Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-09 / 58. szám

1984. március 9. Képújság 3 Elnökbúcsúztató Várongon Egy városrész Bonyhádon Szárazság sújtotta a gazdaságot Tegnap tartotta közgyűlé­sét a várongi Petőfi Terme­lőszövetkezet, melyen meg­jelent Nagy Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője. Ott voltak a gaz­dasággal kapcsolatban álló üzemek, a szomszédos szö­vetkezetek vezetői. A sok vendég megjelenése azt is jelentette, hogy hosszú elnö- kösködés után Tancsik Jó­zsef, a szövetkezet elnöke nyugdíjba vonult. Tancsik József évtizedekkel ezelőtt Várongon traktorosként kezdte a közös gazdálkodást, majd 1968-tól mint elnök dolgozott. A tegnapi közgyűlésen ter­mészetesen szó esett a szö­vetkezet 1983-as gazdálkodá­sáról is. A vezetőség beszá­molóját Tancsik József ter­jesztette elő. A várongi Pe­tőfi Termelőszövetkezet nö­vénytermesztésében nagy kárt okozott az aszály. Az őszi munkák még tervsze- rűek voltak, a növények ke­zelése is még kiemelkedő évet sejtetett, de az aratás­nál már mindenki tudta, hogy a szárazság megtizedel­te a termést. Az aszály 1983- ban Várongon közel másfél millió forint kiesést jelen­Szavaz a tagság tett, ami egy ilyen kis szö­vetkezetnél jelentős összeg. Mindezek ellenére 5,5 millió forint nyereséget értek el, ami azt is lehetővé tette, hogy beruházásaik nagy ré­szét befejezhették, többek között a tehenészeti telep rekonstrukcióját megkezdték a fejőház és a borjúnevelő építését. A beszámoló után sor ke­rült az ellenőrző, a döntő és a nőbizottság beszámoló­jára, ezt követően elbúcsúz­tatták Tancsik Józsefet, majd megválasztották az új veze­tőséget. Elnök a volt fő­állattenyésztő, Kardos Lász­ló lett. Befejező napirendként, mint az utóbbi években min­dig, a szövetkezet minden tagjának a búcsúzó elnök egy-egy könyvet adott át. Üj elemek az MKB üzletpolitikájában Mintegy 20 millió forinttal jegyezték túl a hazai válla­latok, szövetkezetek azt a kötvényt, amelyet a közel­múltban 180 millió forint névértékben a Magyar Kül­kereskedelmi Bank és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet bocsátott ki. Az összegből a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés taggazdasá­gai a gabonaexport-bővítés­hez szükséges fejlesztéseiket finanszírozzák. Több mint 40 gazdálkodó szervezet vásá­rolta meg az értékpapírokat. A pénzintézetek, az ipari- és külkereskedelmi vállala­tok mellett a kötvény jegy­zői között mezőgazdasági és ipari szövetkezetek is meg­találhatók. A kötvénykibocsátás és más bankári szolgáltatások bővülési mennyiben jelenti a Magyar Külkereskedlmi Bank üzletpolitikájának módosulását? A kérdésre Demcsák Sándor, a bank vezérigazgatója Pichler Fe- recnek, az MTI munkatársá­nak elmondotta: a Magyar Külkereskedlmi Bank üzlet- politikája alapvetően to­vábbra is változatlan, általá­nos devizabankként elsősor­ban Magyarország külföldi fizetési forgalmának lebo­nyolításában vesz részt. Fő feladata, hogy a devizaban­ki teendők ellátásával, a külkereskedelem fejlesztésé­ben való közreműködésével nagy mértékben hozzájárul­jon a népgazdaság fizetési mérlegének javításához. Az elmúlt években azonban az MKB tevékenységi körét fo­kozatosan bővítette. Mind­inkább részt vállal a hazai forinthitelezési teendők el­látásában. Ennek keretében a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve az MKB be­kapcsolódott az exportbőví­tő beruházások finanszírozá­sába. A bank saját vállal­kozási alapot is létrehozott, ebből tőkejuttatással a hazai gazdálkodók, az itthon vagy külföldön működő vegyes­vállalatok külpiaci verseny- képességének javítását tá­mogatja, illetve saját eszkö­zeivel társulás keretében vállal részt a vállalkozás kockázatában. Emellett a pénzintézet bekapcsolódott az export fővállalkozók és vegyesvállalatok forgóesz­köz-hitelezésébe is. A kötvénykibocsátás lé­nyegében része annak a tö­rekvésnek, hogy a bank te­vékenységében erősödjön az üzlet* jelleg. A Magyar Kül­kereskedlmi Bank az egész kötvénykibocsátási akció előkészítésére, megszervezé­sére, lebonyolítására is vál­lalkozott, s az értékpapírok visszafizetésére garanciát is vállalt. A