Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 76. szám ARA: 1,40 Ft 1984. március 30., péntek Mai számunkból JAVUL A bátaszéki cserép MINŐSÉGE (3. old.) A BIZALMIOKTATÄS TAPASZTALATAI (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT (5. old.) MAGOZOTT MEGGY EXPORTRA (3. old.) Kit igazol az idő? Minap késhegyre menő vitába kényszerültem egyik városunkban, úgyszólván barátok között. Váratlan megjelenésemmel éppen derékon kaptam azt a he­ves eszmecserét, ami — mint később megtudtam — azzal kezdődött, hogy „nem lehet megállítani a veszé­lyeztetett gyerekek számá­nak növekedését, ha az anyákat nem adjuk vissza a családnak”. Három ellenében két apostola volt e követelés­nek. Mindkettő férfi. A barikád másik oldalán egy gyermekét válás miatt egyedül nevelő, egy két- gyermekkel válás előtt álló, és egy, már huszonéves gyerekek anyjaként, veze­tő beosztásban dolgozó asszony állott. Utóbbi tu­dott olyan emlékekre hi­vatkozni, hogy se az édes­anyjának, se apai, anyai nagyanyjának nem jutott annak idején osztályrészéül hogy „csak anyák” legye­nek, lévén igen nagy szük­ség arra a pénzre is a meg­élhetéshez, amit ők keres­tek. S lám, nem volt azért a családjában olyan ve­szély, ami neki és testvé­reinek testi-lelki fejlődését fenyegette volna. Nem igazságos tehát egyik leg­nagyobb vívmányunkra, a teljes foglalkoztatásra ken­ni a veszélyeztetett gyere­kek számának emelkedését. Arról már nem is beszélve, hogy ma már kevés nő ér­né be csak az anyai sze­reppel. Ezért jó az, hogy a párt és a kormány a meg­nehezült feltételek között is kitart az olyan nagysze­rű vívmányaink megőrzése mellett, mint a teljes körű foglalkoztatás, az ingyenes oktatás, és egészségügyi ellátás, a szociálpolitikai intézkedések. Nem beszél­ve a nők gondjai iránt ta­núsított nagy figyelemről, amire a dolgozó nők jó munkával felelnek az üze­mekben, a mezőgazdaság­ban, a szövetkezetben, az élet megannyi más terüle­tén végeznek. A viita úgy zárult, hogy „na, majd meglátjuk, kit igazol az idő”. Hogy kit? Nem is kér­dés, hiszen az idő nem visszafelé pereg, s egy úton haladni csa'k előre szabad. Ma, hazánkban az aktív dolgozók 45 százaléka nő. Fizikai munkaterületen dolgozik a munkaképesek 58 százaléka, szellemi fog­lalkozású 42 százalék. Ez az arány az alapja annak, hogy a nők részt kérnek és kapnak a társadalmilag szervezett munkán kívül a közéletben is, kibontva po­litikai aktivitásukat. Bizo­nyítva itt is rátermettségü­ket. A nők tömeges mun­kavállalása módosította a nők iskolázottsági szintjét. Diplomásaink 40 százaléka, a még tanuló középiskolás népesség 54 százaléka nő. Az igaz, hogy a nő, az anya pótolhatatlan szere­pet tölt be a gyermek éle­tében, a család összetartá­sában, de a szülői hivatás teljesítése az apákra és anyákra egyenlően kiosz­tott feladat volt örök idők óta, s föltehetően az is marad. — a — Befejeződött a KGST-tanácskozás Ülést tartott a Minisztertanács Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön, a Gellért Szál­lóban befejeződött a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának 32. ülése. A tanácskozáson Nyikolaj Baj- bakovnak, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettesé­nek, a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága elnökének elnökletével részt vettek a KGST-tagországok központi tervező szerveinek elnökei. A tanácskozásról kiadott közlemény többek között el­mondja: a bizottság ülésén megvizsgálták azoknak a komplex intézkedéseknek tervezetét, amelyek a követ­kező tervidőszakra, majd hosszabb távra is segítik a tagországok ésszerű ener­gia-, fűtőanyag- és nyers­anyag-szükségletének kielé­gítését. Áttekintették a KGST- tagországok 1986—1990. évi népgazdasági terveinek két­es sokoldalú