Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI XXXIV. évfolyam, 75. szám Ara: i,40 Ft 1984. március 29., csütörtök Mai számunkból ILLÚZIÓK FOGSÁGÁBAN (2. old.) ALUMÍNIUM RADIATOR HAT HÓNAP ALATT (3. old.) OLDALHALÓ ’84 (6. old.) AHOGY A FIATALOK LÄTJÄK (5. old.) A | •• r ■ • •• " • községek jovoje „A falu mint település, és a falu mint a szo­cialista közösségek formálásának tere, az utóbbi időben erősítette pozícióit.” (A kecskeméti falu­konferencián elhangzott előadói beszédből.) A járások megszüntetése minden eddiginél jobban a kis közigazgatási egységekre terelte a figyelmet. Sok kísérlet történt már korábban is a falu helyzetének felmérésére, a fejlődési irány meghatározására. Évti­zedekkel ezelőtt a falukutató írók munkái élesen vilá­gítottak rá az elmaradottság tényeire, majd a későbbi tudományos felmérések — Erdei Ferenc neve kíván­kozik ide mindenekelőtt — a szocialista átalakulás útját igyekeztek kijelölni. Az 1982. novemberében, a falukonferencia néven emlegetett kecskeméti országos tanácskozás — amely­nek anyagát a Kossuth Kiadó összegyűjtve megjelen­tette — tett sokat azért, hogy tisztában lássuk a falu múltját és jövőjét. De talán az ott jelenlévők egy ré­sze sem gondolta még akkor, milyen új helyzet te­remtődik rövidesen a települések életében azzal a ténnyel, hogy a századokat átvészelő járási közigazga­tás megszűnik. A változás távolabbi hatását ma még szinte érzékel­ni sem lehet, még kevésbé felbecsülni. Egészen bizo­nyos, hogy a döntés kimunkálói, előkészítői, politikai, gazdasági mérlegelői sincsenek olyan előnyös helyzet­ben, hogy a jövőbeni mozgási irányt előre lássák. Mint ahogy minden születő új magában rejti a kocká­zatokat, de azért lemondani róla oktalanság volna, mert a járások megszűnése most már tényleg a ma­ga lábára állítja a falusi közigazgatást. Az is bizonyos, hogy a járási hivatali apparátus szakértelmét, segítő támogatását nélkülözve még egy ideig hiányérzetük lesz. Mindezekkel együtt a változás elkerülhetetlen volt, s ha Erdei Ferenc élne, bizonyára nagy szellemi in­tenzitással fejtené ki véleményét, s vázolná fel a köz­ségek jövőjét, amelyet nem is könnyű kikövetkeztetni. Mert hiszen — bár megkísérelhető csoportokba, kate­góriákba való sorolásuk — be kell vallani: ahány te­lepülés, annyiféle adottság és lehetőség, annyiféle gaz­dasági, környezeti és emberi tényező együtthatása mozgatja, módosítja olykor még rövid távon is sok­szor teljesen váratlanul, hol kedvező, hol kedvezőtlen irányban egy-egy falu sorsát. Talán ez a mostani vál­tozás abban is segít majd, hogy természetes úton, a külső hatások minél kisebbre szorításával, rendeződ­jenek el a dolgok. Ne egy elképzelt településrend szab­ja meg a községek mindenkori helyzetét és fejlődési ütemét, hanem az élet által kiváltott, a lakosság szán­déka szerinti folyamat. Eszerint bizonyára lesznek majd olyan települések, amelyek idővel elnéptelened­nek vagy talán üdülőfaluvá válnak, de máris vannak olyanok, ahol szinte gomba módra nőnek ki a házak, s holnap községi rangot kér az itteni lakosság. Nyilvánvaló, hogy az a településpolitika a helyes és minden időben következetes — amit megyéinkben már jó ideje tapasztalunk —, amely megpróbál nagy­jából egyenlő esélyeket teremteni az emberi élethez, boldoguláshoz, lakóhelyi kötődéshez. Ez ugyan rop­pant nehéz és költséges útja a fejlődésnek, fejlesztés­nek, de feltétlenül igazságos. Vagyis villanyt adni, ahol lehet még a tanyának is, hogy ott dolgozni, lakni, mű­velődni lehessen, s