Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-11 / 60. szám

C TOLNA \ 6 NÉPÚJSÁG 1984. március 11. Iskolai sport A rendszeres testedzés, a tömegszintű testnevelés és sport bázisának szélesítése, valamint a sportági kivá­lasztás érdekében a Paksi SE és a paksi városi úttörő- elnökség háromfordulós lab­darúgó-bajnokságot szerve­zett a város általános isko­lái részére. t A bajnokság állása az ed­dig befejeződött két forduló eredménye alapján: I. kor­csoportban: 1. III-as iskola 6, 5. Il-es iskola 4, 3. Be- zerédj iskola 2 ponttal. A II. korcsoportban: 1. Il-es is­kola 6, 2. Bezerédj iskola 3, 3. III-as iskola 2 ponttal. Dombóvárott a József At­tila Általános Iskolában rendezték meg az 1984. évi városi és városkörnyéki leány és fiú úttörő egyéni sakkversenyt. Végeredmé­nyek: Kisdobos leány: 1. Diószegi Ildikó (Dalmand), 2. Greschner Aliz (Dombó­vár), 3. Nagy Annamária (Szakcs). Fiúk: 1. Balaskó László (Dalmand), 2. Nagy György (Szakcs), 3. Bagoly Levente (Dombóvár). Üttörő leány: 1. Szőts Zsuzsanna (Gyulaj), 2. Phő- busz Zsuzsanna (Dombóvár), 3. Bíró Andrea (Dombóvár). Fiúk: L.Palánki Csaba (Dal­mand). 2. Nyirati János (Döbrököz), 3. Vörös Zsolt (Szakcs). Sportműsor Sakk: A megyei CSB I. osztályában: Szedres—TÁÉV I. , Dombóvár—Bátaszék. A II. osztályban: Atomerőmű SE II.—Gyönk, Báta—Bölcs­ke, Regöly—Györköny, Dal­mand—Tolna. Teke: Az NB Ill-b'an: TAÉV SK—Pécsi MSC 10 órakor a TAÉV csarnokában. Labdarúgás NB II.: Szolnoki MÁV MTE—Szekszárdi Dózsa 14.30. Területi bajnokság: Bog- lárlelle—Bonyhád, Nagymá- nyok—Kaposvári Rákócsi, Siklós—Kisdorog 14.30-kor. Megyei bajnokság: Tevel— Alsónána (Albert), Tengelic —Kaposszekcső (Oszterma- jer). Tamási—Ozora (Varga), Paks—Németkér (László), Dombóvári VMSE—Dombó­vári Vasas (Dravecz), Apar- hant— Kocsola (Lubastyik), TAÉV SK—Nagydorog (Rit­zel), B. Pannónia—Dunaföld- vár (Tóth). Kezdési idő: 14.30. Körzeti bajnokság: öcsény —Zomba (Taba), Cikó—Sió- agárd (Bogdán), Győré—Fadd (Nagy), Kéty—Izmény (Jil- ling), Alsótengelic—Bony- hádvarasd (Tölgyesi), Báta— Bogyiszló (Antlfinger), Tol­na—Kakasd (Pál). Kezdési idő: 14.30 óra. Duna Kupa: Madocsa— Atomerőmű SE (Takács), Bölcske—Paks II. (Sóthy). Kezdés: 14.30. Termelőszövetkezeti Kupa: Pusztahencse—Dunaszentgy. (Farkas), Kajdacs—Tolnané- medi (Csepregi). Kezdés: 14.30. Tömegsport-szakosztály a Szekszárdi Spartacusnál Télen síelnek, nyáron szörf őznek A baráti körből alakult sí­szakosztály története egysze­rű. A havas lejtők sportága hozta össze a kis társaságot, kovácsolta össze azt a né­hány, téli sportágakat ked­velő fiatalt, akiknek ideális­nak éppen nem mondható körülményeik voltak kedvelt időtöltésükre. Mint mondják, nehéz helyzetben jobban egy­másra utaltak, s ezért köny- nyebben egymásra találnak az emberek. Ez esetben is így volt. Ma már a Szekszárdi Spartacus természetjáró­szakosztályának tömegsport- csoportjaként működnek a síelők. KEZDETI LEPESEK Az első nyomok a Kápol­na-kertbe vezetnek, ahol jó néhány évvel ezelőtt talál­koztak, ismerkedtek össze. Mind többet jártak Szekszárd egyetlen síelésre alkalmas terepére. Rendszeressé vált a terület használata, amit rendben is tartottak: letisz­tították, pályát alakítottak ki. Majd közös túrák, lengyelor­szági, csehszlovákiai utazá­sok következtek, felkeresték a nevesebb síparadicsomo­kat. Előfordult, hogy diákcso­portok hívták őket, s persze ilyenkor szívesen csatlakoz­tak is. Egy