Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

12 'iMÉPÜJSÁG 1984. április 4. i:\MAGAZINjij MAGAZIN ­MAGAZIN- MAGAZIN MAGAZIN ? ,, C' t MAGAZIN g , | MAGAZIN 1 MAGAZIN . . I MAGAZIN It MAGAZIN 1P f MAGAZIN MAGAZIN Izraeli telivér Izraeli lótenyésztők tudo­mányosan megalapozott módszerekkel megkísérlik „visszatenyészteni” azt a ló- fajtát, amelynek eredete a legendás Salamon királyig nyúlik vissza. Az alapokat ehhez Daniel Cohen, a be- ershebai Ben Gurion Egye­tem Cashvan Állategészség­ügyi Központjának profesz- szora szolgáltatja. A klasszikus arab ló arra a Sajtára nyúlik vissza, ame­lyet Salamon uralkodása idején, kereken három­ezer évvel ezelőtt fej­lesztettek ki, elsősorban a lovasság részére. Keresztezé- si célokra magában Beershe- bában tiszta vérű „arabok” tucatjai állnak ma Cohen professzor rendelkezésére, valamint több, mint 200, az Israel Arab Horse Society- nél (Izraeli Arab-ló Társa­ság) törzskönyvezett állat. A végső cél egy izraeli teli­vér, amelynek a következő tulajdonságokkal kell ren­delkeznie : kitartó, tempera­mentumos, mégis fegyelme­zett legyen. Vallanak a múmiák Manchesteri kuta tők egy 15 év körüli lány m úmiáját vizsgálják A múltunkat kutató régé­szet talán legérdekesebb, legifjabb ága a sok ezer éves emberi, állati maradványok vizsgálata. Az első röntgen- felvételt múmiáról egy an­gol kutató csinálta 1879-ben. Ma már a legmodernebb tu­dományos eszközök, többek között a számítógépes to­mográfia is rendelkezésére áll az orvos-régészeknek. Különösen a manchesteri múzeum és a pennsylvániai egyetem munkatársai jeles­kednek a sok ezer éves ha­lottak vizsgálatával. Eddig több tucat emberi és állati múmiát vizsgáltak meg. Az eredmény alapján olyan adatbázist állítottak össze, amelynek segítségével az ókori Egyiptom területéről szerezhettek értékes infor­mációkat. Számos ma is lé­tező betegség nyomára buk­kantak. Megállapították, hogy a csontokon található jellegzetes nyomok például a gyermekbénulás következ­ményei. Egykori csontízületi gyulladásra, gerincferdülés­re is utalnak leletek. Az egyik megvizsgált múmiá­nak veseköve volt. Az arté­riák rostos megvastagodása, az aortában talált lerakódá­sok szívbetegségről érelme­szesedésről tanúskodnak. Ez kérdésessé teszi az e beteg­séggel kapcsolatos, a stresszt és az életformát okoló elmé­leteket. Az egyik múmia agyi erei és agyi szövetei egy része elhalt, amiből szél­ütésre következtettek. A tü­dőszövetekben talált szén­ás porszemcsék a fatüzelés­re, illetve a sivatag homok­viharára engednek gondolni, ezenkívül a szilikózis elter­jedésére is. A kenyérmarad­ványokban talált homok- szemcsék magyarázzák mú­miák őrlőfogainak kopottsá­gát. Az ultraibolya fényben végzett csontvizsgálatok an­tibiotikumos kezelést mutat­tak ki. A régészek egy cso­portja úgy véli, hogy pené­szes ételekkel kerülhettek a szervezetbe az antibiotiku­mok. A csontokon talált ve­lőmaradványokból a vércso­portot és a vér összetételét is meg tudták állapítani. A rendőrök félnek a fényképező pisztolytól Rudy Ortega és Mike As­kew a floridai Jacksonville- ben kifejlesztett egy pisz­tolyt, amely minden lövés előtt a másodperc töredéké­vel a lövés előtt — fénykép- felvételt