Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
1984. március 24. NÉPÚJSÁG 13 Az agyafúrt r lt hajdanában egy öreg E a tizenkét éves lányával. Az öreg összes vagyona egy teve, egy lő és egy szamár volt. Az öregember az erdőben fát vágott, amit aztán a városban eladott, a lány meg a háztartást vezette. Egyszer megrakta az öreg a tevét a fával, és elment a bazárba. Odalép hozzá egy kövér földesúr : — Mennyiért adod a fát? Az öreg három tengát kért érte. — Megveszem, ahogy van, tízért, de vidd el hozzám a fát! — szólt az úr. Az öreg boldogan beleegyezett, és elszállította a fát az uraság udvarára. Megkapta a tíz tengát, és már indulni akart, amikor az úr utána kiáltott: — A tevét kösd ki a fához! — De hisz az az enyém! — Nem — dörgött az uraság hangja —, a fát úgy vettem meg, ahogy van: tevéstül. Másképp bolond lettem volna tíz tengát fizetni neked. Vitatkoztak, vitatkoztak, végül elmentek a bíróhoz. Kérdezi az öreget a bíró: — Igaz-e, hogy a fát úgy adtad el, ahogy van? — Igaz, de a teve háromszáz tengát ér. — Ez már nem tartozik rám. A te hibád. Miért adtad el a fát, ahogy van? A bíró az uraságnak ítélte a tevét, az öreg meg köny- nyes szemmel hazaindult. Otthon semmit sem mert mondani a lányának. Másnap megrakta fával a lovát, és újra elment a bazárba. A kövér uraság megint odalép hozzá: — Mennyiért adod a fát? — Három tengáért. — Megveszem, ahogy van, tízért. Az öreg elfelejtette a tegnapi esetet, így beleegyezett. A lovától is meg kellett válnia. Bánatosan hazament, de a lányának egy szót sem szólt. Harmadnap megrakta fával a szamarat, és már indult volna a bazárba, mikor a lánya megszólalt: — Apám, tegnapelőtt meg tegnap teve és ló nélkül jöttél haza. Ma elveszik még a szamarat is, inkább én mennék a városba a fával. Az öreg beleegyezett, és a lány elment. A bazárban odalép hozzá a kövér uraság: A ilány három tengát kért. — Megveszem, ahogy van, öt tengáért. — És uraságod úgy adja oda a fa árát, ahogy van? — Rendben van, vezesd haza a szamarat! Miután lerakta a fát, a lány így szólt az urasághoz: — Hová kössem a szamarat? Az úr egy fára mutatott. A lány kikötötte az állatot, és kérte a pénzt. Amint nyújtotta felé a pénzt az uraság, a lány hopp, elkapta a kezét, és így szólt: Üzbég népmese — Mikor megegyeztünk, azt mondta, úgy adja az öt tengát, ahogy van. Adja hát ide a pénzt a kezével együtt! Hosszasan vitatkoztak, végül a bíróhoz njentek. Csűr- te-csavarta a szavakat a bíró, ezer ravaszsággal megpróbálkozott, de csak nem tudott kifogni a lányon. Az ösz- szeverődött nép meg így kiáltozott: „A lánynak van igaza! A lánynak van igaza!” A bíró végül kihirdette az ítéletet: — Add oda a kezed! A kövér uraság sírva fakadt: — Hogyan fogok kéz nélkül élni? — Fizess hát ötven aranyat váltságdíjul! Az úr leszámolta a lánynak az ötven aranyat. De sajnálta ám az uraság a rengeteg pénzt, ezért így szólt: — Kössünk fogadást! Amelyikünk a legnagyobb hazugságot mondja, az ötven aranyat kap. — Rendben van — egyezett bele a lány —, de mivel uroságod jó pár évvel idősebb nálam, kezdje elsőnek! Kényelmesen elhelyezkedett az uraság, köhintett, s hozzáfogott: _ — Egyszer búzát vetettem, és úgy megnőtt, hogy a teve- háton arra utazó kereskedő tíz álló napig bolyongott ben. ne kiutat keresve. Aztán negyven kecske tévedt a búzatáblába, és mindegyik eltűnt. ősszel lekaszáltuk a búzát, kicsépeltük, de a kecskéknek se híre, se hamva. Egyszer megparancsolom az asszonynak, hogy süssön lepényt, én meg leülök a Kolány ránt olvasni. Mikor beleharapok a megsült lepénybe, hallom ám a fogam közül: „Me-e-ek me-e-ek me-e-ek”, és a számból kiszaladt egy kecske, s utána a többi. A kecskék olyan kövérek voltak, akár egy négyesztendős bika. A lány bólintott és így szólt: Elhiszem, ilyen dolgok bizony gyakran megeshetnek. De most figyeljen rám! Egyszer a falunk közepén elvetettem egy szem gyapotmagot, melyből egy hatalmas fa nőtt ki. E fa minden irányban két napi járóföldre vetett árnyékot. Mikor megérett a gyapot, ötszáz fürge ujjú asszonyt hívtam, hogy