gabonakötvények kibocsátása egyben lehetővé tette, hogy a bank elősegít­se a nem kellőképpen hasz­nosított, elfekvő vállalati tő­kék átcsoportosítását ex­portnövelő beruházás finan­szírozására. A pénzintézet tervezi, hogy a kötvénypiac kialakításába aktívan bekap­csolódik, azaz részt vesz a kibocsájtott értékpapírok vásárlásában és újraértéke­sítésében is. A bankári szolgáltatások bővítésének újabb lehetősé­gét teremti meg az a megál­lapodás, amelyet az MKB az NSZK-beli Mietfinanz vállalattal kötött. A szerző­dés alapján még az idén gépkölcsönzéssel foglalkozó közös, úgynevezett lizing- irodát létesítenek az NSZK- ban. Külföldi gépek, beren­dezések magyarországi, il­letve hazai gépek külföldi kölcsönzését kezdik meg. A megállapodás alapján a li- zing-ügyletek finanszírozá­sára 50 millió márka értékű tőke áll az iroda rendelke­zésére. Mivel Magyarorszá­gon az ilyen ügyletek szer­vezésének még nincsenek hagyományai, így lehetővé válik, hogy a hazai szakem­berek átvegyék a külföldi tapasztalatokat, s azokat mi­nél szélesebb körben itthon is hasznosítsák. Ez azért is kívánatos, mert a magyar gépek külföldi kikölcsönzése újabb exportlehetőséghez juttatja az országot. A kül­földi berendezések kölcsön- bevételével ugyanakkor el- sősijrban tőkeszegény kis- és középüzemek exportjának je­lentősebb növelése, illetve a vállalatok szűk gyártási le­hetőségeinek gyors bővítése oldható meg. (MTI) A fejlődés öröme, gondja Bonyhád 1977. április 1-től város. És ennek megfelelően elindult a település fejlesz­tése, korszerűsítése. Az is egyértelmű, hogy nőtt a munkalehetőségek száma és sok fiatal letelepedése is le­hetővé vált. Hét év telt el a várossá nyilvánítás óta. Akkoriban olyan szélsőséges vélemények is elhangzottak, hogy várost építeni kell, nem pedig fes­teni. Rövid úton bebizonyo­sodott, hogy Bonyhád dina­mikusan fejlődő és épülő te­lepüléseink egyike. A tervezési irányelv sze­rint a várost négy nagy szer­kezeti egységre lehet felbon­tani, amit a forgalmasabb utak figyelembevételével ala­kítottak ki. A harmadik szá­mú szerkezeti egység takarja a közismert nevén csak Fáy-nak titulált, nyugodtan mondhatjuk — városrészt. A köznyelv erre is talált ne­vet, zsíroskenyértelep cím­szó alatt. — az ittlakók spó­rolási kényszerére utalva. A Fáy lakótelepen 1973- ban kezdődött az első lakás- építési akció. A zöldterület tervezett nagysága 10,7 hek­tár, amely közpark, közkert és intézményi zöldterület. Az eddig ténylegesen kialakított park 3,5 hektár. Jelen eset­ben a Fáy András utca—Al­pári Gyula utca—Bezerédj utca által határolt területet vizsgáljuk. Itt 950 lakásban 3000-nél többen laknak. Az eddig elkészült lakások közül 160 tanácsi, 64 tanácsi értékesítésű, 582 OTP és 144 a lakásépítő szövetkezet ál­tal került boldog, városi la­kóinak tulajdonába. Ejtsünk talán néhány szót ennek kap­csán arról is, mennyire érzik magukénak ezt a városrészt a lakók. A kialakított zöld­területen és parkban egyelő­re kevés fát találunk és azt a keveset is időnként vandál emberek derékba törik. De vannak nagyszerű példái is a környezetszépítésnek, amit a városi tanács támogat is. Az együttélés alapszabályait bizony még tanulgatni kell egy ideig, de véleményem szerint előbb-utóbb a belátás lesz a győztes. Egy-egy ilyen szerkezeti egységen belül biztosítani kell az alapellátást. A Fáy lakótelepen két áfész élelmi­szeráruház található, ami az ittlakók ellátását hivatott be­tölteni. A 730 négyzetméter alapterületű (350+380) üzle­tekben minden megvásárol­ható, ami a napi szükségle­tekhez elengedhetetlen. A rendezési terv alapján lehe­tőség van további 1100 négyzetméteres kereskedelmi hálózat kiépítésére is — 11 szakmában 12 kisiparos áll a lakosság rendelkezésére: közöttük zöldséges, női fod­rász, kozmetikus, férfi-, női szabó, és vendéglátó egység is működik. Az új, III. számú iskolához építendő 1000 ada­gos konyha-étterem is segít majd ennek a területnek az ellátásában. Később lehető­ség nyílik postai felvevőhely, gyógyszertár, orvosi rendelő és egy 1500 négyzetméter alapterületű szolgáltatóház létesítésére is. 1978-ban nyílott a lakóte­lepen Patyolat-szalon, ahol lakossági mosást, ágynemű­kölcsönzést folytatnak. Ta­valyi forgalmuk 635 ezer fo­rint volt. A közvetlen szom­szédságban találjuk a Velka szervizt, amely tavaly január 1. óta önálló kisvállalatként tevékenykedik. 