koordinációjá­val kapcsolatos munkák ed­digi menetét, eredményeit. Feltárták azokat az együtt­működési lehetőségeket, amelyeket a következő sza­kaszban közösen oldanak meg. Elhatározták, hogy a terv- koordináció során megvizs­gálják az érvényben lévő szakosítási és kooperációs egyezmények meghosszabbí­tásának lehetőségeit és — különösen a tudományos-mű­szaki haladást meghatározó ágazatokban — új egyezmé­nyek előkészítését. Az ülésen valamennyi megtárgyalt kérdésről hatá­rozatot hoztak. Az ülés ba­ráti és tárgyszerű légkörben zajlott le. • A KGST Tervezési Együtt­működési Bizottságának bu­dapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetői csütör­tökön Szolnok megyébe lá­togattak. A vendégeket a me­gyei tanács székházában Fá­bián Péter, a megyei pártbi­zottság titkára és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnö­ke fogadták. Szolnokról a Martfűi Tisza Cipőgyárba vitt a vendégek útja, majd a zagyvarékasi Béke Tsz ba­romfifeldolgozó üzemét te­kintették meg. Lázár György a Miniszter- tanács elnöke csütörtök este, a Parlament Vadásztermében fogadást adott az ülés részt­vevőinek tiszteltére. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stophnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanács elnökének ha­zánkban tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A kor­mány a tájékoztatót tudomá­sul vette. A Minisztertanács a Szak- szervezetek Országos Taná­csával egyetértésben bérpo­litikai intézkedéseket ha­gyott jóvá. Eszerint 1984. áp­rilis 1-től a vállalatok meg­határozott köre központi tá­mogatásban részesül a me­legüzemi bérpótlék beveze­téséhez, illetve a három és több műszakban foglalkoz­tatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának K. K. Papp Józsefet, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagját, a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei bizottságának első titkárát 60. születésnapja alkalmából csütörtökön Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­emeléséhez. A központi tá­mogatásban részesíthető vál­lalatok körét és a támoga­tás mértékét, valamint an­nak feltételeit a felügyeleti szervek az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve álla­pítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapítot­ta, hogy a Posta munkája javult, szélesedett szolgálta­tásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatároz­ta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komp­lex fejlesztésének — hosz- szabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ez évi ado­mányozásáról. (MTI) köszöntése ságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntöt­te és átadta a Központi Bi­zottság ajándékát. A kö­szöntésen jelen volt Gyenes András, a KEB elnöke és Baranyai Tibor, a KB osz­tályvezetője. Líbia panaszáról tárgyal a BT A Biztonsági Tanácsban Líbia kezdeményezésére szer­dán vita kezdődött arról hogy az Egyesült Államok két AWACS felderítő rend­szerrel ellátott repülőgépet irányított Egyiptom és Szu­dán térségébe. Ali Triki líbiai külügymi­niszter szerint a gépeknek a körzetbe vezénylése újabb megnyilvánulása az országa elleni amerikai agressziós és provokatív cselekedeteknek. Az Egyesült Államok ellen­ségessége Líbiával szemben annak tudható be, hogy Tri­poli támogatja a palesztin mozgalmat — hangoztatta Triki. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selője felszólalásában meg­állapította, hogy az Egyesült Államok minduntalan a „szovjet katonai fenyegetés­re” hivatkozva próbálja iga­zolni a fejlődő országokkal szembeni politikáját. Warren Clark, az Egyesült Államok képviselője felszóla­lásában arra hivatkozott, hogy az AWACS nem táma­dó fegyver. Papp József A Tolna megyei Tanács tárgyalta Kereskedelem 1984. Forradalmi ifjúsági napok ünnepség az 505-ös szakmunkásképzőben Közeledik a harmadik ta­vaszi évforduló, a felszaba­dulás ünnepe, a forradalmi ifjúsági napok harmadik csomópontja. Rendszerint ilyenkor kerül sor a meg­hirdetett vetélkedők döntői­re, valamennyi KlSZ-alap- szervezet vagy KlSZ-bizott- ság megünnepli felszabadu­lásunk évfordulóját. Az el­sők között szerepelt a sor­ban a Szekszárdi 505-ös Szakmunkásképző Intézet, hagyományaik szerint az is­kolai ünnepséget a megyei művelődési központ mozi­termében tartották meg, tegnap reggel. Több iskola is azt a gya­korlatot folytatja, hogy egy rendelkezésre álló nagyte­remben tartják ünnepségei­ket. Így történt ez az 505-ös szakmunkásképző megemlé­kezésen is, ahol a magyar és a szovjet himnuszt egy szép vers követte, majd Sza­bó Béla tanár mondott rö­vid, de tartalomban gazdag beszédet. Ezt követően az is­kola KISZ-bizottságának titkára, Unyi György, Rácz Lászlótól, a megyei KISZ- bizottság titkárától átvette a Kiváló KISZ-szervezet zászlót. Ezenkívül még töb­ben részesültek a KISZ KB dicsérő oklevelében — köz­tük a kollégium — miniszteri dicséretben, és más elisme­résekben, kiváló mozgalmi munkájuk elismerésekép­pen. Somogyi Lajos, az iskola nevelési igazgatóhelyettese a szakmunkásképzésben kifej­tett több évtizedes áldozatos nevelőmunkája elismerése­ként megkapta a KISZ Köz­ponti Bizottsága Ifjúságért Érdemérem kitüntetését. A szép ünnepség a diá­kok Vallomás a hazáról cí­mű műsorával, illetve a Szózat hangjaival ért véget. A megyében a forradalmi ifjúsági napok rendezvény- sorozata tovább folytatódik. Pénteken Bonyhádon az idei harmadik diáknapot a köz- gazdasági szakközépiskola KISZ-esei szervezik. Szombaton gazdag hétvé­ge kezdődik. A „Leggyor­sabb, legügyesebb” vetélke­dőre és felszabadulási lö­vészversenyre kerül sor Dombóváron, tsz-fiatalok if­júsági napját rendezik meg Nagymányokon, a szövetke­zeti fiatalok városi ifjúsági napját Bonyhádon a Vasipa­ri Szövetkezet ifjúkommu­nistái rendezik, ifjúmunkás sportnap lesz a környező községek részvételével Pin­cehelyen, kocogónapot szer­vez szombatra a Tambov lakótelepen a szekszárdi vá­rosi KISZ-bizottság. Folyta­tódik a vetélkedősorozat a szekszárdi járási KISZ-bi- zottság irányítása alá tarto­zó községekben. Hétfőn sport- és kulturális nap lesz Udvariban, Hőgyészen, majd kedden, szerdán, a koszorú­zások, ünnepségek követ­keznek szerte a megyében. A nyomda KISZ-szervezete által meghirdetett FIN-rejt- vényfüzet legjobb megfejtői negyedikén a döntőn mérik össze tudásukat Szekszár- don. A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényei nem ér­nek véget április negyedi­kével, még a következő hét végén is folytatódnak, zá­rásra egyáltalán nem kerül sor, hiszen az ifjúsági szö­vetség rendezvényei nem fejeződnek be a tavaszi ün­nepek időszakával, a mun­ka egész évben folyamatos. A TOLNA MEGYEI Ta­nács tegnap megtartott ülé­sén — melyen részt vett Pé­ter Szigfrid, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára, Spilák Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes és Do­bos István, a KNEB elnök- helyettese, valamint az or­szággyűlési képviselők Tolna megyei csoportjának több tagja is tájékozódott a me­gyei NEB tevékenységéről, ellenőrzési tapasztalatairól, majd áttekintette egy 1975- ben hozott határozatának végrehajtását Andrási Imré­nek, a kereskedelmi osztály vezetőjének előterjesztése alapján. Az említett határo­zat a kereskedelem fejleszté­sének távlati koncepcióját, a kereskedelempolitikai célki­tűzések megvalósításának feladatait rögzítette nyolc esztendővel ezelőtt. Az 1975 óta végzett munka összege­zésére ez alkalommal került első ízben sor, noha a me­gyei tanács vb több olyan előterjesztést tárgyalt 