Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

1984. március 29. 6 mEPÜJSÄG Tájfutó ÁFÉSZ Kupa A Szekszárdi melletti Sö­tétvölgyben rendezték meg tíz szakosztály 150 verseny­zője részvételével az ÁFÉSZ Kupa tájékozódási futóver­senyt. Mint az várható volt, a Paksi SE tájfutói mellett a szekszárdi versenyzők sze­repeltek eredményesen. Eredmények: N 13: 1. Nyéki Mária, 2. Németh Tí­mea (mindkettő Szekszárd, Üttörőház), 3. Kerekes Kata­lin (PSE). N 15: 1. Király Mónika (Szekszárd, Garay), 2. Kiss Andrea (Bonyhád, Gimnázium), 3. Németh Tün­de (PSE). N 17: 1. Gőry Enikő, 2. Szabó Ildikó (mind­kettő Sz. Garay), 3. Hipszky Györgyi (PSE). N 19: 1. Rauth Katalin, 2. Felnagy Rózsa (mindkettő PSE), 3. Kovács Mária (Sz. Garay). Nyílt kategória: 1. Kerekes Angéla, 2. Nikodémjusz Éva (mindkettő Bonyhád, Gimn.), 3. Balázs Ágnes (Sz. Űttörő- ház). F 13: 1. Buda Attila, 2. Zádor János, 3. Pongrácz Zoltán (mindhárom Sz. Üt- törőház). F 15: 1. Rumpler István (Bonyhád, Gimná­zium), 2. Balogh Attila (Szekszárd, Garay), 3. Feny­ves Ferenc (PSE). F 17: 1. Bodri Tibor (Sz. Garay), 2. Halász József, 3. Grist Gá­bor (mindkettő PSE). F 21: 1. Weisz János (Szekszárd, MHSZ), 2. Jakab Géza (Sz. Űttörőház), 3. Weisz László (Szekszárd, MHSZ). Nyílt kategória: 1. Kovács Mátyás (Bonyhád), 2. Rittberger Já­nos (Szekszárd, Garay), 3. László Tamás (Bonyhád). Teke NB Hl Bravúros győzelem Pécsett A TÁÉV SK férfi-teke- csapata március utolsó va­sárnapján a bajnoki cím el­nyerése szempontjából igen fontos mérkőzést játszott a Pécsi Kesztyűgyár együttese ellen Pécsett. Szekszárdi ve­reség esetén teljesen nyílt maradt volna a bajnokság a Pécsi MSC és a TÁÉV SK között. Szerencsére nem így történt. Gyakorlatilag már az első párban eldőlt a ta­lálkozó sorsa. Töttös István 431 fás teljesítménnyel kez­dett, 65 fát vert az igen gyenge- napot kifogó ellen­felére. Tulajdonképpen a folytatásban ezt az előnyt kellett csak tartani — ami lényegében sikerült is. Vég­eredményben a csak titkol­tan remélt győzelem valóra vált, sőt, a vártnál nagyobb arányban. TAÉV SK—Pécsi Kesztyű­gyár 6:2 (2442:2390). A TÁÉV pontszerzői: Töttös István 431, Polán György 428, Keppel Sándor 408, Báli László 401 fával. Oldalháló ’84 Lipovszky, a TAÉV kapusa kifutással hárít a majosiak gólgyárosa, Bónyai elől. (Fotó: Bencze) Szotyolázó partjelző A bonyhádi mérkőzés né­zői közül sokan még a je­gyüket vásárolták a pénztár­nál, amikor a 44. másod­percben már a Komló kapu­jában táncolt az első gól. A kezdést követően bal oldali bonyhádi támadás végén az előretörő Palkó elől a men­teni igyekvő bányászvédők saját 16-osukon belül „gyer­tyába” rúgták a labdát. Zircher jókor érkezett és a kapujából kinn álló Tihany- vári fölött — az egyetlen gólt érő megoldást választva — a háló közepébe fejelte. Az újabb középkezdés után paprikás hangulatban folyta­tódott a mérkőzés. A komlói játékosok nehezen viselték el a gyors találatot és nagy hajrába kezdtek. A BMSC jobbára csak védekezett — de azt jól csinálta. Sok sza­bálytalanság csúszott a já­tékba. A 10. percben Alt az oldalvonalon kívül akkorát rúgott a fekvő Bekébe, hogy a bonyhádi jobbhátvéd nem is tudta folytatni a mérkő­zést. A Komló megtalálta a szórványos, ám igen veszé­lyes bonyhádi akciók ellen­szerét. A jobbára egyéni ki­ugrásokra épülő akciók kap­csán