Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
1984. április 29. Képújság 3 Köszöntjük a munkában éten járókat és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! Locsolni drága, öntözni megéri Tolna megye öntözési kapacitásának alakulása 1979-1984-ig 10.000 ha 5.000 ha 1979 1980 1981 1982 1983 1984--------1-------1-------1-------1-------1-------f----T olna megye öntözési kapacitásának alakulása 1979— 1984-ig Megyénkben 1979 óta 4800 hektárral csökkent az öntözési kapacitás. A grafikon jól érzékelteti ezt a visszaesést, ami egyben az öntöző- berendezések elöregedésével járt együtt. A vízjogi engedéllyel rendelkező 6206 ha megöntözhető felületből 2402 hektár a korszerűnek mondott félstabil a. c. telep.' 3804 hektárnyi terület mobil berendezésekkel öntözhető, ahol a berendezések vízellátását biztosító szivattyúk mintegy 70 százaléka 4 év alatt nullára amortizálódik. Az üzemekben rendelkezésre álló 17 (tizenhét) db gépi áttelepítésű vízszétosztó berendezés a megöntözhető felülethez képest aránytalanul kevés. Az öntözés jelentős területen kézi áttelepítésű berendezésekre alapozódik. Az öntözési kapacitás csökkentésével párhuzamosan, üzemeink egy része évek óta törekszik öntözési lehetőségei kihasználására. Meteorológiai adatsorok szerint ugyanis az 1983—84-ben jelentkező aszály nem ritka időjárási jelenség. Hazánk jelentős területén — így Tolna megyében is — a csapadék évi összege nem éri el az évi 600 mm-t. A tenyész- időszakban lehulló csapadék mennyisége többnyire a kívánt szint alatt marad. A víz évről évre meghatározó tényezőként hat a növénytermesztésre. A meglevő berendezések eredményes hasznosítását ezek az üzemek a következőképp érik el: — Az öntözést egy agrotechnikai elemnek tekintik, mely önmagában nem képes csodákat teremteni. Az egyszeri, kárelhárító öntözés általában kifejezetten ráfizetéses, de ez a művelet, következetesen alkalmazva közvetett és közvetlen hatása miatt kifizetődő. — Az öntözési kapacitás nagyságának és helyének figyelembevételével alakítják ki a vetésszerkezetet, ami lehetővé teszi a speciális (ke- lesztő, növényvédelmi célú) öntözés esetenkénti alkalmazását. — Az öntözést megháláló növények és fajták megválasztásával javítják a víz- és tápanyaghasznosulás hatásfokát. — A legelők hozamának emelésével növeli az árutermelő növények területét. — A híg trágyával terhelt területeken mélylazítással kombinálva az öntözéssel csökkentik a híg trágya talajdegradációs hatását. — Folyamatosan lecserélik az elöregedett berendezéseket, kihasználva az esetenkénti időszakos árleszállításokat. — Az öntözési üzemegységben állandó törzsgárdával dolgoznak. A csúcsidőszakban a Dunántúli Regionális Vállalat szolgáltatását igénybe véve csökkentik az üzem kézimunkaerő-leterheltségét. — A hatékonyan kiöntözött víz mennyiségének növelésével — a terméseredmények emelkedése mellett — csökken az 1 m3 öntözővízre eső állandó költség. Az öntözés állandó költségei ugyanis a kapacitás kihasználatlanságakor csupán eredménycsökkentő tényezőként lépnek fel. Alacsony kihasználás mellett a víz árát azok irreálisan magasra emelik. 600—1000 m3 víz hektáronkénti kijuttatása esetén már jól érezhető az öntözés termésfokozó hatása, az 1 m3 víz ára pedig 100—120 Ft-ról 3—5 Ft-ra csökken. Az ötletszerű locsolás tehát valóban megfizethetetlenül drága, de a kocsolai, mözsi, sióagárdi és több más szövetkezet eredményei azt mutatják, hogy az öntözés a megfelelő technológia adaptációja mellett a termelési színvonal növelésének egyik meghatározó tényezője lehet. Jó példa Nakon XXII. közegészségügyi napok Tizenkét Tolna megyei előadó Május 2-án nyílik meg Siófokon, a dél-balatoni kulturális központban a XXII. közegészségügyi napok 4-én záruló eseménysora azzal a plenáris üléssel, melyen hazánk járványügyi helyzetéről, eredményeiről, gondjairól lesz szó, a Balaton környezetvédelmével kapcsolatos feladatok ismertetése mellett. A közegészségügyi napok rendezője — egyben házigazdája — a