Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
1984. április 12. NÉPÚJSÁG 3 Gabonatermesztési aktívaértekezlet Tolna megye képes egymillió tonna gabonát megtermelni Regölyi krónika (2.) Feljegyzések a kelengyésládából Az elmúlt hét végén Szolnokon országos gazdaságpolitikai tanácskozást tartottak, amelynek fő tartalma az volt, hogy a gabonaprogram keretében az idén tizenöt millió tonna kenyér- és takarmány- gabonát termeljenek meg az állami gazdaságok, mező. gazdasági termelőszövetkezetek. E tanácskozás után mán. den megyében ezen a héten tartottak ugyancsak gabona, termesztéssel kapcsolatos a.c tívaértekezletet. A Tolna me. gyei tanácskozásra tegnap délelőtt a szekszárdi Babits művelődési központban került sor. Tamás Istvánná, a megyei tanács elnökének helyettese ismertette a szolnoki tanácskozáson elhangzottakat, s köszöntötte a több mint kétszáz szakembert, majd Barsi Mihály, a megyei tanács osztály, vezetője tartott előadást arról, hogy az országos program Tolnia megyét miként érinti. Az előadó vázolta az élelmiszergazdaság mostani helyzetét : a növényállomány gyengébb, mint tavaly volt. A szárazság még most is érezteti hatását. A vegetációban 3—4 hetes lemaradás tapasztalható. Tolna megye élelmiszer- gazdasága a kedvező adottságú területek közé tartozik, ebből következik, hogy az itteni lehetőségeket jobban ki kell használni. Az elmúlt évek termelési eredményei azt igazolják, hogy a termelési irányítók, a termelési fo. lyamatban részt vevők értik mesterségüket, és a nehezedő közgazdasági és kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette is eredményesen lehet gazdálkodni. Ezt mutatja az is, hogy a megye szántóterülete az országosnak 4,6 százalékát teszi ki, de a megtermelt gabona mennyisége 6,3 százalékra rúg. Tolna megyében az idén is a fő termény a búza. a vetés- szerkezetben 33,6 százalékot képvisel, a kukorica pedig 33,9 százalékot. A gabonatermesztés Tolna megyében az ötödik ötéves terv éveinek átlagában 794 ezer tonna körül alakul, de volt rá példa, hogy a 900 ezer tonnát is meghaladta. A lehetőség adott ahhoz, hogy az országos programnak egy tekintélyes részét, egymillió tonna kenyér, és takarmánygabonát a megye gazdaságai megtermeljék. Ehhez több, összetett feladatot kell megoldani. Elsősorban a fajta helyes megválasztása, a technológia pontos betartása, a korszerű gépek alkalmazása a legfontosabb, soron lévő feladat. Az intenzív gabonaltermesztési program keretében közel háromszáz millió forint értékű, nagyteljesítményű, korszerű gép jutott a megye gazdaságainak kétharmadába. A negyven gazdaság képes arra, hogy a terméseredményeket a jövőben is dinamikusan növelje, s az energiatakarékos gépékkel gazdálkodva az eredmény, nyereség se maradjon el. Az őszi kalászosok állapotbecslése megtörtént. Ezek szerint — állapította meg az előadó — a kalászosok 30 százaléka kapott jó minősítést, 41 százaléka közepest, és 29 százaléka gyengét. A gazdaságok feladata eldönteni, és a helyi vezetők hatáskörébe tartozik, hogy a gyengének minősített gabonát ki- szántsák-e, vagy ne. Ugyanis a területet, ha kukoricával vetik el — őszi kalászos után — az körülbelül tíz mázsa kukorica árának megfelelő költséggel jár. Számítgatni kell tehát, mi az eredményes