Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-23 / 70. szám
1984. március 23. Képújság 3 A törvényesség helyzete Tolna megyében Interjú dr. Pájger Vincével, a Tolna megyei Főügyészség vezetőjével Hazánkban, és azon belül a mi megyénkben is, a törvényesség és a közbiztonság alapjaiban jó. Az emberek közérzete nyugodt, a kiegyensúlyozott élet és munka feltételei adottak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy igazságügyi szerveinknek nem adnak munkát azok, akik megszegik törvényeinket, kárt okoznak a társadalomnak és ezzel irritálják a közvéleményt. Mint minden évben, ez alkalommal is nyilatkozott lapunk munkatársának a törvényesség helyzetéről, a bűnözés alakulásáról dr. Pájger Vince, a Tolna megyei Főügyészség vezetője. Nyilatkozatában elmondta a főügyész, hogy az elmúlt évben, 1982-höz képest, sajnálatosan emelkedett a bűn- cselekmények száma országosan és Tolna megyében is. Ami a számszerűséget illeti: 1982-ben 2890 bűncselekményt követtek el megyénkben, tavaly pedig 3401-et. Az emelkedés tehát 17,7 százalékos. Ennek arányában emelkedett a bűnelkövetők száma is. Arra a kérdésre, hogy mely rétegekben tapasztalható a legnagyobb emelkedés, elmondta a főügyész azt a figyelemre kiemelkedően érdemes tényt, hogy emelkedett a fiatalkorú és gyermekkorú bűnelkövetők száma. Az olvasó tájékoztatására — aki nem föltétlenül szakértő ebben az ügyben — elmondjuk, hogy gyermekkorú, aki 14. életévét még nem töltötte be, fiatalkorúnak számít minden 14— 18 év közötti állampolgár. Természetes, hogy a bűnelkövetés után másként ítélik meg a gyermekkorúakat és a fiatalkorúakat, és persze a felnőtteket. Meglehetősen magas a büntetett előéletű, valamint a visszaeső bűnelkövetők száma. A munkakerülő életmód a bűnözés melegágya. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a bűnelkövetők jelentős hányada a munkakerülők közül kerül ki. És ez már nemcsak bűnüldözési probléma, hanem mindenekelőtt társadalmi kérdés. A megyei főügyész azt is elmondta, hogy tavaly több első számú gazdasági vezető ellen is büntetőeljárást kellett indítani gazdasági jellegű visszaélés miatt. Nem nagy ezeknek az embereknek a száma, de vezetőből egy is sok, ha törvénysértésre vetemedik. Ugyanennek a kapcsán azonban egy pozitívummal is találkozhatunk. Mégpedig a demokratizmus erősödésével, az emberek öntudati fejlődésével. Senkitől nem tűrik el, legyen bármilyen beosztásban, hogy szembehelyezkedjék a törvénnyel, sőt, egy vezetőtől még többet várnak, mint egy beosztottól. Még egyszer hangsúlyozzuk, nem sok az efféle bűnelkövetők száma, de egy is sok lenne belőlük. Arra a kérdésünkre, hogy helyileg hogyan oszlik meg a bűncselekmények száma, dr. Pájger Vince elmondta, hogy Szekszárd, Bonyhád és Dombóvár környékén emelkedés tapasztalható, Pakson a helyzet — az 1982. évihez képest — változatlan, Tamásiban és környékén csökkenés tapasztalható. Ami a bűncselekmények jellegét illeti, legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény, az összes esetek 57,4 százaléka. Tulajdonképpen ez okozta a nagy — 17,7 százalékos — emelkedést. Figyelemre méltó, hogy míg az előző években a gépkocsikat csak amolyan furi- kázás céljára „vették igénybe”, újabban azért lopják el, hogy később eladják. És akadnak emberek, akik meg is veszik. Hadd figyelmeztessünk: a gépjármű-tulajdonosok többsége az autó kesztyűtartójában tartja a jármű összes iratát. Ez a tolvajoknak kedvez, eladni ugyanis csak az okmányok birtokában lehet egy járművet. Ugyancsak az autókhoz kapcsolódik egy másik dolog. Sokan tartanak nagy értékű tárgyakat autójukban, amelyek látványa csábítja a tolvajokat. Az úgynevezett betöréses lopások zöme — mert az autó feltörése útján elkövetett lopás is ennek minősül — ilyen jellegű, 17,6 százalék. A lakásbetörésekkel kapcsolatban a főügyész elmondta, hogy nagyon sok helyen igen komoly értékeket tartanak a lakásokban ékszerekben, de készpénzben is, és ez mintha egyenesen csábítaná a bűnözőket a betörésre. A társadalmi tulajdonban — bűncselekmény elkövetésével okozott — kár tavaly Tolna megyében 12 és fél millió forint volt. Mindjárt tegyük hozzá azonban, hogy ebből csak a totóügy nyolcmilliót képvisel, tehát a helyzet nem annyira csúnya, mint amilyennek az első összeg említésekor tűnik. A