Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
1984. április 10. NÉPÚJSÁG 3 Elvek és módszerek A párt eredményes mun----1------- kájának, vezető sz erepe érvényesülésének alapvető feltétele az összhang a politikai irányvonal és a munkastílus, a munka- módszer között. Időszerű feladat mindenütt helyileg is megvizsgálni és a tapasztalatok alapján megállapítani, hogy a munkamódszer megfelel-e a párt általános politikai irányvonalának, az egyes központi határozatokban foglalt elveknek, másrészt, hogy összhangban van-e a helyi politikai döntésekkel, állásfoglalásokkal, biztosítja-e, segíti-e vagy esetleg akadályozza végrehajtásukat. A pártmunka stílusa ösz- szetett fogalom: azon elvek, munkaformák és módszerek összességét jelenti, amely a párt politikájának megvalósítására irányul. Fő vonásai: a marxizmus—leninizmus tanításaira épülő tudományosság, az elmélet és a gyakorlat egysége, a párt és a tömegek közötti kapcsolat, a pártmunka politikai-mozgalmi jellege, az operativitás és gyakorlatiasság, a döntő feladatok felismerése és megoldása. A szocialista építésnek mind belső, mind külső körülményeiben olyan lényeges, újszerű vonások tapasztalhatók, amelyek nemcsak ösz- szességükben, hanem bizonyos mértékig külön-külön is érintik a párt munkastílusát. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatjuk, hogy nehezebbek lettek építőmunkánk feltételei. A nemzetközi életben, de belső viszonyainkban is hatnak az ellentétes tendenciák. Az ex- tenzív fejlesztés lehetőségeinek kimerülése minden korábbitól élesebben veti fel az intenzív fejlesztést, annak minden átmeneti gondjával. Ezt még inkább bonyolítják a világgazdaság romló feltételei, nem utolsósorban a tőkés világgazdaság válságának hatásai. A társadalmi viszonyok egyéb területén is megfigyelhetők ezek az ellentétes tendenciák: a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával kiszélesedett és elmélyült a társadalom politikai egysége, megnövekedett a közéleti aktivitás. Mindez kifejezésre jut szövetségi politikánk gyakorlatában, a szocialista, népi-nemzeti egységben. Ugyanakkor jobban felszínre kerül az ideológiai különbözőség, ütköznek az eltérő nézetek. Mindezekből eredő valamennyi gyakorlati problémát a párt a marxizmus—leninizmus elvei, osztályszempontok alapján közelít meg. Munkastílusát tudományosság jellemzi, ami megköveteli a társadalom fejlődéstörvényeinek ismeretét, a valóság sokoldalú elemzését. Ugyanakkor a párt — mint politikai szervezet — céljait elsősorban politikai-mozgalmi eszközökkel éri el, a párttagság aktív részvételével, a tömegek közötti meggyőző nevelő-szervező munka révén. A közvetlen emberi kapcsolatoknak, az élő szónak, az érveknek szán elsődleges szerepet és szemben áll a meggyőző munkát helyettesítő utasításokkal, a felesleges szabályozottsággal, a hivatalnoki szellemmel, a bürokratizmussal, a sematizmussal. E mozgalmi módszerek alkalmazása a pártmunkában törvényszerűen igényli a tervszerűséget, a politikát megtestesítő és az egységes cselekvést biztosító határozatokat. Vagyis feltételezi, hogy érvényesüljön a kollektív vezetés a választott testületek által, a végrehajtásban pedig a személyes felelősség. Egész politikai munkánk szempontjából nevezte már 1980-ban döntő jelentőségűnek Kádár János a párt munkastílusának hozzáigazítását a megváltozott gazdasági feltételekhez. Ennek megfelelően például a korábbi mennyiségi szemlélet helyett a gazdasági hatékonyságot tekintjük napjainkban a politikai megítélés alapvető értékmérőjének. Ez előtérbe állítja a közgazdasági elemző munkát, a korszerűség követelményeinek érvényesítését. Ösztönzi a gaz • dasági vezetés a bátor, a kockázattól sem visszariadó, ám a kalandorságtól mentes kezdeményezését. Támogatja az öntevékenységet, a haladó, az élenjáró termékeknek, technológiáknak az alkalmazását. A hatékonyabb gazdálkodás kialakításának egyik lényeges feltétele a fokozottabb differenciálás, az anyagi-erkölcsi ösztönzőkben, a gazdálkodás eszközeinek felhasználásában, a preferenciák tekintetében és így tovább. Számolni kell azzal, hogy az előnyösebb és kevésbé előnyös feltételek, a határozottabb