Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-22 / 69. szám
2 tíÉPÜJSÁG 1984. március 22. Sikertelenül ért véget a lausanne-i találkozó Harcok Libanonban A libanoni polgárháborús ellenfelek kedden véget ért lausanne-i találkozóját követően, szerdára virradóra heves tüzérségi összecsapások robbantak ki a Bejrutot kettészakító zöld vonal mentén és a hegyvidéki Szűk el- Garb térségében. A harcok fellángolása egyfelől jelezte, hogy a szemben álló erők elégedetlenek a megbékélési konferencia sovány eredményével, másfelől kérdésessé tette, hogy sikerül-e átültetni a gyakorlatba a megállapodás leglényegesebb pontját, az általános és tartós tűzszünet tervét. Az egyhangúlag jóváhagyott lausanne-i határozat értelmében megvalósítják a szemben álló erők szétválasztását, eltávolítják a nehézMinden megállapodás nélkül, kudarccal végződött keddről szerdára virradó éjjel a nyugat-európai közösség állam- és kormányfőinek tanácskozása. A kudarc oka: Nagy-Britannia elutasító magatartása költségvetési visz- szatérítései ügyében. Margaret Thatcher miniszterelnök többször is visszautasította a többi kilenc tagország egyhangú ajánlatát: öt éven át évi 1 milliárd ecu (850 millió dollár) visszatérítését, amely felére csökkentette volna Nagy-Britannia jelenleg 2 milliárdos „tiszta befizetéseit”. A merevség láttán, Francois Mitterrand francia köztársasági elnök véget vetett a tanácskozásnak. fegyvereket, visszavonják a laktanyákba a kormányhadsereg egységeit és az újonnan behívott, valamint tartalékos katonákkal kiegészített rendőri alakulatokra bízzák a közbiztonság fenntartását. A biztonsági terv végrehajtását az államfő vezetésével megalakuló legfelsőbb politikai és katonai bizottság irányítja. Ami az elodázott politikai reformokat illeti: 32 tagú testületet alakítanak az új libanoni alkotmány kidolgozására, a nemzeti megbékélési konferencia résztvevői folytatják a konzultációkat és az államfő kezdeményezésére további üléseket tartanak. Végül, de nem utolsósorban a tárgyaló felek elhatározták, hogy kölcsönösen véBettino Craxi olasz miniszterelnök kijelentette: „Thatcher asszony megbénította az értekezletet. Nagy- Britannia viseli a felelősséget a kudarc következményei- nyeiért”. Martens belga kormányfő szerint a csúcsértekezlet „teljesen elhibázott irányba csúszott félre” a brit magatartás miatt. Az előzőleg kialakult feltételes megállapodások is függőben maradtak. Az Európai Gazdasági Közösséget továbbra is pénzügyi csőd fenyegeti ez év őszétől. A tanácskozáson a legkomolyabb formában felmerült, hogy kilenc tagország folytassa íz együttműködést Nagy-Britannia nélkül, amely jelenlegi get vetnek az ellenséges propagandahadjáratnak. Az alig leplezett kudarc alapvető oka az, hogy az államhatalom kulcspozícióit birtokló, de csak a lakosság kisebbségét képviselő maro- nita burzsoázia nem hajlandó lemondani kiváltságairól, elzárkózik a hatalom igazságos, demokratikus megosztása, a politikai rendszer felekezeti jellegének felszámolása elől. Mint Valid Dzsumb- latt, a Haladó Szocialista Párt elnöke rámutatott, a reálisnak mondható kompromisszumot főként az ellenzéki Nemzeti Megmentés i Frontból kivált Szliman Franzsije volt köztársasági elnök görcsös ellenállása hiúsította meg. magatartása alapján „nem érdekelt igazán” az integráció folytatásában. Francois Mitterrand egyértelműen a brit költségvetési hozzájárulás nagysága és számítási módja körüli nézeteltérésben jelölte meg a sikertelenség okát. Margaret Thatcher a feloszlatott tanácskozás után kijelentette: „Nagy-Britannia folytatja erőfeszítéseit, hogy kielégítő megoldást találjanak hozzájárulási problémájára” és hogy a közösség bizonyára „túléli a sikertelenséget”. A