Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

1984. április 10. NÉPÚJSÁG 3 Elvek és módszerek A párt eredményes mun­----1------- kájának, vezető sz erepe érvényesülésének alapvető feltétele az össz­hang a politikai irányvonal és a munkastílus, a munka- módszer között. Időszerű fel­adat mindenütt helyileg is megvizsgálni és a tapaszta­latok alapján megállapítani, hogy a munkamódszer meg­felel-e a párt általános poli­tikai irányvonalának, az egyes központi határozatok­ban foglalt elveknek, más­részt, hogy összhangban van-e a helyi politikai dön­tésekkel, állásfoglalásokkal, biztosítja-e, segíti-e vagy esetleg akadályozza végre­hajtásukat. A pártmunka stílusa ösz- szetett fogalom: azon elvek, munkaformák és módszerek összességét jelenti, amely a párt politikájának megvaló­sítására irányul. Fő vonásai: a marxizmus—leninizmus ta­nításaira épülő tudományos­ság, az elmélet és a gyakor­lat egysége, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat, a pártmunka politikai-mozgal­mi jellege, az operativitás és gyakorlatiasság, a döntő fel­adatok felismerése és megol­dása. A szocialista építésnek mind belső, mind külső kö­rülményeiben olyan lényeges, újszerű vonások tapasztalha­tók, amelyek nemcsak ösz- szességükben, hanem bizo­nyos mértékig külön-külön is érintik a párt munkastílusát. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatjuk, hogy nehezebbek lettek épí­tőmunkánk feltételei. A nem­zetközi életben, de belső vi­szonyainkban is hatnak az ellentétes tendenciák. Az ex- tenzív fejlesztés lehetőségei­nek kimerülése minden ko­rábbitól élesebben veti fel az intenzív fejlesztést, annak minden átmeneti gondjával. Ezt még inkább bonyolítják a világgazdaság romló fel­tételei, nem utolsósorban a tőkés világgazdaság válságá­nak hatásai. A társadalmi vi­szonyok egyéb területén is megfigyelhetők ezek az el­lentétes tendenciák: a szo­cialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával kiszé­lesedett és elmélyült a tár­sadalom politikai egysége, megnövekedett a közéleti ak­tivitás. Mindez kifejezésre jut szövetségi politikánk gyakorlatában, a szocialista, népi-nemzeti egységben. Ugyanakkor jobban felszín­re kerül az ideológiai külön­bözőség, ütköznek az eltérő nézetek. Mindezekből eredő vala­mennyi gyakorlati problémát a párt a marxizmus—leni­nizmus elvei, osztályszem­pontok alapján közelít meg. Munkastílusát tudományos­ság jellemzi, ami megköve­teli a társadalom fejlődéstör­vényeinek ismeretét, a való­ság sokoldalú elemzését. Ugyanakkor a párt — mint politikai szervezet — céljait elsősorban politikai-mozgal­mi eszközökkel éri el, a párt­tagság aktív részvételével, a tömegek közötti meggyőző nevelő-szervező munka ré­vén. A közvetlen emberi kapcsolatoknak, az élő szó­nak, az érveknek szán elsőd­leges szerepet és szemben áll a meggyőző munkát he­lyettesítő utasításokkal, a fe­lesleges szabályozottsággal, a hivatalnoki szellemmel, a bürokratizmussal, a sematiz­mussal. E mozgalmi módsze­rek alkalmazása a pártmun­kában törvényszerűen igény­li a tervszerűséget, a politi­kát megtestesítő és az egysé­ges cselekvést biztosító ha­tározatokat. Vagyis feltétele­zi, hogy érvényesüljön a kol­lektív vezetés a választott testületek által, a végrehaj­tásban pedig a személyes fe­lelősség. Egész politikai munkánk szempontjából nevezte már 1980-ban döntő jelentőségű­nek Kádár János a párt