1975 és 1984 között, ami érintette a kereskedelempolitika ala­Inilágát VALÓSZÍNŰ NEM szük­séges indokolni miért éppen most vált aktuálissá azt mérlegelni, hogy a kereske­delem távlati fejlesztésének koncepciói miként érvénye­sültek eddig a középtávú tervek során. Amikor 1975 elején elkészült a fejlesztés hosszú távú koncepciója, a népgazdaság — ezen belül a megye — az előző évek len­dületes fejlődésének idősza­kát élte. Emelkedőben volt az életszínvonal, amire a ke­reskedelem folyamatosan javuló és korszerűsödő áru­kínálattal felelt. ENNEK ALAPJÁN lát­szott reálisnak 15 év távo­lára évi 5,5—6 százalékos — az országos átlagot meghala­dó — forgalomnövekedéssel számolni. A prognózis nem vált be. Tavaly az 1975-ös évihez viszonyított változat­lan áras forgalom évi átlagos fejlődési üteme országosan 2,6 százalék, megyénkben 2,7 százalék volt. A tervezettnek a fele. A lemaradás, alapve­tően népgazdasági intézkedé­sek következményeként jött létre, a szabályozórendszer szigorodása megváltoztatta kereskedelemfejlesztési lehe­tőségeinket is, mellette szá­mos ellentmondás forrása lett. Ilyen ellentmondás pl. az, hogy az elmúlt 8 év alatt Tolna megye kiskereskedel­mi forgalma dinamikusab­ban fejlődött az országos át­lagnál, de ennek ellenére még mindig alacsonyabb vala­mennyi árufőcsoportban az egy lakosra jutó kiskereske­delmi forgalom az országos átlagnál. Lakosságunk fo­gyasztásában jelentős a sa­ját termelés és az egymás közötti forgalom aránya. Ezt igazolja az, hogy számotte­vő lemaradásunk a bolti élelmiszerekből és a vendég­látásból származik. ÉLELMISZEREKBŐL, él­vezeti cikkekből — néhány terméktől eltekintve — az időszak alatt folyamatos és magas színvonalú volt az el­látás. Fejlődött a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő és az egészséges táplálkozást biztosító élelmi­szerek forgalma. Ezen belül azonban mirelit és mélyhű­tött árukból csak városaink­ban és nagyobb településein­ken volt az ellátás biztosí­tott, de távolról sem folya­matosan. A korszerű élelme­zési cikkek forgalmának várt növekedését egyrészt a hálózat elégtelen technikai felszereltsége, másrészt az élelmiszeripar hiányos áru- szállításai akadályozták — állapította meg a testület a napirend vitájában, melyben hatan kértek szót. Döntően elégedettségüknek adtak hangot a felszólalók a szerény mértékű, de adott helyen fontos hálózatfejlesz­tés eredményeinek jelentősé­gét méltatva. A kereskedel­mi hálózatfejlesztés során 1981-től 83-ig 27 839 négy­zetméterrel nőtt a bolti kis­kereskedelem és vendéglátás működési alapterülete. A kereskedelmi ellátásnak immár hosszú idő óta aller- gikus pontja hogy a ruháza­ti cikkekből nem minden te­kintetben megfelelő az ellá­tás. A divat- és magas árfek­vésű cikkek mellett a köze­pes és olcsó árszintű cikkek­ből alig van kínálat ami pedig a gyermekruházati cikkeket illeti, itt a méret­választékgondok állandósul­tak. Aligha meglepő, hogy — összhangban a fejlesztés táv­lati koncepciójával — a for­galomnövekedés a vegyes iparcikk szakmában volt a legdinamikusabb, s tovább emelkedett az összforgalmon belül a tartós fogyasztási cik­kek részaránya. De... a szí­nes tévé és az automata mo­sógép iránt megnyilvánuló keresletet e termékekből gyakran nem lehetett kielé­gíteni. A VITÁBAN UGYANÜGY, mint az összegező beszámo­lóban sok szó volt a kiste­lepülések kereskedelmi ellá­tásáról, az építőanyag-hiány­ról, ami fékezően hat a csa­ládiházas építésekre. Két megyei tanácstag is szóvá tet­te a háztáji gazdaságokban, kiskertekben használatos ke­mikáliák, növényvédő szerek gyakori hiányát. Egyszóval mindazt, ami javításra, job­bításra vár, miközben válto­zatlanul nagy gondot kell (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents