Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-21 / 68. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 68. szám. ARA: 1,40 Ft 1984. március 21., szerda. Mai számunkból GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK AZ ÉLELMISZERIPARBAN (3. old.) akit üjra és Újra FELFEDEZNEK (4. old.) MELLÉKÜZEMÁGAK A TÉESZEKBEN (5. old.) TOLNA MEGYEI SIKEREK AZ ÉVADNYITÓN (6. old.) KISZDIJAS ATOMERÖMÜVESEK (3. old.) Az eszmét nem győzhették le Hatvanöt esztendővel ezelőtt a népért küzdő harcosok, a forradalmár elődök először mutatták meg magyar földön, hogy mire képes a kommunisták vezette munkásosztály öntudata és ereje. A fényes 133 nap története bizonyította, hogy korunk haladó elmélete, a marxizmus—leninizmus a tömegekbe hatolva nemcsak magyarázza, de meg is változtatja a világot. A legigazibb tavasz kezdetét jelezte 1919 márciusa: nemcsak a természet indult megújhodásnak, hanem az ország társadalmi rendje is. Annyi érzés, annyi tűz sűrűsödött közös akarattá, hogy az akkori hetek heve azóta is melegít, biztat, tettekre ösztönöz. Magyarország elnyomott népe az orosz példában kereste és találta meg a függetlenségnek, a társadalmi haladásnak, a szabadságnak az útját. Sok ezer munkás és szegényparaszt orosz földön, a szovjethatalom bölcsőjénél ismerte meg a szocialista forradalom eszméjét, mások itthon, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására értették meg, hogyan biztosítható a népnek a kenyér, a föld, a béke. Ez a meggyőződés vezetett el a Magyar Tanácsköztársasághoz. A sorsdöntő napokban született a Kommunisták Magyarországi Pártja, élén a Kun Béla vezette Központi Bizottsággal, rövid idő alatt megnyerte a munkások és parasztok nagy tömegét, maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó értelmiségieket. A Habsburg Monarchia csaknem négy évszázados uralmát megdöntő őszirózsás forradalom győzelmével hatalomra jutott polgári kormány nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Így a tömegek forradalmasodása, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése lehetővé tette, hogy március 21-én, viszonylag békés úton a nép nagy többségének akaratából győzzön a szocialista forradalom. A munkáshatalom intézkedéseiben az addig végsőkig kizsákmányolt és megalázott néptömegek vágya testesült meg. A Forradalmi Kormányzó Tanács erőfeszítéseket tett a múlt nehézségeinek felszámolásáért, a népre nehezedő roppant terhek enyhítéséért, s egy új jövő megalapozásáért. Törvényben biztosította a munkához való jogot, bevezette a nyolcórás munkaidőt, a társadalombiztosítást, a fizetett szabadságot. Állami kezelésbe vette a bányákat, nagyüzemeket, a bankokat, a közlekedési vállalatokat. A nagybirtokosok földjein szocialista termelőszövetkezetek alakultak. Rendelet lépett életbe a tanácsok megválasztásáról, a kultúra és az egészségügy fejlesztéséről. A szocialista forradalom az ország gazdájává tette a dolgozó népet, győzelmével a munkásosztály, a nép vált a hatalom birtokosává, az állami és a közügyek intézőjévé. A magyar proletárforradalom az önvédelem és a világforradalom jegyében fogant, alkotásai harcban születtek. Minden pillanatban várható volt az imperialista hatalmak beavatkozása, s így csak fél kézzel lehetett építeni, a másik kezet a puskán kellett tartani. Az első magyar proletárhatalmat — amelyet a munkástömegek, a népek Európa-szerte rokonszenvvel fogadtak —, külső erő, a nemzetközi imperializmus túlereje verte le. A magyar nép nyakába ültetett ellen- forradalmi rendszer eltiporta a Tanácsköztársaság vívmányait, sok százan estek áldozatul a fehér terrornak, a horthysta pribékek vadállati kegyetlenkedésének. Azonban a legkíméletlenebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. Az eszmét nem győzhették le: huszonöt éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a nép Magyarországáért. Az első proletárdiktatúrát követni fogja a második — mondta Lenin a magyar