Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
12Í ^NÉPÚJSÁG 1984. március 17. MAGAZIN MAGAZIN £ MAGAZIN MAGAZIN . MAGAZIN lg § MAGAZIN Í MAGAZIN >•• MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 1 Bányászat baktériumokkal A jövőben a mikrobák nemcsak az élelmiszeripart szolgálhatják. Ma már ki tudják tenyészteni az ércfaló mikrobákat is. Ezek az olyan ritkán előforduló nemesfémeket, mint az arany és a platina, képesek kioldani a szerényebb érc előfordulásokból. A General Electric kutatói olajfáié mikróba törzseket tenyésztettek ki. Ezek az olajat a vízinövényzet megemésztő táplálékává alakítják át. A malájföldi Kuala Lum- pur-ban az UNESCO égisze alatt nemzetközi konferenciát tartotak a mikrobiológia jövőjérőL A konferencia előadásainak mondanivalója egy témára összpontosult: milyen területeken lehet ma és a jövőben a mikrobákat az emberiség szolgálatába állítani. Amikor az ember a baktérium szót hallja, önkéntelenül is megborzong. Ilyenkor óhatatlanul kellemetlen fertőző betegségekre és pusztító járványokra gondol. A jelenlegi eredmények alapján bízhatunk abban, hogy a jövőben a baktériumok és más mikroorganizmusok egyre inkább barátainkká válnak. Ezek a parányi szervezetek nemcsak szennyeznek, de tisztítanak is. M. 1. Vadászat és népgazdaság A MAVAD hűtőházában A vadászat az egyik legősibb emberi tevékenység. Fontos volt már az ősembernek is, hiszen így jutott táplálékhoz, de fontos napjainkban is. A vadászatnak — mint sportnak, szórakozásnak, kikapcsolódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, közvetve érzékelhető, pénzben nehéz kifejezni. Nem mérhető objektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértéke sem. Szorosan hozzátartoznak az erdő és a mező élet- közösségéhez, nélkülözhetetlen elemei az ember természetes környezetének. De nem lebecsülhető a vadászat népgazdasági haszna sem. E téren gyakoriak a szélsőséges nézetek. Egyesek szerint a vadászat kimeríthetetlen kincsesbánya, hiszen a kapitális agancs grammja értékesebb az aranynál, mások a vadászatot fölös tehernek tartják, és hivatkoznak a mezőgazdasági és erdő- gazdasági termelésben a vad által okozott károkra. . Tény, hogy hazánk területe környezeti adottságai miatt a szarvasfélék szempontjából (szarvas, dám, őz) középeurópai viszonylatban egyedülálló. A Dunántúl erdős tájai, de különösen a déldunántúli erdőségek optimális élőhelyei a nagyvadaknak, ahol elsősorban a gazdasági növényvilág biztosítja a legjobb életfeltételeket. A kutatók tudományos alapon vizsgálják a vad és környezete közötti ökológiai kapcsolatokat. A vad természetes táplálékát képező lágyszárú és fás növények, növényrészek mennyiségével és ezek elemzéséből nyert ásványianyagösszetétellel jellemzett viszo. nyok alapján vadeltartó ké- pességi fokozatokat, osztályokat állítottak fel. Vizsgálják a terület meteorológiai viszonyait, főleg a napsütéses órák számát, a területek za- vartságát, a vadfajok populációinak értékét. Ezek alapján dolgozták ki és vezették be a táji vadgazdálkodást. Meghatározták a nagyvadak állományainak optimális ivararányát, korösszetételét, és a selejtezési irányelveket. A három magyar világrekorder trófea és a díjas agancsok nagy száma tehát a kedvező környezeti tényezőknek, a tudományos kutatásnak és szakembereink okszerű gazdálkodásának köszönhető. Az így megtermelt értékek jelentős részét a külkereskedelemben értékesítik, a vad- gazdálkodás eredményességét tehát népgazdasági szempontból az élő- és lőttvad- kivitel bizonyítja. A kivitel mellett természetesen a hazai fogyasztók asztalára is kerül vadhús. A mérleg másik oldala az a terméskiesés, amit a vadállomány — mindenekelőtt a szarvas és a vaddisznó — a mezőgazdaságban okoz a termények