brit kormányfő 1 250 milliárd ecuben jelölte meg a kormánya számára még elfogadható visszatérítés mértékét. PANORÁMA BUDAPEST Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán a főváros XIII. kerületébe látogatott. Felkereste a Berzsenyi Dániel Gimnáziumot és a több mint 8000 dolgozót foglalkoztató MEDICOR Műveket. Délután időszerű kérdésekről adott tájékoztatást a kerületi aktívaülésen . BÉKÉSCSABA Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Békés megyébe látogatott. Felkereste az Orosházi Üveggyárat, délután a megyeszékhely fejlődésének eredményeivel ismerkedett, majd aktívaülésen vett részt. MOSZKVA A szovjet kormány szerdán takozott az Egyesült Államok jegyzékben határozottan til- kormányánál amiatt, hogy kedden, úton a nicaraguai Sandino kikötőbe aknára futott a Luganszk nevű szovjet tartályhajó. A robbanás következtében a hajón szolgálatot teljesítő több személy megsebesült, és károk keletkeztek a hajóban is. * Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese szerdán a Kremlben átadta a Lenin-rendet Heinz Hoffman hadseregtábornoknak, az NSZEP KB PB tagjának, az NDK nemzetvédelmi miniszterének. SZÓFIA Ma délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában megkezdi munkáját a Bolgár Kommunista Párt kétnaposra tervezett országos értekezlete, ség, a hatékonyság és a mun- A minőség, a termelékeny- kafegyelem lesz az országos pártértekezlet fő témája. EGK-kudarc Brüsszelben Lengyel pártórtokezlet „Miért harcolunk - merre tartunk” Március 16—18. között tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt országos értekezlete. A küldöttek egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy továbbra is erőteljesen kell munkálkodni a politikai és gazdasági válság felszámolásáért. Az értekezlet egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor így öszegezhető: a kommunisták tevékenységének középpontjában ma már nem a válság folyamatának elemzése, hanem Lengyelország további lendületes szocialista fejlődésének elősegítése áll. Az országos pártértekezleten miért harcolunk, merre tartunk címmel nagy jelentőségű programnyilatkozatot fogadtak el, amely eszmeileg és politikailag egyértelműen meghatározza a párt tevékenységének céljait. Ez a dokumentum több mint kétéves vita eredménye. Visszanyúl a lengyel munkásmozgalom legjobb hagyományaihoz és ma, a szocializmus politikai ellenfeleivel vívott kemény harc időszakában a szocialista építőmunka legfontosabb feladataira helyezi a hangsúlyt. Mindemellett a küldöttek hosszabb távra is előretekintettek. Ezt a programjavaslatukat vitára bocsátják a párttagok körében, s majd a tizedik pártkongresszus elé kerül. Ami ugyancsak a legjobb hagyományokhoz tartozik: a küldöttek megalkuvás nélkül bírálták mindazt, ami nehezíti vagy fékezi a politikai, társadalmi, gazdasági élet konszolidálódását, az egész nép anyagi és szellemi jólétének javítását.. A LEMP megerősítésétől függ Lengyelország jövője — az értekezleten sokszor emlegették ezt az alapigazságot. S mindjárt szóltak arról, hogy növekszik a párt eszmei és erkölcsi ereje. A párt az átmeneti meggyengülés és a heves konfliktusok időszakából kijutva a gyakorlatban is megtapasztalta a lenini ellenfeleivel vívott politikai harc szükségessé teszi a tömegekkel való kapcsolat erősítését. A még fennálló politikai, társadalmi és gazdasági nehézségekkel kapcsolatban a küldöttek hangsúlyozták: következetesebben kell elhárítani a hibákat és elégtelenségeket, nem szabad elkövetni a korábbi tévedéseket, reformálni kell mindazt, ami elavult, és védeni azt, ami helyes, amit a gyakorlat igazolt. Az értekezlet teljes határozottsággal hangsúlyozta, hogy a szocialista fejlődés távlatai szorosan