Tolna Megyei Népújság, 1984. április (34. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! TOLNÁN MEGYEL AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 90. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. április 17., kedd. Mai számunkból sarga CÍMKÉS etelek (3. old.) NYOLCVANÖTRE VÄRVA (2. old.) ROMLOTT A PÉNZÜGYI FEGYELEM (3. old.) A VIDÉKI PONTOK TOVÁBBRA IS „HIÁNYCIKKEK” (5. old.) BÜCSÜ EGY „ARANYCSAPATTÓL” (6. old.) Tizenöt millió tonna Megterem-e a 15 millió tonna gabona? Mivel se­gíthetik leginkább a .nagyiüzemek a vetések fejlődését? Zökkenőimenites ellátás várható-e gépekből, műtrágyá­iból és növényvédőszerekből? A Szolnokon megrende- zett országos gabonatermesztési tanácskozáson e kér­désekre keresték a választ a szakemberek, s ezek a té­mák szerepéinek az április itóilencedlike óta zajló me­gyei tanácskozásokon is. Az egymást követő disputák­ra. az őszinte helyzetelemzésre azért vtan szükség, mert a magyar növénytermesztők münden korábbi re. kord túliszárnyalását tűzték maguk élé. Az előjelek — ez kicsendül több' felszólaló mon­dandójából — nem éppen rózsásak. A tervidőszak ed­dig eltelt három esztendejében 11 millió tonna gabo­nát termelt meg a mezőgazdaság, ami .időarányosan 3,2 százalékkal kevesebb a tervezettnél. Ám ennél sakkal nagyobb gond, hogy az időjárás to­vábbra is sújtotta a mezőgazdaságot, mivel rendkívül szűkmarkúan mérte a földekre a hulló esőt. Időjárá­sunk az utóbbi évékben az átlagosnál is jóval csapa- dékszegényetab volt: 1982-lben 52, tavaly pedig 166 mil­liméterről esett kevesebb eső, mint a sokévi átlag. És a hiányt imáig nem pótolta a természet —, így ma sok­helyütt 150—200 milliméter víz hiányzik a talajból. Az 1984. évi terv 2 millió 910 ezer hektár gabonave­tést irányzott elő: amelyből 350 ezer az őszi búza, 170 ezer az őszi árpa, 120 ezer a tavaszi árpa, 70 ezer a rozs, 40 ezer a zab és 1 millió 160 ezer a kukorica. A felmérések szerint a mezőgazdasági nagyüzemek mintegy 60 ezer hektárral több őszi kalászost vetettek el. mint az előirányzat. Ez örvendetes tény. Az viszont aggodalomra ad okot, hogy az őszi kalászosok állapota napjainkban gyengébb, mint tavaly volt. A legfrissebb becsléskor a vetésállomány 38 százaléka jó, 39 köze­pes, 23 pedig gyenge minősítést kapott. Mindez a szá­raz időjárással magyarázható, ugyanis a vetések egy része csak a tél végén és kora tavasszal bújt ki a föld • iből. Ez a késés, a vegetációiban tapasztalható háromhe­tes lemaradás bajossá teszi az állapotbecslést, márpe­dig néhány napon belül minden nagyüzemben tisz­tázni kell: hol tanácsos felülvetéssel próbálkozni. A szakemberek véleménye szerint az országban 30—40 ezer hektáron olyan gyengén fejlettek a növények, hogy ezeken a területeken a közepes termés sem re­mélhető. Ilyen helyzetben pedig csak a kiszántás és az újravetés segíthet: új növényiként elsősorban a kukori­ca jöhet szóba. A kiszántott gabonák pótlásán tűd minimálisan any- ínyi kukoricát kell vetniük a nagyüzemeknek, mint tavaly, vagyis 1 millió 160 ezer hektárt. Csák így re­mélhető az idei cél teljesítése. Aim az üzemi tervek ar­ról árulkodnak, hogy a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok ennél mintegy 30 ezer hektárral ki­sebb területen szándékoznak kukoricát vetni, mond­ván : .nincs több helyük. Pedig — a szakértők szerint — a szántóföldi szálas- és tömegtakarmány növényeknél van mód további területcsöklkentésre, és az így felsza­baduló föld elegendő lehet a tengeri számára. A tápanyag-utánpótlás évek óta a mezőgazdasági termelés Ah illés-sarka. Az idén is eléggé vegyes a kép. Ez alatt azt kell érteni, hogy az üzemek között — az adagok felhasználásában — rendkívül nagy a szóródás. Az élenjáró gazdaságok 40—45 százalékkal nagyobb mennyiséget használnák fel a különféle hatóanyagok­ból, mint az alacsony szinten gazdálkodók. Másutt a rosszul értelmezett takarékosság miatt fogják