Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

A KÉPÚJSÁG 1984. március 21. Egy boldog ember Akit újra és újra felfedeznek Jelenet Babiche-Édouard Martin: Perrichon úr utazása című bohózatából; Harkányi Endre és Szemes Mari Göndör, vörösesszőke haj, kerek arc, tágra nyitott, cso­dálkozó gyermekszemek. Egy kisfiú, 14 éves. A feledhetet­len Valahol Európában egyik kis rongyosa, aki olyan utá- nozhatatlanul kérte: „Kö- nyörgök, akasszuk fel!” Talán hihetetlen, de Har­kányi Endre 50 éves. Meg­lett férfi, egy 17 éves fiú ap­ja, mögötte megszámolni is nehéz, — rengeteg színpadi, tévé-, rádió- és filmalakítás áll. A Valahol Európában után gyermekként nem sze­repelt többé. „Ezért később nem érhettek csalódások. Azt hiszem, boldog felnőtt­nek mondhatom magam” — olvashatjuk egy régebbi nyi­latkozatában. Aztán elvé­gezte a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolát, 1957-ben kapott diplomát. A vizsgán a Botrány az Ingeborg-kon- certen impresszárióját ala­kította. 1957—60 között a debreceni Csokonai Színház, 1960—63-ig a Petőfi Színház, 1963—67 között a Vígszínház tagja. Közben 1962-ben meg­kapta a Jászai-díjat. Dara­bok, szerepek hosszú sora. Mit ragadjunk ki közülük? A Koldusopera Kimbal tisz- teletesét, Burkhard Tűzijá­tékának Fritz báosiját, a Szegeden eljátszott Puckot a Szentivánéji álomban? Vagy a Közjáték Vichyben című Miller-dráma egyik emlékezetes alakját, a pin­cért? . Alapító tagja volt a Mik­roszkóp Színpadnak, ahol nyolc esztendőt töltött. Köz­iben a televízió sem feled­kezett meg róla. A Szinetár Miklós rendezte Férjek is­kolájában nyújtott alakítá­sát elemezve irta róla egy évtizede az Ország Világ: .... ismét felfedezték. Ki t udja, hányadszor? Azok ko­sé a színészek közé tartozik, akiket még sokáig fel fognak fedezni.” De maradjunk még a tele­víziós szerepeknél. A Foxi Maxi sorozat Maci Laci me­séiben Bubu az ő hangján szólalt meg sokunk örömé­re. És ő Mézga Géza, a Méz- ga család kedves, tutyi-mu- tyi feje, az örökösen kalan­dokba keveredő, szeretni va­ló rajzfigura. Harkányi Endre 1977 óta a József Attila Színház tag­ja. Ott a Vízkeresztben bo­hócként debütált. Aztán el­játszotta Reich bácsit Fejes Endre Rozsdatemetőjében. „Abból a nyolcadik kerületi világból jöttem, amelyikből Fejes Endre, Garas Dezső... •Amikor évek múlva a Rozs­datemetőben eljátszottam Reich bácsit, úgy igyekez­tem megformálni, akihez hasonlót sokat láttam az ál- dott-átkozott nyolcadik ke­rületben” — nyilatkozta a Pesti Műsorban. Színházá­ban titkos szavazással neki ítélték 1980-ban az év leg­jobb színészi teljesítmé­nyéért adományozott arany­gyűrűt. Amikor legutóbb a tévé sugározta a Valahol Euró- pában-t, gyerekeim megkér­dezték az ominózus „kö- nyörgök” mondatnál, ki ez a fiú. — Harkányi Endre — válaszoltam. Reagálásukból döbbentem rá, hogy ezt a kisfiút a mi emlékezetünk őrzi. A fiatalabb generáció Harkányi Endrét színházi, televíziós szerepekből, a rá­dióból egyaránt ismeri, sze­reti. Tartják a határidőt az operaház építői A Középületépítő Vál­lalat dolgozói március végén adják át az Ope­raház első épületrészét, az öltözői szárnyat, s ez­zel a dalszínház meg­kezdheti a beköltözést is. Az épületrészek további átadásait úgy ütemezik, hogy augusztus 1-től a művészek megkezdhes* sék az előadás próbáit. A 100 éves épület re­konstrukciója 80 száza­lékos készültségi fokon áll. 0 Munkálatok az első emeleti büfében A külső rész tatarozása SOMOGYIN6>up Csalafinta a természet: februárban még örültek a hónak, az esőnek a mező- gazdasági szakemberek, a múlt héten viszont türelmet­lenül toporogtak a táblaszé­leken, mert a nehéz traktort nem bírta el a fölázott ta­laj, el kellett odázni a ta­vaszi talajmunkák indítását, a magágykészítést, az őszi gabonák fejtrágyázását. Ért­hető a türelmetlenség, de az időjárás nem mindig