Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-08 / 83. szám

1984. április 8. NÉPÚJSÁG s Csak egy félórácska Amikor bevezették az álta­lános szabad szombatot, az egyik külkereskedelmi válla­latunknál dolgozó barátnőm azon füstölgött, hogy ez így neki sehogyan sem jó. Igaz, hogy a szombat elvben „sza­bad”, de mivel a napi mun­kaidőt megfejelték a félórás ebédidővel, így naponta fél órával később ér haza, így minden házimunka a hét vé­gére, szombatra torlódik. Most, miután az üzemek után a vállalatok is sorra át­térnek a negyvenórás mun­kahétre, gondoltam, náluk is változott a helyzet. A minap, amikor találkoztunk, meg­kérdeztem: „Átálltatok ti is a 40 órára?” Az igenlő válasz után örömmel mondtam: „No. akkor visszakaptad a fél órádat!” Mi az a fél óra?! — felelte, inkább kérdezte vissza kissé felcsattanó hangon. Próbál­tam emlékeztetni: annak ide­jén arra hivatkozott, hogy éppen emiatt a napi fél óra miatt telik munkával a sza­bad szombatja. Elcsendesedett, mint aki újdonságot hall: „Neked tényleg igazad van!” És hozzátette önkritikusan azt is, hogy ezzel eddig egyál. talán nem számolt, és válto­zatlanul munkával zsúfoltak a szabad szombatjai. Talán nem is barátnőm az egyetlen, aki a házimunkája jobb megszervezésével köny- nyíthetne a saját helyzetén. Mi az a fél óra? Nagyon sok, ha jól kihasz­náljuk, és főleg, ha a család együtt használja ki. Igaz, itt a tavasz, szép az idő vágyunk a levegő után. Jól esik egy kicsit sétálni is alko­nyat előtt. Talán még ez is belefér, ha jól beosztjuk az időnket. A héten egy hétköz­nap este elég az alapos nagy- takarításra, ha a házaspár, vagy ahol már nagyobb gye­rekek vannak, a család együtt végzi a munkát. És közben még a mosógép is járhat. Sok családban hétfőn végzik ezt a nagyobb mun­kát, kedd este jut idő a vasa­lásra, a szerda, a csütörtök kissé lazább is lehet, bár a csütörtök este arra is jó, hogy amit nem szükséges a hét vé­gére frissen megvenni, azt megvásárolhatjuk az általá­ban hosszabban nyitva tartó élelmiszeráruházakban, bol­tokban. Mind több családban a péntek a kissé zsúfoltabb délután. Egy kis utántakarí- tás. porszívózás, portörlés, miközben a konyhában ké­szül a hétvégi menü. A legokosabb úgy főzni, hogy két napra legyen azonos vagy a leves (bableves, gu­lyásleves, húsleves) vagy a második étel, így variációval egyszerűbb, és mégis van egy kis változatosság is. Ami frissen készítendő, azt is elő lehet készíteni befejezéshez, és így nem telik a szombat és vasárnap délelőtt a konyhá­ban. Legyen ideje a családnak együtt kirándulni menni, akár úgy, hogy hideg kosz- tot visznek magukkal, akár úgy, hogy egy jó erős reggeli után, a túrából 3-4 óra körül hazaérve fogyasztják el az előkészített, csak melegítésre váró ebédet. Fegyelemmel, jó munka- szervezéssel az a napi fél­órácska segíthet a szabad hétvége biztosításában. S. M. Zsebszínház Vigasz a kövérebb időseknek Egy amerikai biztosító tár­saság sokszor idézett adatai szerint az átlagos várható életkor a súlytöbblet arányá­ban csökken. Magyarul szól­va tehát: minél kövérebb va­laki, annál valószínűbb, hogy időnek előtte hal meg, vagy