Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIV. évfolyam, 102. szám.

ARA: 1,40 Ft

1984. május 3., csütörtök.

Mai számunkból

MÉHES LAJOS MÁJUS 1-1 BESZÉDE (3. old.)

‘ H’ *

TV-NAPLÖ

— ^ ~ _ i J j

(4. old.)

A MEGYEI LABDARUGÓMARATONI VERSENY

BA JNOKSÁGÉRT

PAKSON

(5. old.)

(6. old.)

Kádár János május l-i nyilatkozata

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május l-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádiónak:

— Köszöntőm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május l-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátartozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogalma.

— Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk Ibélkében ^biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista céljaink vannak, jó a politikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre ösztönöznek.

— A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép-hatótávolságú rakétáinak telepítését Európában és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni. Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat. Az a célunk, hogy az emberek békében élhessenek, és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg.

— Ami a hazai munkát illeti: aki.a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elolvasta, az látta, hogy mi az alkotó, a szocialista építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetőségeket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendületet adjunk. Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesüljön a társadalmi igazságosság a teherviselésben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban részesüljön.

— Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg.

— Május elsejénk, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak; a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, eltökélten halad előre szövetségeseivel, helytáll és helyt fog állni a jövőben is.

— Még egyszer szívből minden jót kívánok népünknek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dolgozóinak, az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, mindenkinek, aki tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János. (MTI)

Vidám, lelkes, erőt és tenni akarást sugárzó májusi seregszemle

Felvonulások, ünnepségek, majálisok országszerte

ritást hirdették a felvonulás jelszavai.

Szekszárd

Talán még egyetlen esztendőben sem várta a megye- székhely ilyen tisztán, felvirágozva a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét, mint tegnapelőtt. Az időjárás is kedvezett az ünneplőknek, mert örülhettünk a bőséges éjszakai esőnek, majd annak, hogy a felvonulás és a délutáni programok idejére elállt az eső, sőt néha még a nap is kisütött.

Örömmel hallhattuk, hogy a menet megindulását megelőző üdvözlő beszéd külön köszöntötte az idős kommunistákat, a veteránokat, akik sok harcos május elsejének voltak cselekvő résztvevői és közülük számosán most a díszemelvényről üdvözölték a felvonulókat, a ma dolgozóit és a jövő ígéreteit.

A hagyományoknak megfelelően — a nyitókép után, amely a népek, nemzetek testvériségét szimbolizálta — a menet élén a megye és a város vezetői haladtak: K. Papp József, Császár József, Horváth József, Csajbók Kálmán, Kiss Magdolna, Mátyás István és Kovács János.

A menetet az iskolások nyitották meg, köztük elsőként ott voltak a legújabb szekszárdi általános iskola tanulói is. Az ÁCSI dolgozóival vonultak azok a gyerekek, akiket szüleik ugyan magukra hagytak, de a nagy társadalom óvóan befogadta és gondozza őket.

Az üzemek élén a kitüntetettek haladtak: A BHG, a Szekszárd-Paksi Vízitársülat, a Posta, a DÉDÁSZ, a Bony- KS Cipész Szövetkezet és az ÉPFU dolgozóiA hangosbemondó minden üzem, intézmény, iskola legkiválóbbjait név szerint üdvözölte, amikor azok a dísztribün elé értek. Mindőjüket felsorolni hosszú lenne, ezért csak a legmagasabb kitüntetés birtokosait említjük név szerint: Rubányi János és

Kobra József, a Munka Érdemrend arany, Tancz Jó- zsefné és Pappné Keszthelyi Éva a Munka Érdemrend ezüst, valamint Mozolai János, Héger Antal és Theisz Lőrinc, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetés birtokosait.

Az ünnep délutánja sem volt eseménytelen, a Csörge tónál nagyszabású majálison szórakoztak a megjelentek, a fiatalok örömére itt diszkózene is növelte a jókedvet, sokan pedig annak ellenére, hogy semmilyen „hivatak»” rendezvényt nem tartottak itt — az esős idő miatt —, kirándultak Sötétvölgybe, ahol egy kellemes félnapot szereztek maguknak.

Erő, magabiztosság, tenni akarás — ez jellemezte a szekszárdi felvonulást és jókedv, aminek kialakulásához nagymértékben hozzájárult a zavartalan, mindenre tekintő rendezés.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Vonul a munkásfiatalok, az 505-ösök menete

Ünnepeltek kedden az ország minden városában, a nagyobb településeken, és a kicsiny falvakban: a munkásmozgalom vörös zászlaja, nemzeti lobogónk, felpántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az intézmények dolgozói. Fiatalok és idősebbek nagygyűléseken köszöntötték május elsejét, s a rossz idő ellenére sokan vettek részt az utcákon, tereken, parkokban, s a kirándulóhelyek erdei tisztásain rendezett majálisokon.

A budapesti Felvonulási téren, május elsején 9 óra 57 perckor: gongszó csendült. Egy pillanatra az egész hatalmas tér elcsendesedett, minden szinte mozdulatlanná vált, csak a teret övező házak homlokzatát szinte elborító vörös és nemzetiszínű drapériát, a proletár internacionalizmust, a pártot éltető, a mind eredményesebb gazdasági munkára buzdító és a békét követelő transzparenseket mozgatta, surrog- tatta a szél. Üjabb gongszó és egy másodperc alatt megelevenedett a kép — úttörők százai futottak keresztül a Dózsa György úton, hogy vidám szóval, friss virággal köszöntsék a tribünökön helyet foglaló közéleti személyiségeket: a párt vezetőit, a kormány tagjait, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselőit, s a munkásmozgalom veteránjait, a termelésben élen járó szocialista brigádok, munkakollektívák tagjait, a májusünnepre hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációkat.

A kispajtások egy csapata a Népköztársaság címerével ékített központi díszemelvényhez szaladt, amelyen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke; Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Ma- róthy László, Méhes Lajos, Németh Károly és Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság

elnöke. Ahogy a vörösnyak- kendősök átnyújtották nekik csokraikat, éppen tíz óra lett. Fanfár harsant, jelezve: megkezdődött a budapesti dolgozók május l-i felvonulása.

Az idei május elsejére nem sok jóval biztatott a meteorológiai előrejelzés, sok helyütt már hajnalban szemerkélt az eső, el-eleredt délelőtt is. Az időjárás azonban mégsem tudott „beleszólni” abba a vidám hangulatba, ami ilyenkor évről évre jellemzője a munka ünnepének. Megyénk városaiban, községeiben a hagyományoknak megfelelően színes felvonulások voltak, amelyeket vidám majális, gazdag kulturális és sport- program követett. Ott menetelt az ünnepi felvonulásokon a legifjabb nemzedéktől a veteránokig sok tízezer ember, köztük a kitüntetett kollektívák, amelyek kiemelkedő munkájukért, gazdálkodásukért a nagy ünep előtti napokban kapták meg az elismerést. Erőt, hazánkért, népünkért való tenni akarást, a béke megvédéséért folyó küzdelembeni részvételt, a nemzetközi szolidaA megye és a város vezetői nyitják meg a felvonulást

Szabó János, a vízügyi igazgatóság dolgozója a szekszárdi dísztribünön