igazo­dik a gazdák igényeihez. Hol tartanak az időszerű tenni­valókkal a somogyi termelő- szövetkezetek ? — A mintegy 95 ezer hek­tár őszi kalászos első fej­trágyázásával a megye kö­zös gazdaságainak 60—70 százalékában végeztek, légi úton és földi gépekkel a jö­vő héten befejezhetik ezt a munkát. Ezekben a napok­ban kezdődött a zab vetése: a mag tízezer hektár körüli területen kerül a földbe. Ta­vaszi árpát 3000—4000, bor­sót 2800, cukorrépát 2700— 2800 hektáron vetnek a so­mogyi téeszek. A zabot a többi tavaszi növény követi, s csak az éjszakai fagyok akadályozták eddig a cukor­répavető gépeket. A fejtrá­gyázáshoz szükséges nitro­gén hatóanyagú műtrágyából egyelőre van elég az üze­mekben, vetőmagvakból, így kukoricából is — ez tehát nem hátráltatja a kezdést. A gépek fölkészítése jó, csak az időjárás lenne kedvezőbb. Főként Dél-Somogyban túl nedves a talaj a gépi mun­kához. — Folyik a talaj-előkészí­tés a magborsó vetéséhez. Traktorok boronával járják a réteket, a közös és a ház­táji legelőket. Csapadékból egyelőre elég az eddig ka­pott. Fejtrágyázásban jól jött a januárban szerzett előny. Csak az időjárástól függ, mikor indulhatnak a vetőgépek. A kaposmérői Latinca Tsz- ben pénteken tartották a ta­vaszi gépszemlét, s a részt­vevők szerint a téli javítás jó. Megkezdték a 150 hektá­ros borsóföld alapműtrágyá­zását; az őszi kalászosok el­ső, repülőgéppel végzett fej" trágyázásán túl vannak, ja­vában folyik a talaj lezárá­sa, a simítózás. — Hétfőn kezdik a kon­zervgyári borsó első szaka­szának vetését. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A múlt hónapban fejezte be a Fejér megyei Zöldért Vállalat az idei évre szóló termeltetési szerződéseinek megkötését, azaz helyesebb úgy fogalmaznunk, hogy ha be nem is fejezte, a szüksé­ges zöldség-, gyümölcs- és burgonya-árualapok a me­gye lakosságának igénye sze­rint biztosítottnak látszanak, őszi érésű burgonyából, úgy­nevezett méretes burgonyá­ból, valamint sárga- és gö­rögdinnyéből lehet még szer­ződést kötni az 1984-es évre, mivel a vállalat a megye la­kóinak ellátásán kívül segí­teni szeretne elsősorban a fő­városi igények kielégítésé­ben is. — Az utóbbi években a termelői és vállalati bizton­ság érdekében kizárólag annyi árura kötöttünk szer­ződést, amennyire fogyasztói igény van — tájékoztatott Tiringer György, a megyei Zöldért igazgatója. — A több csatornás kereskedelem be­vezetésével az értékesítési lánc lerövidült, a termelői kapcsolat közvetlenebbé vált. Az idei szerződött áru- mennyiség felvásárlásra: 12 ezer tonna burgonya, hétezer tonna zöldség és 2400 tonna gyümölcs. Mivel a megyében kissé visszaesett a zöldség­termő terület, a megyei Zöl­dért társmegyékből is vásá­rol fel. Uborkából kénytele­nek máshonnan is beszerez­ni, hiszen a tartósító üzemük 1200 tonnás évi szükségletét, sajnos, nem termelik meg a nagyüzemek Fejér megyé­ben. A Zöldért vezetői elmond­ták, hogy jó tapasztalataik vannak a nagyüzem által in­tegrált, a kellő érdekeltségi rendszert megteremtett, úgy­nevezett tümbösített háztáji termelésből, melynek lénye­ge, hogy a tagok többen ugyanazt a kultúrát termesz­tik, a közös vagy állami gaz­daság segítségével gépesítve, betakarítva, értékesítve. A szerződött területekre a Zöldért diszpozíciós rend­szerrel biztosítja a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalaton keresztül a vetőma­got, néhány zöldségágazatban — sárgadinnye, zöldpaprika és fejes káposzta — pedig szaktanácsadást szerveznek. PETŐFI NÉPE Tény, hogy a súlyos aszály ellenére is nagy mennyiségű és piacképes árut termeltek tavaly Bács-Kiskun megyé­ben. Sajnos, ennek egy ré­sze nem jutott el a fogyasz­tókhoz. Az export-előirány­zat teljesítése az egész nép­gazdaság szempontjából fon­tos, a külkereskedőknek is ez lenne az érdekük. Jó, ha a termelők, feldolgozók és a forgalmazók végre megtalál­ják a kellő együttműködés módját. Minden piacképes árura lehet vevőt találni. A vásárló gyakran érte is megy, csak éppen a kereskedő nem igyekszik gyorsan lebonyolí­tani az üzleti akciót, mert nincs rajta horribilis nyere­sége. Ezt példázta — többek mellett — a közelmúltban a kisszállási Bácska Tsz étke- zésikukorica-üzemének hely­zete. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz termálvízfű­tésű kertészete is rendszere­sen kínált hajtatásos zöld­ségfélét, megfelelő minősé­gűt, végül is a fővárosban, vagy a többi saját elárusító- helyen tudta csak értékesí­teni. A közös gazdaság há­rom kertésztelepén 65 ezer négyzetméter hasznos terü­letű fóliasátrakban, fóliaala- gútakban nevelnek napja­inkban kerti veteményt, s kiegészítésül laskagombát is a szövetkezet tagjai. Folya­matosan szállítják a hóna­posretket saját üzleteikbe és értékesítik a budapesti Le­hel-piacon, mivel a hagyo­mányos külpiaci partnerek­nek elég lanyha az érdeklő­dése iránta. Később a salá­tával, majd a hajtotott pa­radicsommal jelentkezik a kécskei közös gazdaság ker­tészete. Kínai kelt is ter­mesztenek a ZÖLDÉRT-tel kötött szerződésre, amelyet minden bizonnyal a határon túl értékesít a vállalat. A soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet az 1983-as terméséből 42 százalékkal több bort forgalmazott itt­hon és külföldön. Az idén nagyobb ütemben fejlesztik a közös borászati üzemet. Oj sajtolókat állítanak fel, s 50 százalékkal növelik a bor- palackozó teljesítményét. A szőlőskert a műanyagüzemé­nek egyik-másik termékét is a borértékesítés szolgálatá­ba állítja. Az idén már kü­lönleges műanyag tartály­ban küldik exportra a leg­jobb minőségű italokat. A tetszetős csomagolás, ame­lyet a nyomdatechnikai megoldás még kelendőbbé tehet, egyengeti az áru út­ját a külföldi vásárlók felé. Dunántúlt napló A Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát üz­leti tárgyalást folytatott Pé­csett a jugoszláv Astra Kül­kereskedelmi Vállalattal és a Reljei Mezőgazdasági Kombinát képviselőivel. A tárgyaláson, melyen a Kon- sumex Pécsi kirendeltségé­nek vezetője is részt vett, borok cseréjéről volt szó a határ menti kereskedelem­ben. A két ország az idén is élénk forgalomra számít a határ menti cserében. Ezút­tal a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát ke­reste meg színező vörös bor behozatala ügyében a ju­goszláv felet. A borkombi­nát ugyanis a mediterrán or­szágokból rendszeresen im­portál úgynevezett színező borokat — dollárért. Tehát az import mindenképpen szükséges, korántsem mind­egy azonban, hogy Spanyol- országból, vagy a határ men­ti kereskedelem adta köl­csönös előnyöket kihasznál, va, Jugoszláviából szerzi be a vállalat szükségletét. A Pécsett lezajlott tárgya­lások folytatására akkor ke­rül sor, ha a jugoszlávok ál­tal hozott bormintákat a kombinát laboratóriumában megvizsgálták. Amennyiben a jugoszláv borok megfelel­nek a magyar fél által tá­masztott követelményeknek, úgy sor kerül az üzletre. En­nek keretében ezer hektó — 100 000 liter — vörös bort importál a VMBK a határ menti kereskedelem kereté­ben. Egyidejűleg ugyanek­kora mennyiségű és hasonló minőségű fehér bort ad el a jugoszláv félnek. Az üzle­tet a Konsumex bonyolítja le, az elszámolás dollárban történik, noha tulajdonkép­pen borcseréről van szó. A Konsumex tavaly 7,5 millió liter tejet exportált Baranyából és Somogyból a határ menti árucsere kere­tében Jugoszláviának. Ennek fejében hús- és halkonzer­veket és mintegy 800 ezer dollár értékű cipőt impor­tált a két megye Jugoszlá­viából. A jugoszláv fél erre az évre is bejelentette igé­nyét a baranyai—somogyi tej importjára, a tavalyihoz hasonló mennyiségben. A tárgyalások e témában is megkezdődtek. Szó van bizo­nyos sajtféleségek jugoszláv exportjáról is.

Next

/
Thumbnails
Contents