Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 73. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. március 27., kedd Mai számunkból A magánkereskedelem ellenőrzésének TAPASZTALATAI (3. old.) HEKTÁRONKÉNT 640 KILOGRAMM VÁGÓÁLLAT (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) FEKETE VASÁRNAP AZ „ALSÖHÁZBAN” (5. old.) AZ ESÉLYESEK GYŐZTEK A MEGYEI MEZEI FUTÓBAJNOKSÁGON (6. old.) Kisvállalkozások Február elsején léptek hatályba azok a minisztertanácsi rendeletek, amelyek a gazdasági munkaközösségekről, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportokról, valamint a kisszövetkezetekről kiadott jogszabályok módosításáról intézkedtek. Polgári jogi társaság, gazdasági munkaközösség, vállalati gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, átalányelszámolásos üzemeltetési részleg, nem kereskedelmi szerződéses részleg. — Már a felsorolás is jelzi, széles a skála. Több mint húszezer az imént felsorolt kisvállalkozások száma, s a bennük dolgozók is lassan elérik a 150 ezres létszámot. Általános tapasztalat, hogy az újabb formákban jól szervezett, öntevékeny és igen gyakran kreatív a munkavégzés. A kisvállalkozások főként munkaidő utáni munkavállalásra alakultak, s létük elsősorban a háttéripar kiépítését segíti, bár egyre több a társadalmi közfogyasztás kielégítésében is szerepet játszó kisvállalkozás. A kezdeti időszakban igen sokan adtak hangot a nagyipart féltő aggodalmuknak. Az eltelt idő tapasztalatai a kétkedők többségét azóta már meggyőzték. Nem következett be a sokszor megjósolt munkaerő- mozgás, sőt éppen e formák segítették elő a legjobb szakemberek megtartását, a vállalatok munkaerőgondjainak enyhítését. A vgm-ek az esetek nagy részében a vállalati alap- tevékenységet folytatják munkaidőn túl, és ezzel feloldják a szűk keresztmetszeteket, nem egyszer külső kooperációt helyettesítenek. A vállalatok és szövetkezetek egy része ily módon alacsonyabb árakkal és rö- videbb határidőkkel dolgozhat, s jobban kézben tudja tartani, illetve ellenőrizheti a folyamatban lévő munkát. Egyébként gyakori jelenség, hogy — a folyamatos munkavégzés helyett — csak a munkacsúcsok idején segít be a munkaközösség. Elmarasztalható tüneteket is feltártak a kisvállalkozások szférájában folyó vizsgálatok. A többi között kiderült, hogy nem kevés azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a túlóra eltüntetésére, s ezzel együtt a bérszabályozási korlátok megkerülésére alakítottak vgm-eket. Ugyancsak gond, hogy az eredeti célért — a lakossági igények közvetlen kielégítéséért — viszonylag kevés helyen alapítottak kisvállalkozásokat. S végül: még mindig baj van a társadalom értékítéletével. Vannak, akik eltúlozzák a kisvállalkozások szerepkörét, elfeledve, hogy a nagyipar, a szocialista mezőgazdaság termelési produktumához képest igen szerény a hozadékuk. Mások viszont amolyan konjunkturális szerencselovagnak nézik a kisvállalkozások résztvevőit, figyelmen kívül hagyva, hogy igen nagy többségük keményen megdolgozik a többletjövedelemért. Nem árt ismerni a legfontosabb rendeletmódosításokat! A korábbi rendelet szerint nem lehetett tagja a gazdasági munkaközösségnek az, aki egy másikban tagként vesz részt, vagy valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt kisipari tevékenységet nem gyakorolhat. A gyakorlatban azonban egyéb ok miatt (pl. adótartozás) is visszavonják az iparjogosítványt, s eddig kiskapu volt a gazdasági munkaközösség — ahol az iparengedély nélküli kisiparos is tovább dolgozhat. Az új rendelkezés szerint két évig nem lehet tagja gazdasági munkaközösségnek az a személy, akinek iparjogosítványát ilyen egyéb okból visszavonták. A másik újdonság szintén bizonyos rendeletpontosítást szolgál. Eddig ugyanis gazdasági munkaközösség í kereskedelmi tevékenységen kívül minden olyan tevékenységet végezhetett, „amit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, vagy határozat nem