legalábbis hamarabb távozik az élők sorából, mint a nor­mális súlyú. A múlt év nya­rán New Yorkban tartották meg az elhízással foglalkozó IV. nemzetközi kongresszust, amelyen dr. R. Andress e ré­gi felfogást cáfoló vizsgála­tokról számolt be. Már bevezetőjében hangsú­lyozta, hogy az emberi szer­vezet nem olyan, mint a tar­tály, amelybe olajat töltenek és kivesznek, tehát az ember testsúlya nemcsak atttól függ, hogy mennyi kalóriát fo­gyaszt és mennyit használ el. időközben bebizonyosodott, hogy vannak, akiknek alap­anyag-cseréje magasabb lán­gon ég, másoké igen takaré­kos. Ebből következik, hogy a sovány emberek esetenként igen bőségesen táplálkozhat. TÖLTÖTT VÖRÖSHAGYMA Hozzávalók: 50 dkg (nagy lej) hagyma, 2 dl fehér bor, 25 dkg darált hús, 5 dkg rizs, 2 tojás, 1 fakanálnyi zsír, liszt, bors, só, borsikafű, babérlevél, piros paprika. A megtisztított hagymákat megpároljuk a következőképpen: A fehér bort még egyszer any- nyi vízzel felöntjük, sót, borsl- kafüvet és babérlevelet teszünk bele. Ebben a lében félpuhára pároljuk a hagymákat. A léből kiszedjük, és hűlni hagyjuk. nak és mégsem híznak el, a kövérek pedig minimális ka­lóriatöbblettel is állandóan gyarapítják súlyukat. De eb­ből az is következik, hogy a dundi gyermeket kár fogyó­kúrával gyötörni, és egyene­sen bűn azért szidalmazni, mert túl sokat eszik. Ameny- nyire biztos, hogy a gyermek­kori elhízás — az esetek többségében — nem hormon­egyensúly megbillenésének következménye, annyira biz­tos, hogy örökletes anyagcse­re-adottságok okozzák. A kö­vér kamaszokat nem fogyó­kúrával kell kínozni, rá kell őket szoktatni a mérsékletes, a célszerű és ésszerű táplál­kozásra. Még inkább revízióra szo­rul az idős emberek ideális testsúlyával kapcsolatos né­zet. Általános szabálynak te­kintették, hogy az ember testsúlya akkor normális vagy ideális, ha annyi kiló, ahány centiméterrel maga­sabb egy méternél. Dr. R. Andress vizsgálatai ezt a né­zetet cáfolták meg gyökere­sen, mert évtizedeken át vég­Közben tölteléket készítünk a darált húsból, a megpárolt rizs­ből és a tojásokból; sóval, bors­sal fűszerezve. A hagymáknak a közepét óvatosan kitoljuk, majd a hagymarétegeket szét­szedjük. Mindegyiket külön-kü- lön megtöltjük az összegyúrt töltelékkel. A levét kissé besű­rítjük a zsírból és kevés liszt­ből készült rántással, majd a töltött hagymákat visszatéve készre pároljuk. Mártásával együtt, köretként főtt burgonyával adjuk asztalra. zett vizsgálatai bizonyították, hogy idősebb korban, a jel­zett ideálistól való eltérés egyáltalán nem rövidítette meg olyan mértékben az ál­talános várható életkort, aho­gyan a régi nézetek szerint hitték. Amennyiben 20 évtől fölfelé évente egy angol font­tal (435 gramm), tehát átlag­ban fél kilogrammal nőtt a testsúly, úgy nem csökkent az átlagos várható életkor azokhoz viszonyítva, akiknek testsúlya „ideális” volt. E vizsgálati eredmények tehát azt jelentik most 60 éves kor­ban pontosan 17,5 kg-mal le­hetünk súlyosabbak, mint voltunk 20 éves korunkban anélkül, hogy jelentős hátrá­nyoktól kellene tartanunk. Nem kell tehát aggódnia az idős embernek, ha jó az étvágya, s egy kis