készít. A pisztoly minden leadott lövést doku­mentál. A két feltaláló sze­rint a találmány védelmet nyújt a rendőri túlkapások ellen. Rudy Ortega kijelentette: „A fénykép megmutatja, hogy az, akire a rendőr rá­lőtt, fegyvertelen volt-e, vagy fegyvert viselt és ve- szélyeztettte a rendőrt.” A minikamerát úgy lehet pisztolyban elhelyezni, hogy a pisztolyt tartó kéz ne fedje el, vagy fel lehet szerelni a pisztoly csöve alá. A kamera egy száloptikarendszerrel van a komputerizált ra­vasszal összekötve. Ily mó­don mindig készül egy fény- képfelvétel, pontosan 0,25 másodperccel azelőtt, hogy a golyó elhagyja a pisztoly csövét. így sem füst, sem vibráció, sem a visszalökés nem hat károsan a felvé­telre. A minikamerát lepecséte­lik és lezárják, és csak spe­ciális kulccsal lehet kinyit­ni, amelyet a feltalálók el­képzelése szerint a rendőr­ségen őriznek. Ortegának, akinek a fia a rendőrségen dolgozik, akkor jutott eszébe a fényképező pisztoly ötlete, amikor egy rendőr az év elején Miami­ban rálőtt egy négerre és azt állította hogy az fegyverrel fenyegette. Az incidens an­nak idején a város négerne­gyedében súlyos zavargáso­kat váltott ki. Szemtanúk kijelentették, hogy a néger fegyvertelen volt. Ez indítot­ta Ortegát és barátját, As­kew magándetektívet a foto- pisztoly kifejlesztésére. Pa rt n e r vá I a sztá s A franciák Yves Mon- tand-t, a 62 éves filmszínészt és sanzonénekest tartják az ideális férfinak. Egy felmé­rés során a megkérdezettek 30 százaléka kijelentette, hogy szívesen töltené sza­badságát Yves-vel, ő a leg­vonzóbb férfi, a legintelli­gensebb és a legerősebb sze­mélyiség. A franciák szerint John Travoltában van a leg­több sex appeal. A legszebb férfinak viszont Alain De- lont tartják. A francia nők szívesen választanák Paul Newmant egy kis félrelépés­hez, de gyermekeik apjának inkább Yves Montand-t sze­retnék. A hót karikatúrája Szimbolikus törlesztés Bourg-St.-Pierre, a svájci Wallis kantonban lévő köz­ség az reméli, hogy Pá­rizs visszafizeti azt az adós­ságát, amelyet Napóleon Bonaparte, abban az időben Franciaország első konzulja 184 évvel ezelőtt csinált a községben. Georges Egal, Franciaország berni nagy­követe nemrég megígérte az adósság „szimbolikus” tör­lesztését, amikor udvarias- sági látogatást tett Sitten- ben, a kanton fővárosában. Napóleon 1800 májusában vonult át hadseregével út­ban Olaszország felé a Nagy Szent-Bernát-hógó lábánál lévő kis falun, amelynek 200 lakosa ellátta Napóleon 40 •ezer katonáját és különböző szolgáltatásokat nyújtott a hadseregnek. A község ezért 45 335 svájci frankot számí­tott fel. Franciaország azzal az indoklással, hogy az igényt az 1815 évi bécsi kongresszuson kötött szerző­dések tárgytalanná tették — legutóbb Francois Mitterrand elnök hivatalos látogatása alkalmával is, mindig eluta­sította a község követelését. A község számlájára, amely­nek kiegyenlítését Bonaparte Írásban megígérte, egy ka­tona ellátásáért naponta 3, egy öszvér ellátásáért 6 frankot számított fel. Látásunkat védő találmány Köztudott, hogy a televí­ziót közelről nézni nem egészséges —, főleg gyer­meknek nem. Egy angol fel­találó most maga készítette speciális szerkezetet javasol, mely