elpusztításával, letaposásával. Kétségtelen, hogy a vadkárok mértéke igen jelentős, de ez nem elháríthatatlan. A vadkár minimálisra csökkentése érdekében alkalmaznunk kell a korszerű és hatásos vadriasztó, vadkárelhárító módszereket, de a legfontosabb a nagyvadállomány ésszerű csökkentése, a minőség javítása mellett, hiszen a bevétel döntő mértékben a kapitális trófeák biztosítják. A tavasz jelképe Kora tavasszal a kis színes virágokra figyelve talán kevésbé vesszük észre a szerényebben virágzó fákat és cserjéket. Pedig a barkák éppúgy jelképei a tavasznak, mint a virágok. A barka tulajdonképpen több virág együttese, tehát virágzat; tengelyén az apró virágok kocsányok nélkül — vagy igen rövid kocsányon — ülnek egyesével vagy hármasával, s elvirágzás után a tengellyel együtt mindenestül lehullanak. Méghozzá előbb a porzós, tehát a hím jellegű virágokból álló barkák, amelyeknek bibéje nincs is, vagy elcsökevényesedett. Vannak azonban termős — női jellegű — virágok alkotta barkák is, amelyekből a porzók hiányoznak, s alakra is eltérnek az előbbiektől. A fűznek, a nyárnak, a nyírnek, a gyertyánnak és a dió-fajoknak a porzós és a termős virágai egyaránt barkában állnak. De élnek nálunk olyan fák és cserjék is, amelyeknek csak a porzós virágzata barka, a termős nem az. A barkák többsége lecsüngő: példa erre a nyár, a nyír, az éger, a mogyoró, és a tölgy porzós barkája. Felállók viszont a fűz porzós és termős barkái, a nyír termős barkái és a szelídgesztenye porzós barkái. Barkázó fáink többsége a szélre ,,bízza” a virágpor terjesztését (a fűzfák kivételnek számítanak, mert virágporukat rovarok hordják szét). Virágaik nem öltöznek színpompás, rovarokat csalogató szirmokba. A barkás fák többsége éppen ezért virágzik lombfakadás előtt, mert a szél ilyenkor még szabadabban jár, és viszi a barkák virágporát. Ezért tartozik a legkorábban virágzók közé a nyár, a fűz, az éger, a gyertyán, a dió és a mogyoró. A lombfakadással egy időben virítanak a nyír és a szelídgesztenye, a lombosodás után a tölgy és a bükk porzós barkái. A tavasz, a megújulás örömmel várt jelképei A hőt karikatúrája Szöveg nélkül Alaszka aranya Alaszka északnyugati csücske, a Seward félsziget — 860 kilométerre Ancho- ragetól — még mindig vonzza a szerencsevadászokat és az aranyásókat. Ezen a szürke homokkal borított, mindig szeles vidéken talált első ízben aranyat az a három szerencsés svéd, aki 1898-ban a Bering-tenger felől érkezett a félsziget' délnyugati partjára. Spekulánsok és szerencse- vadászok áradata követte nyomukat, mindannyian a gyors meggazdagodás reményében. Nome, amelyet akkoriban még Anvil City-nek hívtak — 1900 körül már húszezer lakost számlált. Könnyű volt megközelíteni a tenger felől, nem kellett magas hegyeken átjutni, és az arany gyakorlatilag ott hevert, csak le kellett hajolni érte, vagy legfeljebb átszitálni a homokot. Nome csakhamar Alaszka harmadik legnagyobb városa lett. 1911- ben már több mint 4 millió uncia aranyat vittek el a félszigetről — ekkor azonban vége szakadt az „aranykornak”. Ma is jönnek még — de nekik jóval kisebb az esélyük a meggazdagodásra. Ennek megfelelően a mai Nome városkának alig 3400 lakosa van; nyáron váltakozva hadakoznak a sár vagy a por ellen, télen mínusz 22 fokig süllyed a hőmérséklet. Azért még ma is mesélnek csodás eseteket, például egy pasa- denai fiatalemberről, aki barátjával együtt 1983-ban 10 uncia aranyat talált a homokban. Az előző évi történet 25 unciáról szóL — Ha valamivel többet találunk, mint amennyi költségeink fedezésére kell, az már nagy siker — mondja keserűen a szerencsés aranyásó. Hőtűrőbb teflon Panel — Igen vékonyak a falak — kifogásolja az új lakó. — Kérem, ne ítéljen elhamarkodottan! A házat ki fogjuk