hagyománynak negfelelően a Somogy megyei Tanács és KÖJÁL, de részt kért az ez évi tudományos eseménysor szervezéséből a MOTESZ tagszervezeteként működő Magyar Higiénikusok Társaságának tájegységi tagozata is, mely évi közgyűlését itt tartja a tanácskozások nyitónapján. Az ország minden részéből A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége legutóbbi küldött- közgyűlésén elfogadta az idei munkatervét, majd az 1984. évi tervet. Beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Lakos József, a szövetség elnöke. Az 1983. évi gazdálkodásról és az 1984. évi tervkészítésről Horváth József, a szövetség titkára adott előterjesztést. Ezután a küldöttközgyűlés a szövetség nőbizottságátöbb százan lesznek a XXII. közegészségügyi napok vendégei, akik hat szekcióban, nem kevesebb mint 152 — egyenként 10—15 perces — előadást hallgatnak és vitatnak meg. Tolna megyét csak a közegészségügyi napok előadóinak a körében tizenket- ten képviselik. A szekciókban folyó munkán kívül két kerekasztal-konferenciára is sor kerül. Az egyik a csípő szúnyogok elleni védekezés, a másik a kullancsok elleni védekezés kérdéseit tárgyalja ismert szakemberek vezetésével. Hosszadalmas lenne felsorolni, hogy az említett 152 előadásban mi mindenről lesz szó. így erről csupán annyit, hogy a tudományos eredmények, tapasztalatok közreadása során a köz- egészségügy és járványügy minden területe szóhoz jut. nak 1983. évi munkájáról, az ellenőrző bizottság tevékenységéről, az ellenőrzési iroda munkájáról hallgatott meg jelentést, illetve beszámolót, amelyeket tudomásul vett. Eleki János, a TOT főtitkára többek között elismeréssel szólt Tolna megye mezőgazdasági szövetkezeteinek gazdasági eredményeiről. Ugyan e témához kapcsolódott Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, aki a termelés közgazdasági problémáit elemezte. A MAE Növényvédelmi és Agrokémiai Szakosztálya a naki Dózsa Mgtsz-ben bemutatóval egybekötött tanácskozást tartott a sertéstelepeknél jelentkező trágya szakszerű hasznosításáról. Dr. Gergely István agrokémiai főmérnök vitaindító előadásában szólt a beruházások hatékonyságának növeléséről, az egyszerűbb műszaki megoldások alkalmazásáról, amelyekben jelenleg is nagy tartalékok rejlenek. A vitaindítót követően dr. Konkoly Lajos szaktanács- adási csoportvezető adott tájékoztatást a híg trágya kezelésének megyei helyzetéről. Kiss József, a naki Dózsa Mgtsz főállattenyésztője beszámolt az elért eredményekről, majd a telepen tekintették meg az érdeklődők a tsz által kifejlesztett trágyakezelési eljárást. A megoldás lényege, hogy a hízósertések alatt kis mennyiségű szalma van, amit naponta cserélnek, a keletkező trágyát lengőlapátos trágya- kihúzóval járműre termelik, és azonnal trágyaszarvasba szállítják. A mosóvízzel is takarékoskodnak, az épületek tisztítása sterimobbal történik. Benesoczky József né a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ részéről adott tájékoztatást a hígtrágyázás országos helyzetéről. A tájékoztatókat konzultáció követte, ahol végeredményként megállapítható volt, hogy a naki Dózsa Mgtsz-ben a környezetvédelem és a költségekkel való takarékosság összeegyeztethető. A TESZÖV küldöttgyűlése Kisközségek áruellátása Kitelepülnek az üzletek Az MSZMP XII. kongresz- szusán elhatározott gazdaságpolitikai célok között szerepel a nemzetközi fizető- képesség megőrzése mellett az elért életszínvonal és ezen belül az áruellátás színvonalának védelme. * A tamási Köp—Ka Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél — amelynek ellátási területéhez tizenhat kisközség tartozik — beszélgettünk Bajor József kereskedelmi osztályvezetővel. A téma sokrétű és aktuális: a kistelepülések ellátása. Az áfész kereskedelmi üzletpolitikájának alapvető célja az ellátási színvonal megtartása. Ezért áruforgalmi munkájuk során olyan módszereket alkalmaznak, amelyek eltérnek a szokásostól. — Minden kereskedelmi egységre új cikklistát dolgoztunk ki, amelyben meghatároztuk, hogy mit köteles a bolt tartani, és mit nem tarthat. Ezek napicikkek, amiknek meglétét ellenőrizzük. Ilyenek: a zokni, a gépcérna ..., a szeg, a fogó ... — Tudok olyanról — vetem közbe —, hogy volt(ak) olyan eset(ek), amikor egy pár cipőfűzőért, vagy éppen cipőkrémért be kellett utazni Tamásiba. — Lehet, hogy előfordult, de nem a szállítás miatt volt így. Ez kifejezetten a boltvezető hibája — mondja a kereskedelmi osztályvezető, majd folytatja a félbeszakított gondolatmenetet: — A nehezen beszerezhető, vagy elosztásos árukból központilag segítjük a kisközségek boltjait. Iparcikkekből, ruházati áruból kereskedelmi akciókat szerveztünk és ezeken leginkább a napi cikkeket, illetve az üzletek profiljába nem tartozó árut kínáltunk. Bajor József elmondja azt is. hogy a megnövekedett utazási költségek miatt kezdeményezték a különböző üzletek kitelepülését. Az iparcikkeknél „erőteljesebben” bevezették az úgynevezett főboltosi rendszert. A tamási szakboltoktól — tíznapos túraterv szerint — kapják az árut a kistelepülések üzletei. A választék- bővítést szolgálja a több csatornás árubeszerzés is. — Köztudomású — fordítok a szón —, hogy a lakosság élelmiszerekkel való kiegyensúlyozott, jó ellátása kiemelkedő jelentőségű. Ez kihat ugyanis a hangulatra, a közérzetre. A januári áremelések után joggal igényesebbek a fogyasztók a választékra, mennyiségre, minőségre. Az osztályvezető, miután egyetértését jelzi, elmondja, hogy élelmiszerekből a laA „mintabolt” belső képe „Vajon friss a kenyér?” kossági szükségletek kielégítése folyamatos, megfelelő szintű. Tovább javult a nagy- és kisközségek hússal, valamint töltelékáruval való ellátása. A sütőipari termékek mennyisége kielégítő, de a minőséggel sok esetben baj van. A kenyérellátásban a néha előforduló zökkenőt az okozza, hogy „a magánpékek bezavarnak”. Ami az iparcikkeket illeti, megtudjuk, hogy a több csatornás árubeszerzési lehetőség kihasználása mellett is elég sok a hiánycikk, a nehezen beszerezhető áru. így többek között a villanybojler, a hűtőgép, a radiátor, a huzalszeg... Az osztályvezető elmondta, hogy tartós fogyasztási cikkeket leginkább a kialakított ellátási központokból — Gyönk, Hő- gyész, Iregszemcse, Tamási — szerezhetik be a vásárlók, a már említett főboltosi rendszer keretén belül. Anyagilag érdekeltté tették a „főboltosokat”, hogy a kisközségek áruellátását megoldják. — Csak szállítási, illetve szervezési nehézségek miatt késik időnként az áru kiszállítása — közli Bajor József. Az élelmiszer- és iparcikkkínálat — a városkörnyéki tizenhat településen érinti a nagycsaládosokat, az alacsony, de a magas jövedelműeket is. Az előzőek esetében az olcsóbb cikkek, a takarékos fogyasztás nemcsak a pénztárcát kímélik, hanem a népgazdaság erőforrásainak takarékosabb felhasználását is elősegítik. A Köp—Ka ÁFÉSZ igyekszik az olcsó, közkedvelt hentesárukból megfelelő mennyiséget biztosítani. Ezek tárolására kielégítő hűtőkapacitással szerelték fel az üzleteket. A beszerzést közvetlen a húsipartól vagy az állami gazdaságtól végzik. Csak a boltvezetőn múlik, hogy él-e a heti kétszeri szállítás lehetőségével. Ugyancsak az alacsony jövedelműeket és a nagycsaládosokat segítik azzal, hogy ruházatból az olcsó, közepes árfekvésű árukat is biztosítják. A vásárlási körülmények javítása is célja az áfésznek. Korszerűsítik — az anyagi erőforrástól függően bővítik — a bolthálózatot. Tavaly novemberben adtak át Sza- kadáton egy korszerű vegyesboltot, melyre — ott- jártunkkor — a helyiek azt mondták, „szinte minden van benne”. Erről személyesen is meggyőződtünk. A SZÖVOSZ és a Belkereskedelmi Minisztérium állás- foglalása alapján több településen — így Koppány- szántón, Értényben, Pári- ban és Mucsiban — a szaka- dáti példa alapján korszerűsítik az üzleteket. Tamásiban tudják, hogy az áruellátás színvonala a hazai termelőkön múlik, de a kereskedelemnek is jelentős szerepe van benne. — él — Fotó: Gottvald Károly A korszerűsített szakadáti üzlet utcai homlokzata
