Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

I2^nIéPÜJSÁG 1984, április 30. ; M/ jAZINjéi 3AZIN HBüv 3azin xc•: 1 r GAZIN mämm \gazin •: s * llllllllp: 1AGA2IN 5 ~ AGAZIN i WSSp MAGAZIN 4 * MAGAZIN ‘ MAGAZIN W I MAGAZIN r MAGAZIN » Lombikbébi beteglapra Beteglap alapján is lehet mesterséges megtermékenyí­tést végezni. Ez derül ki a gelsenkircheni társadalom- biztosítási bíróság döntésé­ből, amellyel elrendelte, hogy a betegpénztár vállalja át az erlangeni egyetemi nőklini­kán végrehajtott egyik mes­terséges megtermékenyítési kísérlet költségeit. A jogvi­ta elvi jelentősége miatt so­ron kívüli felülvizsgálatot engedélyeztek a szövetségi társadalombiztosítási bíró­ságnál. A bírák az alkotmány ál­tal a házasságnak és a csa­ládnak nyújtott rendkívüli védelmére hivatkoztak. Ha már az állam a terhesség­megszakítások és sterilizálá­sok költségeit a törvényes betegbiztosításra hárítja, ak­kor igazán jogos, hogy ez érvényes legyen az alkotmá­nyosan védett gyermekszülé­si törekvésekre is. A női tes­ten kívüli megtermékenyítés módszerét a nemzetközi ta­pasztalatok alapján tudo­mányosan kellően biztosí­tottnak kell tekinteni. Tengeri fúrósziget A szükségletek rohamos növekedése következtében a világ kőolajtermelése a má­sodik világháború óta tíz­tizenkét évenként megkét­szereződött. Ez arra késztet­te a kutatókat, hogy vizsgá­lódásaikat a szárazföldek Fúrósziget az Északi-tengeren tengeralatti küszöbeire is kiterjesszék, miután már a húszas években felismerték, hogy egyes tengerparti olaj- mezők a vízzel borított te­rületen folytatódnak. Az eredményes kutatás lehető­ségét a geofizikai módszerek tengeri alkalmazása hozta meg. Tengeraljzatra sül­lyeszthető gravimétereket készítettek, és kidolgozták a szeizmikus kutatás tenger­nyi változatát. A fúróhajók ma már gyakorlatilag bár­milyen mélységből képesek fúrt kőzetmintákat a fel­színre hozni. Helyszűke miatt a fúró­szigetek általában 2—3 eme­letesek (de van nyolc eme­letes is!), és rettenetesen zsúfoltak. Egy-egy fedélzet alapterülete alig kisebb, mint egy futballpálya fele. A sajtó „a világ nyolcadik csodájaként” emlegeti azt a kétmilliárd dollár .költség­gel épített fúrószigetet, amely a norvég kikötőváros, Stavanger közelében emel­kedik ki a tengerből. Nyolc­emeletes szálló ez 200 em­ber befogadására, mellette helikopter kikötő, valamint természetesen olajfúró be­rendezések. összesen 816 ezer tonna súlyú az épít­mény, amely a tenger fene­kéről négy óriás betonlábon emelkedik ki 217 méteres magasságig. A fúrószigetről 21 irányban fúrnak le az olajmező különböző pontjai­ra. Használt autó nem rossz ante! A vásárlóerő csökkenése, az új gépkocsik tekintélye­sebb ára világszerte mind több embert indít arra, hogy megelégedjék az autópiac „mostohagyermekévei” — a használt kocsival. A fogyasz­tói szövetségek nyomására Franciaországban a közleke­dési minisztérium ezért ki­dolgozta a használt gépko­csik kötelező műszaki ellen­őrzési rendszerét. Franciaországban