keményen — többször kifejezetten durván — adták Bulla, Zircher és György tudtára: jobb félni, mint megijedni. Sajnos, ebben a „játékban” Laskai játékvezető szemé­lyében partnerre akadtak. Engedte a durvaságokat és hogy azok nem kerültek megtorlásra, egyre inkább a bokazene, mint a játék lett a meghatározó. Szünet után hiába osztott ki két komlói és egy bonyhádi játékosnak is sárga lapot, ekkor már nem lehetett kordában tarta­ni az indulatokat. A dolog pikantériáját a mérkőzés egyik békésen szotyolázó partjelzője jelentette, öt nem ragadta el a hév, nyugodtan köpködte a sült mag héját. Aztán meg integetett is, leg­többször amikor már a já­tékvezető sípja harsant. Nem kenyerünk a bírók bírálata, de... (szabó) Szigetvár „ostroma” ...Hatalmas török sereg ro­hamozta a maroknyi Sziget­várt, de Zrínyi vezérletével vitézül harcolt a védősereg 1566-ban... És 1984-ben? A maroknyi Kisdorog indult „rohamra” az immár várossá nőtt Szi­getvár ellen a végső győze­lem reményében. Fordult a történelem kereke, korunk játszmáiban a kicsinek is van esélye. Szívélyes volt a fogadtatás — nyitva voltak a várkapuk. Így a Losonczi kapitánnyal tett vársétán a kisdorogiak alapos mustra alá vehették az „ellen” po­zícióját. Keresd a sebezhető pontot! — volt a jelszó. Sza­bó, aki nemrégiben még Sik­lóson vitézkedett, rögtön szólt is: a szigetváriak tipp- toppnak látszó védőfalán ő lát egy omladozó részt, ott kell támadni! Az ősszel még a szekszárdi NB II-es csa­pat szurkolói szentségeitek az omladozó rész miatt. Nos, így is történt. A misz­tikus 13. percben Spiel előre­ívelt labdájával a szemfüles Szabó meglódult, egy embert könnyedén kicselezett. Eköz­ben a kapuőr kimozdult a támadóra, így a felette átlőtt pettyes ágyúgolyóként vágó­dott a hálóba. Nem így a másik oldalon, ahol a dorogi portás jobban őrködött. Nem csoda, hisz régi álma, a fő- kapusság teljesült. Kissről van szó, aki ezen a délután úgy fogdosta a hazaiak lövé­seit — könnyedén és elegán­san — akárcsak Münchhausen báró az ágyúgolyókat a me­sében. A várakozás meghoz­ta gyümölcsét. A kitűnő ka­pus a visszavonulás gondo­latával foglalkozó Stölkler 1- es számú meze mellett úgy tűnik elnyerte egy ifjú hölgy kegyét is, hisz röptéiben rendre megcsillant ujján a karikagyűrű. A gyűrű bezárult — ismét­lődött a történelem —, az utolsó félórában a védők sorsa megpecsételődött. 1566- ban a várvédő Zrínyi veze­tésével kirohantak — dicső vég. És 1984-ben? A hármas sípszóra ismét kirohantak a hazaiak a pályáról. Ezúttal a vár helyett csak a két pon­tot vesztették el. Hiába no, jó irányba fordult a törté­nelem kereke. (bittner) Öngólok mérkőzése Már már úgy cűnt: a ta­másiak megállítják a tavasz sikercsapatát, hiszen a 83. percig 2-0-ra vezettek a Dombóvári Vasas ellen. Ek­kor szöglethez jutott a ven­dégcsapat. Fekete lőtte be a labdát, ami Sandi fején meg­csúszott és a rövid sarokban öngólként landolt. A 89. percben Fekete vezette fel a labdát, aztán mintegy 18 mé­terről nagy erővel kapura „szúrta”. A jól védő Ba- nászról kiperdült, a mente­ni akaró Bazsonyi — Vargá­tól szorongatva — pedig a jobb sarokba vágta a pety- tyest. Azaz a hat perc alatt elért két tamási öngóllal máris 2-2-re módosult az ál­lás. Ez is maradt a végered­mény. Ez a 90 perc az ön­gólok mérkőzéseként vonul be a bajnokság krónikájába. Hiszen