közlekedési bűncselekmények száma változatlanul magas, 19,2 százalék, és ezen belül is figyelemre méltóan nagy az ittas vezetés aránya. Ittas járművezetés miatt tavaly 602 embert kellett büntetőjogilag felelősségre vonni Tolna megyében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az új Btk. szerint ilyen esetben legkevesebb egy évre be kell vonni az illető jogosítványát, tehát újabb vizsgára, újabb pénzkiadásra kényszerül, hatványozottan érthetetlen ezeknek az embereknek a magatartása. Tájékoztatója végén dr. Pájger Vince, a Tolna megyei Főügyészség vezetője az általános felügyeleti tevékenység kapcsán egy új jelenségre is felhívta a figyelmet, mintegy figyelmeztetve azokat, akiknek a közvetlen felügyelet mindennapi tennivalójuk. A már megalakult és megalakulóban lévő gazdasági munkaközösségek helye, szerepe még sok tisztáznivalót kíván. Ami a gondot okozza, elsősorban a tisztességtelen haszonszerzésre való törekvések jelentkeznek több helyen. így például egy paksi építőipari gmk tagjai hét hónap alatt, munkabérükön túl, 130 ezer forintot vettek fel fejenként. Emögött semminemű többletteljesítmény nem volt, pusztán a meg nem engedett árképzéssel tornászták ilyen magasra a keresetet. Ez egyértelműen arra figyelmeztet, hogy az illetékeseknek jobban oda kell figyelniük az árképzésre. De hasonló a helyzet a szerződésbe vett üzletek területén is. A szerződéses fegyelem betartása és betartatása elengedhetetlen. Azzal köszönjük meg a megyei főügyészség vezetőjének a tájékoztatást, hogy a helyzet jobbításához nemcsak a bűnüldöző szervek határozottságára van és lesz szükség, hanem a társadalom egészének az egyértelmű közreműködésére is. LETENYEI GYÖRGY Újfajta ablakok Korszerűsítik az ablakgyártást a Soproni Faipari Vállalatnál. A fejlesztésre az energiatakarékosság kívánalmai késztették a gyárat: a mintegy 750 millió forintos beruházás keretében olyan gépeket, berendezéseket állítanak munkába, amelyekkel tökéletesen záródó, hőszigetelt ablakokat és erkélyajtókat gyárthatnak. Vásároltak két szárítót; ezek évente 36 ezer köbméter faanyag szárítására alkalmasaik, üzembe állításuk után kizárólag szárított anyag kerül a feldolgozókhoz, ami a vetemedések, görbülések megakadályozásának fontos feltétele. Jól halad az új munkacsarnok építése is; ide telepítik az alkatrész-megmunkáló gépeket és az ablakkeretek összeállításánál használatos berendezéseket. Beszereznek felületkezelő automata gépsorokat is, amelyek a kereteket lefestik, hogy a vásárlóknak a mázolással se legyen gondjuk. Az újfajta ablakokat gumiszigeteléssel és kétrétegű hőszigetelő üvegezéssel, többféle változatban — nyíló, bukó* és bukó-nyíló variációkban — készítik. Energiatakarékos talajművelés - hatszázezer hektáron Korszerű agrotechnikai módszerrel csökkentik az „olajfaló” talajmunkák energiaigényét a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az idén mintegy 600 ezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett szántás nélküli művelést, amely- lyel a KITE és az IKR termelési rendszerek az elmúlt években jó tapasztalatokat szereztek. Ezzel az eljárással az energiaköltségeknek hozzávetőleg 15 százalékát takaríthatják meg, növelve a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét. Az agrotechnikai módszer megjelölése nem teljesen pontos, mivel a szántást egy-egy területen 4—5 évenként azért meg kell ismételni, ám a közbülső időszakokban, esztendőről esztendőre nincs szükség a föld megforgatá- sára. A győri Rába által gyártott, illetve külföldről behozott talajművelő eszközök, az úgynevezett kombináto- rok — nevükben is benne van: több agrotechnikai művelet „kombinációjára” képesek — úgy készítik el a magágyat, hogy előzőleg nem kell szántani. És további talaj- munka-műveletekre sincs szükség, a traktorvontatású kombinátorok egyetlen menetben ezeket is elvégzik. A módszer előnyét a szakemberek abban is látják, hogy a tavaszi szántás mellőzésével megakadályozhatják a talaj vízvesztését, hiszen a megforgatott föld alsó rétegeiből felszínre kerülő nedvesebb rétegek víztartalma rendre gyorsan elpárolog. A kombinátorok által „átmozgatott” talaj viszont jól megőrzi a növények számára életfontosságú nedvességet, és ez a tavaszi vetésű növényeknél, például a kukoricánál vagy a napraforgónál terméstöbbletet is eredményez. Az energiafelhasználás csökkentésén túl tehát a módszerrel még a terméseredményeket is javíthatják a növénytermesztők. Szívesen használják az eljárást az intenzív gabonaprogram teljesítésén dolgozó nagyüzemekben, ahol más korszerű műszaki feltételek is lehetővé teszik a szántás nélküli művelést. Jövőre a tervek szerint tovább bővítik az így „gondozott” területet. (MTI) Kocsola, Vörös Csillag téesz Vetik a borsót, tűzdelik a zöldségpalántákat A Kocsolán és környékén lakó kerttulajdonosoknak évek óta nem kell palántáért a környékbeli piacokra, és magántermelőkhöz utazni: megszokták, hogy a Vörös Csillag Téesz kertészetében minden tavasszal vásárolhatnak zöldség- és dísznövény-palántákat. A hollandiágy, az üvegház és a fólia alatti munkák már megkezdődtek, amikor az elmúlt hét végén a Prinza fajtával megkezdték a község határában a zöldborsó vetését. A különböző érésidejű borsófajtákat a szigetvári konzervgyárral Váczi János traktoros veti a borsót Kocsola határában kötött szerződés szerint vetik egymás után, azért, hogy betakarításkor folyamatosan tudják szállítani a termést a gyárba, összesen nyolc zöldborsó-fajtát vetnek idén sorban egymás után. A szövetkezetben ebben az évben 152 hektáron vetnek borsót, melynek egy része — vetőmagnak — a dombóvári Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalathoz kerül. A híres kocsolai paprika magját már elvetették! a hollandiágyakba, a fehér- őzön-, az alma- és a fű- szerpaprika mellé. A magvak két hét múlva kikelnek, s a szálas palántákat értékesítik majd. Már tűzdelik az egy hónapja üveg alá elvetett, hajtatásra szánt paprika- és paradicsompalántákat és a dísznövényeket is. Csupán három hét, és a fólia alatti saláta, karalábé és retek is értékesíthető. A szabadföldi termesztésre szánt paradicsom- és paprikamagvakat is a fóliaala- gútban készítik: idén a szántóföldön 10 hektáron termelnek paradicsomot, kilenc hektáron pedig paprikát, melynek a zömét a kocsolai tájfajta teszi ki. Fotó: Bakó Jenő Locsolják a fólia alá ültetett salátát Tűzdelik a paprikát, tápkockába vetik az uborkát ííöjI ■" r—iy löt Erősödő szövetkezeti háttéripar Elhasznált gumiabroncsok hasznosítása Hazánkban évente körülbelül 50 ezer tonnányi lefutott gumiabroncsot selejteznek ki a gépkocsi-tulajdonosok, illetve a vállalatok. Ezeknek csak egy része alkalmas újrafelfutózásra, a többi értéktelen hulladék. A szakemberek ugyan ismerik az elhasznált gumik újrahasznosításának módját, amit azonban nem alkalmaznak széles körben, mert az eljárás igen energiaigényes, sok aprólékos munkával jár. A Taurus Gumiipari Vállalat szakemberei egyszerű eljárást dolgoztak ki. Ennek segítségével gyorsan és viszonylag kevés energiával a hulladék abroncsból másodlagos nyersanyagot állíthatnak elő. Egyre több alkatrész, részegység készül a különböző nagyüzemeknek a Hajdú-Bi- har megyei tsz-ekben, ipari és fogyasztási szövetkezetekben. A hajdúsági ipari szövetkezetek háttéripari termelésének értéke öt év alatt csaknem megháromszorozódott, s tavaly már elérte a 850 millió forintot; jelenleg huszonnégy szövetkezetnek harmincöt üzemmel van állandó szerződéses termelési kapcsolata. A Biharkeresztesi Fa- és Építőipari Szövetkezet készíti már az összes Ikarus autóbusz padlózatát, s a szabást számítógéppel programozzák. A balmazújvárosiak a Csepeli Transzformátorgyárral hoztak létre közös vállalkozást, melynek keretében a tőkés exportra gyártott transzformátor-típusok készítésében vesznek részt. A debreceni Kartonpac Szövetkezet számára a Gördülőcsapágy Művek szakemberei gyártottak csomagoló anyagot, dobozt készítő speciális gépet, amivel a szövetkezetiek a nagyüzemnek dolgoznak. A hajdúsági mezőgazdasági szövetkezetek évente több, mint 500 millió forint értékű háttéripari munkára vállalkoznak: harmincegy jelentősebb témában van együttműködési kapcsolatuk különböző vállalatokkal, elsősorban könnyűipari üzemekkel; a debreceni ruhagyárnak például már kilenc tsz-szel van közösen létrehozott varrodája. Az általános fogyasztási szövetkezetekben az utóbbi esztendőben 235 millió forintot tett ki a termelési együttműködésekből származó termékek — főként élelmiszeripari készítmények, a kisállattenyésztéshez szükséges fölszerelések — értéke.
