Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-22 / 95. szám

1984. április 22. "NÉPÚJSÁG 3 Családtagok a műszergyárban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Üzemlátogatásra hívták meg az MMG-AM Műszergyára vezetői a vállalat dolgozóinak gyermekeit. A kis vendégek közvetlenül ismerkedhettek meg szüleik munkahelyével, az általuk végzett munkával. Kép és szöveg: KÁNT AS JÓZSEF Ki is próbálhatom a pneumatikus csavarhúzót? Auth László kisfiának magyarázza a gép működését Lássuk, kinek sikerül gyorsabban összeszerelni Ennyi alkatrészből áll egy feszmérő? Itt hitelesítik a feszmérőket a demagógokkal, akik mindig készek szembeállítani a tö­megeket és a vezetőket, és elutasított minden személyi kultuszt. Lenin erőfeszítése nem volt hiábavaló. Ezt ma már sen­ki sem .vonja kétségbe. Olyan kulturális, tudományos és technikai fejlődést hozott a Szovjetunió népeinek, amely példa nélkül áll az emberi­ség történelmében. A Szov­jetunió ma a tudomány és a technika számos területén élvonalbeli pozíciókat foglal el. A világ tudományos dol­gozóinak egynegyede szovjet ember. A szocializmus épí­tésének Lenin által kidolgo­zott tervében három fő pillér szerepel. Az ország iparosí­tása, a mezőgazdaság kollek­tivizálása, a kulturális forra­dalom. Ugyanakkor a szocia­lizmus megvalósításának el­engedhetetlen feltétele a pro- letáriátus diktatúrája, ami nem más, mint a demokrá­cia felsőbb formája. Ez a diktatúra az ellen­ségnek ma is céltáblája. A szovjetellenes propaganda a legkörmönfontabb módon tá­madja a lenini elmélet nyo­mán ma is élő valóságot. Gyakori és kedvenc formu­lája szerint elismeri a gaz­dasági és kulturális élet eredményeit, hogy az objek­tivitás látszatát fenntartsa, amikor támadásba lendül a politikai szervezet demokra­tikus jellege ellen. Szívesen fejtegetik, hogy a Szovjetunióban, és természe­tesen a szocialista országok­ban a politikai struktúra nagymértékben elmarad a termelőerők fejlettségi szín­vonalától. Nem új keletű ez, hiszen már 1921-ben a mun­kásellenzéknek nevezett cso­port a trockistákkal együtt különféle javaslatokat ter­jesztett elő a szocialista de­mokratizmus elvének és gya­korlatának megsemmisítésé­re. Ideológiai és politikai el­lenfeleink nem véletlenül félnek a szocialista demok­ratizmus kiteljesedésétől, jól tudják, hogy a tömegek al­kotóereje, a párt politikája melletti kiállása annál erő­teljesebb és hatékonyabb, minél aktívabbak az embe­rek a döntések előkészítésé­ben és meghozatalában. Jól tudják, hogy a demokratiz­mus szélesedése az eleven, konstruktív munkát serkenti, fokozza a tömegek politikai tudatosságát, egyszóval tuda­tosodik bennük, hogy ők az ország igazi gazdái. Ha Leninről beszélünk, Lenint idézzük, közben a mára gondolunk, a ma ten­nivalóit rendszerezzük. Ez természetes, hiszen a szo­cializmus építésének mai szakaszában is az egyik leg­fontosabb elméleti, sőt oly­kor gyakorlati útmutatást Lenin műveiből meríthetjük. Szólhatunk itt akár a leg­konkrétabb napi tennivalónk­ról is, például a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának legutób­bi üléséről. Láthatjuk, hogy az ülésről megjelent közle­mény minden szakaszát, minden mondatát a lenini szellem hatja át. Nem kellene sokat lapoz­gatnunk a Lenin munkáit összegyűjtő kötetekben, hogy rábukkanjunk arra az irány- mutatásra, amely a Központi Bizottság közleményében így fogalmazódik meg: A szocialista állam gazda­ságvezető funkciójának meg­felelően a központi gazda­ságirányítás fő feladatai a következők legyenek: a nép- gazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a gazdasági