Tanácsköztársaság leverése után. Történelmi előrelátása beigazolódott. A II. világháborúban megsemmisítő vereséget szenvedett a fasizmus, a Szovjetunió Vörös Hadserege hazánk számára is elhozta a felszabadulást. A népi demokratikus átalakulás vezetője a Magyar Kommunista Párt volt, amely az illegalitás negyedszázada után is életerősen, határozott programmal lépett a politikai élet porondjára. Három évvel a felszabadulás után az osztályharc eredményeként, a Tanácsköztársaság hagyományait követve, másodszor is győzött és hatalomra jutott a munkásosztály, hazánk a szocialista fejlődés útjára lépett. .... Az új társadalom építése nem bizonyult könnyűnek, elienkezőleg: nehéznek, bonyolultnak és fáradságosnak. Szabad, szocialista országunk fejlődése arról tanúskodik, hogy érdemes volt küzdeni. A Tanács- köztársaság hatvanötödik évfordulóján jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy örökre véget ért a kizsákmányoló osztályok uralma, hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mező- gazdasággal rendelkező ipari-agrár országgá vált, társadalmunk osztályszerkezete gyökeresen megváltozott, népünk általános és szakmai műveltsége, életkörülményei lényegesen megjavultak. T. I. Németh Károly Szekszárdon Részt vett és felszólalt a KSZE közgyűlésén Tegnap, a reggeli órákban Szekszárdra érkezett Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Magasrangú vendégünket K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életéről. A tájékoztatón részt vett Császár József, a megyei tanács elnöke és jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai is. Az eszmecserét követően Németh Károly K. Papp József és Császár József kíséretében részt vett a KSZE Szekszár- don megtartott közgyűlésén. A KSZE növénytermelési rendszer, gazdasági társaság közgyűlését a szekszárdi Páskum utcai központi telep üzemcsarnokában tartották. A taggazdaságok képviselői, a rendszerrel kapcsolatban lévő vállalatok, intézmények, a kutatóintézetek képviselői, hazai és külföldi ipari üzemek vezetői vettek részt a közgyűlésen, amelyen Zángó Zoltán, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, az igazgatótanács elnöke töltötte be az elnöki tisztet. Az igazgatótanács írásban kiadott jelentéséhez Lakatos Csaba igazgató szóbeli kiegészítést fűzött. Eredményes évet zárt a gazdasági társaság A KSZE Növénytremelési Rendszer az elmúlt évet már mint gazdasági társaság kezdte, amint ezt az igazgatótanács írásos előterjesztése is megállapította, eredményesen dolgoztak. A szekszárdi rendszer tag gazdaságainak száma 254-re emelkedett, a szerződött terület pedig 593 000 hektárt tett ki. Tagja lett a rendszernek a MÉM Műszaki Intézet is. Az 1983. évben is azt a célt tűzte a rendszer feladatul, hogy javítsa a taggazdaságokban a növénytermesztés kultúráját, a technikai színvonal növelésével, ugyanakkor újabb szolgáltatások nyújtásával is bővítse eddigi tevékenységét. Nem vették le a napirendről azt a témát sem, hogy a kutató intézetekkel, a külföldi cégekkel a kapcsolatot fenntartva a legújabb, biológiailag nagy értékű, és nagy hozamú növényfajtákat adják köztermesztésre. Mindezekkel együtt a műszaki-technikai bázis korszerűsítését, a szerviz-, és alkatrészellátást is kiegyensúlyozottabbá tették. Az aszályos időjárás ellenére is a rendszer taggazdaságainak eredményei jók voltak. Búzát 232 486 hektáron termesztettek több mint öttonnás hektáronkénti átlaggal, a kukorica vetésterülete 182 775 hektár volt, az átlagtermés több mint 6,8 tonna volt. A napraforgó vetésterülete 61 159 hektár, a cukorrépáé pedig 14134. A KSZE által integrált területen közel 2,5 millió tonna gabona termett, az országos termés közel 25 százaléka. Az intenzív gabonatermesztési program II. és III. részében százkilenc üzemben korszerűsítették a termelő- apparátust, közel egymilli- árd forintot költöttek e cét- ra. Növekedett a rendszer műszaki ellátó tevékenysége, központilag javított