a növénykultúra váltásában. Még most is lehetőség van arra. hogy az áprilisi esők hatására erősödő gabonákat fej trágyázzák, illetve lombtrágyázzák. Az élelmiszergazdaság legfontosabb munkái közé tartozik a termény betakarítása. Ehihez a témához részletesen szólt dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője. Reálisnak ítélte azt a véleményt, hogy a megye élelmiszergazdasága, ha a lehetőségeket kihasználják, fegyelmezett munkáit végeznek, akkor képes egymillió tonna gabona megtermelésére. Nagy Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője értékelő hozzászólásában elmondta, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok termelési lehetőségeit a múltban is jól használták ki. Idén azonban sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gabonatermelésben a mennyiség, a minőség és a kedvező költség kialakítására. Elmondotta az osztályvezető azt is, hogy idén nem a megszokott módon keil gazdálkodni, az aszály, a piaci, a közgazdasági helyzet nagyobb figyelmet kíván a termelő gazdaságok vezetőitől, dolgozóitól, ugyanakkor az élelmiszergazdaságot kiszolgáló szervezetektől, intézményektől. A tanácskozás folyamán számos gazdasági vezető elmondta véleményét, beszámolt az eredményekről, gondokról. —Pj— „A gyermekek egészsége - jövőnk gazdagsága” Konferencia Szekszárdon A könyvkiállítás rész lete — orvosi táskákkal Szekszárdon tegnap délelőtt konferenciát tartottak az 1984. évi egészségügyi és vöröskeresztes világnap tiszteletére a KÖJÁL-székház tanácstermében, ahol a megjelenteket dr. Futár Raj- mundná, az ÁCSI igazgató főorvosa köszöntötte. Ezt követően négy előadás hangzott el a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, a Vöröskereszt megyei vezetősége és a TIT megyei szervezete által rendezett tanácskozáson. Dr. Csordás Jenő megyei gyermekgyógyász főorvos a világnapi megemlékezés jegyében arról tartott előadást, hogy mi az egészségügy szerepe a gyermekek egészségének megóvásában, majd azt ezt követő szünetet a konferencia választott témájának megfelelő, döntően a Medicina Kiadó gondozásában megjelent könyvek vására töltötte ki. A tanácskozás második felében dr. Bágyoni Attila, az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az egészségnevelés WHO által javasolt és 2000- ig érvényes stratégiájáról. Ennek befejeztével a hús-, a sütő- és teiipar készítményeinek, továbbá az áfész kaposszekcsői üzeme kukoricás termékeinek kóstolóval összekötött ételbemutatójához kapcsolódóan dr. Kolumbusz Lászlóné tartott táiékoztatót, az egészséges táplálkozás táguló lehetőségeiről. Méltatva természetesen az ipar közreműködő- készségét is a helves étkezési szokások formálásának munkájában. Dr. Elekes Attilának, az egészségügyi főiskola docensének az egészségnevelés módszertani kérdéseit tárgyaló előadása zárta a konzultációra is szánt előadások sorát. A tanácskozás előadásai kapcsán nyitott eszmecserében a felszólalók észrevételeiket, javaslataikat mondották el. rámutatva a gyermekegészségügy és az egészséges életmódra nevelés előttünk álló Tolna megyei feladataira. A konferencián elnöklő dr. Futár Rajmundné zárszavának elhangzását követően új egészségnevelési kisfilmeket tekintettek meg a tanácskozás résztvevői. Az Országos Egészségnevelési Intézet igazgatója a kora délutáni órákban szűk körű megbeszélést folytatott a KÖJÁL székházának kis tanácstermében a megye egészségügyi ellátásának, valamint a Vöröskeresztnek és TIT-nek a vezetőivel, döntően az egészségnevelés munkájukat érintő tennivalóiról. 