vissza a műtrágyafeibasználást, s így évről évre szabályosan megzsarolják a talajt. Pedig — és ezt a kutatási ered­mények egyértelműen igazolják — az őszi búza és a kukorica hozamai csak akkor növelhetők, ha a táp- anyagfelhasználás jelentősen emelkedik. Az intenzív galbonaprogram — amely 1981-ben in­dult — jól halad, az első ütem eddigi három évében 84 ezer tonna búza és 375 ezer tonna kukorica többlet­termést eredményezett. Az elvégzett beruházások 500 ezer hektáron teszik lehetővé, hogy a mai ismeretek szerint legkorszerűbb termelési technológia alkalmaz, ható legyen. Ettől a programtól azt várják a szakembe­rek, hogy nagy területen lehessen 8—9 tonnás kukori­ca és 5,5—6 tonnás búzatermést elérni. A termelési költségek az utóbbi években tetemesen emelkedtek, ennek ellensúlyozására 1982-től kezdve a gyenge adottságú, valamint az egyéb okból támogatott üzemek végtermék-árkiegészítést kapnak a kalászos gabonák után. Az árkiegészítés mértéke 23, illetve 28 százalék. A gábonatermelési prémium — amit 1982- ben vezettek be — minden üzemet érint. Tavalyelőtt majdnem 1 milliárd, 1983-ban pedig 730 millió forint többlettermelési prémiumot fizettek ki a nagyüzemek­nek. Így sikerült javítani a termelési kedvet. Az idén a gabonatermelési prémiumot a felvásárlási árba építet­ték be. eszerint 1984-ben már 240, illetve 200 forinttal magasabb árat kapnak a búzáért és a kukoricáért a nagyüzemek. Most mindenekelőtt arra kell figyelni a gazdasá­goknak, hogy a talaj nedvesség megóvása érdekében minél kevesebb művelettél végezzék a szántóföldi (munkákat, s utána a lehető leggyorsabban zárják le a talajt. A MÉM vezetői úgy látják: amennyiben sikerül a tervezett területen — 8—10 nap alatt — elvégezni a kukorica vetését, s az időjárás sem lesz rosszabb a kö­zepesnél akkor teljesíthető a 15 millió tonnás gabona- termés. ' CSEH JANOS Ülést tart a Magyar Szocialista Mmkáspárt Központi Bizottsága Április 17-re összehívták a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Köz­ponti Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a gazdaságirányítási rendszer továbbfej­lesztésének soron lévő feladatairól szóló előterjesztést. (MTI) Kádár János fogadta Bemard Lown professzort Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a KB székházá­ban fogadta Bemard Lown neves amerikai orvosprofesz- szort, a „Nemzetközi Orvos­mozgalom a Nukleáris Hábo­rú Megelőzéséért” társelnö­két, aki a Magyar Tudomá­nyos Akadémia vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón Kádár János méltatta az orvosmozgalom jelentősé­gét a nukleáris háború elle­ni egyre szélesedő nemzetkö. zi összefogás előmozdításá­ban. Megerősítette, hogy ha­zánk támogat minden józan kezdeményezést, amely a nukleáris katasztrófa meg­akadályozását szolgálja. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál, a KB Tudomá­nyos, Közoktatási és Kultu­rális Osztályának vezetője és Holtán Zsuzsa, a nemzetközi mozgalom magyar nemzeti bizottságának ügyvezető el­nöke, a Központi Bizottság tagjai. (MTI) Szíriái kormánynyilatkozat Sarlós István Indiában Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel vasárnap küldöttség uta­zott Indiába. A delegáció résztvesz a Körösi Csorna Sándor születésének 200. év­fordulója alkalmából rende­zendő emlékünnepségeken és tudományos ülésszakon. A nagy magyar orientalis­ta születésének kétszázadik évfordulója alkalmából ren­dezendő indiai ünnepségso­rozat idején a küldöttség fel­keresi azokat a helyeket, ahol máig őrzik és ápolják Körösi Csorna Sándor ván­dorlásainak és munkásságá­nak emlékét. így a fővároson, Űj-Delhin kívül látogatást tesz Agrában, valamint Kal­kuttában a Bengáli Ázsiai Társaságnál, amelynek könyvtárosaként a tibetiszti- ka megalapítója rendszerez­te és kiadta a zanglai, pukta- li, és kanami lámakolostorok- ban tíz éven át végzett tanul­mányainak tudományos ered­ményeit. A küldöttség elza­rándokol a Himalája lábai­nál elterülő Dardzsilingbe és lerója kegyeletét Körösi Cso­rna Sándor sírjánál. A delegáció hétfőn megko. szorúzta Mahatma Gandhi és Dzsavaharlal Nehru, az indi­ai nép két nagy fia síremlé­két. Szíria legfontosabb kül- és belpolitikai feladatairól kor­mánynyilatkozatot olvasott fel Abdul-Rauf Kasszem mi­niszterelnök a törvényhozás­ban. A parlament szombaton ülésezett. A nyilatkozat szerint a Szí­riái kormányzat az ország legfőbb külpolitikai feladatá­nak az összes megszállt arab területek felszabadítását és a Palesztinái arab nép nemzeti jogainak érvényesítését te­kinti. Politikáját az „ameri­kai imperializmussal és az izraeli cionizmussal szembe­ni ellenállás alapján a közös arab fellépés erősítésének szándéka” vezérli. A Kasz- szem vezette kormány sze­rint a közel-keleti helyzet el­mérgesedése az amerikai és az izraeli agressziós politika következménye. A kialakult, veszélyes körülmények Szí­riától azt követelik, hogy szé­lesítse és szilárdítsa a baráti együttműködést azokkal az erőkkel, amelyek támogatják az arab népek küzdelmét a szabadságért és függetlensé­gért. A nyilatkozatban a minisz­terelnök külön kiemelte a szocialista országok közössé­gével — elsősorban a Szov­jetunióval — kiépített sok­oldalú kapcsolatok jelentősé­gét, aláhúzva az együttműkö­dés stratégiai jellegét. Ma érkezik hazánkba Andrej Gromiko A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívásá­ra Andrej Gromiko, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyettese, külügyminiszter ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik. (Andrej Gromiko életrajzát a 2. oldalon közöl­jük.) Harcok Libanonban Hétfőn reggel átmenetileg lezárták a libanoni fővárost kettészakító zöld vonal egyet­len átkelőhelyét, miután több tüzérségi belövés érte a Nem­zeti Múzeum körzetét. A hét végén több mint húsz halott­ja és ötven sebesültje volt a polgárháborús konfliktusnak, túlnyomórészt Nyugat-Bejrút síita külvárosában, ahol 13 gyermek vesztette életét. A baabdai elnöki palotát is ra- kétatalálat érte, de senki sem sérült meg. Szervezési és politikai okok miatt tovább késlekedik a szemben álló erők szétválasz­tása a bejrúti, a külvárosi és a hegyvidéki frontvonalon. Sem az ütköző erő, sem a libanoni és francia tűzszüneti megfigyelők létszáma nem elegendő a biztonsági terv kivitelezéséhez. Vasárnap véres utcai har­cok robbantak ki az észak­libanoni Tripoliban a reak­ciós Iszlám Egyesülési Moz­galom és a Szíriához közel álló Arab Demokratikus Párt milicistái között. Az Arafat vezette palesztin erők kivo­nása óta legsúlyosabb helyi konfliktusban hatan vesztet­ték életüket és húsz fölött volt a sebesültek száma. Folytatódik a közös munka • • Összefogással új út épült Mözsön Tolnán és társközségeiben a múlt évi jelentős útépítést követően az idén tovább folytatódik a mymka. önkéntes hozzájárulással és társadalmi összefogással az elmúlt napokban mintegy fél kilométer hosszúságú, há­rom méter széles utat épí­tettek Mözsön az Arany Já­nos utca lakói. A betonozás előtt két nap alatt végezték el az előkészítést, majd Vígh Istvánná tanácstag szervezé­sével nem több, mint négy nap alatt készült el a beton­út. Naponta 20—25 Arany János utcai dolgozott az út­építésen. A Tolna Nagyközségi Kö­zös Tanács az útépítés költ­ségeinek az egyharmadát vál­lalta. Hozzájárulásként az érdekelt utca lakói házan­ként ötezer forintot fizettek be, kétezer forint értékben pedig társadalmi munkát vé­geztek. A tolnai tanács mintegy háromezer köbméter beton szállítására kötött szerződést a Szekszárd—Paksi Vízi tár­sulattal, melyből az idén a településeken három kilomé­ter hosszúságban utak épül­nek. Mözsön a Dobó, a Bartók és az Iskola utcában, míg Tolnán a Bartók, a Mező Imre, a Babits, a Víztorony, a Zrínyi és a Marx Károly utcákban. Fotó: Gk. Munkában az utca lakói Négy nap alatt készült el a betonút »

Next

/
Thumbnails
Contents