Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
mmmsi AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 86. szám ÄRA: 1,40 Ft 1984. április 12., csütörtök Mai számunkból AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA (2. old.) FELJEGYZÉSEK A KELENGYÉS LÁDÁBÓL (3. old.) A KIVÁLÓ SZEDRESI KLUBOSOK (4. old.) ELISMERÉS (5. old.) Híreit m Mr!* m\ Üm OLDALHÁLÓ ’84 (6. old.) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Az Elnöki Tanács mára összehívta az országgyűlést. Legfelső népképviseleti szervünk előreláthatólag megvitatja az Alkotmányjogi Tanáccsal, illetve a népi ellenőrzési törvény módosításával kapcsolatos törvény- javaslatokat, valamint áttekinti a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programját. '' • A parlament tavaszi ülésszakát megelőző tanácskozásokon — amelyeken az országgyűlés különböző állandó bizottságainak, a megyei képviselőcsoportoknak tagjai fogalmazták meg véleményüket a napirendről — a leg. többen a köz- és a felsőoktatás fejlesztési programjáról ejltelttek szót. E nagyfokú társadalmi érdeklődés természetesen nem véletlen — mondatták a képviselők —, hiszen hazánk társadalmi, gazdasági fejlődése új módon veti fel az oktatási rendszer feladatait. Egyre fontosabbá válik, hogy a nevelés-oktatás ered. ményesébben segítse elő a gazdasági, a társadalmi és i kulturális fejlődést. Az oktatási rendszer erre csak altkor képes, ha megújítja tartalmát és módszereit, fejleszti szervezetét, hiszen az ifjakat olyan felnőttekké kell nevelnie, akik képesek a társadalmi demokratizmus követelményeinek megfelelő, tudatos, politikailag elkötelezett életre, önmaguk és környezetük alakítására. Mindez azt feltételezi, hogy az iskola a mainál ered. ményesebben végezze sajátos szociális és pedagógiai tevékenységét. Ennek jobban kall igazodnia az élet ellentmondásos valóságához, a gyermekek és a fiatalok fejlettségéhez, igényeihez. Az ifjúság társadalmi érzékenységének fokozása érdekében szélesíteni kívánják az iskolai öntevékenység — diákönkormányzat, társadalmilag hasznos munka stb. — körét. A közoktatás továbbfejlesztésének fontos lépése a hetvenes évek végén elindított tartalmi korszerűsítés értékelése, és a további feladatok meghatározása. Ennek keretében kell 1987-ig folyamatosan végrehajtani a legszükségesebb tantervi, órarendi és tankönyvi -módosításokat. E korszerűsítés egyben a műveltség tartalmának és szerkezetének továbbfejlesztését is szolgálja. A közoktatási intézményrendszeren bélül távlatokban is megkülönböztetett figyelmet kíván az egységes nemzeti műveltség megalapozására hivatott általános iskola, a középfokú oktatás kiszélesedése pedig napjaink fontos feladatává teszi az általános iskola és a középfokú oktatás jobb illeszkedését, valamint a gimnáziumi, illetve a szakközépiskolai képzés első szakaszának egymáshoz Való tartalmi közelítését, mindkét középiskola-típusban az általános műveltség színvonalának emelését. Az eredményes alapiskoláztatás előfeltétele, hogy az általános iskola fejlesztése a következő időszakban is kiemelt társadalmi-gazdasági program legyen. A középfokú oktatásiban fokozatosan meg kell változtatni az iskoláztatás belső arányait az érettségit adó középisko. iái képzés javára, arra törekedve, hogy a szakmunkásképzés egyre inkább középiskolai képzés keretében valósuljon meg. A társadalmi-gazdasági élet változásaival a felsőoktatás feladatai módosulnak: meghatározó az, hogy a felsőfokú intézmények hallgatói az általános szakképzés folyamán megszerezzék a korszerű ismereteket és fel- készültséget hivatásuk alkotó művelésére. Napjaink és a jövő felsőoktatásának nem egyszerűen munkaerőt, szakembert kell képeznie, hanem értelmiségi állampolgárt. A képzés tartalmának korszerűsítése elengedhetetlenné teszi a felsőoktatás továbbképző funkciójának megerősítését, illetve kialakítását. Az oktatási folyamat megszervezésének abból kell kiindulnia, hogy komplexebb szakemberképzésre van szükség. Egy-egy mérnöknek, orvosnak, agrár-, természettudományos szákembernek nemcsak az adott szakmák tudásanyagával, de társadalomtudományi ismeretekkel is kell rendelkeznie, a humán szakembernek pedig fontos ismernie nemcsak a gazdaság és társadalom mozgását, hanem a korszerű természettudományos világkép alap. forrásait, a technikai fejlődés fő eredményeit is. Olyan képzési folyamatokat kívánnak kialakítani, amelyek lehetővé teszik a szükségtelen kötöttségek oldását: a hallgatók