a hasz­náltautó-piac jelenleg éven­te négy százalékkal bővül. Az utóbbi években jelentő­sen nőtt a forgalomban részt vevő gépkocsik „átlagéletko­ra”. Alig tíz éve egy 40 ezer kilométert futott gépkocsi már „vén tragacsnak” szá­mított. Manapság még a ke­vésbé neves márkák is na­gyobb viszontagságok nélkül átjutnak a százezer kilomé­teren. S gyakran több tulaj­donost is kiszolgálnak. A húszmillió gépkocsinak egynegyede cserél évente gazdát: ebből 6 százalék egy évnél fiatalabb, 26 százalék pedig négy évnél kevesebbet futott. A többi azonban jó­részt már több mint ötéves. Ezek a kocsik bőséges után­pótlással látják el az ala­csony áron gazdát cserélő használt autók piacát. Az adásvétel közvetlenül ma­gánszemélyek között zajlik és minőségi biztosítékokra nincs lehetőség. A használt autók vásárlóinak egyhar- mada vendégmunkás. Kész­pénzben fizetnek ás általá­ban kiviszik az országból a gépkocsit. Az ismert autó­gyártó cégek, például a Re­nault, már maguk is meg­szervezték használt autóik eladását. A magánpiacra ezzel szemben semmiféle szabályozás nem vonatkozik. A vásárló utólag peresked­het, ha van pénze és türel­me, de a gyakorlatban senki és semmi nem védi egy lel­kiismeretlen eladóval szem­ben. Csak az 1986-ban érvény­be lépő új ellenőrzési rend­szerben kell minden öt év­nél idősebb használt kocsit eladás előtt műszaki vizsgá­nak alávetni. Ellenőrzési rendszer már eddig is léte­zett az autóklubok kezde­ményezésére, de ez nem volt kötelező. Ezer autós közül átlagosan egy vette igénybe. Az egyik klub sokatmondó felmérése szerint a megvizs­gált gépkocsik 45 százaléká­ban fedeztek fel az életbiz­tonságot is veszélyeztető hiá­nyosságot. Ám ezek után tíz ügyfelük közül átlagosan csak kettő javította ki a gép­kocsit. Négylábú csempészek A sajtok primadonnája A svájci Emme folyócska völgyét, az Emmentalt az ott feltalált ízletes sajt vi­lágszerte ismertté tette. A sokféle jó svájci sajt közül a világpiac legszívesebben az ementálit vásárolja. Vé­dett szabadalmi jog szerint csakis az ott készített sajá­tos, édes sajtot szabad Em- mental névvel márkázni. Az eredeti ementáli sajtnak mintegy 95 százaléka kivitel­re kerül. Az édes sajtok primadonnájának különleges zamatát sajátos baktérium­fajok idézik elő, de persze nagy szerepet játszik a ta­lajadottságok következtében ásványi sókban gazdag ter­mészetes összetételénél fog­va tartósíthatóbb különleges tej is. Az érlelés hónapokig tartó eljárásait az Emmen- tal népe kísérletezte ki hosz- szú évszázadok során. Va­lamikor a tágas völgy ked­vező közlekedési helyzete is közrejátszott abban, hogy Emmental termékei meghó­dították távolabbi országok piacait is. Ma már ennek jelentősége elhalványodott, mintahogy gyártási eljárá­suk sem titok többé. A kor­szerű külföldi — egyebek között magyar — üzemek áruival szemben a régi sza­badalom joga nyújt védel­met, és csakis ennek árnyé­kában virágozhat továbbra is a völgynek úgyszólván egyetlen iparága. Persze a hírneves sajtot