segít megszabadulni ettől a káros szokástól. A televízióra egy kis ultra­hangadót helyeznek, mely meghatározza a néző és a te­levízió közötti távolságot. Ha ez a távolság kisebb lesz a megengedettnél működés­be lép egy jelzőlámpát be­kapcsoló relé. Ezzel egyide­jűleg adászavarok lépnek fel, a kép eltorzul. Ha a né­ző erre nem reagál, a tele­vízió kikapcsol. A sín nélküli villamos Éppen ötven esztendeje, hogy elindult az első troli- buszjárat Budapesten. Az első felsővezetékes közúti járművet, amely a trolibusz elődje volt, Németországban 1882-ben egy 540 méteres út­vonalon indították el. A kí­sérletezés csaknem fél év­századig tartott, amíg tö­megközlekedési eszközzé vált ez a sokat vitatott járműtí­pus. Az ellene felhozott ér­vek szerint viszonylag sok üzemzavart okoznak az áramszedők kisiklásai: a trolibuszok egymást nem tudják előzni, csupán a for­galomból tudnak jobbra és balra kitérni; a trolibusz helyigénye semmivel sem ki­sebb. mint az autóbuszé. A trolibusz hátrányai ma is változatlanul fennállnak, de ugyanakkor olyan előnyei is vannak, melyeket korábban nem hangsúlyoztak. Ilyenek például a következők: áram­mal való üzemeltetése gaz­daságosabb, mint az autó­busz drága üzemanyaggal való ellátása; a trolibusz nem szennyezi a levegőt; csendes járása folytán kikü­szöböli a zajártalmat; a tro­libusznak rendkívül jó a gyorsulóképessége és köny- nyedán veszi az emelkedő­ket. Az 1960-as évek végéig 49 ország csaknem 500 nagy­városában járt trolibusz. Ezt követően azonban, az ol­csó olajárak miatt, a troli felett világszerte — így rész­ben hazánkban is — meg­húzták a lélekharangot: sok országban megszüntették a járatokat. Alig pár esztendő múlva azonban a figyelem középpontjába került. Ná­lunk az első budapesti troli­buszok Óbudán, 3,8 kilométer­nyi utat megtéve közleked­tek. Ma tizenhárom vonalon szállítják az utasokat a ked­velt járművek, naponta 63,2 kilométeres távon róják út­jukat. Napjainkban nemcsak a fővárosiak utazhatnak tro­lival, hanem Szeged lakói is. 1984-ben pedig már Deb­recen is trolibuszt kap, s re­mélhetőleg ezzel még nincs vége a sornak... A fél évszázaddal ezelőtti trolibusz (még az akkori közlekedési rendnek meg felelő baloldali ajtókkal). Robot úr, hozzon egy sört! Egy kaliforniai étterem- tulajdonos elbocsátotta pin­cérét, akinek teendőit ezen­túl beszélő gépek látják el. Shayne és Terry Hiyashi pasadenai (Kalifornia) gyorséttermének konyhája nem jobb és nem is rosz- szabb a többinél. Az ötletes tulajdonosok azonban a kö­zelmúltban megduplázták a vendéglő forgalmát. Ebben két fürge pincér volt segít­ségükre, akik vendégeiknek még a kívánságát is kitalál­ták, és barátságos szavakkal szolgálták fel az ételt. A vendég sohasem tálál haj­szálat a levesben, vagy ha mégis, akkor az csak a saját­ja lehet. Az étterem pincér­jeinek ugyanis nincs hajuk, de még frakkjuk sem. Ten- bo R 1 ésTenbo R 2 ugyanis robotok. Karjuk két forgatható sín­ből áll, amellyel még a leg­forróbb ételt is képesek el­szállítani. A robotok moz­gatható fémtáblákon gurul­nak asztaltól asztalig, nem csapnak zajt azonnal és hibátlanul tálalják fel a kiválasztott menüt. De, ez még nem minden. Az új pincérek főként