Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
1984. március 4. NÉPÚJSÁG 3 Zárszámadások ipari és fogyasztási szövetkezetekben (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztésre, viszont rugalmas piaci munkára és szorgalmas Dombóváron az Unió Ipari Szövetkezetben a közgyűlésit megelőzően 22 munkahelyi tanácskozást tartottak, ahol egy-egy üzem és ágazat értékelte az egység munkáját. Ezeken a vitákon számtalan felvetés született, a szövetkezet munkájával, a gazdasági helyzethez való igazodással! kapcsolatban,-Az Unió tavaly nehéz körülmények között dolgozott, ezért is következhetett be az, hogy nem érte el a szövetkezet azokat a tervs-zámokart, amelyeket célul tűzitek ki maguk elé. Egyenetlen volt a -termelés. Az első -negyedévben 91 millió forint, a negyedikben pedig már 122 millió forint értéket termeltek. Tízmillió forinttal lett kevesebb a nyereségük a tervnél és 18 -milMóval az előző éviinél, Az -okok között szerepel: a nem kelilőein takarékos gazdálkodás mellett tetemes veszteséget okoztak aiz év közibenii anyag- áremelések, melyet a szövetkezet -nem hárított át partnereire. Kétszázmillió forintos anyagfelhasználásnál -az A nagyközségi pártbizottság tanácstermében tartotta mérleg jóváhagyó küldöttgyűlését a Nagydorog és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Igazgatósága. Az egybegyült küldötteket és vendégeket — köztük Ri- góczky Istvánt, a paksi városi pártbizottság első titkárát — Keserű János, a küldöttgyűlés elnöke köszöntötte. Az igazgatóság beszámoló, ját Molnár István elnök tér. jesztette elő. Beszámolt az 1983. évi munka tapasztalatairól, részletesen elemezte, hogy a szövetkezet milyen szinten biztosította Nagydorogon és környékén a lakosság áruellátását. 1983-ban sem az áruforgalmi, sem a felvásárlási-értékesítési tervét a szövetkezet nem tudta teljesíteni, ami kihatással volt a szövetkezet gazdálkodására is. Nyeresége 0,8 százalékkal magasabb csupán az 1982. évinél. Az őszinte, kritikus, önkritikus hangvételű beszámoló nem csupán a lemaradás okait -kereste, hanem az 1984. évi terveket és az azok megvalósításit szolgáló üzletpolitikai javaslatokat, feladatokat is tartalmazta. A küldöttgyűlésen tíz felszólaló kapcsolódott a szóban és írásban előterjesztett beszámolóhoz, javaslatokhoz. Közvetítették a működési körzet tagságának kérését a szénellátás, tápellátás javítására, szóvá tették, hogy a kistermelők. szakcsoport-tagok nincsenek ellátva műtrágyával. Rigóczky István tájékoztatta a küldöttgyűlés résztmunkára lesz szükség ahhoz, hogy a magasabb tervszámok az idén is megvalósuljanak. 1—2 százalékos áremelkedés miatt — sok anyaginál -ez több volt — a nyereség csökkenése nagy. Természetesen a 'közgyűlésen Regényi Károly, a szövetkezet elnöke arról is beszámolhatott, hogy több üzemben előreléptek, kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Jelentős előrelépés, hogy -a műanyagüzeim jövedelmezősége a legjobb. Három műszakban termeltek és 160 miililió forintos árbevételt értek el, úgy, hogy közben tőkés import kiváltó árut -gyártattak 50 millió forintért. Az átlagosnál jobb teljesítményit nyújtott a faipar. Ez a-ninál is fontosabb, mert az utóbbi években a faipar gyengélkedik az országban. Az építőipar eredményei is említésre méltóak, hiszen tavaly Dombóváron átadtak hetven lakást és 90 millió forint felett termeitek. Az Uniónál -azt tervezik 1984-;re, hogy változatlan létszám mellett 415 millió forint árbevételt érnek el és 40 millió forint nyereségük lesz. vevőit a városkörnyéki ipari üzemek, gazdaságok elmúlt évi működéséről, elemezte az áfész tevékenységét, áruellátási szerepét. