Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
(' TOCNA \ 1^“isÉPÜJSÁG 1984. március 17. Sportműsor Asztalitenisz: BEK-döntő Budapesten: Statisztika SC — Tolnai VL 11 óra. Atlétika: Tamási város és körzete mezei futóbajnoksága 10 órától a MEDOSZ sporttelepén. Kézilabda: Szekszárdon az 505-ös Szakmunkásképző Intézet udvarán 8 órától Séd Kupa döntők. Kosárlabda: Az NB II-ben: Atomerőmű SE — Siófok 10, Nagykanizsa — Dombóvári VMSE 16.30 óra. Labdarúgás: Országos serdülő és ifibajnokság. KSI — Szekszárdi Dózsa 12 és 14 óra. Teke: Dombóvárott a Spartacus tekecsarnokában 11 órától területi ifjúsági egyéni bajnokság. Tömegsport: Falusi dolgozok téli Spartakiádja város- környéki döntője sakk és asztalitenisz sportágban Szakoson 9 órától. Bátaszékeri 10 órától Poroton Kupa férfi kosárlabda-torna. A MEDOSZ megyebizottság asztalitenisz, teke és lövészversenye Szekszárdon 8 órától. Városi munkahelyi olimpia asztalitenisz Tízek-bajnoksá- ga Szekszárdon a megyei sporthivatal székházában 14 órától. VASÁRNAP Asztalitenisz: A Tolnai VL NB I-es csapata 11 órakor a Kanizsa bútor együttesét fogadja. Pakson a Bezerédj általános iskola tornatermében 9 órától „Március 21.” emlék- verseny. Kosárlabda: Az NB II-ben: Pécsi Postás — Bonyhádi MSC 12 óra. Ökölvívás: Az NB II-es csapatbajnokság keretében: Paksi SE — Oroszlányi Bányász 10 órakor. Tájfutás: Paks és város- környékei egyéni minősítő versenyen 10 órától az Imsós erdőben. LABDARÚGÁS NB II: Szekszárdi Dózsa — Özdi Kohász 15 óra. Területi bajnokság: Kisdo- rog — Honvéd Táncsics SE, Sellye — Nagymányok, Bony- hád — Pécsi VSK 15 órakor. Megyei bajnokság: B. Pannónia — Teve! (Niki) 11 órakor. Dunaföldvár — TÁÉV SK (Kovács), Nagydorog — Aparhant (Lehel), Kocsola — DVMSE (Szabó), Dombóvári Vasas — Paks (Kleiber), Németkér — Tamási (Dobra), Ozora — Tengelic (Dör- nyei), Kaposszekcső — Alsó- nánar (Odor). Kezdési idő: 15 óra. Körzeti bajnokság: Bony- hádvarasd — Báta (Patrik), Izmény — Alsótengelic (Fodor), Kéty — Fadd (Balázs), Sióagárd — Győré (Taba), Zomba — Cikó (Deák), Bá- taszék — öcsény (Pál), Bo- gyiszló — Kakasd (Tóth). Kezdési idő: 15 óra. Duna Kupa: Bölcske — Atomerőmű SE (Szegi), Paks II — Madocsa (Kiss) 14.30. Termelőszövetkezeti Kupa: Dunaszentgyörgy — Kajdacs (Makai), Tolnanémedi —• Pusztahencse (Csepregi) 14.30. És azóta mi lett velük? (2.) Az elnök Temesvárival Atlétika Részvételi csúcs- a kézilabdás Temesváriról . Temesvári elnököt üzleti ügyben keresik Ha egyszer valaki arra vállalkozik majd, hogy megírja Tolna megye sporttörténetét, akkor az minden bizonnyal külön fejezetet szán a legjobbak arcképcsarnokának. Azoknak a versenyzőknek, akik sportáguk elismert tehetségeiként a nemes küzdelemben kiharcolt sikereikkel megannyi felejthetetlen pillanattal ajándékozták meg az ezerfejű cézárt. Azoknak, akiknek a szereplését, produkcióját vastaps és osztatlan elismerés övezte. Szűkebb és tágabb pátriánkban egyaránt. Szép volt, rég volt. És azóta mi lett velük, hogy sportpályafutásuk befejeztével kikerültek a reflektorok fókuszából? A próbamérkőzés bonyodalmai — Tessék jörfni, az elnök elvtárs már várja magukat — mondja a titkárnő, s kedves invitálás közepette szélesre tárja a párnázott aitót. Odabent az elnök. Temesvári Ferenc üzleti ügyben telefonál. Kezével int: foglaljunk helvet. Ültünk, amíg Hőgyészre értünk, így hát fotós kollégámmal inkább „rácsodálkozunk” a törülközők mintakollekciójára. Színorsia a puha taointá- sú, mintás, feliratos