Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

1984. április ZZ. NÉPÚJSÁG Hímes tojás pálinkával? Nincs esztendő, hogy ne fi­gyelmeztetne a sajtó, a rá­dió, a televízió: közeleg a Húsvét, jönnek a locsolók, jönnek a locsolkodó gyere­kek is! Ne itassuk őket sze­szes itallal, mert ha minden házban csak egy kortyot kapnak, akkor is mire a sor végére érnek... És nincs esztendő, hogy a mentők — valahol az or­szágban — ne szállítanának szirénázva súlyosan alkohol­mérgezett kiskamaszt a kór­házba. Hozzátenném, hogy a nagy­kamasznak, sőt a felnőtt fér­fiembernek sem kötelező holtrészegre innia magát Húsvét ünnepén. Pedig saj­nos gyakran ez történik. A rendőrség fekete krónikája a két, sőt, most az általános szabad szombattal együtt há­romnapos ünnep után ijesz­tően magas lehet, ha nem vigyázunk. Részeg kerékpá­rosok, ittas autóvezetők, mo­torosok szerepelnek benne. És akkor még nincsenek a listán azok, akik „csak” ott­hon, a családjukban okoztak bajt ittasan, vagy a kocsmai verekedésben sérültek meg, illetve sértettek meg máso­kat tettlegesen is, nemcsak szóval. Miért, hogy nálunk Ma­gyarországon nem is ünnep az ünnep alapos italozás nél­kül? Félreértés ne essék: nem antialkoholista prédikációt kívánunk folytatni, csupán a mértéktelenség ellen szeret­nénk szót emelni. Legyünk őszinték: nem kellemesebb úgy társaságban vagy csalá­di körben lenni, ha megál­lunk egy kellemes kis nyo­másnál, vagy még inkább a nyomás előtt, és beszélgetni tudunk egymással, és nem teszünk olyat, amit másnap­ra megbánnánk? Igen ám — mondhatja bár­ki —, de a locsolás szép szo­kás, és a locsolókat kínálni is illik. Ez így igaz, de... Először is a gyerekeket, a fiatalokat egyáltalán nem szükséges szeszes itallal kí­nálni. A hímes tojás, a cso­kitojás, a húsvéti bejgli — néhol aprópénzt is szokás — valóban elegendő a kínálás­hoz. És italnak ott a kóla, a gyümölcslé. Ne hozzuk a gyerekeket olyan helyzetbe, hogy úgy érezzék, ha a fel­nőtt kínál, nem illik azt mondani: köszönöm, én nem iszom. És a felnőtteknek? Tudom, kár lenne ugyan­ezt leírni, de talán nem is szükséges. A felnőtt férfia­kat, ha locsolni jönnek a lányos házhoz, kínáljuk meg egy laza fröccsel (és hozzá harapnivalóval is, ami meg­köti az alkoholt, nem engedi hirtelen felszívódni), kicsiny pohár borral. A pálinka, a tömény ital semmi esetre sem locsolóknak való, hi­szen a negyedik, ötödik ház­nál már nem bírják, nem bírhatják tovább, és ebből támadnak hol kisebb, hol nagyobb bajok, sőt tragé­diák. Ne legyünk előidézői: a hí­mes tojás mellé nem kötele­ző a pálinka. Ügy is fogal­mazhatnánk, hogy: tilos! fi borhibákról Kozmetikai szempontból azok a legzavaróbb borhi­bák, amelyek a fedetlen arc-, nyak- vagy kézbőrön kelet­keznek. Ilyenek például a szemölcsök. A közönséges szemölcs kézen (ujjak, te­nyér, kézhát), a lábon (ujjak, talp), vagy egyéb testrészen előforduló, kemény szaruré­teggel borított csomószerű, érdes felszínű növendék. A legújabb tudományos kutatá­sok szerint, a szemölcsöket egy apró vírus okozza, tehát fertőző. A vírusok útján ter­jedő szemölcs szaporodik; kézfogás, vagy közös törül­köző használatával tovább terjedhet. Ezért ha valakinek szemölcs van a kezén, ne használjon sem otthon, sem a munkahelyen közös kéz­törlőt. Mi a teendő, ha észre­vesszük, hogy kezünkön vagy testünk más területén szemölcs keletkezett? Ne várjuk meg, amíg megnő, el­szaporodik, hanem sürgősen forduljunk szakorvoshoz, aki elektromos úton vagy kapa­rókanállal, fájdalom