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az áfész képes a kitűzött célok megvalósítására. Ehhez azonban jobb együttműködés szükséges a működési területen lévő gazdaságokkal, párt- és tanácsi szervekkel, akiknek ugyancsak feladata a lakosság ellátása megszervezésének segítése. Az elnöki összefoglaló után a küldöttgyűlés egyhangúlag fogadta el az igazgatóság be. számolóját, a felügyelőbizottság jelentését, jóváhagyta a mérleget, az 1984. évi tervet, és üzletpolitikát. SZOBOSZLA1 JENŐ Milliárdos fogyasztási szövetkezet A dombóvári fogyasztási szövetkezet küldöttgyűlésén határozottan kijelentették, hogy 1984-ben belépnek a milliárdos gazdasági egységek közé. A küldöttgyűlés előtt 54 helyen tartottak tagértekezletet, ahol összegyűjtötték azokat a gondokat, amelyeket a közeljövőben megoldani szükséges. Felvetődött, hogy a kurdi körzetben és Kocsolán a pékáru minőségével voltak problémák. Űj- dombóváron a tagság fiatalítását sürgették. Attalán, Szakcson, Kocsolán a kereskedelmi hálózat korszerűsítését kérték. A szövetkezetbe 1983-bau 269-en kérték felvételüket, főként 30 éven aluli fiatalok. Az összes részjegyállományuk értéke négy millió forint fölé nőtt, amelyből célrészjegy kétmillió forint. A lakosság áruellátását biz- tosították. Kiegyensúlyozott volt a kínálat húskészítményekből, jó volt a tej. és tejtermékekből, megfelelő volt zöldségből és gyümölcsből az ellátás. A konkurrencia tovább erősödött, főleg élelmiszer, kötött-divatáru és rövidáru szakmákban. A vendéglátóipari tevékenységük javult. Az ételforgalom elérte a tervezettet, a cukrászkészítmények, a fagylalt, a presszókivé és az alkoholmentes italok forgalma nőtt. A felvásárlási és termeltetési üzemág 30 milliós árbevételi tervét teljesítette. Az árbevétel egyharmadát a szakcsoportok biztosították. Közülük kiemelkedik a méhész szakcsoport, több mint 160 tagjával 14 vagon méz- termeléssel. Jelentős előrelépést értek el az exporttevékenységben : nyolc vagon mustármagot terven felül, összesen 16 millió forint értékben exportáltak tőkés országokba. A dombóvári fogyasztási szövetkezet 1983-ban 940 millió forint árbevételt éri el, és 21,8 millió nyereséget. Terveik között szerepel, hogy 1984-ben egy milliárd 14 millió forint árbevételük lesz és 23,3 millió forint nyereséJövedelmező a műanyagüzem és a faipar A műanya^üzemben kiemelkedő volt tavaly a jövedelme. zőséff Küldöttgyűlés a nagydorogi áfész-nél A bejárati kaput lánccal összefűző TUTO-lakat, mindenütt zárt ajtók, az egyik sárgára meszelt épület falán üres munkaverseny-dábla, az udvaron végigszáguldó, száraz kórót zörgető márciusi szél. Csend, némaság mindenütt. Ez a szakályi tejüzem. Nem volt mindig így, hisz a régi tej szövetkezetek idején a szakályi tejüzem 47— 50 — többségében helyi — dolgozónak biztosított munkalehetőséget. 