alkalommal a du- naföldvári gimnázium egyik kémiaszakos tanára szerve­zett egyhetes túrát. A lelkes pedagógus saját pénzén vett a gyerekeknek bakancsot, míg a léceket bérelték. Né- hányan a „sícsoportból” is velük tartottak. Hét nap alatt megtanítottak jó néhány is­kolást a sportág alapjaira. Két éve azonban felszán­tották a Kápolna-kertet, „ki­űzték” a síelőket. Ekkor a Hosszú-völgyben találtak Készülődés, az utolsó simítások indulás előtt megfelelő területet. Aztán 1980-ban fedezte fel a Köve­cses család az óbányai lej­tőt, mai „birodalmukat”... SZERVEZETT FORMÁBAN Ettől az időszaktól kezdve próbálkoztak szervezetet lét­rehozni, hiszen anyagi szem­pontból nem vo]t mindegy, hogy kapnak-e valahonnan támogatást ehhez a cseppet sem olcsó sportághoz. A vá­rosi TSH azonban nem en­gedélyezte. Több vállalatnál kopogtattak, míg végül Bu- csányi György, a Megyei Ter­mészetbarát Szövetség elnö­ke segített nekik, javasolta: lépjenek be a Szövetkezeti Spartacus természetjáróihoz. Minderre 1983 nyarán ke­rült sor. Így vált lehetővé, hogy a megyei ifjúsági alap­ból a tízezer forintos támo­gatást megkapják. A mint­egy 30 fős csapatban húsz­forintos tagdíjat fizet min­denki. Ez az anyagi alap kel­lett ahhoz is, hogy felépít­sék a felvonót, aminek ki­vitelezéséhez Péterfi Gábor — síelés közben 1983 janu­árjában tragikusan meghalt — adta a kezdeti lökést: az összecsukható szerkezethez motort ajánlott fel. Ezt köve­tően vették fel a kapcsolatot a PVSK szakosztályával, megnézték, ötleteket merí­tettek az ő felvonójuk elké­szítési módjából. A hajtómű­vet Horváth János, a TOTÉV gépészmérnöke tervezte meg. Ez év januárjában avathat­ták a nagyrészt társadalmi munkában elkészült felvonót. Mind a szerkezet elkészítése körüli munkálatokban, mind a szervezési feladatokban a csoport „hajtómotorja”, fő szervezője Szűcs István volt. Sí KONTRA SZANKÚ Az óbányai pálya haszná­latára a hidasi téesztől sze­Működik a 150 méter hosszú sífelvonó reztek engedélyt a téli idő­szakokra. Még a múlt év no­vemberében ezért két hétvé­gén letisztították a pályát. Januártól aztán minden hét­végén — olykor hét közben is — ideális területen sportol­hattak. De nemcsak klubta­gok használhatták a pályát, hanem szép számban kívül­állók is beálltak, s jó néhány helybéli gyereket is megtaní­tottak az alapokra. Aztán el­kezdődött a vita, mely mos­tanra némileg csöndesedet! ugyan, de korántsem ért vé­get. Az összetűzés a síelők és a helybeliek között rob­bant ki. A falusiak ugyanis minduntalan a sípályán szánkóztak, vagy a pálya köz­vetlen alján csúszkáltatták apró gyermekeiket. Az óriási balesetveszélyt egyik szituá­ciónál sem szükséges magya­rázni. A szép szó azonban nem használt. Azaz, a gye­rekek megértették és más te­repet kerestek — találtak is — a^ közelben, csak néhány felnőtt „nem hagyta ma­gát” ... így tárgyalóasztalhoz ültek a két csoport képvise­lői. A mecseknádasdi tanács- titkár — közigazgatásilag ugyanis oda tartozik Óbánya — és néhány kívülálló mel­lett azonban épp azok nem jelentek meg — még az ál­talános iskola igazgatója sem —, akik leghangosabban ágáltak a síelők ellen. A vita végül is annyiban maradt, hogy novemberben újra ösz- szejönnek az érintettek, s ki­ki kialakít magának egy pá­lyát. Hiszen a terület elég nagy... HA VÉGE A TÉLNEK A téli sportok szezonja le­járt, a szekrény aljába kerül­tek a lécek, bakancsok a töb­bi felszereléssel együtt. De nem