munkastílusának hozzáigazí­tását a megváltozott gazda­sági feltételekhez. Ennek megfelelően például a ko­rábbi mennyiségi szemlélet helyett a gazdasági haté­konyságot tekintjük napja­inkban a politikai megítélés alapvető értékmérőjének. Ez előtérbe állítja a közgazdasá­gi elemző munkát, a korsze­rűség követelményeinek ér­vényesítését. Ösztönzi a gaz • dasági vezetés a bátor, a koc­kázattól sem visszariadó, ám a kalandorságtól mentes kez­deményezését. Támogatja az öntevékenységet, a haladó, az élenjáró termékeknek, technológiáknak az alkalma­zását. A hatékonyabb gaz­dálkodás kialakításának egyik lényeges feltétele a fo­kozottabb differenciálás, az anyagi-erkölcsi ösztönzők­ben, a gazdálkodás eszközei­nek felhasználásában, a pre­ferenciák tekintetében és így tovább. Számolni kell azzal, hogy az előnyösebb és ke­vésbé előnyös feltételek, a határozottabb differenciálás erősíti a konfrontációt egyes dolgozó rétegek, vállalatok, munkáskollektívák között, sőt azon belül is. Ezen a ta­lajon feltétlenül várható a politikai élet spontán fel- élénkülése, a különböző vi­ták, szemléletek, magatartá­si formák élesebb összeütkö­zése. A kérdések konkrét fei- --------------------- vetese ese­tén nincs hiány a tartalmas, érdemi vitában. A konkrét­ság hiánya nem is elsősor­ban alapszervezeti betegség. Az élet ugyanis ott erőtelje­sebben követeli, mondhat­nánk, kikényszeríti a dolgok nevén nevezését, a politikai felelősség személyes meg- címzését. Sokkal inkább jel­lemző a konkrétság hiánya az irányító közbeeső párt­szervek munkamódszerében. A pártmunkában nagyobb figyelmet kell fordítanunk a társadadmi, gazdasági, tuda­ti folyamatok komplex vizs­gálatára, a változások ten­denciáinak feltárására, az intézkedések várható hatá­sainak mérlegelésére, a vég­rehajtás tapasztalatainak ta­nulmányozására, a jó mód­szerek, megoldások elterjesz­tésére. A munkamódszer fej­lesztésének fontos kérdése a döntő feladatok felismerése és megoldása. Társadalmi, politikai, gazdasági életünk sokrétűségéből, összetettsé­géből eredően részesei va­gyunk a politikai munkában is az összetett és bonyolult folyamatoknak, amelyek a helyüket, szerepüket, hatásu­kat tekintve nem egyforma jelentőségűek. Hiba lenne, ha ezt nem vennénk figyelem­b e, és minden feladattal egy­szerre, azonos intenzitással foglalkoznánk. Ezen a felis­merésen alapszik a döntő láncszemről szóló lenini ta­nítás, melynek lényege, hogy rangsorolunk a feladatok fontosságában, sorrendiségé­ben, figyelembe véve a ren­delkezésünkre álló eszközö­ket is. A pártszerveknek szakszerűen kell az egyes társadalmi-gazdasági kérdé­sekkel foglalkozniok, de min­dig a politika szintjén. Ez önmagában is igényli az el­méleti ismeretek és a gya­korlati tapasztalatok össze­vetését, a tanulságok alkal­mazását. Az állami, a társadalmi és a pártszervezetek között vál­tozatlanul a feladatok éssze­rűbb elhatárolására van szükség. Szükséges az írá­sos munka további csökken­tése is. A pártszervek egy része még nem tudott sza­kítani a felesleges felméré­sekkel, elemezgetésekkel, je­lentésekkel. Jogos panasz az is, hogy sok az értekezlet, amely néha elvonja a figyel­met, az erőt, a gyakorlati munkától. Fontos új vonás volt az elmúlt időszakban a helyi pártszervek önállósá­gának növekedése, miközben csökkent a felsőbb szervek felesleges gyámkodása. A he­lyesen értelmezett önállóság azt