súlytöbb­letre tesz szert. Természete­sen változatlanul igaz ma­rad, hogy az elhízás cukor­bajra, magas vérnyomásra, ízületi bántalomra, epekőre köszvényre hajlamosít. DR. SZENDE1 ÁDÁM SZEGEDI „GULYÁS” Hozzávalók: 1 kg marhahús (zsírosabb rész), 2—3 fej vörös­hagyma, só, szegedi piros papri­ka (csípős), tarhonya. A marhahúst kockára vágjuk. Jói megmossuk, majd feltesszük bográcsba annyi vízzel, ameny- nyi ellepi. — Ha felforrt, bele­tesszük a szeletekre vágott hagymát, sót, piros paprikát, ízlés szerint csípősre fűszerez­zük. Mikor a levét teljesen el­főtte, saját zsírjában hagyjuk még egy kicsit pörkölődni. Tálalásnál a tálra köretként tarhonyát teszünk és a tarho­nya közepébe halmozzuk a gu­lyást. Csipetkét is adhatunk köret­nek, melyet a következőképpen készítünk: a tojásokat annyi liszttel gyúrjuk össze, amennyit felvesz. Kevés sót teszünk bele. Kinyújtjuk a tésztát és kicsip­kedjük kis darabokra, majd sós vízben kifőzzük. Lehetőleg bográcsban tálaljuk. Természetesen nem a bol­hacirkuszról lesz szó, hanem kis ujjbábokról. A gyerme­kek közül már sokan megis­merhették készítési módját a játszóházi foglalkozásokon, de bizonyára akad közöttük, akit otthon megtaníthatunk erre. Most a ragasztott vagy varrott síkbábokról lesz szó. Ezek elkészítése a legegysze­rűbb. Téglalap alapformába szinte minden mesealak és állatfigura belevarázsolható, ha az apróbb részleteket jól átgondoltan helyezzük el. Érdemes pár vázlatos rajzot készíteni töprengéseink köz­ben, mi is jellemző legin­kább egy-egy alakra? A rókának például egye­nesen fölmeredő hegyes fü­lei, ugyancsak hegyes, nyú­lánk háromszög alakú orra és ferdén álló keskeny sze­me már megadja fő voná­sait. Jobban pontosíthatjuk a képet fehér mellényével és a hátra ragasztott falevél alakú farok betétjével. A farkas hasonló alakja any- nyiban különbözik, hogy minden elnagyoltabb, dur­vább rajta, ugyanakkor a fe­hér rátéteket elhagyhatjuk. A fejrésznél lekerekített forma a macskafélékre, med­vékre és emberi figurákra egyaránt jellemző. Itt a fü­lek állása, formája, a pofa és arcrészek formagazdag­sága segít a megkülönbözte­tésben. A színek összeválo- gatásán is sok múlik. A fi­gurák hangulatát, jellemük főbb vonásait hangsúlyoz­hatjuk a megfelelő színvá­lasztással. A téglalapok méretét úgy állapíthatjuk meg legponto­sabban, ha a gyermek egy­más mellé helyezett mutató- és középső ujját körberaj­zoljuk. Így a szélek össze- ragasztása vagy varrása után is belefér a bábuba egy uj­ja. Ha nagyobb testvér vagy felnőtt is szeretne játszani a bábokkal, azokat nagyobb­ra kell szabni. A sorban odakészített kis részletek fölragasztása kö­vetkezik. A rókánál például először a mellény, ezt köve­tően az orr, majd a szem és a fülek következnek. Ez­tán a hátrészre a farok, s erre a fehér rátét. Miután mindent szép sorjában fel­ragasztottunk vagy felvarr­tunk, összeillesztjük a két főelemet, s ezeket is egy­máshoz erősítjük. Ha ra­gasztottuk a szélek mentén, nem árt lepréselni a ragasz­tó megkötéséig. Erre a cél­ra elsősorban az UHU ajánl­ható, de bármelyik ragasztó­val dolgozunk is, mindkét textil felületét kenjük át