Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
1984. március 31. NÉPÚJSÁG 13 K is Gergő a réten történt elhatározás után faricskálta ám a csikókat, a kancákat és a csődöröket, de lassan haladt velük. A kése nem volt éles igazán, a tűzre való hasábfák között se talált mindig megfelelőt. Azt már tudta, hogy melyik a puhafa, és melyik a keményfa, de azt is tudta, hogy a keményfa szebb a puhafánál. A puhafa a nyár, a nyír, a fűz, az éger, a fehér jávor. A kemény: a kőris, a tölgy, a gyertyán, a gyümölcsfák és az akác. Kemény a habos jávor is, puha még a köny- nyebb fenyő is, de bizony lehetetlenség lett volna az ő udvarukon mindenféle fát megtalálni. Az volt, ami Takács Imre: Kikelnek Juli kiszsibái volt, be kellett érni vele. Csont Ferkó is olyan ménessel érje be, amilyen lesz a ménes! — Elvágod a kezedet — kiáltotta rémülten Bözsi néni, Gergő édesanyja, ha látta Gergőt a favágítónál, ahogy egy kuglit akar a nagyfejszével kettéhasítani. Csont Ferkó, aki folyton ott sündörgött a gazdája mellett, mert hát kíváncsi is volt a munkára, csak egy nyugtató pillantással csillapította le Bözsi nénit. — Jaj, te meg vesznél már el! — motyogta csak sietős dolga közül Bözsi néni. Ment a disznókat etetni, vagy a tehenet fejni, a tyúkoknak dobni valamit, a tojást összeszedni. Ilyenkor meg, tavasszal veteményez- ni járt a kiskertbe. Nem örült Bözsi néni Csont Fer- kónak, mikor egyik farsangon Gergő kitalálta. Dobta volna kutyának inkább azt a csontot! —. de vidámabb perceiben eljátszogatott ő is Csont Ferkóval. Nagy Katica előbbre haladt. Kati néni, az ő édesanyja, megültette már rég az anyaludat, az anyalúd ült is a tojásokon, Katica csak annyit tett, hogy szalmát tett még egy vékába, letakarta azt egy fűzvessző- kosárral, és mindennap odacsempészett egy-egy zsi- bát. Az egészen kicsi libákat zsibának hívták Kövecsesen, mert azok még nem gágogtak, csak zsibogtak. Majd amikor kelnek az igaziak, ott lesz Torzsa Juli kilenc zsibája is a vékában. Aztán majd ő nevel belőlük kislibákat, őszre ludakat. Ha pedig nem nőnek meg, hát az se lesz baj. Torzsa Juli se nőtt egy centit se, mióta azt a legendás kukoricatorzsát Katica Julivá öltöztette. Azóta is mennyi ruhát varrt neki! Torzsa Juli meg se fog nőni soha, Katicának pedig minden szoknyácskájából kivillog már a térde. Veronka néni, a varrónő szokott egy-egy toldalékot varrni a régiekhez. Egyik nap Nagy Katica a lustaságtól agyonfáradtan ballagott haza az iskolából. — Ha a lustaság szólni tudna, akkor te most üvöl-. töznél itt nekem — mondta Kati néni, bár tudta, hogy fáradtak az ilyen kislányok tavasszal. — Nem keltek ki a zsi- bák? — kérdezte a konyhaajtóban Nagy Katica. — Ereggyé ki hozzájuk — vetette oda Kati néni, mert bizony már meg is késett az ebéddel. Krumplis nudlit főzött, és most ahhoz a prézlit pirította. agy Katica halkan nyitott a kamrába, mintha kórházba nyitna be, és bizony hangot hallott, zsibahangot. Az anyalúd büszkén ült a fészkén, és már addigra kidobott maga alól egy üres tojáshéjat. Torzsa Juli pedig már ott ült a játék kiszsibák közt. — Édesanyám is játszik! — kiáltotta lelkesültséggel Nagy Katica. Két és fél évszázaddal James Cook előtt Ki fedezte fel Ausztráliát? Az 1536-ból származó Dauphin-térkép körvonalai (balra) és annak két, ma térképé szeti módszerrel módosított változata. A köztudatban az él, hogy az ötödik világrészt az angol James Cook fedezte fel, 1770-ben. A legújabb kutatások, úgy tűnik, cáfolják ezt a feltevést. Egy sor bizonyíték szól amellett, hogy Ausztrália északkeleti partjait már 234 évvel Cook útja előtt elérték portugál hajósok. A legfőbb bizonyíték az ún. Dieppe-atlasz. (Dieppe nevezetes térképészeti iskola Franciaországban.) Híres térképei közül legjobb az 1536- ból származó ún. Dauphin- térkép, amelyet I. Ferenc francia király rendelt meg ajándékképpen fiának, s amely viszonylag pontosan ábrázolja az ötödik kontinens egyes partszakaszait. A térkép később egy angol természettudós, Joseph Banks birtokába került, aki valószínűleg részt vett Cook első világkörüli útján. A francia másolók egy sor földrajzi adatot helyesen, másokat hibásan vettek át az eredetileg bizonyosan portugál szövegből. Kutatók szerint a térképeket az 1521 és 1523 között Cristoval de Mendoca parancsnoksága alatt levő három portugál hajó legénysége rajzolta. S egy másik érdekes tény: 1578-ban