Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
1984. március 24. NÉPÚJSÁG 11 Az év plakátjai A Művelődési Minisztérium és a Magyar Hirdető rendezésében az 1983-as esztendő legjobb hazai plakátjaiból nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában. A politikai, kulturális és kereskedelmi plakátok hagyományos seregszemléjén a zsűri négy íődíjat és több nívódíjat osztott ki. A kiadott díjak is bizonyítják, hogy az 1982-es évi alkotásokhoz képesít jelentős színvonalemelkedés tapasztalható. un Rl (>ARDsur + lu Scmüiiw /lonunm- ü / // / / 1983 UtiltnmZ ii mi ,)LiHOlRhInUrrkUhtuií ii 11111 Molnár Gyula és Antal Pál tődíjjal jutalmazott plakátja Tóth József nívódíjas munkája Bemutatjuk A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát A magyarországi hangversenyélet legrégibb, folyamatos múltú együttese a Fil- hamonikusok' Zenekara. Több mint 170 esztendővel ezelőtt alakult meg az operát-balet- tet is játszó Nemzeti Színház zenekarának tagjaiból, hogy a magyar fővárosban is működjék egy biztos alapokkal rendelkező szimfonikus együttes. A zenekar a szabadságharc leverése után született meg, amikor nagy politikai jelentősége volt a legkisebb lépésnek is. A Doppler testvérektől, a Nemzeti Színház zenekarának zeneszerzőiéként is elismert két muzsikusától eredt a Filharmonikusok létrehozásának gondolata, amelyet Liszt Ferenc is melegen pártfogolt. Vezető karmesterül Erkel Ferencet sikerült megnyerni. Az első hangversenyre 1853. november 20-án, a Nemzeti Múzeum dísztermében került sor. A zenekar akkor 46 tagú volt, ma jóval meghaladja a százat. Születésétől kezdve hosz- szú ideig a Filharmonikus Zenekar a hangversenyélet legfontosabb tényezője Pest- budán. A kiegyezéstől, 1867- től egyesületként működik mint muzsikusok önkéntes közössége, amelynek ügyeit mindmáig választmány intézi és amelynek művészi tevé- k^iységét a mai napig titA filmstúdiókban világszerte élénk munka folyik, és új alkotások sora kerül a nézők elé. A Szovjet Film beszámol arról, hogy újra megfilmesítették Osztrovszkij Hozomány nélküli menyasszony című darabját, amelyből a harmincas években már készült adaptáció Jakov Prota- zonov rendezésében. Az új változat rendezője Elder Rjazanov, címe ezúttal Kegyetlen románc. A főszerepeket Nyikita Mihalkov, Andrej Mjagkov, Alice Frelih és Ljudmila Gurcsenko játsz- sza. Az operatőr Vlagyimir Alisszov, akinek anyja Nyina Alisszova Protazonov Osztrovszkij adaptációjának egyik fő figuráját alakította. Bizonyára sokan emlékeznek még az Egy igaz emberre és megszemélyesítőjére, Pavel Eadocsnyikovra. Fél évszázad alatt mintegy hetven film főszerepét játszotta el olyan rendezőkkel, mint Eizenstein, a Vasziljev fivérek és Szergej Jutkevics. 1965 óta ő maga is rendez. Nemrégen fejezte be a Sohasem felejtelek el forgatását, amelynek könyvét is ő írta. A történet egy egykori frontkatona hiteles levelén alapszik, aki a háborúban súlyosan megsebesült. Egy ápolónő mentette meg az életét. Az ő nagy, drámai szerelmükről szól a film. Űj sci-fi készült a Mosz- film stúdióban. A holdfény- ív a 21. században játszódik, rendezője Andrej Jermas, aki Valentyin Jezsovval írta a forgatókönyvet. Az ember a kozmoszban jár. Mit veszít és mit nyer vele? Érdemes-e kockáztatni? Ezt, és hasonló kérdéseket boncolgat az érdekes történet, amelynek főszereplői között van Vlagyimir Gosztyuhin, Igor Szta- rigin, Jurij Szolomin, Georgij Taratorkin, Natalja Szaiko és Gracina Balkstite. kos szavazással megválasztott elnök-karnagy irányítja. Ez a szervezeti felépítés egyedülálló a magyar zenekultúrában. 170 esztendő eseményeit természetesen lehetetlen apróra áttekinteni. A zenekar a Bécsi Filharmonikusok mintájára, egy operai együttes tagjaiból jött létre, de a bérletrendszert, a törzsközönség kialakítását a bécsieknél hamarabb hozta létre. Az első időkben a koncerteket Erkel Ferenc karmesteri művészete fémjelezte, az 1870-es évek elején számtalan koncertet vezényelt a hamarosan európai hírnévre szert tevő Richter János. Jelentős események sorozata fűződik Erkel Sándor, majd az őt követő Kerner István nevéhez. A Német Múzeum után a Vigadó volt a Filharmonikus esték állandó otthona, később, már századunkban, az Operaház. Századunk elején — úttörő vállalkozásként — olcsó helyárakkal munkáshangversenyeket is rendezett. 1919—1943 között az együttes elnök-karnagya Dohnányi Ernő, ez a ragyogó, sokoldalú muzsikus; vezetésével ismerte meg Fiiharmonikusainkat Európa számos zenei központjának, egyszersmind a magyari vidéknek a közönsége. A .^második generáció'’ fémjelzi a Titkos helyek című angol filmet — értesülünk egy londoni filmfolyó- iratból. A második világháBartók, Kodály, Weiner Leó műveit fellépésüktől terjesztette a zenekar, noha Bartókhoz való viszonya nem volt mindig teljesen konfliktusmentes. Nevezetes esemény volt 1923. november 19-én Bartók Tánc-szvitjének és Kodály Psalmus hungari- cusának első előadása, vagy 1936-ban Bartók Cantata prof ana-jának hazai bemutatója. A felszabadulás utáni első elnök-karnagy Ferencsik János volt (1935-ben vezényelte először Fiiharmonikusainkat). Kórodi András, aki ezt a posztot 1967 óta tölti be, először 1948-ban állt az együttes élén. A felszabadulás után először 1945. április 6-án, a Nemzeti Segély javára lépett fel az együttes, amely a korábbi időszaknál is következetesebben vállalta az új magyar zene terjesztését, a század klasszikusainak játszását, új elemként pedig a szovjet zene és csakhamar a szocialista országok zenéjének propagálását. Az állami hangversenyrendezés 1949-es megszületésével, a hivatásos szimfonikus zenekarok megteremtésével és az operajátszás hihetetlen kiterjedésével • az ötvenes.— hatvanas években csökkent az Operaház tagjaiból alakult együttes szerepe a koncertéletben, a 4—5, esetleg 6 bérleti est elvesztette korábbi ború első időszakában játszódó cselekmény iskoláslányok közé viszi el a nézőt. A főszereplők: Marie-There- se Relin (Maria Shell 17 éves MŰVÉSZET fényét, az együttes már távolról sem volt egyeduralkodója a fővárosi zenei életnek. 1967-től Kórodi András elnök-karnaggyá választásától kezdve lényegesen megváltozott az együttes helyzete és funkciója. Megélénkült a koncertező tevékenysége. 1969-től a Filharmonikusok ismét országjáró együttes. Hovatovább nincs nagyobb városunk, ahová legnagyobb múltú szimfonikus zenekarunk el ne jutott volna. Ismét jelentkezett a nemzetközi koncertpódiumokon. Fellépett Romániában, Csehszlovákiában, Nyugat-Euró- pában jóformán mindenütt, főként Kórodi András vezényletével. Nagy sikerrel koncertezett Mexikóban. 1983. januárjában—februárjában pedig Japánban mutatkozott be tizenhárom roppant lelkesen fogadott estén, amelyeknek e sorok írója tanúja lehetett. A felkelő nap országában aratott sikert, a megfigyelő esetleg elfogult szubjektív véleményén túl, igazolja, hogy rangidős szimfonikus zenekarunkat Japánban 1987-ben visszavárják. BREUER JÁNOS Pavel Kadocsnyikov leánya) és Tara Mac-Gow- ran (az elhunyt Jack Mac- Gowran leánya). Champion igaz története címmel készült film Bob Champion és Jonathan Powell könyvéből, Bob Champion angol zsoké életéről. 1982-ben vonult vissza, és ma saját istállót tart fenn. A filmben egy érdekes élet- történet keretében izgalmas versenyeket láthat a néző. A címszerepet John Hurt játsz- sza. Feleségem, Inge és feleségem, Schmidt — Olvashatjuk a nem mindennapi címet a Filmspiegel tudósítójában. Roland Oehme színes filmje a DEFA-nál készült, a „háromszög” alakítói: Walter Plathe, Viola Schweizer és Katrin Sass. Eredetileg egy hangjáték volt, bonyolult családi kapcsolatokról, amelyek a végén megoldódnak. De hogyan?! A nyugatnémet Kino című kiadványban olvashattuk, hogy Franz Kafka Amerika című regénye alapján azonos címmel készített filmet NSZK—francia közös produkcióban Jean-Mari Straub és Daniele Huillet. Központi figurája Karl Rossmann, akinek egy affér miatt el kell hagynia Németországot, és Amerikába emigrál. A főszerepeket Christian Hei- nisch és Mario Adorf játszJelenet a Champion igaz történetéből Újdonságok a film világából sza. Kemény György nívódíjas plakátja