nélkül eltávolítja. Előfordulhat, hogy az eltávolított szemölcs újra kiújul, mert a vírusok már továbbterjedtek. Ebben az esetben minél előbb újra kell kezeltetni. Még napjainkban is elő­fordul, hogy a szemölcsöket különféle babonákkal, „rá­olvasással” akarják elmu­lasztani, ún. szuggesztív ha­tással. Óva intünk minden­kit ettől a módszertől. A bőrhibák eltávolítása orvosi feladat, bár kétségtelenül előfordulhat, hogy minden külső beavatkozás nélkül, egy idő után nyomtalanul eltűnnek a bőrről. A sze­mölcsöket nem szabad kü­lönféle, más házi módsze­rekkel sem eltávolítani (ma­ró folyadékkal, elkötni ló­szőrrel vagy cérnával, le­csípni, lekaparni stb.). A bőrhibák másik formái a fiatalkori szemölcsök, amelyek kisebb-nagyobb la­pos gömböcskék alakjában jelentkeznek az arcon, ké­zen. Színük sárgásfehér vagy barnás. Ez a bőrhiba is fer­tőzhet. Minél hamarabb tá- volíttassuk el ezeket is szak­orvossal. Férfiaknál különö­sen kellemetlen például az arcon lévő szemölcs, mert körülményessé teszi a napi borotválkozást. Vannak olyan szemölcsök is, amelyekből szőrszálak nőnek ki. Ez kozmetikai szempontból nézve — vissza­riasztó látvány. A szőrszála­kat mégsem szabad házi módszerrel, otthon kitépdes- ni, szemöldökcsipesszel ki­szedni, mert komoly baj származhat belőle. Ezzel a problémával is forduljunk szakorvoshoz, aki szakszerű­en eltávolítja a kellemetlen bőrhibát. Az öregkori szemölcsről — amely a negyvenes évek után jelentkezhet — elég annyit tudnunk, hogy nem fertőző, általában szürkés­barna színű, könnyen leka­parható, morzsalékony kép­ződmény. Leggyakrabban ruhától fedett bőrterületen fordul elő. Fokozatosan nő­hetnek, színük sötétedhet egy idő után. Esztétikai szempontból indokolt ezek­nek az ártalmatlan bőrhi­báknak az eltávolítása is. Az idősebbkori bőrhibák közé tartoznak az élénkpiros, kissé kiemelkedő, puha ta­pintású csomócskák. Ezek a végtagokon és a törzsön for­dulnak elő. Egyes esetekben lencse nagyságúra is meg­nőnek. Ezek kitágult haj­szálerektől jönnek létre, és ha megsérülnek, elég erősen véreznek. Bár tulajdonkép­pen más veszélyt nem je­lentenek, jobb eltávolíttatni ezeket a borhibákat is. A kötőszövet jóindulatú burjánzása: a bibircsók, ez a testen bárhol kialakulhat. Keletkezésüket megelőzni nem lehet, mert nem isme­retes a fejlődésük oka. Az arcon megjelenő bibircsók feltűnő szépséghiba, bár szí­ne nem tér el az arc bőré­től. A szakorvos ettől a szépséghibától is megszaba­díthat. Ugyanígy könnyű­szerrel eltávolíthatja a kötő­szöveti rostból álló puha, kocsonyás bibircsókot, amely a hónaljban szokott megje­lenni. FÁSI KATALIN Játszóhely a lakásban A szülők, nagyszülőik, nagynénik és nagybácsik oly­kor nehezen tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy azo­kat a játékokat vásárolják meg a gyerekeknek, ame­lyekre annak idején ők -hiába áhítoztak. Divatos játékok mindig voltak és mindig lesznek. Megszerzésük költ­séges, és inkább szomorú, mint nevetséges versenyre készteti a felnőtteket. S nem is biztos, hogy sikerül ve­le igazán örömet okozni. A gyerek esetleg még, vagy már nem tudja értékelni a villany-mozdonyt, vagy a Lego játékot. Másrészt viszont így, együttes igyeke­zettel éppen gyermeki bájuktól fosztják meg az apró embereket, akik idő előtt válnak önző, birtokolni vá­gyó és követelődző felnőtté. Az egyszerű játékoknak a gyermek gyakran jobban örül. A színes dominók és fa építőknek, színes mű­anyag dobozok megmozgatják a kétévesek