adta ki Speculum Orbis Terrae című világatlaszát a flandriai Cornelis de Jode. Térképei közül sok a Dieppe-térképen alapszik. Művének díszes címoldalán Európát ló, Ázsiát teve, Afrikát oroszlán, Ausztráliát pedig kenguru jelképezi. A kenguru rajza olyan élethű, hogy azt csak olyan valaki készíthette, aki látott már ilyen állatot. Márpedig Cook útjánál még mindig két évszázaddal előbb vagyunk... Felmerül tehát a kérdés, hogyha a portugál hajósok már a XVI. század első negyedében felfedezték és feltérképezték Ausztrália partjainak egy részét, miért nem közölték ezt a világgal és miért nem aratták le a jogos dicsőséget? A válasz egyszerű. A kormányok akkoriban féltékenyen őriztek minden földrajzi felfedezést — kereskedelmi titokként kezelvén azokat. Spanyolország és Portugália elsőként versengett Elő- és Hátsó-Indiáért, Amerikáért és a még felfedezésre váró földterületekért. A hatalmi összeütközéseket elkerülendő, VI. Sándor pápa döntése alapján a két ország voltaképp elosztotta az érdekszférákat. Márpedig a Tordesillasban megkötött szerződés alapján a Csendesóceán és Amerika — Brazília kivételével — Spanyolországot illette. Minden olyan felfedezés, amely a másik félnek ítélt területre esett, szerződésszegést jelentett. Valószínűleg ezért hallgatták el hát a portugálok Ausztrália felfedezését. Az eredeti térképeket, amelyek alapján a Diep- pe-i másolatok készültek, titkos okmányként őrizték Lisszabonban. Ma már aligha deríthető ki, hogy jutottak ki másolatok Franciaországba: a lopás éppúgy feltételezhető, mint a vásárlás. Mindenesetre e kusza események is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkig James Cookot ismeri el a világ Ausztrália felfedezőjének. GÁTI ISTVÁN Hihetetlen... A csiga a saját súlyánál 12-szer nagyobb terhet tud magán megtartani anélkül, hogy házának héja összeroppanna. * Egy nyírfából a fa koronája alatti talaj minden egyes négyzetméterére kb. 8 négyzetméternyi levél hullik le. ♦ Nagy-Britanniában évi átlagban 240 000 olyan esetet jegyeznek fel, amikor kutyák rátámadnak emberekre. Tiszta éjszakákon szabad szemmel 6000 csillag észlelhető. Öt szó Megfelelő sorrendben összeolvasva megkaphatod a keresett öt szót. Melyek azok? m A F P E R L i S L Z 1 A S B N A E D G U Y L E i m A D S 1 0 A K N E A H K A N Z A A P N J K A A múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Katona. Pályázati felhívás A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya pályázatot hirdet a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat (Szekszárd, Bezerédj u. 2.) IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VAGY KERESKEDELMI és vendéglAtöipari főiskolai VÉGZETTSÉG. — FELSŐFOKÉ VAGY LEGALÁBB KÖZÉPFOKÉ POLITIKAI VÉGZETTSÉG, — 8 ÉVES GYAKORLAT, EBBŐL 3—5 ÉV VEZETŐI GYAKORLAT, (vendéglátóipari gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek), — BÜNTETLEN ELŐÉLET. A vállalat besorolása „C” kategória, létszáma 760 fő, a megye területén 14 településen 77 üzletet működtet. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelet, anyagi érdekeltség megállapítása az 5/1982. (XI. 30.) ÁBMH rendelkezés alapján történik. A jelentkezők a pályázatot 1984. április 20-ig juttas* sák el a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára (Szekszárd, Mártírok tere 11—13.) A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — A PÁLYÁZÓ JELENLEGI MUNKAHELYÉT, MUNKAKÖRI BESOROLÁSÁT, — RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZOT, — A SZAKMAI GYAKORLAT ÉS TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES LEÍRÁSÁT. A pályázatok elbírálása 1984. április 30-ig megtörténik. A beadott pályázatok bizalmas kezelését biztosítjuk. (818) Szőlősgazdák FIGYELEM! MOST PÓTOLJÁK SZŐLŐÜLTETVÉNYEIKET! A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát értesíti tisztelt vásárlóit, hogy 1984. tavaszán rendkívüli kedvezményes áron értékesíti az alábbi szőlőoltványokat, amíg a készlet tart: Irsai Olivér 16,- Ft/db Chasselas 16,- Ft/db Zalagyöngye 16,- Ft/db Zenit 18,- Ft/db Karát 16,- Ft/db Sauvignon blanc 15,- Ft/db Zöldszilváni 15,- Ft/db Tramini 12,- Ft/db Egyéb csemege- és borszőlő-fajták: 16,- Ft/db Lerakataink nyitva tartási ideje: 7—15 óráig. Helye: Szőlészeti üzem, Villány, Ady fasor, Szőlészeti üzem, Siklós, Göntér, Kutató Állomás, Pécs, Úttörő u. 4. Kaposvári Pincészet, Kaposvár, Damjanich u. 61. (931)