rúgtak egyet a dom­bóváriak is. Az első félidő 26. percében gólnélküli ál­lásnál Verbóczky iramodott meg a jobb oldalon, pontos beadását a tamási balszélső, Tóth kapásból kapura lőtte. A Vasas-védők a gólvonal­ról előbb mentettek, de a hátrafutó klubtárs, Tóth-Ba- gi lábáról a saját kapuba pattant a laszti. Porga mesterhármasa Az utóbbi időben Porga István nemigen kényeztette el a paksi szurkolókat — gólokkal. Hébe-hóba be-be- talált a vendégek kapujába, de az a régi gólerőssége, amiért többek között a Du- na-parti városba igazolták — mintha megkopott volna. Érezte ezt ő is. Nem, nem az akarással volt a baj, hiszen szinte minden második mér­kőzésen Porga neve a jók között szerepelt. Csak az a fránya gólgyártás nem akart sikeredni. Március utolsó vasárnap­ján megtört a jég. A kocso- laiak hálóját a hajdani ozo­rai focista háromszor is meg­zörgette. Méghozzá nem is akárhogy: alig félóra lefor­gása alatt mesterhármast ért el. A 11. percben fordulásból lőtt Besenyei fölött a háló­ba, a 38. percben szinte az alapvonalról talált a hosszú­sarokba, a 44. percben pedig félmagas lövése a jobb olda­li léc mellett suhant a háló­ba. A mesterhármas után lőtt még egy kapufát, s a mérkőzést követően pedig le­aratta a közönség hálájáról tanúskodó szapora gratulá­ciókat. Mi lesz veled TÁÉV SK? Ezt kérdeztük Gálffy De­zsőtől, a szekszárdi együttes vezető edzőjétől. Az építők csapatánál január 1-től dol­gozó agilis szakvezető a kedd délutáni edzés kezdete előtt válaszolt kérdésünkre. — Vissza kell nyúlni az őszi évadhoz, hiszen a TÁÉV SK jelenlegi helyezése egy­értelműen visszavezethető az igen gyenge őszi szereplés­hez. Megítélésem szerint a szakosztály, illetve az egye­sület vezetésétől a felkészü­léshez szükséges támogatóst megkaptuk. Ez megmutarko- zott a tavaszi rajt előtti elő­készületi mérkőzések biztosí­tásában. Sajnos, a játékosok egyrésze azonban nem tett meg mindent az edzéseken való részvétel érdekében. Tudtuk, hogy a tavaszi első öt fordulóban csapatunk sor­sa nagyjából vagy így, vagy úgy eldől. Ez eddig, a 360 perces játékidő után szá­munkra negatív előjeles ta­pasztalatokkal szolgált. Min­dent megteszünk a hátralé­vő 11 mérkőzésen, hogy tá­madósorunk gólerősségét fel­javítsuk. Ha ez sikerül, ak­kor bízunk a mielőbbi fel­zárkózásban, talpraállásban. A TÁÉV SK játékosanyagát tekintve képesnek tartom az együttest arra, hogy meg­hosszabbítsa tagságát a me­gyebajnokságban. Pillanat­nyilag nincs pánikhangulat, de játékosaink egyre jobban érzik az előállott helyzet sú­lyát. Még nem adtuk fel a reményt. A hátralévő mécs­eseken mindent elkövetünk a bentmaradás érdekében. (fekete) Tizenöten Marseille-ben Alighogy hazaérkezett At­hénből a magyar vízilabda­válogatott, amely közös ed­zéseken vett részt a görög vendéglátókkal, péntektől Marseille-ben nemzetközi tornán indul. Rusorán Péter szövetségi kapitány 15 játé­kost jelölt ki a franciaor­szági útra, a névsor a kö­vetkező: Bors, Hauszler (kapusok), Gerendás, Horkai, Sudár, Kiss, Keszthelyi, Schmied, Somossy, Hasznos, Csapó, Faragó, Budavári, Kenéz és Kuncz (mezőnyjátékosok). Labdarúgó HDNK Kupagyőztes a Dózsa Szekszárdi Dózsa—Nagyka­nizsai Olajbányász 2-0 (0-0). Kaposvár, 300 néző. V.: Polecsák. Szekszárd: Huj bér (Suba) — Szabó, Hahn, Var­ga F„ Somodi — Kniesz (Kresz), Dienes (Horváth), Adorján — Lauer (Varga L.), Megyeri, Magyar (Ben- cze). Edző: Formaggini Ká­roly. Nagykanizsa: Müllner (Fullér) — Fodor, Martinko- vics, Kormos (Varga I.), Müller — Balogh (Varga II.), Simon (Fuisz), Hozbor — Lukács, László, Bélák (Kelemen). Edző: Szőcs Já­nos. A 6. percben Magyar ügyesen lefordult védőjéről, kapura húzott, majd a 16-os vonalánál Megyerihez ját­szott, akit a bírói sípszó le­sen állított meg. Két perc múlva formás kanizsai akció végén Huj bér előrevetődve mentett Simon elől. A 16. percben Magyar egyéni ala­kítása végén már a bünte­tőn belül járt, lövését Müll­ner jó érzékkel mentette. Mezőnyjáték után a 24. perc­ben a felfutó Somodi a vé­dőkről leperdült labdát nagy erővel kapura lőtte, az ola­josok kapusa szögletre men­tett. A 32. percben Bélák szabadrúgását László a ki­futó Hujber mellett az üres kapura fejelte, Szabó a gól­vonal előtt mentett. A 39. percben Bélák, a 43. percben Martinkovics lövései foglal­koztatták Huj bért. Szünet után, az 52. perc­ben Magyar már az ötösön járt, ordító helyzetből nagy erővel a léc fölé bombázott, aztán egy perc múlva ismét csak a kapussal állt szem­ben, de ez a helyzet is ki­maradt. Az 58. percben Adorján 20 méteres szabad­rúgását Fullér bravúrral mentette. A 66. percben Kresz vezette fel a labdát, Somodival kényszerítőzött, a kapu elé belőtt labdát Me­gyeri az ötösről a hosszú sa­rokba vágta. 1-0. A 82. percben a felfutó Varga L. elől Fullér kapujából kifut­va, mintegy 40 méterre kéz­zel mentett. A megítélt sza­badrúgásból Adorján gyor­san a léc alá nyeste a lab­dát. 2-0. Közepes színvonalú első 45 perc után a Dózsa jóvol­tából megélénkült az iram, és a lila-fehérek harcos ku­paerényeket felvonultatva, megérdemelten nyerték a HDNK döntőjét. A találkozó végén Mitzki Ervin, a Du­nántúli Napló főszerkesztője nyújtotta át a kupát Somodi András csapatkapitánynak. Jók: Megyeri, Varga F„ Hahn, Adorján, illetve Fo­dor, Martinkovics, László. —fi— Tömegsport Harminc csapat a FIN Kupán A női meccseken sem volt hiány izgalmakban A városi KISZ-bizottság sport-munkabizottsága a BVK KlSZ-alapszervezeté- vel közösen Szekszárdon, a Dózsa SE sporttelepén ren­dezte meg a FIN Kupa kis­pályás labdarúgó-tornáját. A nők mezőnyét hat, a fér­fiakét 24 együttes alkotta. A női csapatok körmérkő­zéseken döntötték el a vég­ső helyezések sorrendjét. A férfiak mezőnyében előbb a nyolc csoportban körmecs- cseket játszottak, a csoport- győztesek jutottak tovább. A nyolcas döntő egyenesági kieséses rendszerben zajlott, majd az állva maradt négy együttes ismét körmérkőzé­seket vívott. A FIN Kupa monstre mű­sorát Hovorka János, a szekszárdi városi KISZ-bi­zottság ifjúmunkás felelőse nyitotta meg. Ezután meg­kezdődtek a mérkőzések, amelyeken a résztvevők nemcsak egymás ellen, ha­nem az időnként túlságosan felerősödő szél ellen is küz­döttek. Mindent egybevetve, nagy tömegeket megmozga­tó, érdekes, színvonalas sportesemény zajlott a me­gyeszékhelyen. Végeredmény: Nők: 1. BHG, 2. Bőrdíszmű, 3. Me­gyei KISZ-bizottság, 4. Vá­rosgazdálkodási Vállalat. Férfiak: 1. TÁÉV, 2. Tej­ipar, 3. Városgazdálkodási Vállalat, 4. Húsipari Vál­lalat. A kupát és a díja­kat a dobogós helyezett csapatoknak Baltavári Ist­ván, a BVK igazgatóía adta át. Vadász kapus hárít — TAÉV—Tejipar mérkőzésen

Next

/
Thumbnails
Contents