fo­lyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek kiala­kítása és működtetése. Lenini gondolat az is, hogy a gazdasági terv a társadal­mi érdek érvényesítésének, a szocialista gazdaság irányítá­sának alapvető eszköze. Emlékezzünk vissza koráb­bi tanulmányainkra, amikor csaknem szó szerint olvas­hattuk azt a lenini figyel­meztetést, hogy erősítsük a tervezés nyitottságát, rugal­masságát, a teryek vegyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társa­dalmi folyamatokat. Hasonlóan találkozhatunk azzal a gondolattal is, mi­szerint a gazdasági életben olyan körülményeket kell te­remteni, amelyek a gazdál­kodás valamennyi résztvevő­jét az eredmények és a tel­jesítmények növelésére, ru­galmas alkalmazására ösz­tönzik. így kapcsolódik össze Le­nin és a ma, így érhető tet­ten, hogy Lenin tanításai ma is élő valóság, hogy Lenin a mai nemzedékhez is szólt, hogy Lenin ma is tanít. FEJES ISTVÁN Szója 33-34 ezer hektáron Országszerte megkezdő­dött a szója vetése. A gaz­daságok arra törekszenek, hogy a kukoricát megelőz­ve, mindenütt földbe ke­rüljön a magja, mivel ugyanazokat a gépsorokat használják mindkét növé­nyi kultúrához. A szójamag kevésbé érzékeny, mint a kukorica, következésképpen hűvösebb talajban is csí­rázásnak indul. A vető­magot a szója hazai köz­pontjában, a bólyi kombi­nátban állítják elő az egész ország számára. A kiszállított magvak meny- nyisége alapján számítva az idén körülbelül negye­dével nő, és eléri a 33—34 ezer hektárt a szója hazai vetésterülete. Ennyi szóját még soha nem termeltek nálunk. Nagyüzemi mére­tekben éppen 10 évvel ez­előtt — 1974-ben — kez­dődött meg Magyarorszá­gon az állatok takarmá­nyozásában, és újabban az emberi táplálkozásban is fontos szerepet játszó fe­hérjenövény termelése. A hazai földekről származó szójával lényegesen csök­kenteni tudjuk a drága fehérjeimportot, s ugyan­akkor biztonságosabbá tesszük állatállományunk takarmányellátását. Falugyűlések Falugyűlést tartani nem kötelező, megyénkben mégis minden településen, minden évben összehívják. Az is hagyomány, hogy a HNF megyei bizottsága évente ösz- szegzi a fórumok politikai 'tapasztalatait. A tanácstör­vény és annak végréhajtási utasítása csak a társközsé­gekben írja elő a közös tanács éventkénti beszámolóját. Január közepe és március eleje között 110 találkozót szerveztek községekben a lakosság és a települések ál- lami és társadalmi vezetői között. Azért e megkülön­böztetés, mert az idén először, néhol a népfrontbizottsá­gok is beszámoltak tevékenységükről, nemcsak a taná­csok. Az igény és a szükség együtt hozta létre a hagyo­mányt, hogy mindenütt megtartják a községi „zárszám­adást”, igény a tanács részéről, hogy elmondja, mit Végeztek az előző évben, és megbeszélje a lakossággal az elkövetkező tennivalókat. A lakosság részéről pedig arra, hogy tudja mi történik a községben, és miben vár. ják a segítségét. A szükség pedig a jelen gazdasági helyzet, amelyben minden fillért kétszer meg kell nézni, hogy hova tegyünk. A pénz csak összefogással, a lakos, ság és a munkahelyek társadalmi munkájával együtt elég. A falugyűlések résztvevőinek száma meghaladja a 13 ezret, fórumonként általában 100—110 ember vett részt a tanácskozásokon, a hozzászólások átlaga hétről kilencre emelkedett. Hozzájárult az érdeklődéshez az is, hogy új konfliktusok vetődtek fel. Javult ugyan a kis községek ellátása általában, de az utazási költségek növekedése kihat a mindennapi életre. Javult a beszá­molók színvonala, közérthetősége. Egy helyütt tették csak szóvá, hogy a beszámoló szakzsargonját nem lehe. tett megérteni. Szó esett a falugyűléseken