beszédességük miatt köz­kedveltek a vendégek kö­rében. Tenbo R 1 és. Tenbo R 2 ugyanis még beszélni is tud, vagy ha nem érti, amit a vendég kíván, akkor udva­riasan így szól: „Nem értem uram. Kérem, ismételje meg a kívánságát.” Tenbo R1 azonban dühös is tud lenni. Ha valaki nem veszi komolyan és borravaló helyett gombot nyom a „markába” — érces hangon replikázik: „A borravalóval valami nincs rendjén. In­kább gyere ki és mérkőz­zünk meg.” NSZK-adatok az erdőpusztulásról Az NSZK-beli erdők pusz­tulása 1983-ban a vártnál is nagyobb méreteket öltött. A bonni mezőgazdasági mi­nisztérium első ízben tett közzé az erdők pusztulásá­val kapcsolatos adatokat: ezek szerint 2,5 millió hek­tár károsodott. Ez a minisz­térium közlése szerint az NSZK teljes erdőállománya 35 százalékának felel meg. Bonnban eddig 25 százalékos részarányról számoltak be. 1982-ben még 8 százalék volt a kárt szenvedett erdők részaránya. A közzé tett adatok szerint a károsodott erdőterületek háromnegyedében „enyhe” a pusztulás, egyötöd részében „közepes mértékű”, mintegy 5 százalékában pedig „erő­sen károsodott, illetve el­pusztult”. Sörviszály Izlandon A világ egyetlen országa, ahol tilos a sör árusítása, s ahol a lakosság népszavazáson dönt e tilalom feloldásáról — ez Izland. A dolog annál is furcsább, mivel a tö­mény szeszes italokat szabadon árusítják. A sörről ugyanis egyszerűen megfeledkez­tek annak idején, amikor 1939-ben keres­kedelmi okokból feloldották a század első évtizedében elrendelt szeszárusítási tilal­mat. s engedélyezték a bor és a tömény italok árusítását. A sörkérdés valósággal megosztotta a nemzetet. A sörpárti izlandiak nyomós érvként hozzák fel, hogy a sör törvényesí- tése nyomán csökkenne az országban az alkoholfogyasztás. Ellenfeleiknek más a vé­leménye: a helyzet még rosszabb lenne. Egy körkédés adatai: a megkérdezett 1300 személy 63,5 százaléka a sörtilalom feloldása mellett van, 33,7 százalék viszont ellene, 2,8 százalékuk nem vallott színt. A városlakók jobban ellenzik a tilalmat, mint a falusiak. A fiatalok a sörtilalom feloldását követelik. Érdekesség, hogy a korral együtt növekszik a sör ellenségei­nek száma. Izlandon ma csak a 2,25 százalékos alko­holtartalmú „könnyű” sör kapható — sör­re emlékeztető víz, mondják fanyalogva az izlandiak. A Polar Beer hazai sörgyár teljes termelését külföldön forgalmazzák, s sörbarátok minden lehető és tiltott mó­don is megkísérelnek hozzájutni. Divat­ban van a házi sörfőzés. A bárokban és éj­jeli mulatókban azzal kedveskednek a vendégeknek, hogy kipróbált recept szerint tömény italokkal „dúsítják” a „könnyű” sört. A pártok számára a sör politikai kérdés, sé, szavazatnyerő eszközzé vált. Egységesek abban, hogy népszavazáson kell dönteni a sörtilalom feloldásáról. A népszavazást a tervek szerint a következő parlamenti vá­lasztásokkal együtt tartanák meg. A refe­rendum időpontját még nem írták ki, de máris nagy a népszerűsége, többet beszél­nek róla, mint a választásokról, abban a reményben, hogy a népszavazás végre iga­zi sörhöz juttatja az izlandiakat, s habzó korsókkal köszönthetik majd az ország történetének legünnepeltebb választásá­nak győzteseit.

Next

/
Thumbnails
Contents