tapétázni. A Du Pont cég kutatói olyan új teflon-fajtát kísérleteztek ki, amely magasabb hőmérsékletet kibír, mint az eddigiek. A már hagyományosnak mondható teflonfajták kémiailag politetra- fluoretánból állnak. Az új fajta nem sokkal tér el ettől, ám a különbségnek köszönheti hőtűrőképességét: molekulájában valamelyik fluor- atom helyére egy több atomból álló oldalláncot építettek be. Az oldallánc —, amelynek összetételét nem közölték — megváltoztatta az egész molekula tulajdonságait, köztük a hőállóságot is. Világjáró magyarok A rejtvény sorai között hét magyar utazó és felfedező neve található. Vízszintes: 1. Kalandos magyar világjáró, Madagaszkár (Malgas) kormányzója és első gyarmatosítója (1741—1786). 14. Virgonc. 15. Súlyarány röviden. 16. Kávékeverék. 17. Község Harkányfürdő és Sellye között. 18. Dajka. 20. ...press, román hírügynökség. 21. Rögdarab! 22. Varázslatos erejűnek tartott tárgy. 24. Időegység. 25. A Saturnus egyik holdja. 27. Tejtermék. 28. Nátha vége! 30. A Toldi írójának névjele. 32. ...hat következik. 34. A Protaktinium vegyjele. 36. Régi játék fa-pö- cökkei és ütővel (névelővel). 38. Belső-Azsia világhírű kutatója, a sivatagi romvárosok első felfedezője (Aurél, 1862—1943). 40. Erőszakkal dugig nyomkod. 43. Német kettős magánhangzó. 44. Természetbúvár, Ü)-Guinea állat- és növényvilágának első tudományos feldolgozója és ismertetője (1856—1931). 46 Igevégződés. 47. Nőies. 48. Híres utazó és hegymászó, a Kaukázus világhírű kutatója (Mór, 1851—1917). 50. ...-java. 52. Római 501-es. 54. Ünnepi dísz. 55. Az ozmium vegyjele. 56. Bizony a régi magyarok nyelvén. 58. Folyó Törökország európai részében. 59. Zsíroz. 60. Egyes " vegyi anyagokra mondható. 62. Gúny. 65. Utód egynemű betűi. 66. Aduwa etióp város régebbi (olasz) neve. 68. ...iacta est (a kocka el van vetve). 69. Forgat. 71. Sóder. 73. A laurencium vegyjele. 74. Nem ismeré el. 75. 1878—1880 között Hatsu-lnüia eddig ismeretlen hegyláncait fedezte fel (1849—1920). Függőleges: 1. A szobába. 2. Tűzbe dobta. 3. Negatív válasz. 4. Francia férfinév (... Montand). 5. Ös, sürgöny-nyelven. 6. Vietnami gépkocsik jelzése. 7. Csipkés fodordísz a nyakkivágásban. 8. Szentendre hegye. 9. Időmeghatározás. 10. Csonthéjas gyümölcs tájszava. 11. Enekesma- dár. 12. Nyelvtani fogalom. 13. Idegen női név. 17. Világhírű magyar nyelvész és utazó, Tibet első kutatóinak egyike (1784—1842). 18. Testőr, régebbi elnevezése. 19. Énekhang. 22. Mértani test. 23. Töritszámnév, névelővel. 26. Francia területmérték (egy hektár századrésze). 29. Gazdagság, jólét (névelővel). 31 Kalandos életű magyar világutazó (1730— 1783). 33. Kossuth-dijas filmope- rator, utónevének kezdőbetűjével (1902—1958). 35. Történelmi táj az Északi-tenger mellékén. 37. Lám. 39. Egy dél-franciaországi város lakója. 41. Elit rész! 42. Rosszalás. 45. Sír. 46. Művészi alkotásra serkentő gondolat, vagy ötlet jelzője lehet. 47. Sei...; tudományos- fantasztikus regény. 49. Község Vas megyében. 51. Operett színésznő (Andrea). 53. „...regénye” (Gárdonyi). 57. Mátka. 58. Értékes prém, névelővel. 61. Menet, forduló. 63. Szabószerszám. 70. Tejtermék. 72. Az argon vegyjele. 74. Kettős betű. E. B. Megfejtésként beküldendők a a vízszintes 1., 38., 44., 75. és a függőleges 17., 31. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének elmére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Beküldési határidő: 1984. március 23. A le- velelőlapra, borítékra kérjük írják rá: Rejtvény. A 9. heti (Képzőművészeti Kiadó című) rejtvényünk helyes megfejtése a következő: végtele- nithető óriás poszter, képdominó. A helyes megfejtők névsorát egy későbbi szombati számunkban közöljük, tekintettel arra, hogy a megfejtéseket Budapestre kellett beküldeni.