vízzel, közművekkel, kereskedelmi szolgáltatással ellátni a kisebb települést is, mert a megélhetést jelentő gazdasági tényezők mellett jelen­tős mértékben ez kötheti ide a szülőföldjükhöz, régi környezetükhöz szívesen ragaszkodó embereket. Nem számlabenyújtó adakozásra gondolok, hanem a társa­dalmi összefogást és egyéni áldozatkészséget is moz­gósító szervezésre — példa van rá bőségesen! —, a valódi önállóságra, amely nem nélkülözheti a sokol­dalú segítséget. A községek jövőjéről napjainkban sokan töprenge­nek. Ma a lakosság felének otthont adó falu valóban korszerű — szellemi, tervezői, műszaki, tudományos, banki, adópolitikai stb. — támogatásban részesül, fel­színre törhetnek az eddig szunnyadó alkotói energiák, oly módon, hogy az a bizonyos — ma még ritka — vá­rosias falu, amely külsejében, megélhetési viszonyok­ban, ellátásban, s lakói életnívójában is megérdemli ezt a jelzőt — nem lesz utópia. F. TÓTH PÄL Brit-szovjet külügyi tárgyalások Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás kiildöttségvezetőit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára szerdán a KB szék­házában fogadta a KGST Tervezési Együttműködési Bizottsága budapesti ülésén résztvevő küldöttségek veze­tőit. Iraki rakétatámadás tankhajók ellen A görög kereskedelmi ha­józási minisztérium kedden bejelentette, hogy rakétata­lálat ért egy görög tankha­jót az Arab-(Perzsa-)öböl- ben, Harg szigettől délnyu­gatra. A Pireuszban bejegy­zett, több mint 40 ezer ton­nás tartályhajó állítólag csak kisebb károkat szenve­dett, s folytatni tudta útját. A hírt a Lloyds biztosító társaság londoni központjá­ban is megerősítették. Kedden Irak első ízben közölte, hogy Franciaország­tól vásárolt, Super Etendard típusú repülőgépeket vetett be az Irán elleni háborúban. A bagdadi katonai közle­mény szerint két Super Etendard a kedd délutáni órákban megsemmisített „két nagyobb tengeri cél­pontot” Harg szigettől dél­nyugatra. A Perzsa-(Arab-)- öbölben fekvő sziget jelen­tős olajkikötő és -feldolgo­zó központ. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János szólt az MSZMP tevékenységéről, a gazdasági építőmunka te­rén, aláhúzta a Magyar Nép- köztársaság érdekeltéségét a KGST keretében megvalósu­ló együttműködés, a szocia­lista országok közötti sok­Szerdán plenáris üléssel, új tisztségviselők megválasz­tásával befejeződött a Du­na Bizottság 42. ülészaka. A március 20. és 28. között tartott tanácskozáson részt vett a hét tagállam küldött­sége,- ott voltak az NSZK közlekedési minisztériumá­nak megfigyelői, az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ság, a KGST, a Nemzetközi Távközlési Unió és az Ode­ra Bizottság képviselői. Az ülésszakon két mun­kabizottságban a dunai ha­józás korszerűsítését, a vízi szállítás biztonságát, feltéte­leinek további javítását, va­lamint a nemzetközi szerve­zet munkáját érintő kérdé­sekről tárgyaltak. Elfogad­ták egyebek között a titkár­ság igazgatójának, Ludovit Kinczelnek a beszámolóját a nemzetközi szervezet el­múlt évi tevékenységéről. A dunai forgalom eredménye­it összegezve megállapítot­ták, hogy a nemzetközi vízi oldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében. A találkozón jelen volt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra, és Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. út jelentősége növekszik, a hajózási vállalatok kihasz­nálják az egyre korszerűsö­dő hajóút adta lehetőségeket, mind jobban igénybe veszik a leggazdaságosabbnak tar­tott vízi fuvarozást, amely­ben olyan korszerű