az élet szinte minden területéről, külön hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi tennivalók, a tiltott szemétleraköhelyek, a vízelvezetés, az utak állapota. A helyzet javításához a lakosság saját segítségét is felajánlotta. Az emberek arról is beszéltek, hogy védeni kell értékeinket, tehát karbantartani a meglévő létesítményeket, gondozni a parkokat. Duna. szentgyörgyön felhívás született, az „Egy ház, egy virá­gos kert” érdekében, másutt felhívás nélkül is számí­tanak az emberek egymásra a falvak csinosításában. Sok helyütt érte bírálat a figyelmetlen traktorvezető, két az összetört járdalapokért, Kalaznón például szóba hozták, hogy a megüresedett házakat budapestiek vet­ték meg, akik nem adnak a környezetükre, rendetlen az udvaruk, csak „napozni járnak” falura. A kis községek­ben sürgették a lebontott házak helyének elmunkálását. Sürgetik az intézményes szemétszállítás kiterjesztését, a szennyvízszippantás és -elkülönítés dolgát, a kis bol­tok jobb ellátását. Sok kisközségben milliós nagyságrendű fejlesztés yalósult meg az elmúlt években. Külön-külön nem tűnnek nagy dolognak — kivéve a vízműveket és az útépítést —, de a helyiek szemében nagy a jelentőségük az új tantermeknek, óvodabővítésnek, vízvezetéknek, felújított vagy új ravatalozónak, járdáknak. A gázprogramnak általában mindenki örül, de a várható költségektől félnek. A korábbiakhoz viszonyítva jelentősen megnőtt a panaszok száma a DÉDÁSZ mun­kájára, ami elsősorban a vezetékek elöregedésével ma­gyarázható. A feszültségingadozás miatt újabb települő, seken romlott a tévé vételi lehetősége, elsősorban a Székszárd környéki községekben. Kevesebb bírálat érte a Volánt, a felvetett javaslatokra gyors válaszok és intézkedések következtek. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos észrevételek csökkentek, az orvosi és állat­orvosi ügyelet rendjét Bátaszéken, Decsen és Gyulajon kifogásolták. Bonyhád környékén változatlanul és visz- szatérően kifogásolják a kenyér minőségét, a szállítás ütemét. Az általánosságokon kívül érdemes beszélni a helyi érdekességekről is, annak illusztrálására, hogy mi min. den foglalkoztatja az embereket falvainkban. Dunaföld- váron segítséget kért valaki a községi krónika megírásá­hoz, Tolnán javasolták, hogy létesüljön emléktábla a ha­józás és a hajósok emlékére. Grábócon és szálkán az épí­tészeti emlékek megőrzését javasolták, Ozorán nem tudja elnézni a lakosság, hogy a vár mellett kisajátított ház helyén mennyire lassan épül az új. Dunaföldváron az öregek garzonháza került az érdeklődés előterébe, és a nudista strand terve váltott ki vitát. Pörbölyön vissza­kérik a település nevét és társközségi rangját. Néhány kedves, ámde illuzórikus javaslat is elhangzott. Tanítani kéne a demokrácia iskolájában azt a javaslatot — per. sze, mint rossz példát —, hogy a gyorsvonat álljon meg Decsen. Ugyanis aki benne ül. annak aligha tűnnék demokratikusnak az eljárás, hogy megáll a gyorsvonat. Szép álmaik vannak a nagymányokiaknak, uszodát sze­retnének építeni, de ez az elképzelés manapság nem kimondottan reális. A falugyűléseken a hozzászólások 264 közérdekű be­jelentést. 412 javaslatot. 29 panaszt, és 223 egyéb észre, vételt tartalmaztak. Ebből a helyszínen, azonnal meg­valósíthatónak minősült 260 ötlet. Jövőre 67, a követ­kező ötéves tervben 213, nem teljesíthető 47 kérés. Az idén megvalósíthatónak minősült a falugyűléseken 246 elképzelés, már ebből is látszik, hogy közös erővel mennyi probléma megoldására lesz képes a lakosság községeinkben az idén. IHAROSI Lehet, hogy titkárnő leszek ...

Next

/
Thumbnails
Contents