Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-26 / 97. szám
1984. április 26. TOLNÁÉ NÉPÚJSÁG 3 Előre az 7984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáérti Rendeljen a karosszékből Cukorrépa-termesztésünk I. Csomagküldő kereskedelem A kisebb települések lakóinak áruellátása nemcsak nálunk, hanem a világon szinte mindenütt sajátos kereskedelmi módszereket kíván. A hagyományos árusítás — a bolti, az áruházi eladás —•. a leggazdagabb államokban is csak az áruk szűk választékát juttatja el az aprófalvak lakosságához. A tőkés kereskedők nem élnek meg abból a szerény forgalomból, amit a néhány százas lélekszámú községekben a nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkekből elérhetnek, ezért az utóbbi évtizedekben sok kis boltot bezártak. Kialakítottak viszont olyan értékesítési módszereket, amelyekkel megtartják, illetve visszaszerzik a falusi vásárlókat. KATALÓGUSBÓL VÁLASZTANAK A sokféle forma közül a legelterjedtebb a mozgóárusítás, és a csomagküldő kereskedelem. Az utóbbi különösen előnyös a vásárlóknak, akik vastag katalógusból — képes árjegyzékből — otthon, a lakásukban válogathatnak, és így minden közlekedési eszköz igénybevétele nélkül, telefonon vasv postán rendelhetnek. Tekintve azonban, hogy az évente többször megjelenő katalógusok előállítása a vállalatok számára igen költséges, ezeket vagy pénzért adiák, vagy nem közvetlenül a vásárlóhoz, hanem a településen működő boltnak küldik el. Miután a magyar kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek is nyereségérdekeltségi rendszerben gazdálkodnak, nálunk sem épülhetnek a kis forealom miatt veszteséges áruházak a községekben Ilyen beruházáshoz a gazdálkodó szervezetek bankhitelt sem kapnak. A kis települések lakói tehát kénytelenek a legközelebbi városba utazni, ha bútort, építőanyagot vesznek, vagy nagyobb választékból kívánnak ruhaneműt, lakberendezési cikkeket beszerezni. A vásárlásnak ez a módia azonban egvre költségesebb, hiszen drágult a közlekedés, és még nagyobb mértékben emelkedett az árufuvarozás tarifája. Egy szobabútort nagyobb távolságra hazaszállíttatni olykor majdnem annyiba kerül, mint maga az áru. Ez a helyzet különösen a sokgyerekes, nagy családokat sújtja; akiknek gépkocsijuk sincs, azoknak még sok időbe is telik a városi áruházak felkeresése. A nyereségérdekeit vállalatok nálunk is igyekeznek megnyerni maguknak a falusi, tanyai vásárlókat és ennek érdekében már néhány helyen meg is tették az első lépéseket. Egy fővárosi műszaki cikkekkel kereskedő vállalat, a Keravill, nem sokkal azután, hogy engedélyt kapott a Budapesten kívüli tevékenységre, kísérletet tett a csomagküldő árusításra. Mint Erdős András, a vállalat igazgatója elmondta, ez az üzletáguk egyre nagyobb forgalmat bonyolít le. Az áru csomagolásáért nem számítanak fel külön díjat, a vásárló utánvéttel kanja meg, amit postán rendel. AZ EGÉSZ ORSZÁGBA A Keravill főként háztartási gépek alkatrészeit szállítja — illetve küldi darabáruként — bárhová, az ország bármely településére. Ezeket az alkatrészeket ugyanis a vásárlók gyakran a íegközelebbi városban sem mindig tudják beszerezni. Hasonló módon adnak el viszonylag jelentős mennyiséget abból a mini centrifugából, amelyet az országban egyedül a Keravill forgalmaz. Vállalják ugyan más áruk küldését is, de azok iránt mérsékeltebb a kereslet; a Keravillnak ez a tevékenysége nem olyan ismert, hogy sokan vennék igénybe. Miután a Keravill egyelőre csak szerény apparátussal folytatja a csomagküldést, mértéktartó a szolgáltatás reklámozásában is. Korábban a Kossuth Lajos utcai üzletük, ma inkább az óbudai Flórián áruházuk fogadja a megrendeléseket. Bár elvben bármit elküldenek utánvéttel, a gyakorlatban törékenv árukat — például televíziós készüléket — általában nem szállítanak. Néhány hete hasonló szolgáltatásra szánta rá magát a Bútorértékesítő Vállalat. Egy korábban