frottírok gazdag választékában. Aha! Az ott a tájfutó, a fölötte lévő polcon a iéskorong- és a kézilabda-viláebainok- ság, emitt Dedi? a kosárlabda EB emblémás törülközője. — Most pedig a fogathajtó VB törülközőjének készítésére kaptunk megbízást — halljuk a hozzánk lépő Temesvári elnöktől. — Hát lehet a sporttól örökre megválni, amikor az üzleti élet partnerkapcsolatainak egy részét is sportmúltam motiválja? Mi visszakérdezünk: — Hogy is volt csak, az a kézilabdás-pályafutás ? — Budapesten születtem, de a gyérekkorom már ide, Hőgyészhez kötődik. Kézilabdázni is itt kezdtem, Benedek László tanár úr jóvoltából. Igaz, csak a nyolcadik osztályban, merthogy addig számomra is a foci volt a kedvenc. 1958-ban Győrbe, a Rejtő Sándor Fonó- és Szövőipari Technikumba kerültem. Előbb az iskola, maid a Vasas ETO (a mai Rába ETO jogelődje) csapatában lettem igazolt játékos. A technikumban az a Kránicz István volt a testnevelőm, aki egyben az ETO NB I-es csapatát is edzette. Mellesleg, számtalan olvan szakkönyv szerzője volt Madarász Istvánnal eeyütt. amelyek a magyar kézilabdázás egyértelmű fejlődését szolgálták. A Vasas ETO-ban előbb az ifiben, maid a „tarcsiban” és negyedikes középiskolásként, nagy örömömre a felnőtt NB T-es gárdában játszottam. A Rába-narti együttesből többen a válogatottságig vitték ... — Temesvári Ferenc viszont lemondott ennek lehetőségéről. — Érettségi után a vagongyár állást, lakást biztosított számomra. Mondták: maradjak, a tehetségemre és az eszemre apelláljak. Nem maradtam. A szívemre hallgattam, és hazajöttem szüléimhez Hőgyészre. Tolnán, a PATEX-ben helyezkedtem el. Ott bekapcsolódtam a Sáth Sanyi edzette férfi kézilabdacsapat munkájába. Ekkor 1962 nyarát írtuk. Az a Simontornyai BTC jött Tolnára, amelyiknek akkortájt nem volt ellenfele a megyében. Nos, azt a Simon- tornyát a Tolna megverte. Szünetben már rábeszéltek a bőrgyáriak, hogy ősztől náluk folytassam a kézilabdázást. — Így is történt? — Igen. Három hónap múlva már a BTC játékosa voltam. Igaz, előtte még egyszer bizonyítanom kellett egy székesfehérvári próbamérkőzésen. Hát azt a napot soha sem felejtem el. Ügy szólt az egyezség, hogy Tolnáról vonattal menjek Cecéig, ott az állomáson majd a simontornyaiak felvesznek. Leszálltam, de senki sem várt. Tovább mentem hát Rétszilasig. Ott is leszálltam, s egyfuttában rohantam a vasúti sínek mellett Simontornyára. Éppen indulni készült a csapat. Mondták: kint voltak ők Ce- cén, csak a leeresztett sorompó „megfogta” őket. Fehérváron nyertünk. Egykori klubtársam, mai napig is jó barátom, Cserháti Gabi sokat emlegeti: azon a próbameccsen olyan átadásokat kapott, amelyeket csak értékesíteni kellett. Ingázás Hőgyész és Simontornya között A házigazda elnézést kér, asztalán ismét csörög a telefon. Valakit megnyugtat: rendben, meglesznek a kakasok... Azután nagyot kortyolunk a kólából és folytatódhat az emlékidézés. — Simontornyán felejthetetlenül szép kilenc esztendőt töltöttem játékosként. Ebből négy évig az NB II- ben szerepeltünk. Olyan emberi és baráti közösségbe kerültem, amihez hasonlóval sportvonalon azóta sem találkoztam. Ez egyaránt vonatkozott a családtagokra, hozzátartozókra is. Mindez olyan hajtóerő volt számomra a sport szeretete mellett, hogy kilenc éven át télen- nyáron, hóban-sárban hetente háromszor motoron ingáztam Hőgyész és Simontornya között. Időközben megnősültem, Piroska, a feleségem is hőgyészi. Házasságunkból 1968-ban egy lányunk