utalt kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe”. Ez az elv azonban nem volt következetesen érvényesíthető, mert voltak olyan tevékenységek (pl. ingatlanközvetítés, sokszorosító gép üzemben tartása, stb.), amelyeket a jogszabályok — indokoltan — állami gazdálkodó szervezetek mellett például szövetkezeteknek is megengedtek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e tevékenységeket magánszemélyek és ezek társulásai is végezhetik — tehát a rendeletet most ennek az elvnek a szellemében pontosították. Megszűnt február elsejétől az ingyenes vagyonátadás lehetősége, és az az előírás is, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek tagjaitól erkölcsi bizonyítvány bemutatását kell megkövetelni. Pontosítják a rendelkezések a „munkaközösségben szerzett jövedelem” kifejezés értelmezését is, aminek az esetleges felelősségi károkozás, illetve kártérítés, illetve bizonyos más kötelezettségek esetén van nagy jelentősége. Eszerint csak a kötelezettség évében szerzett jövedelem — amely a jövedelemadó befizetésekor egyértelműen megállapítható — vonható be a kötelezettség teljesítésébe, vagyis ha valaki kártérítés vagy tartozások kiegyenlítését követeli egy mlinkaközösség tagjától, annak alapja csak az abban az évben szerzett adóköteles jövedelem lehet. A rendelet ugyanakkor kimondja azt is, hogy a jövedelmeket meghaladó összeg esetén a tagok vagyoni hozzájárulása is igénybe vehető e célra, de az ezt is meghaladó kötelezettségekért a felelősség már a vállalatot terheli. Iparirányítás, ipartelepítés Szíriái vendégek megyénkben A Magyar Szocialista Munkáspárt meghívására március 22-én érkezett hazánkba a Szíriái Arab Újjászületés (Baath) Szocialista Párt négytagú delegációja, akik két napot töltöttek megyénkben is. Vasárnap délután érkeztek a megyeszékhelyünkre Patyi Károlynak, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálya politikai munkatársának kíséretében, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálya politikai munkatársának kíséretében. Moussa al Karradot, a da- raai pártbizottság vezetőségének tagját, egyben a delegáció vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait — Aziz Darrass, a Nemzeti Vezetőség tagja, Mohamed al He- lou, a külügyi osztály munkatársa és Tarek Ali Mouri, a központi apparátus munkatársa — Nagy Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője fogadta. Rövid beszélgetés után sétát tettek az éledő gemenci vadrezervátumban. Tegnap reggel kilenc órakor Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, a megyei pártbizottság épületében fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket megyénk gazdasági fejlődéséről. Részletesen beszélt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a termelési eredmények alakulásáról, a gépesítésről. Ezután a kisipari szövetkezetek szerepéről szólt, majd rátért megyénk iparosodására. A vendégek az utóbbi témakörben számtalan kérdést tettek fel, ami érthető is, hiszen azzal a céllal érkeztek hazánkba, hogy ismerkedjenek a szocialista iparfejlesztés tapasztalataival, a párt iparpolitikájával, valamint a különböző szintű pártszerveknek az iparpolitika végrehajtásáért kifejtett tevékenységével. De érdekelte őket a szakszervezetek és a KISZ szerepe a vállalatok, üzemek irányításában; érdeklődtek az üzemi négyszögek tevékenységéről; valamint arról, hogy egy-egy ipari objektum létesítése hol határozódik el, kinek, illetve kiknek a javaslatára építünk gyárat, gyáregységet. A megbeszélés után a Szíriái vendégek a Tolna megyei Tejipari Vállalathoz látogattak, ahol Bucsi Elek igazgató tájékoztatója után Koller Ferenc, a vállalat főmérnöke kísérte végig őket az üzemen, s magyarázta el a sajtgyártás, a vajkészítés, a tejkiszerelés technológiáját. A legnagyobb érdeklődést a sajt gyártása és a vaj készítése váltotta ki. Elismeréssel szóltak a vajgyártásról, ugyanis a régi köpü- lőhelyet is már áttelepítették, s