széled szét, együtt ma­rad a csapat nagy része. Ugyanis nemcsak a téli idő­szakra, de a tavaszi, nyári hónapokra is megvan a „pro­filjuk”, a közös sportág: a windsurf. Néhányan vásárol­tak, mások maguk készítették el a szél vitorlájukat. így hát ilyenkor nem a havon, ha- .nem a vízen siklanak ... Érdekes kezdeményezésnek lehettünk tanúi. Bár az or­szágban egyre több tömeg­sport-szakosztály alakul, ma még azért ritkaságnak szá­mít, (és nem is mindenhol fogadják szívesen). Pedig elő­nye, célszerűsége vitathatat­lan éppen tömegsport jellege, kötetlensége miatt. Hiszen így azoknak is lehetőségük nyílik belépni — esetünkben például a közösen kialakított pályát, felvonót használni —, akik egyébként családi kö­töttségük, munkahelyi elfog­laltságuk miatt versenysze­rűen nem sportolhatnának. Itt ugyanis nem az eredmény az elsődleges szempont, ha­nem a mozgás, az egészséges életmód. T. Zs. Sípszó előtt NB II Szolnoki MÁV MTE—Szek­szárdi Dózsa: 14.30 óra. V: Roxin. Mercsényi Gyula pá­lyaedző: — A Ganz-MÁ- VAG ellen aratott győzel­münk egészséges önbizalmat kölcsönözhet csapatunknak a hét végén soronkövetkező idegenbeli mérkőzésre, ösz- szel, hazai pályán szoros küzdelmet vívtunk a szolno­kiakkal. Ezzel együtt is pontszerzés reményében uta­zunk a Tisza-parti városba. Suba — Szabó, Varga F., Weitner, Somodi — Márkus, Kresz, Adorján — Lauer, Megyeri, Tóth. Kispadosok: Kniesz, Dienes, Varga L., Hujber, Hahn. Területi bajnokság Siklós—Kisdorogi MEDOSZ 14.30 óra. V: Pálfy. Losonczi István: — Csapatom elmúlt heti komlói helytállásával elégedett vagyok, most új­ra hasonló nehézségű ellen­félhez látogatunk. Szeret­nénk javítani a Siklós elle­ni mérlegünkön, célunk ez­úttal is az egyik pont meg­szerzése. Az erőviszonyokat ismerve, erre képesnek tar­tom együttesünket, és remé­lem, játékosaink átmentik előző vasárnapi formájukat erre a fontos mérkőzésre. Újság, hogy Éppel újra játsz­hat, vele még biztosabbá vá­lik hátsó alakzatunk. Kiss I. — Berning, Klein, Nagy, Pap — Odor, Éppel, Spiel — Márton, Kiss II., Szabó. Kispadosok: Csám- pár, Hosnyánszky, Jakab, Jergler, András. Nagymányoki Brikett SE— Kaposvári Rákóczi 14.30 óra. V: Radó. Kozma József: — Szeretnénk megnehezíteni a listavezető kaposvári zöld­fehérek dolgát. Ezzel együtt jó játékkal, örömet okozni lelkes szurkolóinknak. Meg­oldódott a pályakérdés, ha­zai környezetben teljesen felkészülten várjuk a Rákó­czit. Legalább az egyik pon­tot szeretnénk itthon tarta­ni, hiszen igazán ránk fér­ne már egy meglepetésszer­zés. Sass — Egri, Bajkai, Dá­vid, Mázi — Nagy, Kárász, Czárt — Bakó, Bárdos, Lő- rincz. Kispadosok: Oláh, Ko­vács, Gyékényesi, Verese. Boglárlelle—Bonyhádi MSC 14.30 óra. V: Kulcsár. Ko­vács István: — Nehéz mér­kőzés elé nézünk a kieső helyen tanyázó Boglárlelle otthonában. Győzelmi esé­lyeink csak akkor lehetnek, ha helyzetkihasználásunk feljavul. A keret valameny- nyi tagja egészséges, így a tavaszi idénynyitón szerepelt csapatunk összeállítása nem változik. Mucska — Beke, Kovács, Horváth, Bálint — dr. Se­bestyén, Balázs, Palkó — Zircher, György, Bulla. Kis­padosok: Keszler, Pfeiffer, Stercz, Papp. Sáth: „Becsületes helytállást várok” BEK-döntőre készül a Tolnai VL Tizenegyedszer a Statiszti­ka Petőfi SC, vagy első al­kalommal a Tolnai VL? Még néhány nap, s március 17-én megkapjuk a választ a női asztaliteniszezők BEK-döntö- jében. A fővárosi klub ezút­tal tizenötödször, míg a