Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-16 / 113. szám

XXXIV. évfolyam, 113. szám ARA: 1,40 Ft 1984. május 16., szerda Mai számunkból GYŐZTES LOKÁLPATRIÖTÁK (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) szőlő és bor (5. old.) SZEKSZÁRDI SIKER (6. old.) Van-e túlterhelés az iskolákban? Divatszóvá lett a túlterhelés a pedagógiai szaknyelv­ben, de talán még szélesebb körben is, hiszen szá­mos foglalkozási ág dolgozóiból árad a panasz, ha ba­ráti beszélgetések során munkahelyi elfoglaltságuk kerül szóba. Sok értelmiségi állítja, hogy a napi nyolc óra évek óta nem elegendő a benti tennivalók elvég­zésére, otthon kell folytatni a munkát. A szociológusok vizsgálatai a különböző társadalmi rétegek munkahelyi időmérlegének alakulásáról éle­sebb képet festenek a valóságos helyzetről, mint a ba­ráti eszmecserék. A pedagógusok és a tanulók a napi elfoglaltságot tekintve elébe kerülnek bármelyik fog­lalkozás képviselőinek. Akinek gyereke vagy peda­gógus rokona, ismerőse van, naponta győződhet meg túlterhelésükről. Üjabban fel-felbukkannak olyan nézetek is — és nemcsak pedagógiai fórumokon —, amelyek szenvedé­lyesen tagadják a diákság túlterhelését. Fantom az, nem más — állítják róla. Hiszen a gyerek olyan, mint a betöretlen csikó — mondják szellemes hasonlattal '—, amely nem enged nyerget rakni a hátára; vagyis a gyereket egyszerűen azért nem lehet túlterhelni, mert nem hagyja magát. Alapjában véve konzervatív ez az álláspont, de mégse hagyjuk teljesen figyelmen kívül, mert a tekin­tetben igaza van, hogy napjainkban a szakmai köve­telmények és a fegyelem terén — és nemcsak az is­kolában — koránt sincs minden rendben. Egészséges testi és szellemi próbatételre, erőfeszí­tésre fejlődése érdekében minden fiatalnak szüksége van, hiszen ahogy a régiek tartották, sub pondere ereseit palma, azaz teher alatt nő a pálma; egyébként így foglal állást ebben a kérdésben a szocialista peda­gógia is. De akik a túlterhelés ellen emelnek szót, azok mást kifogásolnak: egyrészt tantervi problémá­kat, például az elburjánzó és gyakran össze nem illő tananyagot, esetenként a rossz tankönyvet bírálják, másrészt a nevelés iskolai és családi gyakorlatának újkeletű fogyatékosságai miatt nyugtalanok. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy számos, úgyneve­zett hátrányos helyzetű családban teljesen magukra maradnak a gyerekek a tanulásban, az iskola pedig gyakran nincs tekintettel sajátos helyzetükre, ponto­sabban: elsiklik a tanulók közt meglévő kulturális, il­letve fejlődésbeli különbségek mellett. I Még nem esett szó azokról a gyerekekről, akik a to­vábbtanulásra fölkészítő tanfolyamok, különórák ter­hei*— voltaképpen szüleik irreális vágyai — miatt görnyednek. Igazuk van azoknak, akik a tananyag csökkentesén fáradoznak, de vigyázni kell a helyes arányokra, mert az alapvető tudományos ismeretekre minden fia­talnak szüksége van. A korszerűsítés semmilyen kö­rülmények között nem vezethet színvonalcsökkenés­hez. A megtanulandó részek okos kiválasztásával, a tanulók megfelelő ösztönzésével, a tanári módsze­rek és az iskolai értékelés javításával, végeredmény­ben új szemlélettel lehet sikeresen küzdeni a túlter­helés ellen. Sajátos ellentmondása napjaink oktatási gyakorla­tának, hogy azok, akik a legtöbbet tehetnék a tanulók túlterhelésének fölszámolásáért — a pedagógusok —, maguk is hasonló gondokkal küszködnek. Közismert, hogy az utóbbi évtizedben tovább terebélyesedtek a ne­velőkkel szemben támasztott társadalmi követelmé­nyek, és újabb, az ötnapos tanítási hét bevezetésével olyan teendők elvégzését is tőlük várja a közvéle­mény, amely mindenekelőtt a szülők kötelessége len­ne. Például a gyerekek megnövekedett szabadidejé­nek kitöltése okos programokkal. Nem jól van ez így. Minél előbb le kell venni a pedagógusok válláról az indokolatlan terheket — ez I a társadalomnak is érdeke. Hiszen ha a tanár, a ta­nító megrokkan, akkor milyen ifjúságot nevel a jö­vőnek? I Pedagógusaink — mint mindenki — általában a külső körülményekben keresik a bajok