differenciálás erősíti a konfrontációt egyes dolgozó rétegek, vállalatok, munkáskollektívák között, sőt azon belül is. Ezen a talajon feltétlenül várható a politikai élet spontán fel- élénkülése, a különböző viták, szemléletek, magatartási formák élesebb összeütközése. A kérdések konkrét fei- --------------------- vetese esetén nincs hiány a tartalmas, érdemi vitában. A konkrétság hiánya nem is elsősorban alapszervezeti betegség. Az élet ugyanis ott erőteljesebben követeli, mondhatnánk, kikényszeríti a dolgok nevén nevezését, a politikai felelősség személyes meg- címzését. Sokkal inkább jellemző a konkrétság hiánya az irányító közbeeső pártszervek munkamódszerében. A pártmunkában nagyobb figyelmet kell fordítanunk a társadadmi, gazdasági, tudati folyamatok komplex vizsgálatára, a változások tendenciáinak feltárására, az intézkedések várható hatásainak mérlegelésére, a végrehajtás tapasztalatainak tanulmányozására, a jó módszerek, megoldások elterjesztésére. A munkamódszer fejlesztésének fontos kérdése a döntő feladatok felismerése és megoldása. Társadalmi, politikai, gazdasági életünk sokrétűségéből, összetettségéből eredően részesei vagyunk a politikai munkában is az összetett és bonyolult folyamatoknak, amelyek a helyüket, szerepüket, hatásukat tekintve nem egyforma jelentőségűek. Hiba lenne, ha ezt nem vennénk figyelemb e, és minden feladattal egyszerre, azonos intenzitással foglalkoznánk. Ezen a felismerésen alapszik a döntő láncszemről szóló lenini tanítás, melynek lényege, hogy rangsorolunk a feladatok fontosságában, sorrendiségében, figyelembe véve a rendelkezésünkre álló eszközöket is. A pártszerveknek szakszerűen kell az egyes társadalmi-gazdasági kérdésekkel foglalkozniok, de mindig a politika szintjén. Ez önmagában is igényli az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok összevetését, a tanulságok alkalmazását. Az állami, a társadalmi és a pártszervezetek között változatlanul a feladatok ésszerűbb elhatárolására van szükség. Szükséges az írásos munka további csökkentése is. A pártszervek egy része még nem tudott szakítani a felesleges felmérésekkel, elemezgetésekkel, jelentésekkel. Jogos panasz az is, hogy sok az értekezlet, amely néha elvonja a figyelmet, az erőt, a gyakorlati munkától. Fontos új vonás volt az elmúlt időszakban a helyi pártszervek önállóságának növekedése, miközben csökkent a felsőbb szervek felesleges gyámkodása. A helyesen értelmezett önállóság azt jelenti, hogy a gyakorlat által felvetett helyi kérdéseket a pártszervek saját hatáskörükben, természetesen a párt központi szervei határozatainak, irányelveinek figyelembevételével, helyileg oldják meg, és nem várnak a felsőbb szervek határozataira. Az önállóság kezdeményezést is feltételez. Ebben minden szinten rendkívül nagy a pártszervek és -szervezetek felelőssége. Az értelmes öntevékenység tiszteletben tartja a központi akaratot, az alsó szervek folyamatos irányítását, rendszeres ellenőrzését, segítését, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok politikai elemzése út ján az alsóbb szervek beleszólását a politika alakulásába. Mai viszonyaink külö_---------------------I----------nősen m egkívánják a XII. kongresszusnak azt a követelményét, hogy pártszervezeteink, párttagságunk politikai érzékenysége tovább növekedjék és a párttagok válaszoljanak minden olyan kérdésre, mely társadalmi, gazdasági életünk bármely területén felvetődik. A pártmunka, a pártirányítás lenini stílusa hatékonyságának kimeríthetetlen forrása a demokratizmus, az ismeretes demokratikus centralizmus elvei alapján. Ez biztosítja, hogy a legszigorúbb fegyelem és a felülről támasztott igényesség ne ellenkezzék a kommunisták, a dolgozók millióinak érdekeivel és akaratával, hanem ellenkezőleg: a népi kezdeményezésekre támaszkodjék. Ezért is elengedhetetlen tényező a tömegek önálló társadalompolitikai tevékenységének összefogásában és szervezésében, amely egyben leglényegesebb eleme a párt folyamatosan megújuló munkamódszereinek. DR. ARATÓ ANDRÁS Nagyjavítás a Gagarin hőerőműben Visontán hétfőn befejezték a Gagarin hőerőmű négyes számú, kétszáz megawattos blokkjának nagyjavítását. A munkálatokban az elmúlt ötven nap alatt mintegy nvolcszázan vettek részt: a helyi karbantartó brigádokkal együtt több más vállalat dolgozói is közreműködtek az erőmű berendezéseinek felújításában és korszerűsítésében. Felújították a négyes blokkrendszer tüzelőterét, kicserélték az úgynevezett szárítóhengerek falazatát, a szénszállító csatornákat, átvizsgáltak mintegy hatszáz kilométer csővezetéket. Korszerűsítették az erőmű műszeres irányítását is: a vezérlőberendezésekben számítógépeket helyeztek el. Egyébként magánál a karbantartásnál is számítógépes, hálótervezési módszert alkalmaztak, így hangolták össze a rendkívül szerteágazó munkafolyamatokat, ezzel tovább rövidítve a karbantartásra fordított időt. A Gagarin hőerőmű négyes blokkja hétfőn ismét megkezdte a villamosenergiatermelést. Egyidejűleg leállították az egyes számú, száz megawattos blokkot és megkezdték annak nagyjavítását. Kenyér, tej, hús Élelmiszereink minősége Az élelmiszerellátásra általában nem panaszkodhatunk, igaz, időnként néhány óráig nem lehet kenyeret kapni. Tudjuk azt is, hogy 150 féle húskészítményt gyártanak, a hűtőpultokban viszont — már ahol van ilyen — legfeljebb öt—hat féle között válogathatunk. Ennél azonban lényegesen nagyobb a bosszúságunk, ha a sok munkával és drágán megtermelt, raktározott, szállított és feldolgozott élelmiszerek minőségével van baj. A pécsi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás rendszeresen vizsgálja, hogy milyen a termékek minősége Tolna megye élelmi- szeripari üzemeiben. A megyében az állomás ellenőrzései, vizsgálatai alapján megállapítható, hogy az élelmi- . szert előállító üzemek termékeinek minőségi színvonala kis mértékben romlott. A hibák szaporodása minden szektorra egyaránt jellemző. Az állami üzemekben az aszály okozta gyengébb nyersanyagellátottság, továbbá az induló új nagyüzemek kezdeti hibái okoztak több kifogást, a tanácsi sütőipariban nőtt a sűrű bélzetű, kis térfogatú, tömeghiányos termékek ará. nya, a mezőgazdasági szektor, ban főként a tej-, hús- és sütőipari termékek kifogásolási aránya növekedett. A szövetkezeti és magánszektorhan a szikvizek kis széndioxid itar. talma okozta a legtöbb kifogást. A Kiskunhalasi Baromfifel. dolgozó Vállalat bátaszéki tojásosztályozó kirendeltsége termékei ellen kifogás nem merült fel. Az üzem tojásellátottsága ingadozó volt. A gazdaságtalan termelés miatt az üzem átprofilirozásának terve merült fel. A Gabonaforgalmi és Malomipari - Vállalat termékeinek minősége romlott. Az alapanyag mennyiségileg és minőségileg megfelelt, a búzalisztek zöme Bi és Bj sütőipari értékű volt. A minőségi szintet a felvásárolt búzák gyengébb minősége miatt csak nehezen tudta a vállalat tartani. Jelentősebb műszaki fejlesztés a malmoknál nem történt. Dunaföldváron felkészülték a korszerűbb, tartályos liszt szállítására. A minőségellenőrzésben előrelépést jelentett, hogy malmonként függetlenített meós dolgozik. A Szekszárdi Húsipari Vállalat termékeinek minősége szintén romlott. Az üzem jó minőségben állította elő a főprofilt képező dőbozolt hús. készítményeket, ugyanakkor kevesebb figyelem jutott a napi fogyasztású termékekre. A töltelékáruk, hurkafélék nagy víztartalma többször előfordult, a rosszul tisztított alapanyag miatt érzékszervi kifogás is akadt. Az 1981-ben indult üzem technológiája korszerű, de Jó lisztet őrölnek a szekszárdi malomban még mindig adódtak a beüzemelésből származó hiányosságok. Az év elején a zsír minősége, érzékszervi tulajdonságai, tisztasága öko- zott gondot, mint kiderült, ipari zsírral szennyeződött. Az új, külön csővezeték megoldotta a problémát. Az üzem korszerű sertéshasító automata gépet kapott, amely szilánkmentes készítési felületet biztosít, nehéz fizikai munkát váltott ki, a félsertések exportminősége javult. Hétféle, fóliában hőkezelt kísérleti termék gyártását kezdték meg exportra. A vállalat laboratóriumát folyamatosan korszerű automata mérőberendezésekkel látják el. A Tolna megyei Tejipari Vállalat termékeinek minősége a bázisidőszakhoz viszonyítva a kifogásolási arány- számok alapján romlott. A vállalat 1983-ban a tervezettnél valamivel kevesebb tejet vásárolt fel megfelelő minőségben. Az importanyagok közül időszakosan hiányzott a kakaópor, s a minősége sem volt egyenletes. A műszaki fejlesztést tekintve a vállalat jelentős évet zárt, a termelést szakosította, a dombóvári tejüzem a túró- és ízesített tejitalok gyártását.