tol­naiak harmadszor szerepel­nek a kupa fiáléjában. — Nehezen jött össze a döntő időpontja — jegyzem meg beszélgetésünk elején Sáth Sándornak, a Tolnai VL vezető edzőjének. — Nincs ebben semmi különös. Eredetileg az ETTU, a sportág európai szövetsége március 21-ére tűzte ki a BEK döntőjét. Csakhogy a moszkvai EB-re készülő ma­gyar válogatott Tatán már­cius 19-én kezdi meg felké­szülése utolsó szakaszát. Ezért az országos szövetség, illetve Bérezik Zoltán szö­vetségi kapitány kérte: a vá­logatott zavartalan felkészü­lése érdekében a két klub állapodjon meg egy másik időpontban. — Ezután több terminus is szóba került... — Igen. A Tolnai VL írás­ban tett javaslatot a döntő időpontjára. Tekintettel a fiatal versenyzők sűrű tava­szi programjára, május kö­zepét jelöltük meg. Ezt azon­ban dr. Lakatos György, az ETTU elnöke érdekes mó­don nem fogadta el. Mi több: kötelezett bennünket, hogy a március 21-i, vagy az azt megelőző időpontban játsz- szuk le a döntőt. Ez annál is meglepőbb, mert már 1981- ben volt rá példa, hogy a BEK fináléját májusra ha­lasztották. Igaz, akkor nem két magyar csapat vívta a döntőt, hanem a svéd Var- berg és a Statisztika Petőfi SC. — Végül is létrejött a kompromisszumos egyezség... — Valóban. Horváth Tibor szövetségi főtitkár és dr. Or­mai László mesteredző, a Statisztika szakvezetője tár­saságában rögzítettük: már­cius 17-én szombaton 11 óraikor Budapesten, a Mar- cibányi téri Statisztika-csar­nokban rendezik a BEK utol­só felvonulását. — Nincs Statisztika-komp­lexusa Bolváriéknak? — Hiba lenne, ha eltitkol­nám: igenis van némi druk­kunk, ha a sportág hazai és európai legjobbjaival talál­kozunk. Ez a hazai ranga­dónak is beillő BEK-döntő egyúttal mindkét együttes számára tisztázza az Euró- pa-rangsorban elfoglalt elő­kelő helyezést is. — Nem zavarja versenyző­it, hogy az előző két BEK- döntőben sima 5:0-as veresé­get szenvedtek Oláh Zsuzsá- éktól? — Az utóbbi hetek esemé­nyei azt bizonyítják, hogy versenyzőinkben egy nagy­fokú csakazértis-hangulat vibrál. Bizonyítani szeretné­nek lányaink. így aztán biz­tosra veszem: a Statisztika fi- nálés győzelme nem lesz olyan sima ellenünk, mint 1980-ban és 1982-ben volt. — Hallhatnánk részlete­sebben is felkészülésükről? — Természetesen. Meg­kezdtük a felkészülést. Az első fázisban hazai környe­zetben dolgozunk, míg a be­fejező részt Szegeden tartjuk. A Tisza-parti városban két NB I-es férficsapat segíti munkánkat edzőmérkőzé­sekkel. Nagyjából mindkét együttes háza táján körvona­lazódott, hogy kikre számít­hatunk március 17-én Buda­pesten. Nálunk a keret — Balogh Ilona, Bátorfi Csilla. Bolvári Katalin, Bolvári Il­dikó — adott. Tartalékként, beugrásra készen áll Kaiser Ágnes is. — Sáth Sándor milyen eredménnyel lenne elége­dett? — Hadd ne kelljen most tippelni. Becsületes helyt­állást várok a lányoktól. Így aztán a számszerű végered­ménytől függetlenül elége­dett leszek, ha a tolnai ver­senyzők tudásuk mellé a szí­vüket is beleadják majd a küzdelembe. Mi, Tolna me­gyeiek ugyanis egyértelműen büszkék vagyunk arra, hogy immár harmadik alkalommal lehetünk résztvevői a konti­nens legrangosabb kupa- küzdelmének. Merthogy a döntőig vezető úton bizony cseppet sem könnyű ellenfe­leket kellett legyőzni lánya­inknak. Tizenegyedszer is a Sta­tisztika Petőfi SC, vagy első alkalommal a Tolnai VL nye­ri a Bajnokcsapatok Európa Kupáját? — fekete —

Next

/
Thumbnails
Contents