okát, pedig elfoglaltságaik szaporodásának esetenként más oka is lehet. Például a tantestületi munkamegosztás arányta­lansága. A túlterhelés ugyanis nem minden pedagó­gusra jellemző. Vannak, akik kibújnak mindennemű közösségi munkából, és az ő részüket is másoknak kell elvégezniük. Az ilyesfajta rendellenességet csak a testületen belül lehet fölszámolni. Körültekintőbb munkamegosztásra, igazságos köz­teherviselésre lenne szükség iskoláinkban is. Nemcsak a tanárok esetében. Hasonló jelenségek figyelhetők meg a diákközösségekben is. Szinte mindennapos, hogy egyik-másik tanuló azért „halmozza a funkció­kat”, mert társai közül jó páran hátat fordítanak a társadalmi-közéleti tevékenységnek. Lám, a felnőttek viselkedési zavarai ily módon is hatással vannak az ifjúságra. P. KOVÁCS IMRE ■anmaaBnraniBiBBaiBMaBBBBHanBni Három napig Balatonöszödön Kulturális miniszterek konferenciája Sarlós István beszéde Kedden megkezdődött Bal atonöszödön a szocialista or­szágok kulturális minisztereinek XII. konferenciája. A tanácskozáson II állam képviselteti magát. A Bolgár Nép- köztársaság delegációját Georgi Jordanov, a Miniszterta­nács Kulturális Bizottságának elnöke; a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságét Miroslav Válek, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kulturális minisztere; a Kubai Köz­társaságét Armando Hart Dávalos kulturális miniszter; a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságét Somsy De- sakhampou kulturális miniszterhelyettes; a Lengyel Nép- köztársaságét Kazimierz Zygulski kulturális és művészeti miniszter; a Magyar Népköztársaságét Köpeczi Béla mű­velődési miniszter; a Mongol Népköztársaságét Dondogin Cevegmid, a minisztertanács elnökhelyettese, kulturális miniszter; a Német Demokratikus Köztársaságét Hans- Joachim Hoffman kulturális miniszter; a Román Szocia­lista Köztársaságét Ion Traian Stefanescu, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács első elnökhelyettese; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségéért Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; a Vietnami Szocialista Köztársaságét Nguyen Van Hieu kulturális miniszter ve­zeti. A konfereciát Köpeczi Bé­la nyitotta meg, majd Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány nevé­ben üdvözölte a megjelente­ket. Bevezetőjében elmon­dotta: — A miniszteri konferen­ciáknak visszatérő feladata, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek országaik kultu­rális tevékenységéről, be­mutassák terveiket, prog­ramjaikat, és ezzel párhuza­mosan lehetőséget találjanak tapasztalataik kicserélésére. Fontos feladata a tanácsko­zásnak, hogy kialakítsa a közös tevékenység soron kö­vetkező lépéseit. A Magyar Népköztársaság szándéka az — hangsúlyoz­ta Sarlós István —, hogy az ilyen és hasonló tanácskozá­sokon való részvételével bő­vítse a magyar kulturális élet vezetőinek ismereteit a szocialista világ törekvései­ről, terveiről és mindenna­pos gyakorlatáról, mert nem­zeti érdekünk, hogy össz­hang legyen országaink kö­zött a napi és a távlati mun­kában. A mai bonyolult, sú­lyos veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos, hogy a kultu­rális miniszterek rendszere­sen ' elemezzék területük nemzetközi kapcsolatait. Ez jelentősen segíti a politikai, a gazdasági és a diplomáciai együttműködést is. A szo­cialista kultúra képviselői­nek fontos feladata, hogy külpolitikai törekvéseinkkel összhangban kezdeményezői legyenek a más társadalmi rendszerű országokkal való kapcsolatok fejlesztésének. — E kapcsolatok teszik lehetővé, hogy — összehan­golt lépéseink eredménye­ként — a világ megismerje országaink történelmi múlt­ját. népeink mai életét, kul­túránkat, elképzeléseinket a jövőről. — A kulturális kapcsola­tok kiépítése országaink kö­vetkezetes békepolitikájának egyik eszköze. Ezt a politi­kát a világ minden népének meg kell ismernie, mert cél­ja a világbéke és a bizton­ság védelme, a nukleáris ka­tasztrófa elhárítása, a nem­zetközi erőegyensúly biztosí­tása a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. — A