alaposan, különben könnyen szétjöhet a bábu. CSÄKY IDA Tízórás pulóver Maradékból, díszpárnák A törtfehér, kék, zöld, na­rancs noppos T-vonalú puló­vert Bea fonalból fakötőtű­vel nagyon gyorsan lehet el­készíteni. A pulóver négy tég. lalapíból és egy csípőpántból áll. Lustakötéssel kötjük. Az elejét 38 szemre kezd­jük, a minta jobbról-balra halad, 80 sornyit. A nyakol­dalán 10 sort kötünk, rizskö­téssel. (1. sor: egy sima, egy fordított, 2. sor: egy fordított, egy sima.) A hátát 48 szemre kezdjük. 80 sort kötünk. Az ujjak is hasonló mód­szerrel készülnek, 30 szemre kezdjük, 40 sornyit kötünk, a vállhoz közel eső végéhez pedig 32 rizskötéssel készült sort kötünk hozzá. A csípőpánt utólag készül. 5 centiméter magasan, a már összeállított pulóverhez. Szöveg és rajz Pálffy Judit Fotó: Szabó Judit Akár kicsi, akár nagyobb a gyerek, örül ha kuckóját, fekvőhelyét szép kis párnák teszik hangulatossá. A bemu­tatott párnák könnyen, egy­szerűen elkészíthetők, csak a rongyoszsákot kell előven­ni. 1. A macskapárnán a sö­tét szín fekete, maradék kordbársony. A tűpöttyös rész piros-fehér pöttyös kar­ton, a szeme és a bajusza pe­dig zöld kelme. 2. A kerek citrompárna háta világoszöld, az eleje fe­hér, amin a gerezdek cit­romsárga anyagból rátétes megoldással készültek. 3. A háromszög alakú pár­na az A-betűs nevűeknek monogramul szolgál. Bár­milyen színből készülhet. Itt az alap sötétkék vászon, s rajta a rátétes megoldással készült A-betű sötétkék-fe­hér csíkos vászon. 4. Az oroszlános párna -négyszögletes fazonjához le­hetőleg sárga, vagy narancs- színű vastagabb szövet illik. Az oroszlán sörénye fekete vastag fonalból, rojtozással készül. A szeme, orra lapos­hímzéssel, a szája, lába pe­dig láncöltéssel. Bélyeggyűjtőknek Körösi Csorna Sándor Március 30-án a Magyar Posta két forint névértékű bélyeget bocsátott ki a a lánglelkű tudós születésének 200. évfordulója alkalmából. Körösi Csorna elindult a ma­gyarság őshazája felé és vé­gül feltárta a tibeti nyelvet, elkészítette a világ első ti­beti szótárát. Munkájának jelentőségét ma többre érté­keljük mint kortársai. Az új címlet Zsitva Sza­bolcs grafikusművész terv­rajza alapján elénk tárja Kö­rösi Csorna Darjeelingben le­vő síremlékét, a budapesti Kelet-Ázsiai Múzeum kert­jében álló szobrát, valamint Ázsia azon részének térképét, amerre a kutató járt. A bé­lyeg az Állami Nyomdában készült 1 981 300 fogazott és 5800 vágott példányban. A Körösi Csorna bélyegből ajándékot kapnak a szerve­zett gyűjtők. A Magyar Pos­ta ugyanis a bélyeg eredeti színét némileg megváltoztat­va készíttet el 186 400 pél­dányt, amelynek hátoldalá­ra ezüstszínnel nyomtatják a „MAGYAR POSTA AJÁN­DÉKA” feliratot. Ebből a kü­lönlegességből a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövet­sége valamennyi tagja egy darabot ajándékba ‘kap. ♦ A téli olimpiai játékokat Szarajevóban rendezték. Eb­ből az alkalomból a házigaz­da. Jugoszlávia blokkot és hatértékű sort adott ki. A •blokkot a játékok hókris­tályt ábrázoló jelképe borít­ja, a bélyegeken pedig meg­szemlélhetjük a versenyek lebonyolítására szolgáló pá­lyákat.

Next

/
Thumbnails
Contents