1936 1. tej—zsíros kenyér— krumplileves 2. kenyér— kenyér— reszeltleves 3. kávé, kenyér —lekváros kenyér—leves 4. vajas kenyér —szalonna— húsleves 5. tej—kávé— tésztaleves 6. tojás, kenyér —húsleves, pogácsa— pogácsa 7. tojás—pogácsa—húsleves 8. tej—cukros kenyér—tojásos leves, tészta 9. kolbász—lekvároskenyér— húsleves, krumpli, kávé 10. tej—tej—leves 11. tej—szalonna —leves 12. pogácsa—metéltleves— semmi 13. kolbász- kolbász— krumplileves 14. tej—szalonna —leves 15. tej—tej—leves 16. leves—leves— récezsíros kenyér 1967 1. tea, keksz— metéltleves, krumplis tészta— semmi 2. tea, keksz— húsleves, barátfüle— semmi 3. tea, kifli— rántottleves, túróstészta— semmi 4. kakó, 2 kifli —krumplipaprikás—bableves, darás tészta 5. kávé, vajas kenyér—sza- lámis kenyér —bableves, nokedli, saláta 6. vajas kenyér, savanyú káposzta—sonka, szalámi, hagyma, kenyér—birka- pörkölt, saláta 7. tej, kenyér- kolbász, kenyér—leves, túrós tészta 8. kávé—bableves—semmi 9. tejes tea, kenyér—sonka, kolbász, sör, kenyér—túróscsusza 10. kávé, kenyér— vajas kenyér— borsóleves, rántott hús 11. kávé—sonka, vöröshagyma, kenyér—túróstészta 12. tej, vajas kenyér,—krumplileves, túrós tészta—20 dkg keksz, 1 fagyi 13. semmi—vajas kenyér, hónapos retek—2 dl tea 14. 0,5 lit. tej, kenyér—sült sonka, saláta, kenyér— semmi 15. kávé, kenyér —hús, salátával—leves, mákos palacsinta 16. tejeskávé— kolbász, kenyér, sütemény—metélt- leves, palacsinta 1984, 1. tej, májkré- mes kisfli— cukorborsóleves, káposztás tészta—sonka, kolbász, kenyér 2. tej, kenyér— c. borsóleves, káposztás tészta— kolbász, kenyér, savanyúság 3. tea, vajaskifli, —c. borsóleves, káposztás tészta—c. borsófőzelék, tar- honyaleves 4. kakaó, zsemle—karalábéleves—túróstészta 5. kakaó, kenyér, sajt—gulyás, almáspite— ebédről maradtat 6. vajas kenyér, tea,—húsleves, főtt hús, burgonya, paradicsomszósz— semmi 7. vajas kenyér, tea—c. borsóleves, palacsinta—c. borsóleves, krumplistészta 8. kakaó, kifli— —c. borsóleves, káposztás tészta— bun- dáskenyér 9. semmi—c. borsóleves, káposztás tészta—sza- lámis kenyér 10. tej, fonottkalács—c. borsóleves, káposztás tészta—resz- teltmáj, burgonya 11. tea, vajas kenyér—c. borsóleves, káposztás tészta —kelkáposztafőzelék 12. kakaó, kifli— húsleves, káposztás tészta —kolbász, májkrém, kenyér 13. semmi—töltött káposzta— semmi 14. tea, kolbász, kenyér—káposztás tészta krumplis tészta 15. tojásrántótta, tea, kenyér— c. borsóleves, káposztás tészta—rántott hús, krumpli, tea, alma 16. kakaó, zsömle —bableves— tej, kifli Ha néhai Riba Józsefné korábban már említett ke- lengyésládájának fedelén egész riportra elégséges hely lenne, akkor feltétlenül azzal kellene kezdeni, hogy a Regölybe ma érkezőt nem fogadja különösebben szívderítő látvány. A „Partalja” — találó — nevű rész egy sor ház, semmiképpen se a legrangosabb fajtából valók sora. Beljebb kerülve azonban a kép fokozatosan megváltozik. Szolgáltató ház, áruház, iskola, jómódról tanúskodó magánházak. A mai