dekorációs raktárként használt helyiséget bútorüzletté alakított, és itt — a Baross utca 32. alatt — a hagyományos árusítás mellett vállalják a csomag- küldést is. Jelenleg csak néhány, speciális bútorfajtát lehet megrendelni, olyanokat, amelyeket a gyártó eleve a postai szállításra alkalmas formában csomagol. MÉLTÁNYOS FUVARKÖLTSÉG A Bútorért ugyanis postai úton szállíttatja az árut, márpedig a posta centiméterekben és kilókban limitálja a feladható küldeményeket. Ezekbe a méret- és súlyhatárokba beleférnek bizonyos elemes bútorok, szekrényfalak és egy modern, ízléses ülőgarnitúra, a Juventus nevű. Most készül az a szerény terjedelmű katalógus, amely majd fényképekkel is bemutatja a postán rendelhető bútorokat. A katalógust a Bútorker nem a vásárlóknak, hanem saját üzleteinek küldi el; az érdeklődők a vidéki üzletekben tájékozódhatnak a postán rendelhető, többnyire csak a fővárosban kapható bútorfajták felől. A szállítási költségek mind a Keravill, mind a Bútorker esetében a vásárlót terhelik, és nem csupán attól függenek, milyen súlyos, milyen terjedelmes az áru, hanem a szállítás módjától is. Más ugyanis a Posta, a MÁV és a Volán tarifája, de valamennyi jóval alacsonyabb, mint például a magánfuvarozóké. Egy-egy bútorcsomag szállítási díja — a Bútorkereskedelmi Vállalat tájékoztatása szerint — postai úton alig éri el a száz forintot. A Keravill és a Bútorker kezdeti lépései arra engednek következtetni, hogyha az árukínálat tovább javul, és a forgalmazó vállalatok érdekeltsége az értékesítésben tovább erősödik, akkor nálunk is szélesebb körben elterjedhet a csomagküldő kereskedelem. Rendelhetünk majd otthonról, a legkisebb községből, a karosszékben ülve bármit, ami a nagyvárosokban kapható. GÁL ZSUZSA Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. Patyolat a mérlegen A vállalatnak, — melynek tevékenységét Gál Istvánná igazgató beszámolója alapján tárgyalta meg tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — nem Patyolat a hivatalos neve, hanem Textiltisztító és Ruházati Vállalat. Utóbbi fejezi ki pontosan a tevékenységet, hiszen ez a mi megyei Patyolatunk nem olyan tiszta profilú, csak szolgáltató vállalat, mint fővárosi és más megy ékbeli társai. A mi Patyolatunk — maradjunk a közhasználatú névnél — gazdasági kényszerűségből fogyasztásra is termel azonkívül, hogy alap- tevékenységet — mely szolgáltatói tevékenység — folytat. Ez az elsődleges feladata, és a legutóbbi, 1978 nyarán történt beszámolás óta a vállalat fejlesztési célkitűzései is e feladat ellátásának színvonalasabb megalapozását szolgálták. Elismerésre méltó eredménnyel még akkor* is, ha az alaptevékenységet kiegészítő konfekciós bérmunka egyre kevésbé hozta azt az eredményt, amit a vállalat ettől hosszú távon remélt. Az ötödik ötéves terv befejező évében a vállalat textiltisztításból származó árbevétele 24,9 millió forint volt. Központi üzemeinkben új, automata textiltisztító gépekkel termelt, és a városokban öt szalont üzemeltetett, s a magas ráfordítási költségek ellenére ért el 14,1 millió forint nyereséget. 1981-től mérséklődik megyénkben a textiltisztítás iránti kereslet, termékeivel szemben ugyanakkor megnőttek a minőségi követelmények. A vállalat gazdasági egyensúlyát mégsem kezdte ki ez a nehezebb időszak, amelyben nemcsak a tisztító szakma vállalatai versenyeznek, hanem más szervek is. Tavaly a vállalat alaptevékenysége 56 százalék volt az össztevékenységen belül, és árbevétele 26,1 millió forint. A lakosság részére biztosított szolgáltatás 36 településre terjed ki, a lakosság közel kétharmada lakóhelyén veheti igénybe a Patyolat szolgáltatásait. A munka minőségének javulását illeti az a számadat, amit érdemes itt följegyezni: az évi 280 vállalásnak mindössze 0,9 ezrelékére érkezik reklamáció. Ez is a népszerűvé lett bérágynemű-köl- csönzés területén jelentkezik zömmel. A fogyasztói áremelkedéssel