^ a tamási sajtüzem a szekszárdi csemegesajt gyártását végzi. A vállalat választékbővítő termékként négyszögletes formájú Gauda sajtot, darabolt tf-appista és Edami sajtot forgalmaz, új terméknek számít a porlasztásos eljárással előállított tejpor és a citopán. Jellemző hiba volt az új vonalon gyártott félkemény sajtok (Edami, Trappista) nagy szárazanyag-tartalma. A gyártás megkezdését követően problémák merültek fel a sajtok lyukazott- ságával kapcsolatban, ezért a vállalat kedvezményes sajtvásárlási akciókra kényszerült. Az év második felére a technológiai hibák egy részét megszüntették, a sajtok minősége javult. A Paksi Konzervgyár termékeinek minősége jó. A késztermék minőségében azonban éreztette hatását az aszályos időjárás miatt jelentkező mennyiségi és mi nőségi gond. összességében a termékek a szabvány követelményeit kielégítették, de az érzékszervi összpontszá- mok a termékek egy részénél (zöldborsó, zöldbab, savanyúság) csökkentek. Gyü- mölcskonzervekhez (cseresznye, meggy, szilva, körte, őszibarack) a nyersanyag mennyiségileg és minőségileg is biztosított volt, a késztermék az előző évihez hasonló. A savanyúságoknál a nyersanyag mennyisége kevesebb volt. A sok görbe, torz alakú termék többletválogatást okozott. A válla lati minőségellenőrzés hatékonysága jó, a minőségellenőrzés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Ä terv és minőség biztosításában anyagilag érdekeltek a vezetők és a középvezetők. A gyárban kifogásolt kevés hiba a nyersanyag-ellátásból adódóan érzékszervi jellegű. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat termékeinek minősége a kifogásolási százalék és a minőségi mutatószámok változása alapján is romlott. A hibaokok a gyakoriság sorrendjében: érzékszervi (sűrű bélzet, kis térfogat), tömeghiány, és címkézetlenség. A nyersanyagellátás mennyiségileg elegendő, a lisztek minősége általában megfelelő. Átmeneti gondot jelentett a margarin, a mazsola és a fahéj beszerzése. Műszaki fejlesztésként Bátaszéken alagútkemencét szereltek be, Dombóváron száraztészta- gyártóvonalat alakítottak ki. A megyében új termékek: a sajtos kenyér, a rozskenyér, a burgonyás kenyér és a csemege vekni. A mezőgazdasági ipar üzemeiben tartott ellenőrzések alkalmával vett minták kifogásolási aránya magas. Elsősorban a hús-, tej- és sütőüzemek termékei nem feleltek meg nagyobb számban a szabvány előírásainak. A mezőgazdasági húsüzemek termékeinél leggyakoribb hiba a nagy víztartalom. Emiatt kifogásolták a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát húsüzeme lángolt kolbászát, a tamási „Béke” Mgtsz húsos hurkáját, a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki sütni való sertéskolbászát. A mezőgazdasági sütőipar fejlődőben van megyénkben. A decsi, bátai után a szak- csi téesz is sütőüzemet létesített, az „Űj Tavasz” Téesz Alsónánán pedig réteslapot gyárt. Az üzemek indulása több szabálytalansággal járt. A decsi, a bátai téesz sütőüzemei engedély nélkül 2 kilós alföldi kenyeret gyártottak, emellett tömeghiány is előfordult. Az alsónánai ré- teslapüzemben pedig a réteslap méretei nem feleltek meg a szabvány előírásainak. A mőcsényi „Völgység Népe” Téesz cikói tejüzemének készítményei jó minőségűek, mégis kifogásolni kellett a vizsgált termékek 75 százalékát, megjelölési hiba miatt, mert az üzemben nem tudták megoldani a fogyaszthatósági határidő feltüntetését. Folyamatosan ellenőrizték a megyében a szeszfőzdéket. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a kötelezően előírt ciánhidrogén- tartalom vizsgálatát nem végzik. Ennek személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak. A szeszfőzdék higiéniai állapota általában csak a gyenge minősítést éri el. Kovács Róbert technológus a technológiai utasítások betartását ellenőrzi a húsipari vállalatnál /