már Svájc­ban sem csupán az Emmen folyócska völgyében gyárt­ják, országszerte csaknem kétezer egészen kicsiny üzem állítja elő. De még e parányi üzemekben is min­den munkát gépsorok végez­nek. Hazánkban Zalaegerszegen készül a legtöbb ementáli sajt. A korszerű svájci tech­nológiával felszerelt üzem­ben évente több mint 3500 tonna ementálit gyártanak (ebből képünk négy „kari­kát” örökített meg). Az új gépsorok megkönnyítik a dolgozók munkáját, nem kell kézzel emelniük a malom­keréknyi, súlyos sajttömbö­ket, mert minden folyamat gépesített. A jó ízű „ma­lomkerekek” készítésénél semmi sem megy veszendő­be: a selejtes, repedt emen­táliból ömlesztett sajtot ál­lítanak elő. Négylábú csempészek — újabban ezzel kell szembe­nézniük az algériai vámha­tóságoknak. A tettesek — különlegesen idomított sza­marak és te.vék persze nem maguk adták fejüket a jö­vedelmező üzletágra. Gaz­dáik idomították úgy őket, hogy jól megpakolva átko­cogjanak a határ egy kevés­bé őrzött pontján. Hiszen, ki­nek tűnne fel egy békésen ballagó állat, még ha van is valami rajta? Az üzletág méreteire jel­lemző, hogy a határok köze­lében mostanában a tevék és szamarak ára a gépkocsi­kéval vetekszik. Az idoml- tás egyszerű, a Pavlovi fel­tételes reflexeken alapul. Az állatokat a határ egyik ol­dalán éheztetik a másikon viszont jól tartják. Ha az előbbi oldalon megpakolják, mi sem természetesebb, minthogy a jó falatok remé­nyében átsétál a másik ol­dalra. Algéria tunéziai, líbiai, ni­gériai, mali, mauritániai és marokkói határain a „négy­lábú csempészés” annyira elterjedt, hogy a kormány nemzeti kampányt hirdetett megfékezésére. A csempészés méreteire utal a határtérségekben ta­pasztalható „túlzott beszer­zés” is. Az egy főre jutó fo­gyasztás itt három-ötszörö­se az átlagosnak. Emmentáli Zalaegerszegen A hét karikatúrája — Átképezhetem magam darukezelőnek! Gyémántok Indiából Legendák szólnak azokról a hódítókról, akik Indiából gyémántokkal megrakott te­vékkel tértek haza. A gyé­mántok — amelyekkel az ék­szerkedvelő maharadzsák hajdan magukat és felesé­geiket ékesítették — ma az indiai parasztok egy részé­nek a megélhetését biztosít­ják. Jóllehet Indiában kevés gyémántot bányásznak, az ország mégis a világ első számú gyémántexportőrévé vált azáltal, hogy a felvásá­rolt nyers gyémántokat met­szés és csiszolás után a vi­lágpiacon értékesítik. India évente 200 millió kisméretű gyémántot dob a világpiac­ra, ami az összkínálat 75 százalékát jelenti. Nem vé­letlen, hogy az export szem­pontjából az ország számá­ra ez az iparág az egyik leg­virágzóbb. Idén a metszett és csiszolt gyémántokból szerzett bevétel várhatóan eléri az 1 milliárd amerikai dollárt, ami az indiai export 10 százalékát teszi ki. A kisméretű és olcsó gyé­mántok előállításában India monopölhelyzetet vívott ki magának az itt csiszolt drá­gakövek olcsósága révén. A karátonként mindössze 200 dollárba kerülő indiai gyé­mántok legnagyobb vásárló­ja az Egyesült Államok, amely 312 millió dollár ér­tékben. az összkivitel egy- harmadát szerzi be a szub- kontinensről. A munkáról A függőleges 29-ben „elrejtett” nagy magyar államférfi mond­ta a munkáról: vízszintes 1., függőleges 13., 15. és 36. (A sa­rokkockák betűi: C, I, L, A). Vízszintes: 1. (Beküldendő). 