fantáziáját, ők még beérik ennyivel is. Faluhelyen -talán könnyebb hozzájutni szalmához, kukoricaháncshoz, szárhoz és csutkához, de jó szolgá­latot tesznek a maradék anyagok éppúgy, mint a zsák­vászon, vagy színes növényi magvak, termések. A já­tékkészítésre, barkácsolásra természetesen a városi gyermeknek is lehetősége van. Az olyan családokban, ahol a szülők, .nagyobb testvérek, esetleg nagyszülők maguk is szívesen varrogatnak, faragnak, barkácsol­nak. ott a gyermekeket is el lehet csalni a könnyű szó­rakozást nyújtó, de bizonyos esetekben már.már passzi­vitásba taszító televíziótól. A játékkészítés, gyurmázás. formázás a gyermek kreativitását -még időben kialakít­ja, fantáziáját növeli és nem utolsósorban nélkülözhe­tetlen sikerélményt is ad. Megnő a becsülete a szom­széd suszter bácsi színes maradék bőrdarabjainak épp­úgy, mint azoknak a „kincseknek”, amelyek anya var- rókosarából, vagy éppen a padlás zugából, vagy a fás- kamrából krültek elő. S a játszó gyerek szinte észre­vétlenül tanul anyagismeretet is. Ami sokszor megoldhatatlan probléma elé állítja a szülőket a mai kisméretű lakásokban az az, hogy a gyerek számára mindenképpen ki -kell Alakítani lega­lább egy nyugodt sarkot, ahol kedvére játszhat, ahol sem őt nem zavarják, s neki sem kell vigyázni olyan nagyon a rendre. A sokak által áhított többszintes csa­ládi házakban kialakítható a gyerekek jogos igényeinek megfelelő játszóhely. Amíg azonban ez sokak számára elérhetetlen álom, úgy kell berendezni a lakást, hogy számoljunk a gyerekek jelenlétével. Falikép vászonra A vászon semmi esetre se legyen sűrű szövésű, mert akkor nagyon nehéz lenne a hímzése, miután vastag fo­nalat kell használni ehhez a munkához. A bemutatott, vagy tetszés szerint megraj­zolt formákat eredetinek szánt méretben felrajzoljuk fehér papírra. A rajzot gom­bostűvel kiszurkáljuk és por­rátört fehér krétával, puha ronggyal átdörzsörjük a sö­tét vászonra. Ha világos ala­pot veszünk, akkor termé­szetesen finomra tört rajzo­lószénnel dörzsöljük be a mintát. A fekete alapon sza­bókrétával húzzuk utána a vonalakat, fehér vagy más világos alapon nagyon puha ceruzával (6B). Először lánc­öltéssel és BEA fonallal varr­juk meg a kontúrokat. Eze­ken belül láncöltéssel a raj­zon megadott irányban szo­rosan egymás mellett töltjük ki a rajzot. Csak sima fona­lat vegyünk a hímzéshez (Liu, Aliz, Klára stb.) An- goraszerű vagy más, szálkás fonású fonal nem alkalmas erre a célra. A falikép nagysága 55x74 centiméter. FOZOCSKEZZUNK Ezzünk] Rántotta burgonyával és sajttal. Hozzávalók: 6 tojás, 4—6 db közepes burgonya, 5 dkg zsír, só, bors, piros paprika, petrezselyemzöld. A burgonyát meghámoz­zuk és apró kockára vágjuk. A zsír felét egy alacsony szé­lű lábosba tesszük, megol­vasztjuk, majd hozzáadjuk a burgonyát. Sózzuk, néhány­szor megkavarjuk, majd a lá­bost lefedjük. Ha szükséges­nek látjuk, 1—2 evőkanál vizet önthetünk alá, majd puhára pároljuk. Közben be­letesszük a hagymát is, és óvatosan megkeverjük, ne­hogy lesüljön. Mikor a bur­gonya megpuhult, a mara­dék zsírt is hozzáadjuk, és a felvert tojásokat ráöntjük. Amikor a tojás összeáll, gazdagon meghintjük reszelt sajttal. Petrezselyemzölddel díszítjük, borssal, piros pap­rikával meghintjük, és tá­laljuk. Gyorsan elkészíthető, főleg vacsoraként ajánljuk. Velős rántotta. Hozzávalók: 40 dkg velő, 1 kisebb fej hagyma, 6—8 tojás, só, bors, babérlevél, citrom, 1 evőkanál zsír, pet­rezselyemzöld. A velőt megtisztítjuk a