módsze­reket alkalmaznak, mint a tolóhajózás. Ennek megfelelően fejlő­dik a dunai kereskedelmi flotta. A legutóbbi adatok szerint a dunai hajópark hordképessége 4,05 millió tonna, kapacitása 726 ezer kilowatt. A Dunán egy év alatt 76,5 millió tonna árut szállítottak, míg a dunai ki­kötők forgalma 132,3 millió tonna volt. Az árufuvarozás mellett fellendülőben van a vízi személyszállítás is. Az elmúlt évben például bolgár lobogó alatt két új távolsági személyhajó-járat kezdte meg az utasszállítást, az idén pedig az NSZK lobogó­ja alatt megindul egy Pas- sau—Budapest—Passau kö­zötti személyhajó-járat. Kedden este háromnapos munkalátogatásra Londonba érkezett Georgij Kornyijen- ko, a szovjet külügyminisz­ter első helyettese. Vendéglátójával, Malcolm Rifkind külügyi állammi­niszterrel a kétoldalú vi­szony kérdéseit, a kelet— nyugati kapcsolatokat, a le­szerelési és fegyverzetkorlá­tozási tárgyalások állását te­kintik át. Valószínűleg meg­kezdik Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter július elején esedékes moszkvai látogatásának előkészítését is. Az elmúlt időszakban a brit—szovjet politikai és diplomáciai érintkezés nem volt gyakori. Noha Howe különböző nemzetközi ta­nácskozásokon találkozott szovjet kollégájával, Andrej Gromikóval, 1983 tavasza óta Kornyijenkóhoz hason­ló magas rangú szovjet ven­dége Londonnak nem volt. Londoni megfigyelők meg­jegyzik, hogy a Szovjetunió a diplomáciai élénkülés da­cára sem hallgatja el, ha szükségesnek látja az elvi vitát egyes brit politikusok nézeteivel. Ezt illusztrálta a TASZSZ hírügynökség hét­fői kommentárja, amely hangoztatta, hogy a brit mi­niszterelnök a logikával ke­rül szembe, amikor azt ál­lítja, hogy a szárnyas raké­ták és Pershingek hadrend­be állítása csökkenti a há­ború veszélyét. Ugyancsak rámutatott a szovjet hírügy­nökség, hogy Thatchernek a leszerelés iránt kinyilvání­tott óhaja éles ellentétben van a konzervatív kormány nyakas elzárkózásával min­denfajta gyakorlati leszere­lési intézkedés megtételétől. Véget ért a Duna Bizottság 42. ülésszaka Évtizedes gond oldódik meg Iskolabővítés Zombán Közel negyedszázada vál­tozatlan körülmények között tanították a zombai gyere­keket a Rákóczi utcai álta­lános iskolában. Az 1973-as iskolakörzetesítés után a helyzet még nehezebbedett is, hiszen ettől kezdve négy különböző régi épületben folyt, illetve folyik az ok­tatás. A zombaiaknak e gondja megoldódik a közeljövőben. A Tolna megyei Tanács négymillió forintos támoga­tásával, a zombai községi ta­nács másfél millió forintos költségével, valamint a la­kosság önkéntes, pénzbeni hozzájárulásával és társa­dalmi munkájával megkezd­ték a Széchenyi utcai általá­nos iskola bővítését. Március 15-én reggel a zombai Egyesült Erővel Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet Rákóczi és Kilián szo­cialista, valamint a gépmű­hely brigádja — harmincán — társadalmi munkában hozzákezdtek a leendő négy új tanterem alapozási, vala­mint a két politechnikai mű­hely és a korszerű vizes­blokk talajelőkészítési mun­káihoz. Az iskolabővítési munka első szakasza után szintén társadalmi munkában készí­ti el az új iskolai szárny tetőszerkezetét a termelőszö­vetkezet szocialista brigádja. Az építési munka kivite­lezője a Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Szövet­kezet bonyhádi részlege. A tervek szerint augusztus 20- ra készül el a zombai iskola új szárnya. szíj—gk Szünetben A tsz-tagok a gé pnek segítenek Az alapásással kezdődött a munka

Next

/
Thumbnails
Contents