összefüggésben 5 százalékkal csökkent a lakosság mosás iránti, 18 százalékkal a vegytisztítás iránti kereslete, felmondtak mintegy ezer ágyneműre vonatkozó bérleti szerződést. A helytállás tehát nem kis erőfeszítést kíván a Tolna megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalattól, mely piacgondokkal küszködik. Az a számadat, hogy a textiltisztítás 70 százalékát végzik nagy mennyiségeket mosató közületeknek, sok mindent megmagyaráz. A dinamikusan fejlesztett tevékenység eredményes folytatásának érdekében keresi most a vállalat azokat a megoldásokat, amelyek a gazdálkodás színvonalának további javítását szolgálhatják. A végrehajtó bizottság ezen az ülésen foglalkozott annak áttekintésével is, hogy az új vállalkozási formák milyen hatást gyakoroltak a megye munkaerőhelyzetére. E napirend tárgyáról a munkaügyi osztály vezetője, Németh József számolt be. Prieger József, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője ezt követően a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól adott élénk vitakedvvel fogadott jelentést. A testület végül jóváhagyta azt a dr. Hegedűs János vb-titkár által előterjesztett tervezetet, mely a tanácsi munka továbbfejlesztésével, egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos új intézkedéseket tartalmazza. Az idei tervekről Betakarítás Nagytormáson. (Archív felvétel) Az elmúlt időszakban a hazai cukorrépa-termesztés biztonsággal elégítette ki az ország cukorszükségletét. A termelés színvonalának növekedését az ötödik ötéves terv időszakában hozott központi intézkedések és a technológiai fejlesztés eredményezte. Ettől az időszaktól vált általánossá az örökletesen egymagvú fajták és a drazsírozott vetőmag használata, a szemenkénti vetési mód a vegyszeres gyomirtás, a nagy teljesítményű betakarító gépek — ezen belül a magajáró gépek — széleskörűen elterjedtek. Ezzel egyidejűleg nőtt a cukorgyári kapacitás, folytatódott a cukorgyárak rekonstrukciója. A termelés és a feldolgozás egyidejű korszerűsítése teremtette meg a feltételét annak, hogy 1979- től kezdődően rátérjenek a cukortartalom szerinti répaátvétel rendszerére. A termelők ettől az időszaktól kezdődően nemcsak a termés menyiségében, hanem a répa cukortartalmában is érdekeltté váltak. Mindezek eredményeként a szántóföldön termelt bruttó cukorhozam évről évre növekedett, Az 1983. évi aszály különösen nagy károkat okozott a cukorrépa-termesztésben, így az eredmények rendkívül szélsőségesek és nem tekinthető átlagosnak. A gyö- kérter'més 35—36 tonna hektáronként, a cukortartalom 15,8—16,8 százalék körüli, így a bruttó cukorhozam is alacsonyabb volt az előző évek átlagánál. Nemzetközi mércével mérve eredményeinket, azok összességében elfogadhatók, a fejlett cukorrépatermelő országok színvonalától azonban messze elmaradunk. Abban, hogy további tartalékaink vannak az egységnyi területen termelt cukorhozam fokozásában, a termelők és cukorgyárak szakemberei egyetértenek. A Cukorrépa Termesztési, Kutatási, Fejlesztési Társaság keretén belül évenként értékelik a kísérleti és üzemi eredményeket. Számos publikáció — rendszeresen közli a tudományos és gyakorlati megfigyeléseket, a cukorhozam fokozásának lehetőségeit. A cukorrépa-termesztés technológiai rendszere ma már kiforrott, ehhez többségében az eszközök is rendelkezésre állnak. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a technológiai előírások szakszerű végrehajtására, a cukorrépa biológiai igényeinek megfelelő és időbeni munkavégzésre. Figyelmet érdemel a Cukortermelési Kutató Intézetnek az az üzemsoros felmérése, amelyben bemutatják, hogy az egyes munkaműveletek időbeni elvégzése 20 százalékos hozamnövelést eredményezhet a ma még általánosnak tekinthető, elhúzódó munka- műveletekkel szemben. Az eddigi kísérleti és gyakorlati tapasztalatok szerint hazánkban átlagos időjárási feltételek esetén biztonsággal elérhető a 6—6,5 tonna hektáronkénti bruttócukorhozam. Ebből indulnak ki az 1984. évi termelési előirányzatok is. A cukorrépaterület szinten tartásával hektáronként 39,5 tonna gyökértermést és 15,5—16 százalékos átlagos cukortartalmat kell elérni ahhoz, hogy az ország cukorszükségletét biztonsággal kielégíthessük. Sokéves kísérleti és gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy nagy terméshozam és kedvező bel- tartalmi érték csak megfelelő termőszám, homogén, tiszta növényállomány esetén érhető el. Ez viszont döntő mértékben függ a vetési munkálatok megalapozottságától, azok időbeni elvégzésétől. A megfelelő területkiválasztás, talajművelés, a tápanyag-utánpótlás és a vetőágykészítés minősége legalább annyira fontos agrotechnikai követelmény, mint a fajta, a vetési mód és a vetőmag-használat tudatos megválaszása, a vetőgépek helyes üzemeltetése és a vetés, valamint az időbeni szakszerű vegyszeres gyomirtás. Ezek közül bármelyik tényező kerül minimumba, alapvetően rontja a vetés minőségét, a növényállomány homogenitását. A múlt évi őszi időjárás kedvezett a cukorrépatáblák megválasztásának, az őszi talajmunkáknak. A fajta- összetétel jobb az előző évekénél. A területnek mintegy 60 százalékán nyílik lehetőség nagyobb hozamú külföldi fajták termesztésére. Az üzemi igényeknek legjobban megfelelő fajták választékát tudatos szervező munkával kell kialakítani. Fölösleges többletköltséget jelent a legértékesebb fajták vetőmagjának használata ott, ahol számukra nem tudnak kiváló agrotechnikai körülményeket biztosítani. A terület nagyobb részére 90 százalék feletti csírázóképességű vetőmag állt rendelkezésre, 85 százalék alatti csírázóképességű vetőmag nem kerülhetett forgalomba. A tavaszi munkálatok során nagy gonddal végezték a vetőágykészítést, és a cukorrépa számára előnyös nitrogénműtrágyák helyes megválasztására, időbeni kijuttatására is ügyeltek. Tolna megyében idén tavasszal 2732 hektáron került földbe a cukorrépa magja, ez mindössze 100 hektárral kevesebb, mint az elmúlt évben volt. (Folytatjuk) D. VARGA MÁRTA Az MNB Vállalkozási Alapja Az első negyedévben hat új szerződést kötött a Magyar Nemzeti Bank Vállalkozási Alapja. Ennek keretében mintegy 400 millió forintot helyezett ki különböző vállalkozások, kapacitás- bővítő fejlesztések finanszírozására — tájékoztatták az MNB-nél az MTI munkatársát. A Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi intézményrendszer korszerűsítésének részeként 1983-ban hozta létre a Vállalkozási Alapot. Az új pénzügyi intézmény nem hitelek nyújtásával, hanem — a hagyományos banki hitelezési tevékenység kiegészítéseként — a forrásátcsoportosítás más formáival foglalkozik. Feladata, hogy az újonnan megalakuló gazdasági társulások és társaságok létrehozásához és működéséhez szükséges tőkét — amennyiben a befektetés jövedelmezőnek ígérkezik — biztosítsa. Vállalkozik tőke- kihelyezésre, gépek, termelőberendezések haszonbérbe adására, kötvénykibocsátásra és más pénzügyi szolgáltatásokra. A kisbank lehetőségei széles körűek, mivel tevékenységét szektoriális, ágazati megkötések nem korlátozzák. Vállalkozásait elsősorban jövedelmezőségi megfontolások alapján szervezi. Az alap már a múlt esztendőben eredményes munkát végzett: a magánerős lakásépítéssel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztésére, építőipari kisgépeket kölcsönző országos bolthálózat kiépítésére 100 millió forintos részesedéssel gazdasági társaságot hozott létre. Egy másik vállalkozás keretében külföldi film magyarországi forgatásához adtak több mint 30 millió forintot, könyvritkaságok kiadását szintén 30 millió forinttal támogatták. Az idén több új szerződést kötöttek, amelynek keretében a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalatnak pénzt adtak használt és új szerszámgépek — hazai és a szocialista országokban gyártott berendezések — vásárlására és haszonbérbe adására.