következőképpen: vizet for­ralunk, melybe 1—2 babér­levelet és egy kinyomott cit­romot tettünk. Ha felforrt, a tálba rakott velőre öntjük. A velő hártyáit leszedjük, majd lecsurgatjuk róla a le­vet. — Zsírban megfony- nyasztjuk a finomra vágott .hagymát, rádobjuk a velőt, sózzuk, borsozzuk. Ha zsír­jára sült, ráöntjük a felvert tojásokat. Óvatosan kever­jük meg, hogy a velő szét ne törjön. Mikor a tojás íz­lés szerinti keménységű, tá­lalhatjuk az ételt. r Északi csipketerítők Korunkban, a világűr meg­hódításának, a robotok megteremtésének, az atom­energia felhasználásának korszakában az emberek egyre inkább vonzódnak az egyéni kézügyességet, az egyéni ízlést kifejező hasz­nálati tárgyhoz. Egyre töb­ben vannak, akik szeretik, értékelik a népművészeti al­kotásokat. Bizonyítja ezt az is, hogy mindig sok a vá­sárló azokban a boltokban, ahol népművészeti munká­kat árusítanak. Különösen nagy az érdeklődés a csip­kék iránt. Az észak-oroszországi vá­rosban, Kirovban nagy mű­vészi hozzáértéssel készül­nek a szebbnél szebb csipke­terítők, amelyeken a jelleg­zetes motívumok a táj ter­mészeti körülményeit — a hosszú, hideg telet,, a táj szépségét, a hó és jég vilá­gának sajátos képződmé­nyeit keltik életre. A. Blin­kova és V. Szmirnova híres a szakmában, a közelmúlt­ban Rjepin Állami Díjat kaptak. Gyönyörű térítőikét az észak-oroszországi csipke­verés évszázados hagyomá­nyai szerint készítik: mind­re jellemző a minták gaz­dagsága és szépsége, a töké­letes művészi kidolgozás. j A két állami díjas, A. Blinkova (Italról) és V. Szmirnovaj Bélyeggyűjtőknek Három kiállítás Április 20-án a Magyar Posta — híven a hagyomá­nyokhoz — három bélyeget tartalmazó blokk 'kibocsátá­sával köszöntötte az idei nemzetközi bélyegkiállításo. kát. 1984-ben három világ­méretű bemutató lesz, amint azt a blokkban szereplő 4 fo­rint névértékű bélyegek ta­núsítják. Az új kiadvány a Madridban, Melbourne-ben és Stuttgartban tartandó ren­dezvényeket hirdeti. Az egyes ábrák korábbi magyar bélye­gek képét ismétlik meg, új­ra iláthatjuk Goya: Korsós leány c. alkotását az 1968-as festménysorozat 40 filléresén, az 1961-es Állatkert sorozat 20 filléres értékét kenguru képével és az 1959. évi 1 fo­rintost, amely Schiller arc­vonásait idézi fél. A bélye­gekhez szelvény kapcsolódik, ezeket a vonatkozó kiállítá­sok emblémája díszíti. A blokkot az Állami Nyomda készíti ofszet eljárással Wi. derkomm Ervin grafikusmű­vész tervrajza alapján. Hazai bélyegnapok és -ki­állítások a Magyar Postát már évtizedek óta ösztönzik bélyegkiadásra. Külföldön tartott világtalálkozókat 1973 óta örökítenek meg magyar bélyegek. Ezek a kiadványok többnyire az illető ország ré­gebbi vagy éppen elsőnek kiadott bélyegét ismétlik meg. jobbára az eredetivel egyező szépségben. Német szaklapok szerint az első ba­jor bélyeg reprodukciója az eredetit is felülmúlja 10 éve, a STOCKHOLMIA alkalmá­ból magyar bélyegen első íz­ben alkalmaztak fólianyo­mást. A sorozatkiadások kö­zött 1977-ben, 1982-ben a mostanihoz hasonlóan koráb­bi magyar bélyegeket hasz­náltak fel. 4. éve ünnepelte a filatelisták népes tábora a világ első bélyege megjelené. sének 140. évfordulóját. Eb­ből az alkalomból London­ban tartottak világkiállí­tást és természetesen az „el­ső” mása került a bélyegre. A hazai gyűjtők már albumot tölthetnek meg idegen or­szágok magyar bélyegeket bemutató első kiadásaival, hiszen szerepelt többek kö­zött Kanada, Dánia, Bulgá­ria, Hollandia.

Next

/
Thumbnails
Contents