született. Budapesten és ugyanazon a klinikán, ahol én 1944. március 29-én. — Lánya is sportol? — Anikó Bonyhádon, a közgazdasági szakközépiskolában tanul. A sportot szereti, de a versenysport iránti imádatomat nem örökölte. — Simontornyán sportolt, de Hőgyészen dolgozott... — így igaz. A Simontor- nyai Vegyesipari Vállalat itteni szövődéjét vezettem. Ez a részleg 1965-ben megszűnt, utána Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalatként működött tovább. Ennél a cégnél fiatalon, 23 évesen lettem műszaki vezető. Egyébként 1965-től szinte a mai napig folytonosan tanultam. Több önálló szakvizsgám van, s a munka mellett végeztem el 1982-ben a főiskolát is. — Időben nagyot ugrottunk a máig. Ne hagyjuk ki a hőgyészi csapatnál eltöltött éveket se... — 1972-től számítódik a hőgyészi sportpályafutásom. A HSC-ben három évig játszottam, és egyúttal edzője is voltam a csapatnak. Apropó, 1972! Abban az évben engem választottak Tolna megye legjobb kézilabdázójának. „Remek kollektívában dolgozom” Vastag albumban lapozunk. Űjságkívágások egy- egy bajnoki mérkőzésről, aztán meg egy sereg amatőr fotó. A búcsúról azonban sem írott, sem képes emlék. — 1975-ben végleg elköszöntem az aktív sporttól. Ekkor már egy éve a Vegyesipari Szövetkezet elnöke voltam. A gazdasági munka pedig egész embert kíván. Munkámat szeretem, örülök, hogy itt dolgozhatom. Erre egyébként büszke is vagyok, hiszen 160 szövetkezeti dolgozóval évi 52 milliós termelési értéket állítunk elő. A tavalyi nyereségünk 9,7 millió forint, a szövetkezet 32 esztendős fennállása alatt kiemelkedően a legmagasabb volt. Higgyétek el, remek kollektívában dolgozom. Sport- és munkasikereim mögött természetesen ott áll a család, az otthon segítése is. — Teljesen hűtlen lett a kézilabdázáshoz ? — Mérkőzésekre nem járok, a kedvenc sportág megyei helyzetét csak a sajtóból ismerem. Mit mondjak, szomorú, hogy ilyen mélyre zuhant. A tömegsporttól nem szakadtam el, hiszen a KI- SZÖV Kupákon és egyéb rendezvényeken most is részt veszek. No, meg persze az öregfiúk meccsein. Elbúcsúzunk. Az elnöki irodában, azután meg lent az udvaron. Többször is végigmérem. Tartja versenysú- lyát. Ha nem tudnám, hogy március 29-én bétölti a negyvenet, arra biztatnám: ugorjon be legalább egy félidényre a megyebajnok Hőgyészi HSC csapatába! FEKETE LÁSZLÓ A dombóvári városi atléti. kai szövetség a Béke-parkban rendezte meg 1984. évi mezei futóversenyét, amelyen részvételi csúcs született: az indulók száma 588 volt! A vidéki iskolák közül kiemelkedett a dalmandi, ők 30 versenyzővel képviseltet, ték magukat. Az indulók között voltak a döbrököziek és a gyulajiak is. Érthetetlen viszont a város középiskolásainak passzivitása. A szövetség által felajánlott serleget második alkalommal is az újdombóvári József Attila Általános Iskola nyerte, ezt az intézményt 163 versenyző képviselte. A korcsoportok győztesei: Leányok: 1974-es születésűek (600 m): Csabi Éva (Gárdonyi isk.). 1973-as születésűek (600 m): Horváth Krisztina (Gárdonyi isk.). 1972-es születésűek (600 m): Lengyel Hajnal (Gárdonyi isk.). 1971-es születésűek (800 m): Rostás Andrea (Gárdonyi isk.). 1970-es születésűek (1200 m): Egyed Viktória (Gárdonyi isk.). 1968—69-es születésűek (2000 m): Gergely Tímea (Apáczai Szakközép). Ifjúságiak (2400 m): Kőműves Anita (Gőgös Gimnázium). Felnőttek (3500 m): Reith Ágota (Gőgös Gimnázium). Fiúk: 1974-es születésűek (800 m): Horváth Levente (Gárdonyi isk.). 