jelenti, hogy a gyakorlat által felvetett helyi kérdése­ket a pártszervek saját ha­táskörükben, természetesen a párt központi szervei hatá­rozatainak, irányelveinek fi­gyelembevételével, helyileg oldják meg, és nem várnak a felsőbb szervek határozatai­ra. Az önállóság kezdemé­nyezést is feltételez. Ebben minden szinten rendkívül nagy a pártszervek és -szer­vezetek felelőssége. Az értel­mes öntevékenység tisztelet­ben tartja a központi akara­tot, az alsó szervek folyama­tos irányítását, rendszeres el­lenőrzését, segítését, ugyan­akkor a gyakorlati tapaszta­latok politikai elemzése út ján az alsóbb szervek bele­szólását a politika alakulásá­ba. Mai viszonyaink külö_---------------------I----------nősen m egkívánják a XII. kong­resszusnak azt a köve­telményét, hogy pártszer­vezeteink, párttagságunk politikai érzékenysége to­vább növekedjék és a párt­tagok válaszoljanak minden olyan kérdésre, mely társa­dalmi, gazdasági életünk bármely területén felvetődik. A pártmunka, a pártirányí­tás lenini stílusa hatékony­ságának kimeríthetetlen for­rása a demokratizmus, az is­meretes demokratikus cent­ralizmus elvei alapján. Ez biztosítja, hogy a legszigo­rúbb fegyelem és a felülről támasztott igényesség ne el­lenkezzék a kommunisták, a dolgozók millióinak érdekei­vel és akaratával, hanem el­lenkezőleg: a népi kezdemé­nyezésekre támaszkodjék. Ezért is elengedhetetlen té­nyező a tömegek önálló tár­sadalompolitikai tevékenysé­gének összefogásában és szervezésében, amely egyben leglényegesebb eleme a párt folyamatosan megújuló mun­kamódszereinek. DR. ARATÓ ANDRÁS Nagyjavítás a Gagarin hőerőműben Visontán hétfőn befejezték a Gagarin hőerőmű négyes számú, kétszáz megawat­tos blokkjának nagyjaví­tását. A munkálatokban az elmúlt ötven nap alatt mint­egy nvolcszázan vettek részt: a helyi karbantartó brigá­dokkal együtt több más vál­lalat dolgozói is közremű­ködtek az erőmű berendezé­seinek felújításában és kor­szerűsítésében. Felújították a négyes blokkrendszer tüzelőterét, kicserélték az úgynevezett szárítóhengerek falazatát, a szénszállító csatornákat, át­vizsgáltak mintegy hatszáz kilométer csővezetéket. Korszerűsítették az erőmű műszeres irányítását is: a ve­zérlőberendezésekben számí­tógépeket helyeztek el. Egyébként magánál a kar­bantartásnál is számítógépes, hálótervezési módszert alkal­maztak, így hangolták össze a rendkívül szerteágazó munkafolyamatokat, ezzel tovább rövidítve a karban­tartásra fordított időt. A Gagarin hőerőmű négyes blokkja hétfőn ismét meg­kezdte a villamosenergia­termelést. Egyidejűleg leállí­tották az egyes számú, száz megawattos blokkot és meg­kezdték annak nagyjavítását. Kenyér, tej, hús Élelmiszereink minősége Az élelmiszerellátásra álta­lában nem panaszkodhatunk, igaz, időnként néhány óráig nem lehet kenyeret kapni. Tudjuk azt is, hogy 150 féle húskészítményt gyártanak, a hűtőpultokban viszont — már ahol van ilyen — legfeljebb öt—hat féle között válogatha­tunk. Ennél azonban lénye­gesen nagyobb a bosszúsá­gunk, ha a sok munkával és drágán megtermelt, raktáro­zott, szállított és feldolgozott élelmiszerek minőségével van baj. A pécsi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állo­más rendszeresen vizsgálja, hogy milyen a termékek mi­nősége Tolna megye élelmi- szeripari üzemeiben. A me­gyében az állomás ellenőrzé­sei, vizsgálatai alapján meg­állapítható, hogy