1983. februárjában záródtak be az ajtók, s került a kapukra lakat. A régi üzem várja az újjáéledést, a más jellegű hasznosítást. A szakályi tejüzem megszűnésének oka és további sorsa főleg a helybelieket foglalkoztatja. Azt hiszem, ez érthető is, hisz ha nem is egyik napról a másikra, de megváltoztak a munkalehetőségek. Ez gond most Sza- kálybain. Az üzemeltetés viszont a tejipari vállalatnak jelenített nehéz feladatot. A miértre Bucsi Elek, a Tolna megyei Tejipari Vállalat igazgatója adott feleletet. Tőle tudhattuk meg, hogy „az üzem, minit tejipari haszno. sitású objektum, problémás volt.” Nem volt megfelelő az épületek állaga és csak nehéz körülmények között végezhették itt a sajitgyártást. Az új szekszárdi tejüzem alapokmányának megszületésekor úgy döntöttek, hogy a szakályi üzem leáll. A dolgozók túlnyomó részét — körülbelül nyolcvan százalékát — behozták a megyeszékhelyre. A Csibrákról bejáró egy-két embert átirányították Dombóvárra, a szám szerint ugyanennyi — közvetlenül nyugdíj előtt álló — munkást az elmúlt év végéig niappaliőrként alkalmazták az „üres” telepen. Néhányan pedgi — akik nem vállalták a mindennapi ingázást — a helyi termelőszövetkezetben, illetve a Hőgyészi Állami Gazdaságban kerestek a lakóhelyükhöz közelebb eső munkahelyet. Mindezt — a munkahelyváltozást — néhányan úgy magyarázzák, hogy kaptak egy lehetőséget, Szekszárdid, és ha nem tetszik, mondjanak fed. A köztudatba így beült vélemény azonban módosításra szorul. Részben a tejipari járat jobb „leterheltsége”, kihasználtsága érdekében, részben pedig a munkalehetőségek hiánya miatt — SzaZárt kapuval kályhán és környékén a tejipari vállalat igazgatója szerint — felajánlották a szekszárdi munkát addig is, míg a szakályi üzem sorsa él nem dől... Nem volt jelentkező. A hasznosítással kapcsolatos valóságos képhez néhány adalékot is szereztünk. Ügy három évvel ezelőtt az volt a terv, — hogy tejipari múzeum lesz Szakályban —, mivel ilyen még nincs hazánkban —, hisz a régi gépek összegyűjtése nem gond. Ezt azonban a „vállalat nem tudná fenntartani és iparági szinten is nehéz összehozni”. Ezután döntöttek úgy, hogy az új szekszárdi üzem „berá- zódásáig” mint hidegtartalék szerepel a szakályi telephely, Tehát ha bármi történik az új gépekkel, ami a termelés átmeneti szünetét jelenti, akkor „belép” a szakályi üzem. Az eltelt egy év azt igazolta, hogy nem szükséges a tartalék, és így lehetséges a más irányú hasznosítás. A Tolna megyei Tejipari Vállalat vezetői újra megkeresték ezért az előző években érdeklődő vállalatokat, üzemeket, hogy a felértékelésnek megfelelően szeretnék eladni a szakályi telepet. A berendezések egy részét már leszerelték és részben saját célra hasznosították, részben pedig a társvállalatoknak el-, illetve átadták. — Figyelembe vesszük a vásárló igényeit — mondja Bucsi Elek, majd hozzáteszi — nem akarunk rombolni, hogy utána építeni kelljen. Lehet, hogy egymillió lenne a hasznunk, de mit ér az, ha a népgazdaságnak ötmilliós kárt okoztunk. Tehát nem kizsigerelésről van szó. Az igazgató közölte még azt is, hogy két három héten bedül biztosítanak majd olyan terepet, ahol az „új gazda” megkezdheti a berendezkedést. Ha megfelelő vevő lesz, akkor a helyi munkaerőt le lehet kötni. «» A szakályi itanáos vb-itiit- kárániak, Osima Máriának, az a véleménye, hogy „eléggé -nagy luxus a kihasználatlan üzem akkor, amikor