1983-ban tíz­ezer javítást végeztek, összes árbevételük négymillió forint volt, amiből alakossági szol­gáltatás hárommillió forin­tot ért el. 870 ezer forintért tv-készülékeket is értékesí­tettek. A Fáy lakótelepi gyerekek igen komoly előnyt élveznek többi társukkal szemben, hi­szen a bölcsőde és óvoda mellett szeptemberre elké-, szül az új iskola is. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy egy kész oktatási központba kezd a gyerek járni már egyéves korától és az óvodán keresz­tül azonnal az általános is­kolába jut, ahonnan a nyolc osztály elvégzése után kerül ki. Bonyhádon már beszélhe­tünk távolságokról is, ami a lakótelepen élőknek bizony sok kilométert jelenthet. A Volán a felmérések után vá­rosi buszokat állított forga­lomba, ami a munkába és is­kolába járást könnyítette meg. A kezdeti nehézségek lassan elmaradnak, mert a városi tanács szorgalmazásá­ra újabb járatokat indítanak. A meglévőek mellett reggel öt óra után, délután 13 és 14 óra között és 17—18 óra között fognak majd indulni, ami sok gondot megold. A lakásépítő szövetkezet terveiből azt is megtudtuk, hogy a következő években összesen 270—280 lakást épí­tenek. Fejlődő városról és ve­le fejlődő lakótelepről van szó. — szs — Az Alpári Gyula utca, melynek lesz még folytatása „Szeged” művese-készülékek Nagy forgalom (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Faddon a kisvendéglőben tartotta küldöttgyűlését a Fadd- és Vidéke Takarék- szövetkezet március 7-én es­te, ahol Antus Istvánná, a takarékszövetkezet elnöke is­mertette az igazgatóság be­számolóját az 1983. évi ered­ményekről, 1984. évi főbb célkitűzésekről. A beszámoló arról tanúskodott, hogy több mint 7,4 millió Ft-tal nö­velték a betétállományt és ezzel éves tervüket több mint kétmillióval teljesítet­ték túl. Dinamikus volt a kölcsöntevékenységük. 17 millió Ft hitelt adtak tagjaik­nak az elmúlt évben, melyből 5 millióval segítették a ház­táji árutermelést. Több mint 100 ezer Ft-tal túlteljesítették nyereségtervüket és jól ala­kultak a hatékonysági muta­tóik is. Az igazgatósági beszámo­lót a felügyelő bizottság je­lentése követte NAGY LÁSZLÓ A Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú sebészeti klinikáján működő regioná. lis művese-központban szer­zett tapasztalatok szerint szakmai tudással párosuló öt­letességgel, 'kevés alkatrész és műszer felhasználásával, di­csőn és könnyen növelhető művese-állomásaikon a keze­lőágyak száma. A valutáért beszerezhető művesék kapa­citása ugyanis a technikusok szakmai hozzáértését és ügyességét felhasználva je­lentősen gyarapítható. Ennek több módja is lehetséges. Egyrészt a külföldről besze­rezhető művesék átalakítha- tók arra, hogy ne csak egy, hanem két beteg kezelésére legyenek alkalmasak. Más­részt alkatrészekből és a nagy felületű kapilláris szűrők al­kalmazásával, olyan egysze­rű szerkezetű, de a célnak tökéletesen megfelelő műve­se-készülékek készíthetők, amelyekkel egyszerre kettő, vagy négy személynek a ke­zelése egyidejűleg lehetséges, A „Szeged” elnevezésű mű­vese-készülékek egészségügyi újításként elkészített beren­dezései lehetővé tették, hogy 1983-ban a szegedi művese- központban, a szegedi kór­ház fertőző osztályán az ere­detileg rendelkezésre állt hét kezelőágy helyett huszonegy legyen. így a központhoz tartozó területen tavaly a krónikus vesebetegeket ösz- szesen már 8200 esetben tud­ták kezelésben részesíteni. Anyagi szempontból sem mellékes, hogy a „Szeged” művese-készülékek külföldről beszerezhető társaikhoz ké­pest tizedannyi dollárba ke­rülnek, és ezek a készülékek nemcsak egy, hanem két vagy több beteg gyógyítására is alkalmasak. Az idei év első felében a tervek szerint újabb „Szeged” művese-készüléket helyez­nek üzembe Békéscsabán, Szentesen, és Szolnokon. Tancsik József meg köszöni a bizalmat A közgyűlés résztvevői

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents