késlekedése foglalkoztatja, ami természetes. A rádió, televízió, központi lapok hetekkel ezelőtt kezdték el tudósításaikat. Az idén az ország negyvennégy városában, nagyközségében és községében gyarapodnak a nemzeti zászlósok. A szűkebb hazában, Tolna megyében — a már meglévő négy mellé — két nemzeti zászló kerül, az egyik Bátaszékre, a másik Gerjenbe. Bátaszéken május 30-án, utóbbi helyen 28-án ünnepi tanácsülés lesz — az eddig kialakult hagyományoknak megfelelően. Szóval, itt vannak a küszöbön azok a jeles napok, melyek nemcsak a győztesek helytörténetének aranykönyvébe, íratnak bele, hiszen a szűkebb haza egészét gazdagítják azok a településfejlesztési, településtisztasági, és környezetvédelmi eredmények, melyeknek szülőanyja 1983-ban is az összefogás, az alkotó lokálpatriotizmus volt. KIFULLADÁS NÉLKÜL A társadalmi összefogás mezőnye tulajdonképpen évekkel ezelőtt kialakult már. Jgy meglepetést nemigen okoz, hogy megyénkben az „éllovasok” majd ugyanazok és a helyezések dobogóit is rendre a legjobbakként ismertek foglalhatják el. Van azért valami újdonat új dolog is, ez pedig nem más, mint az, hogy a lakóhelyük gyarapítására mozduló emberek között mind több az olyan, aki kisebb település lakója. S mint ilyen tudója annak, hogy magad uram, ha szolgád, pontosabban szólva, ha elegendő pénzed nincsen. Nagyon jelentős és kedvező módosulás ez most, amikor szűkiben vagyunk a nagy, az országos kalapból jutó pénznek. Nehezebb időket élünk mostanában, mint éltünk 5— 10 éve Így napjainkban már nem csupán célszerű, nélkülözhetetlen is egy-egy lakóhelyi közösség boldogulásában, boldgulásáért a közhasznú munka. Emlékezünk a településfejlesztési verseny induló éveire... Furcsa módon nem azok jósoltak csúfos és ha- mari befulladást, akik az első évtől neveztek és hajtottak a dobogóra kerülésért, meg azért, hogy amit létrehoznak az legyen a létrehozók örömére, megelégedésére. Nem, nem ők. A mozdulni tétovázók és restek huhogtak, tagadva a fejlődésnek azt az útját, amit más települések lakossága járt, tanácsával és gazdálkodó szerveivel az élen. Megbuktak a jósok. Üjabban már azt szajkózzák, hogy „nehéz, egyre nehezebb”. Csakugyan az, de ha még kétszer olyan nehéz lenne, akkor se szabadna a fejlesztés vitorláiból kifogni a társadalmi munka, az összefogás erejét. Mert nézzük csak, mit hozott létre a „nehezebb körülmények’ ’ között a tanácsok és lakosság jó kapcsolatától is olyan életerős lokálpatriotizmus ... Tavaly az ország lakossága 10 milliárd 600 milliós értékkel gyarapította lakóhelyét. Egy állampolgárra átlag 992 forint jutott. Itt, a megyében a társadalmi munka értéke 397 millió 336 ezer forint volt és az egy főre jutó érték 1480 forint. Nem csekély tehát az, amennyivel szegényebbek lennénk, ha a településfejlesztő munkamozgalom csakugyan kifulladt volna. Ha fizikai, szellemi munkavállalással, egyének és kollektívák befizetéseivel nem álljuk a sarat. Álltuk és legjobb kívánságaink egyike, hogy ez ne legyen másként ezután se. VAN MÉG TARTALÉK IS! BátaSzék az idén másodszor nyerte el a Hazafias Népfront nemzeti zászlaját, Gerjen első alkalommal. Van titkuk? Nincs. Ha csak azt nem nevezzük annak, hogy itt is, ott is komolyan veszik a még rejtett tartalékok folyamatos feltárását, a társadalmi munkában jó céllal hadra fogható erők szélesítését. A boldogulásra nincs bárhol alkalmazható recept, mert nem mellékesek a helyi sajátosságok sem. A fejlesztés helyileg fontosnak ítélt, aszerint rangsorolt feladatai se azonosak. Példát? Legyen, bár annyira nyilvánvaló, hogy eltérőek az igények, lehetőségek a városok, nagyközségek és községek esetében. Ha a városok kategória idei első helyezettje, Bonyhád csak azt teszi az asztalra, amit a nagyközség Bátaszék — a nagyközségek kategóriájának első helyezettje —, nyilván más lenne a végeredmény. GYORSLISTA ÉS BIZTATÁS Valóban nem több ez a gyors számvetésnél, hiszen írunk majd az ünnepi tanácsülésekről. De a teljesség igényének híján is pompásan érzékeltethető, hogy az 1983. évi 397 millió 336 ezer forintos érték nem egetrengető fejlesztési feladatok teljesítésével jött össze. Bonyhá- don járdát, utat építettek, földutakat tartottak karban, pancsolómedencét építettek a váraljai táborban. Létesült 17 600 négyzetméteren új park, végezték a régiek fenntartását, elkészült az uszoda tanulmányterve, a lakosság 839 ezer forinttal járult hozzá a kórház felújításához. Bátaszéken a legnagyobb összefogást a tornacsarnok építése jelentette. A nagy mű befejeződött, már nem csekély értékű munkát kellett ehhez elvégezni 1983-ban sem, amikor első ízben nyerte el a nemzeti zászlót a nagyközség. Györkönyben mi történt? A Györköny—Pusztahencse közötti utat készre csinálták, s ez több, mint másfél kilométeres szakaszt jelent. Befejezték az 1982- ben kezdett sportpályaépítést, falumúzeumot avattak, gondoz a lakosság 27 ezer négyzetméteres parkfelületet. Út, ivóvízhálózat, bölcsődék, óvodák, iskolák felújítása, bővítése, központi fűtés bevezetése, játszóterek építése, fásítás és hosszan sorolható mi minden várt a társadalmi munkásokra ország- és megyeszerte. Rendkívül színes a kép, hosszan lehetne a példákat idézni, olyan gazdag a megteremtett értékek köre. Öröm az is, hogy ebben a lakóhelyeket gazdagító munkamozgalomban helye van bárkinek, öregnek és fiatalnak, kétkezi vagy szellemi dolgozóknak. Mindazoknak, akik úgy szeretik, úgy ragaszkodnak lakóhelyükhöz, hogy cselekedni, áldozni is készek érte. Fontos lenne a lokálpatrióták táborának szélesítése, növelése ebben az esztendőben és a következő években is. Hol a határ? Nem, nem a csillagos égben! De amíg van település,^ahol az egy főre jutó társadalmi munka értéke 8—6—5—*4—3 ezer forint és van, ahol 300—500, addig bizony erről is beszélni kell, hogy tenni tudjunk ellene! LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Gottvald K.