nincs helyben munkalehetőség” — Ez nemcsak harminc ember ügye — mondja a Vb-rtitkár —, hanem az egész községé. Nem véletlenül került elő -a legutóbbi falugyűlésen is. Ugyanis a tsz melléküzemágéban, a csomagolóban sem tudnak több embernek munkát biztosítani, mellette pedig gond, hogy a sertéstelepről is újaibb munkaerő szabadul fel. — Mi lenne a megoldás? — érdeklődöm. — Nekünk mindegy, hogy ki veszi meg, hogyan hasznosítják a tejüzemet — mondja Csima Mária, majd így folytatja — A lényeg az, hogy munkalehetőség legyen... Mindenképpen az lenne a jó, ha termelőüzemet indítanának be. A vb-tiibkár különböző elképzelésekről hallott és többek között arról is, hogy sokan azért álltak el a vásárlási szándéktól, ment túl magasnak tartják a megjelölt vételárat. A címben feltett kérdés megválaszolására áldjon iitt egy rövid részlet a Tolna megyei Tanács elnökének a szakályi tanácsnak int, december 15-én keltezett leveléből : ,,A hasznosítást illetően az alábbi lehetőségek adódtak. — Más vállalatokkal történő -közös üzemeltetés iparon belüli társvállalatokkal való közös üzemeltetés, bérbe • adás, értékesítés. A vállalat vezetése tárgyalásokat folytatott a regölyi tsz-szel, a Hőgyészi Állami Gazdasággal, a Pannónia Sörgyárral. A hasznosítás ügyében az igazgatótanács dönt. A vállalatnak érdeke a létesítmény mielőbbi hasznosítása, de a termelés biztonsági ökokból csak 1984. március hónapban lesz aktuális.” Reméljük, hogy -a gondok hamarosan megoldódnak — közös megelégedésre. — él — Fotó: Kapfinger András Hasznosításra várva... Mi lesz veled tejüzem ?] Önmagukhoz viszonyítanak A tsonynädi Építőipari szövetkezet 1983. évi gazdálkodásiról és a mérlegeredményekről Samu Lajos elnök március 2-án számolt be mérlegzáró küldöttgyűlésen. A küldöttgyűlésen részt vett Ezer Mihály, a városi tanács elnöke. Samu Lajos bevezetőjében arról tett említést, hogy a VI. ötéves terv harmadik esztendejét zárva, a felállított hármas elvnek milyen módon tudtak megfelelni. A gazdálkodás hatékonyságát vizsgálva kiderült, hogy ez a célkitűzésük nem valósult meg maradéktalanul, viszont az építtetők és a megrendelők igényeit jó minőségű munkával, és határidőn belül ki tudták elégíteni. Sikerült 4,3 százalékkal nő. vélni a dolgozók átlagbérét. A kiemelt feladatok közül teljesítették a takarékosságra, korszerű vállalkozáspolitikára, műszaki fejlesztésre, és a választékbővítésre meghatározott célokat. Nem iaviilt megfelelően a szervezés korszerűsítése, az anyagi ösztönzés fejlesztése és a vezető-irányító munka hatékonysága. A nehéz gaz. dasági feltételek között a közepesnek ítélt gazdálkodási szint elérése is komoly erőfeszítést igényelt. — „Ha mis szövetkezeteket vizsgálunk, akkor eredményeink figyelemre méltóak, de nekünk önmagunkhoz és előző évi terveinkhez kell viszonyítanunk.” — mondotta a szövetkezet elnöke. 1983. évi nettó érbevételük 10,6 millió forinttal, teljes termelésük pedig 10,3 millióval csökkent. A bruttó árbevétel 12 millióval alacsonyabb, mint 1982-ben volt. Nőtt a munkaigényes, felújítási, fenntartási munkák aránya. 1983-ban 36 lakást adtak át a megrendelőknek. Dolgozóik száma 22 fővei emelkedett, nyereségük 8 millió 675 ezer forint, az árbevételarányos nyereség 11,36 százalék, az előző évi 17,68 százalékkal szemben.