fődarabokkal látták el a taggazdaságokat, jelentősen szélesedett az alkatrészellátás. A raktárkészletek gondosabb tervezésével jabbon kielégítették az igényeket, hiszen amíg 1982-ben 480 millió forintos volt a raktárok forgalma, addig tavaly 590 millió forintot ért el. A taggazdaságokat úgy is szolgálták, hogy rendszeressé tették a bemutatókat, és szervezői voltak a szekszárdi, dél-dunántúli termékbemutató kiállításnak is. Megrendezték a napraforgó-termesztéssel kapcsolatos nemzetközi konferenciát, összességében 35 témában fejlesztési tevékenységre elköltötték 8,3 millió forintot. Több mint kétezer személy továbbképzését bonyolították le. Az elmúlt évben nagyobb mértékben foglalkoztak a szálas- és tömegtakarmány- termesztés kérdésével, mint a megelőző években. A lucernatermesztésbe új korszerű fajtákat állítottak, a gyepgazdálkodásra pedig kidolgoztak termesztési kerettechnológiát. Eredményesen folytatták a takarmánycirok termesztésével kapcsolatos munkát is. A technológiai fejlesztési tevékenység fajta- és agrotechnikai kísérletekre terjedt Lakatos Csaba ki. Az új fajták, kemikáliák, technológiák bevezetésében egyaránt rendkívül jó az a széles körű együttműködés, amelyet a taggazdaságokkal közösen folytattak. Az iregszemcsei kísérleti telepen — 36,7 hektáron — a különböző növénykultúrákban az előző évi kétezerről 3300-ra emelkedett a kísérleti kezelések száma. A talajművelés, tápanyaggazdálkodás témakörében egyre nagyobb jelentősége van a munkának, amely a rendszeren belül folyik. A kísérletek nyomán a termőhelyi adottságokhoz jobban illeszkedő talajművelési változatokat vezettek be. E feladatra a gabonatermesztési program keretében új gépek vásárlására volt lehetőség. A termőföld termékenységét biztosító és fokozó talajműveléstől elválaszthatatlan a tápanyag-gazdálkodás. Az elmúlt évi növényvédelmi helyzetet vizsgálva megállapítható, hogy az aszályos időben elért jó termelési eredmények csak magas színvonalú növényvédelmi háttér mellett születhettek meg. A termelési rendszer műszaki tevékenysége 725 traktorra, 699 kombájnra, 130 si- lózóra és ezekhez szükséges alap- és kiegészítő gépekre, felszerelésekre terjedt ki. Tavaly bevezették a szerviz- munkában a tényköltséges elszámolási rendszert, összesen közel 130 ezer órát dolgoztak a tag gazdaságokban a KSZE szerelői, technikusai, s több mint 57 millió forint értékű alkatrészt vittek munkájukhoz a taggazdaságokba, ez megközelítette az összes alkatrészforgalom tíz százalékát. A gazdasági társaság mérleg szerinti eredménye csaknem 19 millió forintot tesz ki, a száz forint vagyoni betétre a tervezett 9,31 forinttal szemben 10,90 forintot fizetnek. Az elmúlt évben eredményesen segítették a gazdaságokban folyó beszerzési, hitelpolitikai .és egyéb pénzügyi munkát, amelynek révén a gazdálkodási- munka hatékonyabbá válhatott. Vita a tapasztalatok alapján Az igazgatótanács jelentéséről, valamint az igazgató szóbeli kiegészítője után többen elmondták véleményüket az 1983. évi munkáról. Dr. Tulcz István, a lajosko- máromi termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy mióta a rendszerben részt vesznek, a kukorica termésátlagát kétszeresére növelték. Kifogásolta, hogy a rendelkezésre álló alkatrészek jelentős része a taggazdaságokban elfekvő készletként van, ezek mobilizálására kérte a KSZE apparátusát. Vos István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója azt a munkát ismertette, amelyet a rendszerrel közösen végeztek a bonyolult gazdasávi viszonyok közepette. A termelési költségek növekedése ellenére is lehet gazdaságosan, nyereséggel dolgozni, búzát, kukoricát termelni, ha a lehetőségeket kihasználják, jó szervezést végeznek, s megfelelő növényeket állítanak a termelési programba. Vitatta azt az arányt is, amely semmiképpen nem kedvező a mezőgazdaságnak, ugyanis az ipari eszközök ára egy(Folytatás a 2. oldalon) A taggazdaságok képviselőinek egy csoportja