összefüggenek a béke megőrzéséért vívott harccal és a testvérpártok együttműködésével. A Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Bulgáriával, Magyar- országgal, az NDK-val és a többi szocialista országgal kialakított együttműködés tette lehetővé Lengyelországnak, hogy legyőzze az imperialista államok gazdasági szankcióinak következményeit. Ennek az együttműködésnek a megerősítése az ország további fejlődésének feltétele. Ezeket az eszméket kifejezte az értekezleten elfogadott másik két dokumentum. Az egyik az összes kommunista és munkáspárthoz intézett üzenet, amely megállapítja, hogy minden kommunista felelős a béke alapelveinek megvalósításáért. A másik dokumentum ügyéért, a szocialista rend békefelhívás, amely különösen nagy súlyt helyez az amerikai rakétatelepítésekkel kialakult, s az európai békét fenyegető helyzetre. A LEMP küldöttértekezletén, a plenáris üléseken és a munkacsoportokban több mint hatszázan kértek szót. Valamennyien a szocialista Lengyelország fejlődése, a béke megőrzése mellett szálltak síkra. K. GRUSZECKI elv igazságát: a szocializmus A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Sátoraljaújhely hősei NAGYON KEVESEN vannak, akik elmondhatják: részt vettek a sátoraljaújhelyi börtönkitörésben. Pedig sokan voltak — bizonyítják a sírok a határmenti város főterén, 62 elesett és 11 kivégzett hős sírja. Tizenkét akasztófa állt a börtönudvaron, tizenkét halálos ítéletet mondott ki a bíróság, előre elhatározva még mielőtt megkezdődött a tárgyalás. Tizenegyen ott fejezték be fiatal életüket, a tizenkettedik — Szemere Imre, aki az utolsó percben kegyelmet kapott — itt él közöttünk, Budapesten. — 1943 májusában tartóztattak le — kezdi az elején a történetet Szemere Imre. — A kertészetből, ahol a szakmát tanultam, egyenesen a soroksári Csikány-vil- lába vittek a fekete autón. Az akkori polgármesteré volt a villa, átvette tőle a hírhedt „def”, a vezérkari főnökség elhárító osztálya. Egy hónapig verték, kínozták az elfogottakat, a Deák-féle kommunista csoport tagjait a csendőrnyomozók. Tárgyalásra a Margit körútra (ma Mártírok útja, a börtönépületet néhány éve lebontották) vitték az elfogottakat. Két csoportban negyven vádlottat állítottak a vezérkari főnök különbírósága elé. Szemere Imrét három évre ítélték. SÁTORALJAÜJHELY börtöne mindaddig nem volt ismert a kommunisták, antifasiszták előtt, 1943 nyarán érkezett oda az első fogolycsoport, Szemeréék a másodikba tartoztak. A három- emeletes börtön két felső emeletét vette át a katonaság, az elítélteket katona- fogházőrök őrizték. — Eleinte öreg tartalékosok őriztek bennünket — mondja —, főleg a néhány évvel korábban átcsatolt felvidéki területekről. Ök sokat segítettek nekünk, levelet, csomagot is hoztak családtagjainktól. 1943 végén le is váltották őket, úgy gondolták, hogy a fiatalabb katonák nem bánnak majd ilyen kesztyűs kézzel velünk. De csalódtak: az új őrség nagy része ugyanarról a vidékről származott. Tényleges katonák voltak és nem rajongtak Horthyékért. Nem is maradtak sokáig, 1944 márciusában elvezényelték őket. Akkor került oda Spoll- ner Ödön főhadnagy, őrségparancsnok és Kovács főfoglár, aki addig a Conti utcai elhárítóknál szolgált. Lehet, hogy akkor is lett volna börtönkitörés, ha nem következik be a legsúlyosabb: az ország német megszállása. A sátoraljaújhelyi börtön foglyai között sok jugoszláv nemzetiségű volt. Főként Zsablya és Csurog bácskai községek környékéről. Ök már hoszabb ideje tervezték, hogy kijutnak a börtönből. A kitörés időpontját is kitűzték, de többször elhalasztották. 