jelenlegi helyzetben nagyon fontos a szocialista országok együttműködésének szorosabbá tétele és fejlesz­tése. Erre jó alkalom a fa­sizmus feletti győzelem 40. évfordulója. Hazánk a meg­emlékezések programjának kialakításánál nagy figyel­met szentel annak, hogy azok tükrözzék és tudatosít­sák a történelmi igazságot: a fasizmus megsemmisítésének világtörténelmi jelentőségét, a szovjet nép szerepét az emberiség megmentésében, országaink sorának felszaba­dításában, szocialista építő­munkánk feltételeinek meg­teremtésében. — Az évforduló jó lehető­séget ad arra is, hogy bemu­tassuk országaink szocialis­ta fejlődésének eredményeit, társadalmi, gazdasági, kul­turális felemelkedésünket. A 40. évforduló kapcsán a győ­zelem világot átalakító sze­repéről, a szocializmus elő­retöréséről azért is szólnunk kell, hogy erősítsük a felis­merést: előremenni csak a szocializmus erőivel való együttes munka révén lehet — mondotta befejezésül Sar­lós István. Az előreláthatólag három napig tartó tanácskozáson várhatóan megvitatják egye­bek között a szocialista or­szágokban élő fiatal művész- értelmiségiek helyzetét. Fog­lalkoznak azzal is, hogy a szocialista országok milyen kulturális, művészeti progra­mokkal készülnek a fasiz­mus alóli felszabadulás 40. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Lázár György ma utazik Bulgáriába Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Grisa Fili- povnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének meghívására május 16-án, szerdán hivatalos, ba­ráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba utazik. Grisin fogadta Maróthy Lászlót A budapesti pártküldöttsé­get, amely Maróthy László­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kárának vezetésével érkezett a szovjet fővárosba, hétfőn a moszkvai városi pártbizott­ságon fogadta Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, az SZKP moszkvai városi bi­zottságának első titkára. Maróthy László, kedden a délelőtti órákban felkereste a Vörös téren levő Lénin- mauzóleumot, majd koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírjánál, a Kreml fa­lánál levő Sándor kertben. A délelőtt folyamán a bu­dapesti pártküldöttség Moszkva kijevi kerületének életével ismerkedett. Szovjet műszaki központ Bndapesten Kedden Budapesten, a Ke­repesi úton Marjai József miniszterelnök-helyettes és Mihail Gubanov, a Szovjet­unió külkereskedelmi minisz­tériumának képviselője ünne­pélyes keretek között fel­avatta a TECHNOINTORG és a MASPRIBORINTORG szovjet külkereskedelmi egyesülések kereskedelmi­műszaki központját. Ez a központ koordinálja majd a Szovjetunióból im­portált közfogyasztási cikkek magyarországi szervizellátá­sához szükséges pótalkatré­szek, részegységek beszerzé­sét. Pedagógus szakszervezeti küldöttség Mozambikból A Pedagógusok Szakszer­vezete vendégeiként hazánk­ban tartózkodó mozambiki küldöttség — melynek veze­tője Jósé Pascoal Zandamela, a Mozambiki Pedagógusok Szervezetének főtitkára, a FRELIMO Központi Bizottsá­gának tagja, tagjai: Alfredo Tagalue és dr. Manuel Ara­ujo titkárok — tegnap dél­előtt dr. Voksán Józsefnek, a Pedagógusok Szakszerve­zete főtitkárának kíséreté­ben Szekszárdra érkezett. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának épületé­ben Horváth Géza titkár fo­gadta a vendégeket, majd Fülöpné Szűcs Mária, a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek megyei titkára tájékoz­tatta őket a szakszervezet te­vékenységéről. Ezután a me­gyei pártbizottságra látogat­tak, ahol dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget és adott tájékoztatót a megye helyzetéről, a politikai, a gaz­dasági és kulturális munkáról. A küldöttség két napot tölt Fülöpné Szűcs Mária (bal oldalt) tájékoztatja a küldöttséget a megyében folyó szak­szervezeti munkáról megyénkben. Tegnap délután a Molnár György Általános decsi tájház és az óvoda meglátogatták a tanítóképző Iskolát és a művelődési köz- meglátogatása szerepel a főiskolát, majd Dombóváron, pontot. Ma többek között a programban.

Next

/
Thumbnails
Contents