az élelmi- . szert előállító üzemek termé­keinek minőségi színvonala kis mértékben romlott. A hi­bák szaporodása minden szek­torra egyaránt jellemző. Az állami üzemekben az aszály okozta gyengébb nyersanyag­ellátottság, továbbá az induló új nagyüzemek kezdeti hi­bái okoztak több kifogást, a tanácsi sütőipariban nőtt a sűrű bélzetű, kis térfogatú, tömeghiányos termékek ará. nya, a mezőgazdasági szektor, ban főként a tej-, hús- és sü­tőipari termékek kifogásolási aránya növekedett. A szövet­kezeti és magánszektorhan a szikvizek kis széndioxid itar. talma okozta a legtöbb kifo­gást. A Kiskunhalasi Baromfifel. dolgozó Vállalat bátaszéki tojásosztályozó kirendeltsége termékei ellen kifogás nem merült fel. Az üzem tojásel­látottsága ingadozó volt. A gazdaságtalan termelés miatt az üzem átprofilirozásának terve merült fel. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari - Vállalat termékei­nek minősége romlott. Az alapanyag mennyiségileg és minőségileg megfelelt, a bú­zalisztek zöme Bi és Bj sütő­ipari értékű volt. A minőségi szintet a felvásárolt búzák gyengébb minősége miatt csak nehezen tudta a vállalat tartani. Jelentősebb műszaki fejlesztés a malmoknál nem történt. Dunaföldváron felké­szülték a korszerűbb, tartá­lyos liszt szállítására. A mi­nőségellenőrzésben előrelé­pést jelentett, hogy mal­monként függetlenített meós dolgozik. A Szekszárdi Húsipari Vál­lalat termékeinek minősége szintén romlott. Az üzem jó minőségben állította elő a főprofilt képező dőbozolt hús. készítményeket, ugyanakkor kevesebb figyelem jutott a napi fogyasztású termékekre. A töltelékáruk, hurkafélék nagy víztartalma többször előfordult, a rosszul tisztított alapanyag miatt érzékszervi kifogás is akadt. Az 1981-ben indult üzem technológiája korszerű, de Jó lisztet őrölnek a szek­szárdi malomban még mindig adódtak a be­üzemelésből származó hiá­nyosságok. Az év elején a zsír minősége, érzékszervi tulajdonságai, tisztasága öko- zott gondot, mint kiderült, ipari zsírral szennyeződött. Az új, külön csővezeték meg­oldotta a problémát. Az üzem korszerű sertéshasító automata gépet kapott, amely szilánkmentes készítési felü­letet biztosít, nehéz fizikai munkát váltott ki, a félser­tések exportminősége javult. Hétféle, fóliában hőkezelt kísérleti termék gyártását kezdték meg exportra. A vállalat laboratóriumát folyamatosan korszerű auto­mata mérőberendezésekkel látják el. A Tolna megyei Tejipari Vállalat termékeinek minő­sége a bázisidőszakhoz viszo­nyítva a kifogásolási arány- számok alapján romlott. A vállalat 1983-ban a tervezett­nél valamivel kevesebb tejet vásárolt fel megfelelő minő­ségben. Az importanyagok közül időszakosan hiányzott a kakaópor, s a minősége sem volt egyenletes. A mű­szaki fejlesztést tekintve a vállalat jelentős évet zárt, a termelést szakosította, a dom­bóvári tejüzem a túró- és íze­sített tejitalok gyártását.