1944. MÁRCIUS 19-ÉN, vasárnap látogatási nap volt. Mindenki várta hozzátartozóját, de kevesen jöttek el. Már nem lehetett egyköny- nyen eljutni az ország egyik részéről a másikra. Magyar- országot megszállta a náci hadsereg; a hírt a látogatók vitték el a börtönbe. Akkor már nem volt mire várni. A jugoszlávok elhatározták, hogy napokon belül — szerdán, március 22-én — kitörnek. A magyarok közül is többen csatlakoztak. — Szerda reggel — mondja tovább az elfelejthetetlen órák történetét Szemere — az előre megbeszélt terv szerint minden zárkában egy- egy fogoly beszélgetett a kulcsos őrrel „küblizéskor”. A jelszó „juris” volt, ami szerbül annyit tesz: rajta! Amint ez elhangzott, a „beszélgetők” berántották az őröket a cellákba. Ezen az egyetlen szón kívül mindennek hangtalanul kellett volna történni. Szemere elkapott a fegyverállványról egy puskát, azzal futott tovább. Ám az egyik őr ezt meglátta, behozott egy másik puskát az őrszobába és vaktában lövöldözni kezdett. Vagy 15-en voltak az őrszobában, Szemere is lőtt feléjük, csupán azért, hogy ne merjenek kijönni a katonák. Előre megbeszélték: magyar katonát nem bántanak, de csendőrt és — ha beavatkoznak — németet igen. — A LÖVÖLDÖZÉSNEK csakhamar megvolt az első áldozata — folytatja a tizenkettedik halálraítélt — egy öreg szerb, aki a lányával együtt volt a börtönben. Közben meghallotta a lövöldözést az egyik őrmester, a pisztolyához kapott, én pedig leütöttem. Ez alatt a többiek már kinyitották a kaput, mentek kifelé. Egyik fogolytársam támogatta Pá- kei törzsőrmestert, akit egy pisztolygolyó megsebesített az arcán. Bevittük a konyhába, elvettem a pisztolyát, majd amikor hallottam, hogy katonák tódulnak befelé, visszaadtam az üres pisztolyt, leültem a törzsőrmester mellé és vártam a sorsom beteljesülését... Március 22-től április elejéig zajlott a sátoraljaújhelyi tragédia. Ezalatt 62 szabadulni akaró rab esett el a börtönben, környékén és a közeli hegyekben. Sokan megsebesültek. Az utolsó három szökevényt április 6- án, a statáriális hadbírósági tárgyalás harmadik napján fogták el. A KITÖRÉS nem sikerült. Élve vagy holtan, mindenkit visszavittek a börtönbe. Kiszálltak a kassai katonai elhárítótisztek, napokon át ütlegelték, kínozták a foglyokat. Aztán, hetek múltán kezdődött a tárgyalás. Nyolc fiatalkorú ügyét elkülönítették, átadták a rendes bíróságnak. Néhányan úgy menekültek meg, hogy a tárgyalás idején még kórházban voltak. — Tizenhárom halálos ítéletet mondtak ki, — emlékezik Szemere Imre, — ebből egyet „visszavontak”, mert kiderült, hogy az egyik szerb fiú még fiatalkorú. S a hosszú indoklás végén olvasta a bíró: „Ezt az ítéletet a kassai hadtestparancsnok úr aláírásával ellátta és jogerőre emelte azzal a záradékkal, hogy Szemere Imrének megkegyelmez, a halálos ítéletet tízévi börtönbüntetésre változtatja át”. A FELSZABADULÁS után Spollner főhadnagy, őrségparancsnokot a népbíróság elítélte. Pákei törzsőrmester — a volt foglyok közbenjárásán — nyugdíjat és néhány hold földet kapott. De akkor még ez távolinak látszott. Dühöngött a fasiszta terror. Az ítélet kihirdetése utáni napon egymás után hurcolták a bitó alá a tizenegy hőst. Volt, aki jelszót kiáltott, mások énekelve tették meg az utolsó lépéseiket, Benya Antal délvidéki főiskolai hallgató az Internacio- nálét fütyülve várta a halált. HÖSÖK VOLTAK. Emlékeznünk kell rájuk, most, mártírhaláluk 40. évfordulóján is. VÁRKONYI ENDRE Szakértői tanácskozás Athénban A madridi találkozón történt megegyezésnek megfelelően, Athénban szerdán megnyílt az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő 35 ország szakértőinek az a tanácskozása, amelynek célja, hogy megvizsgálja és kidol- goza az államok közötti viták békés rendezésére szolgáló, meglévők kiegészítésére alkalmas, általánosan elfogadható módszereket.