megtisztítsák. A gyapotért kapott pénzen negyven tevét vettem, ezeket aztán a két bátyám Buharába hajtotta. Három évig nem érkezett hír felőlük. Nemrég tudtam meg, hogy mindkettőt megölték. Most meg, nézzék csak, jó emberek, a kövér uraságon a fiatalabb bátyám köpenye van, tehát uraságod ölte meg a testvéreimet, vette el a tevéiket és ruháikat. z uraság csapdába A esett: ha elismeri,hogy a lány igazat mond, elítélik gyilkosságért, ha meg hazugságnak tartja, ötven aranya bánja. Gyöngyözött az uraság homloka, törte a fejét, hogy mit feleljen. Végül megszólalt: — Életemben először csúfosan rászedtek engem. A lány magához vette a tevét, a lovat, a szamarat, és hazaindult az apjához. (FORDÍTOTTA: GRABÖCZ GÁBOR) KRASZTYO SZTANISEV: Szeder-eset Szedret szedett vetekedve, fecserészve három testvér. Szedte csak, észre se vette három szarkafialc tervét: nagy-ravaszul settenkedve galagonyába röppentek, s ki-kilestek, csipegetve ravaszul a szedett szedret. Majd elszálltak, egy cseppet se restelkedvén- szégyenkezvén... Szedret szedett vetekedve, fecserészve három testvér... Anagramma VT ASSY JÓZSEF: Hurrá Szaladj, ha akarod látni, fuss! Kitört a fák forradalma! Szaval a száműzött Március! Jégkirályt lincsel a Tárná! Március! Március! Március! Lángok a barackfaágon! Láng, lobogó lila láng! Fiúk, dobjuk rá a nagykabátom! Március, gyönyörű Március! Szeretlek százezer éve! Ki merne utadba állni?! Fuss! Március, szerelmem: érj be! Kihalás fenyegeti a ritka állatot Pandagondok Kínában Hónapok óta megfeszített erővel folyik a munka Szecsuan tartományban: a biológusok és zoológusok válogatott csapata, s vadvédelmi dolgozók százai igyekeznek megakadályozni a Kínában őshonos óriás pandák kihalását. A kedvesen bum- furdi állatok már jónéhány éve felkerültek arra a listára, amely a Föld legveszélyeztetett fajait tartalmazza. Különlegességüket, értéküket érzékelteti, hogy legtöbbször csak igen magas rangú politikusok pekingi látogatása alkalmából, ritka diszajándékként szoktak külföldre juttatni belőlük egyet- egyet, mint például a kínai-japán, vagy a kínai-amerikai csúcstalálkozók esetében. Napjainkban szabadon, helyesebben szólva Kína tizenkét vadvédelmi erdőterületén élő példányait mindössze ezerre becsülik. A szakértők szerint köztük most 300-400 állat élete forog kockán, mivel a legfontosabb, vulungi természetvédő körzetben (Szecsuán fővárosától, Csengtutól 140 kilométerre északra) kipusztult a pandák alaptáplálékául szolgáló bambusz. E növény ugyanis 50-80 évenként egyszer virágzik, szórja szét magvait, majd elszárad; utána pedig körülbelül egy évtized múlik el, míg az elhullajtott magvakból fogyasztásra alkalmas bambusz sarjad. Márpedig a pandák válogatósak, s más táplálékot alig-alig hajlandók elfogyasztani. A tudósok megpróbáltak újfajta bambusztípusokat kinemesíteni, de ezek nem pótolják teljesen a megszokott étrendet. A mostani mentőakciók során tonnányi birka- és sertéshúst helyeztek el az erdős hegyvidékeken, (ezt ugyanis furcsa módon szintén módfelett kedvelik a pandák,) azért, hogy alacsonyabban fekvő régiókba csalogassák át az állatokat, ahol még bőségesebb a bambuszállomány. A bal oldali tábla ötbetűs szavaiból — betűik felcserélésével — képezzetek új, értelmes szavakat, és írjátok be a jobb oldali tábla megfelelő sorába. Helyes megoldás esetén az új szavak kezdőbetűi felülről lefelé olvasva egy magyar drámaíró vezetéknevét adják eredményül. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: — Angolok, szovjetek, hollandok ... Kína és India. — Lehár: A mosoly országa, Jacobi: Sybill, Sidney Jones: Gésák. — A kamélia is a teafélék családjához tartozik. — Katherina Mansfield. — Szuhumi térségében 1848-ban. T E L E K B A R K A K 0 T 0 R K 0 R / A N T A N G / 0 P k L Y A A legutóbbi, 1974-76-os periódusban, amikor az úgynevezett esernyőbambusz virágzott el hirtelen, egyes körzetekben csaknem 140 maci halt éhen. Tavaly ősztől pedig Szecsuán tartomány több részén, összesen mintegy 30 ezer hektáros területen a nyílbambusz kezdett rohamosan ritkulni. A kínai kormányzat illetékesei és a Nemzetközi Vadvédelmi Alap (World Wildlife Fund — WWF) vezetői a pandagondok megoldása érdekében már évekkel ezelőtt együttműködési megállapodást kötöttek. Kidolgozták a mentőakciók tervét, amelyhez Peking az elmúlt három esztendőben három millió, a nemzetközi szervezet pedig további egy millió dollárral járult hozzá. Vulungban pandakórházat és kutatóintézetet hoztak létre, ahol a táplálkozási problémák tanulmányozása mellett a pandák szaporodását is vizsgálják. Kihalásuk veszélye ugyanis azért különösen fenyegető, mert mindezideig megoldatlan fogságban való szaporításuk kérdése. A világ azon szerencsés állatkertjei, ahol pandát őriznek, régóta próbálkoznak védenceik „családalapítási kedvének” élénkítésével. Nemegyszer távoli országokból hozatnak egy-egy kiszemelt társat saját nőstényállatukhoz. Az 1982. szeptemberében Madridban született Shu-Li apja például Londonból érkezett. A gondozók sokszor heteken keresztül igyekeznek „összemelegíteni” az így, messze honból összehozott szülőjelölteket, s lélegzetvisszafojtva figyelik a szaporodási hajlandóságot. Mivel azonban a „természetes rokon- szenv” nem mindig egyezik meg a ZOO-igazgatók párválasztási döntéseivel, a siker eddig általában elmaradt. Ezért számos helyen kísérleteznek a mesterséges megtermékenyítéssel, hogy a közkedvelt, fekete fülű, gombaszemü pandamacik ne tűnjenek el a Föld színéről. A Városgazdálkodási Vállalat értesíti T. bérlőit, hogy az információs irodáját a Hunyadi u. 4. sz. alatti központi irodaházából a Széchenyi utcába, a Kispipa Étterem mögötti volt kazánházból kialakított irodaépületbe 1984. április hó 2. napján áthelyezi. TELEFON: 11-634. Az információs irodával együtt a vállalat hibaelhárító gyorsszolgálata is átköltözik. Részletes tájékoztatás az épületek lépcsőházi hirdetőtábláján. SZEKSZÁRDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT (744) Pályázati felhívás A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya pályázatot hirdet a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat (Szekszárd, Bezerédj u. 2.) IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VAGY KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI FŐISKOLAI VÉGZETTSÉG. — FELSŐFOKÚ VAGY LEGALÁBB KÖZÉPFOKÚ POLITIKAI VÉGZETTSÉG, — 8 ÉVES GYAKORLAT, EBBŐL 3—5 ÉV VEZETŐI GYAKORLAT, (vendéglátóipari gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek), — BÜNTETLEN ELŐÉLET. A vállalat besorolása „C” kategória, létszáma 760 fő, a megye területén 14 településen 77 üzletet működtet. Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME számú rendelet, anyagi érdekeltség megállapítása az 5/1982. (XI. 30.) ÁBMH rendelkezés alapján történik. A jelentkezők a pályázatot 1984. április 20-ig juttassák el a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályára (Szekszárd, Mártírok tere 11—13.) A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: — A PÁLYÁZÓ JELENLEGI MUNKAHELYÉT, MUNKAKÖRI BESOROLÁSÁT, — RÉSZLETES ÖNÉLETRAJZOT, — A SZAKMAI GYAKORLAT ÉS TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES LEÍRÁSÁT. A pályázatok elbírálása 1984. április 30-ig megtörténik. A beadott pályázatok bizalmas kezelését biztosítjuk. (818) A VOLÁN 11. sz. Vállalat, Szekszárd, magas kereseti lehetőségekkel GÉPJÁRMŰ-VILLAMOSSÁGI MŰSZERÉSZT, AUTÓBUSZ-VEZETŐKET, TEHERGÉPJÁRMŰ - VEZETŐKET, AUTÓSZERELŐKET, HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐT, KAZÁNFŰTŐT. Részükre megyére szóló ingyenes utazási igazolványt adunk, családtagjaikat pedig utazási kedvezményben részesítjük. A vállalat folyamatosan indít ingyenes, hivatásos „B— C” kategóriás gépjárművezető-képző tanfolyamat mindazon jelentkezők részére, akik vállalatunknál kívánnak elhelyezkedni. A tanfolyam időtartama fcb. 3 hónap. A tanfolyam idejére 2300 Ft/hó munkabért és ingyenes utazást biztosítunk. Jelentkezni vagy felvilágosítást kérni a szekszárdi, bonyhádi, dombóvári és paksi üzemegységek munkaügyi vezetőinél lehet. (331) (SZEGŐ)