ésszerű határok között maguk választhatják meg az egyes tanulmányi követelmények teljesítésére való felkészülés módját és időbeosztását. Az oktatás hatékonyságának növelése már ma is megköveteli a szorgalmi- és vizsgaidőszak arányainak átalakítását, a vizsgaidőszakot és a vizsgák számát egyaránt csökken- teni szükséges. Az oktatás távlati fejlesztési programja a mai gondók fokozatos, rendszeres és következetes megoldásával és a távlatú fejlesztést előtérbe állító újítások folyamatos előkészítésével valósítható meg. A gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés követelményeihez alkalmazkodó, ugyanakkor a fejlődést hatékonyan meg is alapozó szocialista oktatás-nevelés kialakítása nemzeti ügy, ezért kérték és kérik hozzá a köz- és felsőoktatás továbbfejlesztéséért illetékesek nemcsak az oktatási dolgozók, hanem egész társadalmunk segítségét is. A széles körű társadalmi vita egyik állomása a mostani, amikor a parlament is megvizsgálja: mennyi, ben felelnek meg a fejlesztési program tézisei társadalmunk céljainak. Külpolitikai tájékoztató a megyei pártbizottságon Szűrös Mátyás megyénkben Séta a városban, ismerkedés Szekszárd történelmi városközpontjával Tegnap délelőtt munkalátogatásra megyénkbe érkezett Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. A megyei pártbizottság épülete előtt K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke üdvözölte megyénk magas rangú vendégét. Ezt követően K. Papp József tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát megyénk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is. Az eszmecsere után vendégünk Mátyás Istvánnak, a szekszárdi városi pártbizottság első titkárának kalauzolásával városnézés keretében ismerkedett a megyeszékhely nevezetességeivel. kulturális és építészeti emlékeivel, a régi és az új Szekszárddal. Látogatást tett a Babits emlékházban is, ahol Vadas Ferenc múzeumigazgató és Vendel-Mohai Laiosné mutatta be — véletlen egybeesés, hogy éppen a költészet napián — a magyar költészet kimagasló alakjának szülőházát. A Központi Bizottság titkára nagy érdeklődéssel járta be a ház helyiségeit, egy-egy relikviánál hosszabban elidőzött, kérdéseket tett kel. Távozásakor gratulált e nagyon szépen helyreállított emlékházhoz, ahhoz a soksok értékes anyaghoz, amit itt összegyűjtöttek és a kultúra iránt érdeklődők újabb állomáshelyére, Sióagárdra utazott. Látogatásának újabb színhelyén egy sióagárdi népviseletbe öltözött kislány, Doszpod Edina köszöntötte a Központi Bizottság titkárát. E kedves jelenet után Vadas Ferenc és Vig István(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén jelentést hallgatott meg a mezőgazdaság 1984. évi feladataira való felkészülésről. Megállapította, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szervezetten és jó minőségben elvégezték az időszerű munkákat. Ugyanakkor komoly gond, hogy a lehullott téli csapadék nem pótolta az aszályos időszakban keletkezett vízhiányt, ennek következményei és hatása jelenleg is érezhetők. A Minisztertanács az öntözési kapacitás kihasználásának ösztönzésére központi támogatást határozott el. A kormány felhívta az illetékes minisztériumok, főhatóságok és szervezetek vezetőit, hogy fordítsanak külön figyelmet a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló feladatok maradéktalan teljesítésének elősegítésére. (MTI) Hazánkba érkezett Bettino Craxi Összeült Moszkvában a Legfelsőbb Tanács Konsztantyin Csernyenkót választották a Szovjetunió államfőjévé Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására szerdán este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. Űtjára elkísérte felesége, Anna Maria Craxi asszony. A kormányfő kíséretében van — több más olasz politikus társaságában — Giulio Andreotti külügyminiszter is. A magyar és olasz zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták a magas rangú vendéget és kíséretét. Tiszteletére a légikikötőben csapat- zászlóval fölsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, a kormány több tagja, közöttük Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott az olasz miniszterelnök kíséretéhez. Ott volt politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. A különgépből kilépő Bettino Craxit elsőként Lázár György üdvözölte, köszöntve kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek. A díszszázad parancsnoka jelentést tett az olasz kormányfőnek, majd fölcsendült a két ország himnusza. Ezután a magyar és az olasz vezetők kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek a magyar vezetők társaságában, gépkocsival szállásukra hajtattak. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások csütörtökön kezdődnek a Parlamentben. (MTI) Moszkvában szerdán megnyílt a Szovjetunió március 4-én megválasztott új Legfelsőbb Tanácsának első ülésszaka. A Legfelsőbb Tanács két egyenjogú háza, a nemzetiségi tanács és a szövetségi tanács először külön- külön tartott ülést, majd a délutáni órákban a Legfelsőbb Tanács a két ház együttes ülésen folytatta munkáját. Délelőtt tíz órakor először a nemzetiségi tanács kezdte meg ülését, s ezt követte a szövetségi tanács ülése. A küldöttek az üléseken megválasztották a két tanács vezető szerveit, állandó bizottságait. A délutáni együttes ülésen került sor a Legfelsőbb Tanács Elnökségének megválasztására. A Szovjetunió alkotmánya értelmében az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanács első ülésszaka előtt a Szovjetunió minisztertanácsa lemondott meghatalmazásáról. Ezért erre az ülésszakra várt az a feladat is, hogy kinevezze a Szovjetunió Minisztertanácsának új elnökét és jóváhagyja az általa javasolt kormány összetételét. A Legfelsőbb Tanács ülésszakának napirendjén szerepel még a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának megválasztása, a Szovjetunió legfőbb ügyészének kinevezése. A testület megerősíti továbbá- a két ülésszaka közötti időben hozott törvényerejű rendeleteket, megvitatja és jóváhagyja a bevezetés előtt álló oktatási reform tervezetét. A Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa szerda délelőtti ülésén megválasztotta elnökét Avguszt Eduar- dovics Vossznak, a Lett Kommunista Párt Központi Bizottsága eddigi első titkárának személyében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának ülésén Lev Tolkunovot, az Izvesztyija című lap fő- szerkesztőjét választották meg egyhangúlag a testület elnökévé. Ezt követően a szövetségi tanács az alkotmány előírásainak megfelelően megválasztotta alelnökeit, valamint a mandátumvizsgáló bizottság tagjait, s elfogadta a testület tanácskozásának napirendjét és munkarendjét. A nemzetiségi tanács külügyi bizottságának elnöke továbbra is Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára. A szövetségi tanács külügyi bizottságának elnökévé a képviselők Mihail Gorba- csovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát választották meg. Késő délután a szövetségi és a nemzetiségi tanács együttes ülésével folytatta munkáját a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkót, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát választotta meg szerda délután a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé, a Szovjetunió államfőjévé. A Legfelsőbb Tanács két házának, a szövetségi tanácsnak és a nemzetiségi tanácsnak együttes ülésén a Konsztantyin Csernyenko megválasztására tett javaslatot Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára terjesztette elő az SZKP KB megbízásából. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének személyére vonatkozó javaslatot előterjesztve Mihail Gorbacsov kijelentette: az SZKP Központi Bizottsága az utóbbi évek párt- és államépítési tapasztalatai alapján, a szovjet társadalom és a szovjet állam legmagasabb érdekeiből kiindulva egyhangúlag szükségesnek tartotta, hogy Konsztantyin Csernyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára egyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének tisztét is betöltse. Ez a döntés elválaszthatatlanul kapcsolódik a kommunista pártnak a társadalomban betöltött, s a Szovjetunió alkotmánya által is rögzített vezető szerepéhez, ahhoz, hogy a párt határozta és határozza meg a politikai rendszer és elsősorban a szovjet állam valamennyi láncszeme tevékenységének fő irányait. Annak, hogy az SZKP Központi Bizottságának főtitkára egyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének funkcióit is ellássa, hatalmas jelentősége van a Szovjetunió külpolitikája szempontjából — mutatott re Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szerda délutáni ülésén ismét Nyikolaj Tyihono- vot nevezte ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. A javaslatot Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke terjesztette elő. Nyikolaj Tyihonov terjeszti majd a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé jóváhagyásra az új szovjet kormány ösz- szetételét.