az új, folyamatosan üzemelő részben napi hat- van-hetven mázsa vaj készül. A vendégek délután a Paksi Konzervgyárat nézték meg, majd visszautaztak a fővárosba, ahol több helyszínen folytatnak megbeszéléseket, s több üzemet, valamint ipari szövetkezetét tekintenek meg. Ismerkedés a sajtgyártással A vendégek a megyei pártbizottságon Mika Spiljak Prágában Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Prágába érkezett Mika Spiljak, a jugoszláv államelnökség elnöke. A jugoszláv államfőt Prága ru- zynei repülőterén huszonegy ágyúlövéssel és katonai tiszteletadással köszöntötték. Fogadására megjelent Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök, valamint a CSKP KB elnökségének több más tagja, a csehszlovák politikai és társadalmi élet számos képviselője. A jugoszláv államfő kíséretében van Lazar Mojszov, a szövetségi végrehajtó tanács külügyi titkára (külügyminisztere), valamint Rade Pav- lovics, a szövetségi energetikai és ipari bizottság elnöke. A legmagasabb szintű csehszlovák-jugoszláv tárgyalások várhatóan további lendületet adnak a két ország közötti gazdag hagyományokra alapuló és az élet minden területére kiterjedő kapcsolatoknak. A gazdasági kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak a két ország viszonyában. Magyar-kínai megbeszélés Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogadta Csu Zsung-csit, a Kínai Népköztársaság Állami Gazdasági Bizottságának elnök- helyettesét. A megbeszélésen áttekintették a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés ered. ményeit, és továbbfejlesztésének fő irányait. Megállapították, hogy termelési kooperációk létrehozásával és a magyar iparnak a kínai termelőüzemek rekonstrukciós programjában való részvételével széles körű lehetőségek vannak a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés további bővítésére, az árucsere-forgalom növelésére. A napirenden lévő magyar és kínai együttműködési javaslatok egy részében a megállapodások máris létrehozhatók. Szükségesnek tartották, hogy a további közös munka érdekében a két ország szakemberei jobban megismerjék egymás lehetőségeit, fejlesztési elképzeléseit A találkozón részt vett Bartha Ferenc miniszterhelyettes, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, és jelen volt Ma Lie, a KNK magyarországi nagykövete is. Konsztantyin Csernyenko beszéde az agrár-ipari egyesülésekről A szovjet agrár-ipari egyesülések kérdéseivel foglalkozó országos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában, a Nagy Kreml palotában. Az SZKP KB Politikai Bizottsága által összehívott tanácskozás résztvevői összegezik a Szovjetunió 1990-ig szóló, az SZKP KB 1982. májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram eddigi végrehajtásában elért eredményeket és megvitatják a mezőgazdaság további feladatait. Az értekezleten Konsztantyin Cser- nyenkóval, az SZKP KB főtitkárával az élen részt vesznek a KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. A tanácskozást Konsztantyin Csernyenko nyitotta meg. Hangsúlyozta, a fórumon konkrétan meg kel.1 határozni a párt-, tanácsi és gazdasági szervek időszerű feladatait a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó területek munkájának hatékonyabbá tételében. Az SZKP KB főtitkára rámutatott arra, hogy a párt nemcsak gazdasági, hanem kiemelkedő jelentőségű társadalmi és politikai feladatnak is tekinti a mezőgazdaság fejlesztését. Abból indul ki, hogy a magasan fejlett, hatékonyan működő agráripari egyesülések nélkül nem valósítható meg az életszínvonal emelése, és nem fokozható az egész népgazdaság hatékonysága. Az SZKP és a szovjet kormány állandóan figyelemmel kíséri a mezőgazdaság és a vele kapcsolatban álló ágazatok fejlődésének kérdéseit. Ezekben az ágazatokban az állam jelentős beruházásokat eszközöl, és nagy anyagi tartalékokat biztosít. Megkülönböztetett figyelmet szentel annak, hogy erőteljesebben (Folytatás a 2. oldalon)