^ a tamási sajtüzem a szekszárdi csemegesajt gyártását végzi. A vállalat választékbővítő termékként négyszögletes formájú Gauda sajtot, dara­bolt tf-appista és Edami saj­tot forgalmaz, új terméknek számít a porlasztásos eljá­rással előállított tejpor és a citopán. Jellemző hiba volt az új vonalon gyártott fél­kemény sajtok (Edami, Trap­pista) nagy szárazanyag-tar­talma. A gyártás megkezdé­sét követően problémák me­rültek fel a sajtok lyukazott- ságával kapcsolatban, ezért a vállalat kedvezményes sajtvásárlási akciókra kény­szerült. Az év második felé­re a technológiai hibák egy részét megszüntették, a saj­tok minősége javult. A Paksi Konzervgyár ter­mékeinek minősége jó. A késztermék minőségében azonban éreztette hatását az aszályos időjárás miatt je­lentkező mennyiségi és mi nőségi gond. összességében a termékek a szabvány kö­vetelményeit kielégítették, de az érzékszervi összpontszá- mok a termékek egy részé­nél (zöldborsó, zöldbab, sa­vanyúság) csökkentek. Gyü- mölcskonzervekhez (cseresz­nye, meggy, szilva, körte, őszibarack) a nyersanyag mennyiségileg és minőségi­leg is biztosított volt, a kész­termék az előző évihez ha­sonló. A savanyúságoknál a nyersanyag mennyisége ke­vesebb volt. A sok görbe, torz alakú termék többlet­válogatást okozott. A válla lati minőségellenőrzés haté­konysága jó, a minőségellen­őrzés tárgyi és személyi fel­tételei biztosítottak. Ä terv és minőség biztosításában anyagilag érdekeltek a veze­tők és a középvezetők. A gyárban kifogásolt kevés hi­ba a nyersanyag-ellátásból adódóan érzékszervi jellegű. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat termékeinek minő­sége a kifogásolási százalék és a minőségi mutatószámok változása alapján is romlott. A hibaokok a gyakoriság sor­rendjében: érzékszervi (sűrű bélzet, kis térfogat), tömeg­hiány, és címkézetlenség. A nyersanyagellátás mennyisé­gileg elegendő, a lisztek mi­nősége általában megfelelő. Átmeneti gondot jelentett a margarin, a mazsola és a fahéj beszerzése. Műszaki fejlesztésként Bátaszéken alagútkemencét szereltek be, Dombóváron száraztészta- gyártóvonalat alakítottak ki. A megyében új termékek: a sajtos kenyér, a rozskenyér, a burgonyás kenyér és a csemege vekni. A mezőgazdasági ipar üze­meiben tartott ellenőrzések alkalmával vett minták kifo­gásolási aránya magas. Első­sorban a hús-, tej- és sütő­üzemek termékei nem felel­tek meg nagyobb számban a szabvány előírásainak. A me­zőgazdasági húsüzemek ter­mékeinél leggyakoribb hiba a nagy víztartalom. Emiatt kifogásolták a Dalmandi Me­zőgazdasági Kombinát hús­üzeme lángolt kolbászát, a tamási „Béke” Mgtsz húsos hurkáját, a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság újbereki sütni való sertéskolbászát. A mezőgazdasági sütőipar fejlődőben van megyénkben. A decsi, bátai után a szak- csi téesz is sütőüzemet léte­sített, az „Űj Tavasz” Téesz Alsónánán pedig réteslapot gyárt. Az üzemek indulása több szabálytalansággal járt. A decsi, a bátai téesz sütő­üzemei engedély nélkül 2 ki­lós alföldi kenyeret gyártot­tak, emellett tömeghiány is előfordult. Az alsónánai ré- teslapüzemben pedig a ré­teslap méretei nem feleltek meg a szabvány előírásai­nak. A mőcsényi „Völgység Né­pe” Téesz cikói tejüzemének készítményei jó minőségűek, mégis kifogásolni kellett a vizsgált termékek 75 száza­lékát, megjelölési hiba mi­att, mert az üzemben nem tudták megoldani a fogyaszt­hatósági határidő feltünteté­sét. Folyamatosan ellenőrizték a megyében a szeszfőzdéket. Az ellenőrzések során meg­állapították, hogy a kötele­zően előírt ciánhidrogén- tartalom vizsgálatát nem végzik. Ennek személyi és tárgyi feltételei nem biztosí­tottak. A szeszfőzdék higié­niai állapota általában csak a gyenge minősítést éri el. Kovács Róbert technológus a technológiai utasítások be­tartását ellenőrzi a húsipari vállalatnál /

Next

/
Thumbnails
Contents