fiatalok valószínűleg már nem is hallottak a községen egykor keresztülhasító szűrőikről, melyet mi még tán húsz éve láttunk és amit Csapó János; akkori tanácselnök idején kezdtek eltüntetni. Ma kövesút húzódik a helyén. Minden jel arra vall, hogy itt érdemes élni és a számok is ezt igazolják. Egyetlen kivételével, amiről még szó lesz. Gyorsan essünk túl a számokon. Az 578 lakás majdnem fele a felszabadulás óta épült, több mint felébe bevezették a vizet. Előző riportsorozatunk (1967) óta a falu gazdagabb lett egy művelődési házzal, az öregek napközijével, áruházzal (évi forgalma 20 millió forint), könyvtárral, új postával, gyógyszertárral, az iskola két tanteremmel, tornateremmel. 27 ezer négyzetméter (!) szilárd burkolatú út épült és ilyen köti össze Regölyt a keszőhideg- kúti vasútállomással is. A szolgáltató házban már dolgoznak, a falu ivóvize kitűnő, megrendelhető a havi kétszeri szervezett szemét- szállítás és a tanács — mely egyébként valamivel több, mint évi 5 millió forinttal gazdálkodik — nemrég vásárolt szippantókocsit. Mindez — akárcsak valamennyi száraz felsorolás — akár unalmasnak is tűnhetne, ha nem gondolunk arra, ami mögötte rejlik. A tornaterem téli futballedzéseket éppúgy biztosít, mint az asztaliteniszezők érdekeit, vagy az aerobicozók legújabb kedvtelését. A strand (ez már korábbi riportunk idején elkészült) egyenes következményeként vált általánossá az úszni tudás. A szippantókocsi és a környezetvédelem, netán a jó ivóvíz összefüggéseit nem kell külön részletezni. A takarékszövetkezetnél és a postán összesen 44 millió forintos betétállományt őriznek, ami szintén nem a nyomor jele. Nem feledve azt, hogy egy másikról még szót ejtünk, postai számokkal zárjuk ezt a részt. Dávid Tibor idején — 1934-ben — 36 rádiókészülék volt a faluban. A maiak száma kideríthetetlen. 1967-ben 132 tv- készülékről tudtak, ma 437- ről. (587 lakásban.) • A Dávid-könyv egyik érdekes része az, mely Föld- váry tanító vizsgálatain alapult. Az egykori mester végigkérdezett 16 gyereket napi táplálkozásáról. Ezt mi 1967 május 19-én és 1984. március 30-án megismételtük. Az egyes étkezéseket (reggeli- ebéd-vacsora) kötőjel választja el egymástól, a gyerekeket sorszám jelzi. Semmi különösebb ok az örömre, noha fejlődés van. Dr. Dienes Ferenc községi orvos is felhívta figyelmünket az új adatokból kitűnő ismétlődésekre, ami a napközi otthonos koszt jó táplálkozási hatását jelzi. Dr. Dienes Ferenc egyébként sajátos jelét fedezte fel a falu higiénés helyzete változásának. Amikor 11 éve letelepedett Regölyben, a fürdőszobák mosdókagylóit javarészt csipke fedte, tehát alig használták azokat. Mára a csipkék eltűntek, amin igazán kár lenne esztétikai okokból keseregni. Dr. Dienes Ferenc kiemelte az egészségügyi kultúra más, előnyös változásait is, és hosszú újságirói praxisunkban ő volt az első körzeti orvos, aki ezen a téren beosztottai, a védőnő és a körzeti ápolónő érdemeit hangsúlyozta. Ami kétségtelen öröm, de mit sem változtat azon, hogy Regölynek 1895-ben 2499 lakosa volt, ' 1930-ban 2321, most 1700. Mennyi lesz 2000- ben és egyáltalán, miért érdemes Regölyben élni? Megfelelő válaszért elsősorban a helyiekhez, legfőképpen pedig a termelőszövetkezethez kell fordulni. ORDAS IVAN