1973-as születésűek (800 m): Babai Gyula (Döbrököz). 1972-es születésűek (800 m): Illés Norbert (Gárdonyi isk.). 1971-es születésűek (1200 m): Szabó Zoltán (Döbrököz). 1970-es születésűek (1600 m): Füsti László (Gárdonyi isk.). 1968—69-es születésűek (3200 m): Gergely Zoltán (Apáczai Szakközép). Ifjúságiak (4000 m): Banai Róbert (Szakmunkásképző). Felnőttek (4000 m): Tiborcz László (DVMSE). * Az FTC Szabadkay Ferenc vándordíjas, mezei futóversenyt rendezett 216 induló részvételével a Népligetben, amelyen a dombóvári versenyzők is rajthoz álltak. Eredményeik: Gergely Tímea a serdülők „A” korcsoportjában a 38 induló közül 4200 méteres távon második lett. Egyed Viktória az 1970- es születésűek mezőnyében (táv 2800 m) harmadik helyen végzett. A fiúk közül az ifjúságiak versenyét 32 induló közül a 8400 méteres távon Banai Róbert nyerte. Gergely Zoltán második lett a serdülők „A” korcsoportjában, Füsti Molnár László pedig az 1970-es születésűek 4200 méteres távján. — e — Kézilabda Séd Kupa Gólokban gazdag mérkőzések Péntekem folytatódott Szek- szárdan az első alkalommal kiírt Séd Kupa középiskolás kézilabdatorna. Ezúttal még nagyobb érdeklődés kísérte a mérkőzéseket, mint a csütörtöki nyitányom. Fokozódtak az izgalmak a pálya szélén is, nemcsak a házigazda szekszárdiakat, hanem a du- naföldvári és a gyönki együttesnek is népes szurkolótábora van. Izgalmas, kemény csatákat vívtak a csapatok a csoportmérkőzések során. Az már tegnap délben véglegessé vált, hogy az .^’’-csoportból a Pápa együttese harcolta ki a részvételi jogot a ma délelőtti kupadöntőbe. Megyénk három csapata meglehetősen változatos teljesítményt nyújtva szerepel. A dunaföldvári gimnazisták például egyetlen győzelemmel zárták csoportmérkőzéseiket. A „B”-csoportban a fővárosi Mechwart A. Ipari Szakközép és Szakmunkásképző Intézet csapatának volt pénteken — utolsó meccse előtt — a legnagyobb sansza az első helyért sorra kerülő döntős helyezésre. Ma délelőtt nyolc órától rendezik a Séd Kupa helyosztóit, amélyen várhatóan a színvonal tovább emelkedik. Budapest—Kecskemét 27-12 (12-6). V.: Andorka, Kerekes. A két együttes közötti különbség a gólokban is kifejezésre jutott. G: Kászi 12, Győri, Tóth 6—6, Gombár, Molnár, Délczeg, illetve Bócz 5, Király 3, Tóth 2, Oláh, Kiss. Pápa—Dunaföldvár 28-19 (11-10). V.: Török, Kerekes. Az első félidő szorosabb végeredményt sejtetett. G: Kap- csándi 10, Dózsa 8, Kónya, Gulyás 3—3, Scheller 2, Szalma, Kuti, illetve Szauter 10, Bíró 5, Bertalan 3, Dull. Gyönk—Keszthely 20-10 (14-3). V.: Andorka, Török. A gyönkiek az első félidőben már eldöntötték a két pont sorsát. G: Bíró 8, Bontovics 4, Marcz 3, Dránovics, Kör- csönyei 2—2, Schmidt, illetve Csőm 5, Méhes 3, Gazda 2. Pápa—Szekszárd 18-15 (9-6). V.: Szabó, Kerekes. Egységesebb csapatjátékot nyújtott és megérdemelten nyert a Pápa. G: Dózsa 8, Szalma 5, Kapcsándi 3, Kónya, Gulyás, illetve György 9, Sipos, Sdháffer 2—2, Kovács, Törő. Budapest—Gyönk 26-15 (15-7). V.: Kerekes, Szabó. Végig fegyelmezettebben játszottak a fővárosiak. G: Kászi 7, Győri, Tóth 6—6, Gom. bár 4, Délczeg 3, illetve Bíró 7 Körcsönyei 4, Bontovics 2, Dránovics, Schmidt. Dunaföldvár—Tata 18-17 (8-7). V.: Szabó, Kerekes. Mindvégig szoros, rendkívül küzdelmes találkozón a szerencsésebb csapat győzött. G: Szauter 12, Dull 2, Süveges, Pokol, Dort, Bertalan, illetve Kovács 7, Bujtor, Kiss 3—3, Szlanko 2, Széles, Zöld. Kovács Dénes (sötét mezben), a szekszárdiak csapatkapitánya a pápaik „húsdarálójában"