13. Ragadozó tengeri emlős. 14. Becézett Anna. 16. Fa kivágásá­nál alkalmazott (irányító, vagy döntő) bevágás. 17. Számnév. 19. Termelőszövetkezet. 20. Élesít. 21. Gyümölcsnedv. 23. Felesége van. 25. Kihalt germán törzs. 26. Kilociklus röv. 27. Névelős csapadék. 30. Néprajz. 33. Egyéb. 34. ...-fere. 35. Rakosgat. 36. Fa­kó, sápadt. 37. Kettészel. 39. Zuhany. 40. Seregek. 41. Kétes! 43. Hím juh. 44. Gyakori fém. 45. Kubai és osztrák autók be­tűjele. 46. Móka. 48. Vonatkozó névmás. 50. Alkohol. 52. Nem­zetsége. 53. Helyhatározó név­utó. 55. Vissza: a teanövény al­kaloidja. 56. Megyeszékhely. 57. Keresgél. 58. Érzékszerv. 59. Éb­red. 61. Talál. 62. Fordított nap­1 ~ i i 9 5 6 7 8 9 40 11 1 CD 19 45 0 46 r CD 11 48 0 19 0 10 0 11 u CD 15 ZH 0 0 15 0 16 17 19 30 51 51 0 33 35 CD 55 0 36 37 38 0 59 0 JfO W 61 CD 9} 0 0 55 0 55 56 <ft 0 56 0 50 51 5: 0 53 55 0 55 56 CD 0 5? 0 58 59 60 0 61 0 61 0 6 3 65 CD 65 66 0 0 61 0 68 69 I 70 11 11 73 75 rL ~ szak. 63. Feszítőeszköz. 65. Ré­szesrag. 67. Vissza: pláne. 68. Társadalombiztosítási Tanács. 69. Macskakergető szó. 71. El­készült. 73. Hosszasan. 74. Tej­termék. Függőleges: 2. Ételízesítő. 3. Ruhátlan műalkotás. 4. Bibliai férfinév. 5. Jelenleg. 6. Megelé­gelt. 7. Nitrogén. 8. Kisipari szövetkezet. 9. Névelők. 10. Táp­lálkozhat. 11. Hónapnév röviden,. 12. TJ. 13. (Beküldendő). 15. (Be­küldendő). 18. Felfőz! 20. Előny. 22. Hegyesszögű hasábbal szét­feszít. 24. Gléda. 25. Hálóban a labda. 26. Vízi növény. 28. Ku­tya „nyaklánca”. 29. (Bekülden­dő). 31. Észrevett. 32. ...Angeles. 33. Lehetőség. 36. (Beküldendő). 38. Államocska Indiában. 40. Pocak. 42. Rézsútos, ferde. 45. Erdei fafajta. 47. Sértetlenek. 48. Lent. 49. A víz is ez! 51. Íror­szág. 53. AAA. 54. Azonos más­salhangzók. 60. Máz. 62. Kama­tozó pénzösszeg. 64. Kinek a tulajdona. 66. Sulfur. 67. Lako­ma. 68. Hajó része. 70. Római százötvenes. 72. Szintén ne. 73. Mint az előbbi sor. 74. Fordí­tott esztendő. G. Gy. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1„ a függőleges 13., 15. és 36. számú sorok a Tol­na megyei Népújság szerkesztő­ségének címére: Szekszárd, Szé- chenvi u. 36. 7100. Beküldési ha­táridő: 1984. május 4. A levele- zőlaDra, borítékra kérjük írják rá: Rejtvény. 15. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Tavaszi vers: ..Teljes füzével süt a nap és húsvét körül rózsa nyit, hajt a rozmaring”. A helyes megfejtést beküldők közül könvvet nyertek: Authné Fábián Emma, Szekszárd, Ár­pád u. 29. 7100, Czifra Gyuláné. Dombóvár, Erzsébet u. 92. 7200, Ágoston Mihályné, Györköny, Fő u. 539. 7045, Heberling Já- nosné, Bátaszék, Babits u. 47. 7140, Lénárt Viktor, Dombóvár, Allende u. 22. 7200.

Next

/
Thumbnails
Contents